„Észak-Írország” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
39. sor: 39. sor:
=== Népességtörténet ===
=== Népességtörténet ===
[[Fájl:ArthurChichester BaronChichesterOfBelfast Belfast Harbour Commissioners.jpg|bélyegkép|240x240px|Lord Arthur Chichester, az ulsteri „ültetvény” egyik fő tervezője]]
[[Fájl:ArthurChichester BaronChichesterOfBelfast Belfast Harbour Commissioners.jpg|bélyegkép|240x240px|Lord Arthur Chichester, az ulsteri „ültetvény” egyik fő tervezője]]
A jelenleg tapasztalható etnikai és kulturális feszültségek kialakulásához egy sor különböző demográfiai folyamat vezetett el. A terület már a középkor óta szoros kapcsolatban áll [[Skócia]] nyugati részével, amelyet a gyakori népességvándorlások is megerősítettek a két hely között. A jelenlegi angol-ír etnikai megosztottság a kora 17. századig vezethető vissza. Anglia [[Tudor-ház|Tudor]] uralkodói meghódították az [[Ír-sziget|Ír-szigetet]], de hatalmuk az ellenséges helyi lakosság és nemesség miatt gyenge lábakon állt. Az angol uralkodók egyik megoldása a problémára az angol etnikumú lakosság tömeges betelepítése volt. A sziget északi részén, [[Ulster]] tartományban létrehozták a ''Plantation''-nak (ültetvénynek) nevezett gyarmatot, amelynek hatására a helyi ír kelta arisztokrácia menekülni kényszerült, az „earlök menekülése” elnevezésű esemény során. 1640-re már több mint 30 000 telepes érkezett a területre, többségbe kerültek [[Antrim megye (Észak-Írország)|Antrim megyében]] és jelentős kisebbséget hoztak létre a környező megyékben is, megalapozva a tartós szakadást a katolikus írek és a protestáns angolok között a térségben.<ref>{{Cite web |title=Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből |url=https://mult-kor.hu/szent-patriktol-a-nagypenteki-egyezmenyig-11-merfldko-irorszag-trtenelmebol-20180406 |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2018-04-06 |accessdate=2023-09-03 |language=hu}}</ref>
A jelenleg tapasztalható etnikai és kulturális feszültségek kialakulásához egy sor különböző demográfiai folyamat vezetett el. A terület már a középkor óta szoros kapcsolatban áll [[Skócia]] nyugati részével, amelyet a gyakori népességvándorlások is megerősítettek a két hely között. A jelenlegi [[Angolok|angol]]-[[Írek|ír]] etnikai megosztottság a kora 17. századig vezethető vissza. Anglia [[Tudor-ház|Tudor]] uralkodói meghódították az [[Ír-sziget|Ír-szigetet]], de hatalmuk az ellenséges helyi lakosság és nemesség miatt gyenge lábakon állt. Az angol uralkodók egyik megoldása a problémára az angol etnikumú lakosság tömeges betelepítése volt. A sziget északi részén, [[Ulster]] tartományban létrehozták a ''Plantation''-nak (ültetvénynek) nevezett gyarmatot, amelynek hatására a helyi ír kelta arisztokrácia menekülni kényszerült, az „earlök menekülése” elnevezésű esemény során. 1640-re már több mint 30 000 telepes érkezett a területre, többségbe kerültek [[Antrim megye (Észak-Írország)|Antrim megyében]] és jelentős kisebbséget hoztak létre a környező megyékben is, megalapozva a tartós szakadást a katolikus írek és a protestáns angolok között a térségben.<ref>{{Cite web |title=Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből |url=https://mult-kor.hu/szent-patriktol-a-nagypenteki-egyezmenyig-11-merfldko-irorszag-trtenelmebol-20180406 |work=Múlt-kor történelmi magazin |date=2018-04-06 |accessdate=2023-09-03 |language=hu}}</ref>


=== Nyelv ===
=== Nyelv ===
54. sor: 54. sor:


=== Vallás ===
=== Vallás ===
A nyelvhez képest sokkal jelentősebb identitásformáló szerepe van a vallásnak az országrészben. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nagy része (79%) keresztény, habár jelen van egy csökkenő tendencia. A [[Katolicizmus|katolikusok]] alapvetően [[írek]], a [[Protestantizmus|protestáns]] keresztény egyházak tagjai pedig elsősorban [[angolok]]. A protestánsok számos felekezetre tagolódnak, közülük a legnagyobbnak a [[Presbiterianizmus|presbiteriánusok]] számítanak, őket követik az [[Anglikán Közösség|anglikánok]], a metodisták és több másik kisebb egyház. Amikor 1921-ben Írországot kettéválasztották és Észak-Írország az Egyesült Királyság országrésze lett, a határokat úgy húzták meg, hogy a protestáns népesség 2:1 arányban meghaladta a katolikus lakosságot.<ref>{{Cite journal|title=Census politics in Northern Ireland from the Good Friday Agreement to Brexit: Beyond the ‘sectarian headcount’?|url=http://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1369148120959045|journal=The British Journal of Politics and International Relations|date=2021-08|issn=1369-1481|pages=451–470|volume=23|issue=3|doi=10.1177/1369148120959045|language=en|first=Laurence|last=Cooley}}</ref> A következő 100 évben azonban a demográfiai viszonyok fokozatosan megváltoztak: a katolikus írek aránya megnőtt, elsősorban magasabb születésszámaiknak köszönhetően. A 2021-es népszámlálás idejére első alkalommal meghaladta a katolikusok aránya (42,3%) a protestánsokét (37,3%).<ref>{{Cite news|title=Catholics outnumber Protestants in Northern Ireland for first time|url=https://www.theguardian.com/world/2022/sep/22/catholics-outnumber-protestants-northern-ireland-census|work=The Guardian|date=2022-09-22|accessdate=2023-09-04|language=en-GB|first=Rory|last=Carroll|author=Rory Carroll Ireland}}</ref>
{| class="wikitable sortable"
|+Vallási hovatartozás Észak-Írországban
! rowspan="2" scope="col" |Vallás
! colspan="2" scope="col" |2001<ref>{{cite web |title=Northern Ireland Neighbourhood Information Service |url=http://www.ninis2.nisra.gov.uk/Download/Census%202001_Winzip/2001/UV018%20(s).zip |access-date=22 July 2014}}</ref>
! colspan="2" scope="col" |2011<ref>{{cite web |title=Northern Ireland Neighbourhood Information Service |url=http://www.ninis2.nisra.gov.uk/Download/Census%202011_Excel/2011/QS218NI.xls |access-date=22 July 2014}}</ref>
! colspan="2" scope="col" |2021<ref>{{Cite web |date=7 September 2022 |title=Census 2021 main statistics religion tables |url=https://www.nisra.gov.uk/publications/census-2021-main-statistics-religion-tables |access-date=23 September 2022 |website=Northern Ireland Statistics and Research Agency |language=en}}</ref>
|-
! scope="col" |Népesség
! scope="col" |%
! scope="col" |Népesség
! scope="col" |%
! scope="col" |Népesség
! scope="col" |%
|-
|[[Római katolikus egyház|Római katolikus]]
| align="right" |678 462
| align="right" |40,2
| align="right" |738033
| align="right" |40,8
|805 151
|42,3
|-
|Írországi [[Presbiterianizmus|Presbiteriánus Egyház]]
| align="right" |348 742
| align="right" |20,7
| align="right" |345 101
| align="right" |19,1
|316 103
|16,6
|-
|Írországi Egyház ([[Anglikán Közösség|anglikánok]])
| align="right" |257 788
| align="right" |15,3
| align="right" |248 821
| align="right" |13,7
|219 788
|11,5
|-
|Írországi [[Metodizmus|Metodista Egyház]]
| align="right" |59 173
| align="right" |3,5
| align="right" |54 253
| align="right" |3,0
|44 728
|2,4
|-
|Egyéb keresztény
| align="right" |102 221
| align="right" |6,1
| align="right" |104 380
| align="right" |5,8
|130 377
|6,9
|-
!''(Összes nem katolikus keresztény)''
! align="right" |''767 924''
! align="right" |''45,6''
! align="right" |''752 555''
! align="right" |''41,6''
!710 996
!37,3
|-
!''(Összes keresztény)''
! align="right" |''1 446 386''
! align="right" |''85.8''
! align="right" |''1 490 588''
! align="right" |''82,3''
!1 516 147
!79,6
|-
|Egyéb vallás
| align="right" |5 028
| align="right" |0,3
| align="right" |14,859
| align="right" |0,8
|25 519
|1,3
|-
|Nem vallásos
| align="right" |
| align="right" |
| align="right" |183,164
| align="right" |10,1
|330 983
|17,4
|-
|Nem nyilatkozott
| align="right" |
| align="right" |
| align="right" |122,252
| align="right" |6,8
|30 529
|1,6
|-
!''(Nem vallásos / nem nyilatkozott)''
! align="right" |''233 853''
! align="right" |''13,9''
! align="right" |''305 416''
! align="right" |''16,9''
!361 512
!19,0
|-
!Össznépesség
! align="right" |1 685 267
! align="right" |100,0
! align="right" |1 810 863
! align="right" |100,0
!1 903 175
!100,0
|}


=== Nemzeti identitás ===
=== Nemzeti identitás ===

=== Szegregáció ===


== Története ==
== Története ==

A lap 2023. szeptember 4., 13:12-kori változata

Észak-Írország
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország zászlaja
FővárosaBelfast
é. sz. 54° 36′ 27″, ny. h. 6° 41′ 33″Koordináták: é. sz. 54° 36′ 27″, ny. h. 6° 41′ 33″
Államforma
Hivatalos nyelv
Népesség
Népszámlálás szerint1 852 168 fő (2015)
Földrajzi adatok
Terület14 130 km²
Időzóna
(UTC)
Pénznemfont sterling
Hívószám
  • +35348
  • +4428
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.
Észak-Írország domborzati térképe
Észak-Írország domborzati térképe

Észak-Írország az Egyesült Királyság része az Ír-sziget északkeleti részén. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast. Törvényhozása a Stormont.

Földrajz

Lásd még: Az Ír-sziget földrajza

Észak-Írország a nyugati félgömb 5° és 8° hosszúsági körei között és az északi félteke 54° és 55° szélességi körei között, Európa északnyugati részén helyezkedik el, az Ír-sziget északi részét foglalja magába. A Magyarországhoz képest alig hetedakkora, 13 843 km² kiterjedésű terület az Ír-sziget 17%-át teszi ki.[1] Keletről az Ír-tenger, északon az Atlanti-óceán határolja, a két víztömeget az Északi-csatorna választja el egymástól. Délről Írország Louth, Monaghan, Cavan és Leitrim, nyugaton pedig Donegal megyéi határolják, az ír-északír határ hossza 499 km.[2] A legnagyobb sziget az északi partoknál fekvő Rathlin-sziget, a legjelentősebb tengeröböl pedig a keleten található Strangford Lough. Az Egyesült Királyság négy országa közül az egyetlen, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-szigeten fekszik.

Domborzat

A Mourne-hegység

A terület két meghatározó felszínformáját az alföldek és a felföldek képezik. A 200 m tengerszint feletti magasság alatt fekvő termékeny alföldek elsősorban az ország középső területein helyezkednek el, és a nyugaton található Ards-félsziget is sík. A dombvidékekből és kisebb kiterjedésű középhegységekből álló felföldek három különböző tömbre tagolódnak. Északon az Antrim-hegység vonulatai húzódnak, nyugaton a Sperrin-hegység magaslatai emelkednek, délkeleten pedig a Mourne-hegység található. Az utóbbi hegységben helyezkedik el Észak-Írország legmagasabb pontja, a 850 m magas Sileve Donard.[3]

Geológia és talajtakaró

Az óriás útja
A Larrybane-öböl Észak-Írország északi partján

Észak-Írország kis területe ellenére egyedülállóan sokszínű geológiával rendelkezik. Legősibb kőzetei az Antrim és a Sperinn-hegységben megtalálható metamorf kőzetek, amelyek a Japetus-óceán üledékeként jöttek létre mintegy 600 millió éve. Ez a kőzetanyag a kaledóniai hegységképződés során felgyűrődött és egy, a mai Himalájához hasonló méretű hegységet alkotott, ekkor az üledék a nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult.[4] Az erózió az évmilliók során lepusztította a hegységet, de az Antrim és és a Sperinn-hegység gránit rögei továbbra is őrzik a nyomát. A devon időszak mérsékelten száraz klímájának hatására a Kaledóniai-hegység kőzete aprózódni kezdett és homokkő jött létre, ezek a kőzetrétegek jelenleg az ország északkeleti síkságain és dombvidékein vannak a felszínen. A karbon csapadékos földtörténeti időszakában Írország az Egyenlítő közelében helyezkedett el és a gyakori tengerszínváltozások következtében hol sekély, melegvizű tenger borította a területet, hol mocsarak jöttek létre. Ebben az időszakban jött létre Észak-Írország kőszénkészlete és ekkor alakultak ki azok a mészkőrétegek is, amelyek a korszat tengeri élővilágának fosszíliáit őrzik.[5] A paleogén és a neogén időszakban az ekkor itt húzódó óceánközepi hátság hatására heves vulkanizmus kezdődött a területen, az óceánba ömlő láva pedig látványos sziklaformációkat hozott létre, ezek közül a legismertebbek az Óriás útjának bazaltoszlopai.[6] A negyedidőszakban bekövetkezett jégkorszak során Észak-Írország területét is összefüggő jégtakaró borította, a gleccserek ekkor vájták ki a tájképet napjainkban is meghatározó, U alakú völgyeket és drumlinokat. A jég kipreparálta a mélyebben fekvő, idősebb kőzeteket is. Az alföldeket többnyire humuszban gazdag talaj borítja, amelyet helyenként vörösesre színez a homokkő alapkőzet, a dombvidékeken pedig a barna erdőtalaj és a podzol a jellemző.[7]

Vízrajz

A Lough Erne

Észak-Írország földrajzi középpontjában helyezkedik el a Lough Neagh, amely az egész Brit-szigetcsoport legnagyobb állóvize. A 392 km² kiterjedésű tó egy tektonikus árokban jött létre, jelenleg is fontos halászati központ.[8] Turisztikai szempontból jelentősek a felső és az alsó Lough Erne-tavak is.[9] A kis szintkülönbségek miatt a legtöbb folyó lassú folyású és rövid út megtétele után a tengerbe ömlik. A legfontosabb észak-írországi vízfolyások a Lagan, amely Belfastnál ömlik a tengerbe, az északon található Foyle, valamint a Bann, amely a Lough Neaghot köti össze a tengerrel.

Éghajlat

Árvíz 2009-ben

Az ország éghajlati szempontból a mérsékelt öv óceáni klímájához tartozik, az éves hőingás viszonylag alacsony, azonban az időjárás az Atlanti-óceán felől folyamatosan érkező frontok miatt akár naponta is gyakran változik. A viszonylag száraz tavaszt nedves és hűvös nyár, felhős, szeles ősz, majd hideg, esős tél követi. A legtöbb, mintegy 2000 mm csapadék a nyugati középhegységekben hullik, ez az érték a Lough Neagh partján és a keleti alföldeken csak 825 mm. A növényzet egész évben zöld, az időjárási jelenségek közül gyakoriak az erős szélviharok és a sűrű ködök.[10][11]

Belfast éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,014,019,021,026,028,029,028,026,021,016,014,029,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,07,09,012,015,018,018,018,016,013,09,07,012,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,02,03,04,06,09,011,011,09,07,04,03,05,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,0−12,0−12,0−4,0−3,0−1,04,01,0−2,0−4,0−6,0−11,0−13,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)805250485268947780837290846
Napi napsütéses órák száma1235664443213
Forrás: [12]


Élővilág

Jellegzetes északír táj legelőkkel

A területet borító kiterjedt tölgy, nyír, éger és mogyorófákból álló lombullató erdőségeket az évszázadok során szinte teljesen kiírtották, a helyükön a termékeny alföldeken szántóföldeket alakítottak ki, a magasabb fennsíkokon pedig legelőket nyitottak. Jelenleg (2022) az erdővel borított terület arányát a becslések 5 és 8% közé teszik, de ezeknek is a legnagyobb része nem őshonos fenyvesekből áll. Ez az erdőborítási arány az egyik legkisebb Európában, és bár a klímaváltozás elleni harc részeként a helyi kormányzat készített erdősítési terveket, ilyen például a 2030-ig 18 millió fa ültetését kitűző Forests for Our Future, az utóbbi években ezek a projektek csak lassan haladtak.[13][14]

Népesség

Népességi adatok

Észak-Írország népessége a 2021-es népszámlálás adatai szerint 1 903 175 fő, ezzel az Egyesült Királyság 4 országa közül a legkevésbé népesebb. 135 fő/km²-s népsűrűsége[15] jelentősen alacsonyabb az Egyesült Királyság átlagánál (280 fő/km²[16]) és jelentősen nagyobb mint Írország népsűrűsége (73 fő/km²[17]).

Népességtörténet

Lord Arthur Chichester, az ulsteri „ültetvény” egyik fő tervezője

A jelenleg tapasztalható etnikai és kulturális feszültségek kialakulásához egy sor különböző demográfiai folyamat vezetett el. A terület már a középkor óta szoros kapcsolatban áll Skócia nyugati részével, amelyet a gyakori népességvándorlások is megerősítettek a két hely között. A jelenlegi angol-ír etnikai megosztottság a kora 17. századig vezethető vissza. Anglia Tudor uralkodói meghódították az Ír-szigetet, de hatalmuk az ellenséges helyi lakosság és nemesség miatt gyenge lábakon állt. Az angol uralkodók egyik megoldása a problémára az angol etnikumú lakosság tömeges betelepítése volt. A sziget északi részén, Ulster tartományban létrehozták a Plantation-nak (ültetvénynek) nevezett gyarmatot, amelynek hatására a helyi ír kelta arisztokrácia menekülni kényszerült, az „earlök menekülése” elnevezésű esemény során. 1640-re már több mint 30 000 telepes érkezett a területre, többségbe kerültek Antrim megyében és jelentős kisebbséget hoztak létre a környező megyékben is, megalapozva a tartós szakadást a katolikus írek és a protestáns angolok között a térségben.[18]

Nyelv

Angol dialektusok térképe Észak-Írországban

Ír

A Plantation előtt a teljes lakosság ír gael nyelven beszélt. Az angol bevándorlás és kulturális terjeszkedés hatására a kelta nyelv visszaszorult a területen. Az ír kulturális újjászületés jegyében az ír nyelv használata a 20. és 21. században ismét terjedni kezdett a nacionalista (ír katolikus) közösségben, jelenleg a walesi nyelvhez hasonló módon hivatalos státusszal rendelkezik Észak-Írországban. Használata azonban, például utcanévtáblák kihelyezésének formájában kiváltotta az unionista (angol protestáns) közösség ellenszenvét, akik szerint csak szándékosan kiélezi a feszültséget a két csoport között. A 2021-es népszámlálás szerint az észak-írországiak 12,4%-a tud „legalább valamennyire” írül, ez az arány 2011-ben még 11%-volt.

Ulster scots

Észak-Írország és Skócia kapcsolatának emlékét őrzi az ulster scots nyelvjárás jelenléte, amely az angol nyelv skóciai dialektusának, a scots nyelvnek az észak-írországi változata. Az angol anyanyelvűek számára is kölcsönösen érthető nyelvjárást elsősorban Antrim és Londonerry területén, valamint Down megye egyes részein beszélik. Elsősorban unionisták használják, 2011-ben 8,1% beszélt „legalább valamennyire” ulster scotsul, ez az arány 2021-re 10,3%-ra nőtt.[19][20]

Angol

Jelenleg Észak-Írország valamennyi lakosa, írek és angolok egyaránt beszélnek angolul, az általuk használt dialektust ulsteri angolnak (Ulster English) nevezik. Az ulsteri angol elsősorban regionális alapon tagolódik, a legnagyobb területen a közép-ulsterit (Mid-Ulster English) beszélik, de jelen van a belfasti munkásosztály nyelvváltozata és az Írországgal közös határvidéken a dél-ulsteri (South Ulster English) is. A regionális különbségekhez képest másodlagos, de a protestáns és katolikus kiejtés között is van néhány különbség, például a h betű esetében.[21]

Vallás

A nyelvhez képest sokkal jelentősebb identitásformáló szerepe van a vallásnak az országrészben. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nagy része (79%) keresztény, habár jelen van egy csökkenő tendencia. A katolikusok alapvetően írek, a protestáns keresztény egyházak tagjai pedig elsősorban angolok. A protestánsok számos felekezetre tagolódnak, közülük a legnagyobbnak a presbiteriánusok számítanak, őket követik az anglikánok, a metodisták és több másik kisebb egyház. Amikor 1921-ben Írországot kettéválasztották és Észak-Írország az Egyesült Királyság országrésze lett, a határokat úgy húzták meg, hogy a protestáns népesség 2:1 arányban meghaladta a katolikus lakosságot.[22] A következő 100 évben azonban a demográfiai viszonyok fokozatosan megváltoztak: a katolikus írek aránya megnőtt, elsősorban magasabb születésszámaiknak köszönhetően. A 2021-es népszámlálás idejére első alkalommal meghaladta a katolikusok aránya (42,3%) a protestánsokét (37,3%).[23]

Vallási hovatartozás Észak-Írországban
Vallás 2001[24] 2011[25] 2021[26]
Népesség % Népesség % Népesség %
Római katolikus 678 462 40,2 738033 40,8 805 151 42,3
Írországi Presbiteriánus Egyház 348 742 20,7 345 101 19,1 316 103 16,6
Írországi Egyház (anglikánok) 257 788 15,3 248 821 13,7 219 788 11,5
Írországi Metodista Egyház 59 173 3,5 54 253 3,0 44 728 2,4
Egyéb keresztény 102 221 6,1 104 380 5,8 130 377 6,9
(Összes nem katolikus keresztény) 767 924 45,6 752 555 41,6 710 996 37,3
(Összes keresztény) 1 446 386 85.8 1 490 588 82,3 1 516 147 79,6
Egyéb vallás 5 028 0,3 14,859 0,8 25 519 1,3
Nem vallásos 183,164 10,1 330 983 17,4
Nem nyilatkozott 122,252 6,8 30 529 1,6
(Nem vallásos / nem nyilatkozott) 233 853 13,9 305 416 16,9 361 512 19,0
Össznépesség 1 685 267 100,0 1 810 863 100,0 1 903 175 100,0

Nemzeti identitás

Szegregáció

Története

Lásd még: Írország történelme

Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.

Az angol győzelem után jelentős bevándorlás indult meg Angliából és még nagyobb mértékű Skóciából. A bevándorlók a protestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írek katolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.

Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.

  • Észak-Írország 1972-ig használt címere
    Észak-Írország 1972-ig használt címere
  • Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával
    Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat, II. Erzsébet királynő portréjával
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatása

Észak-Írország 26 kerületből áll:

  1. Antrim
  2. Ards
  3. Armagh (város)
  4. Ballymena
  5. Ballymoney
  6. Banbridge
  7. Belfast (város)
  8. Carrickfergus
  9. Castlereagh
  10. Coleraine
  11. Cookstown
  12. Craigavon
  13. Londonderry (város)
Észak-Írország kerületei
Észak-Írország kerületei
  1. Down
  2. Dungannon és South Tyrone
  3. Fermanagh
  4. Larne
  5. Limavady
  6. Lisburn (város)
  7. Magherafelt
  8. Moyle
  9. Newry and Mourne
  10. Newtownabbey
  11. North Down
  12. Tyrone
  13. Strabane

Városok

Észak-Írország 5 000 lakosnál nagyobb városai és települései a népszámlálási eredmények alapján.[27]
Város 1981. április 5. 1991. április 5. 2001. április 29. 2011. március 27. 2020. június 30.[28]
Antrim 22 342 20 878 19 986 23 353 24 660
Armagh 12 700 14 265 14 517 14 749 15 980
Ballycastle 3 284 4 005 5 073 5 238 5 590
Ballyclare 6 159 7 108 8 772 9 919 10 430
Ballymena 28 166 28 112 28 704 29 467 31 270
Ballymoney 5 679 7 818 9 009 10 393 11 130
Ballynahinch 3 721 4 591 5 334 5 715 5 950
Banbridge 9 650 11 448 14 748 16 653 17 510
Bangor 46 585 52 437 58 368 61 401 63 480
Belfast ... ... 323 575 328 937 337 210
Carrickfergus 17 633 22 786 27 192 27 903 27 460
Carryduff 2 666 4 270 6 564 6 947 6 990
Coalisland 3 324 3 802 4 872 5 700 6 070
Coleraine 15 967 20 721 24 042 24 630 25 540
Comber 7 600 8 333 8 952 9 078 9 520
Cookstown 7 649 9 842 10 566 11 620 12 290
Craigavon[29] 53 049 53 434 57 651 64 193 71 560
Crumlin 1 708 1 762 4 248 5 099 5 150
Derriaghy ... ... 4 082 4 820 5 440
Derry (Londonderry) 62 697 72 334 83 652 83 125 85 080
Donaghadee 3 874 4 455 6 474 6 869 6 830
Downpatrick 8 245 10 113 10 320 10 874 11 230
Dromore 3 089 3 434 4 959 6 011 6 110
Dundonald ... ... 15 119 15 365 17 700
Dungannon 8 295 9 190 10 983 14 332 15 860
Enniskillen 10 429 11 436 13 560 13 790 13 800
Greenisland 5 103 4 967 5 067 5 484 6 250
Holywood 9 462 9 252 12 027 11 332 11 080
Kilkeel 6 036 6 024 6 297 6 521 6 600
Larne 18 224 17 575 18 210 18 705 19 020
Limavady 8 015 10 350 12 075 12 047 11 810
Lisburn ... ... 43 755 45 410 49 890
Magherafelt 5 044 6 682 8 289 8 819 9 250
Newcastle 6 246 7 214 7 431 7 743 8 060
Newry 22 182 24 765 27 300 26 893 28 410
Newtownabbey 58 666 58 231 62 022 65 555 67 200
Newtownards 20 531 23 869 27 795 28 039 29 230
Newtownbreda ... ... 14 536 15 005 15 320
Omagh 14 627 17 280 19 836 19 682 20 000
Portrush 5 114 5 598 6 345 6 442 6 130
Portstewart 5 312 6 459 7 803 8 029 8 140
Randalstown 3 591 3 925 4 944 5 099 5 070
Strabane 10 340 11 670 13 380 13 147 13 210
Warrenpoint / Burren 4 798 5 408 6 981 8 721 8 990

Vallási megoszlás

Észak-Írország lakosságának vallási megoszlása (2008)

A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.

Közlekedés

Vasút

Légi

Vízi

Sport

Jegyzetek

  1. ↑ Northern Ireland Geography and Maps | Goway Travel. www.goway.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  2. ↑ THE CREATION AND CONSOLIDATION OF THE IRISH BORDER. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  3. ↑ Measuring the height of Slieve Donard. web.archive.org, 2007. november 19. [2007. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. ↑ Caledonian Orogeny - an overview | ScienceDirect Topics. www.sciencedirect.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  5. ↑ The geology of Northern Ireland (angol nyelven). The geology of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2023. június 25.)[halott link]
  6. ↑ Geology of Northern Ireland. www.habitas.org.uk. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  7. ↑ The soils of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  8. ↑ Lough Neagh | lake, Northern Ireland, United Kingdom | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  9. ↑ The Erne Recreational, Tourism and Commercial Product Identification Study. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  10. ↑ Northern Ireland - Climate | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  11. ↑ Northern Ireland climate: average weather, temperature, precipitation, when to go. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  12. ↑ Belfast, Northern Ireland – Average Conditions (angol nyelven). BBC Weather Centre. BBC. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  13. ↑ „Climate change: 'Not enough resilient woodland' in NI”, BBC News, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 19.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Woodlands | Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs (angol nyelven). DAERA, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  15. ↑ Northern Ireland Population 2023 – UK Population Data (brit angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  16. ↑ U.K. Population (2023) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  17. ↑ Ireland Population (2023) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  18. ↑ Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. április 6. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  19. ↑ BBC NI - Learning - A State Apart - Culture - Article (1a). www.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  20. ↑ 2011 Census - Key Statistics for Northern Ireland (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2023. szeptember 3.)
  21. ↑ Varieties of English. Northern Irish English. 2013–04–10. ISBN 978-3-656-41407-0 Hozzáférés: 2023. szeptember 3.  
  22. ↑ Cooley, Laurence (2021. augusztus 1.). „Census politics in Northern Ireland from the Good Friday Agreement to Brexit: Beyond the ‘sectarian headcount’?” (angol nyelven). The British Journal of Politics and International Relations 23 (3), 451–470. o. DOI:10.1177/1369148120959045. ISSN 1369-1481.  
  23. ↑ Carroll, Rory. „Catholics outnumber Protestants in Northern Ireland for first time”, The Guardian, 2022. szeptember 22. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.) (brit angol nyelvű) 
  24. ↑ Northern Ireland Neighbourhood Information Service. (Hozzáférés: 2014. július 22.)
  25. ↑ Northern Ireland Neighbourhood Information Service. (Hozzáférés: 2014. július 22.)
  26. ↑ Census 2021 main statistics religion tables (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency , 2022. szeptember 7. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  27. ↑ UNITED KINGDOM: Major Cities in Northern Ireland (angol nyelven). CITY POPULATION. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  28. ↑ előzetes becslés
  29. ↑ Lurgan és Portadown településekkel

További információk

Commons:Category:Észak-Írország
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Észak-Írország&oldid=26419666”