Kazahsztán

Kazah Köztársaság
Qazaqstan Respublikasy (Қазақстан Республикасы) Республика Казахстан (Reszpublika Kazahsztan)
Kazahsztán zászlaja Kazahsztán címere
Nemzeti himnusz: Mening Qazaqstanym
Fővárosa	Nur-Szultan
é. sz. 48°, k. h. 68°48, 68
Legnagyobb város	Almati
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Kaszim-Zsomart Tokajev
Miniszterelnök	Aszkar Mamin
A Szenátus elnöke	Dariga Nazarbajev
A Mazsilisz elnöke	Nurlan Nigamtulin
Hivatalos nyelv	kazak, orosz
független	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. december 16.
elismerése (felvétel az ENSZ-be)	1992. március 2.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Független Államok Közössége Sanghaji Együttműködési Szervezet Közép-ázsiai Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete A Független Államok Közösségének Szabadkereskedelmi Övezete Türk Államok Szervezete World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	19 002 586 fő (2021)
Rangsorban	62
Becsült	17 221 000 fő (2014. április)
Rangsorban	62
Népsűrűség	6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2 717 300 km²
Rangsorban	9
Időzóna	UTC+5 (UTC+4 - +6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Tenge (KZT)
Nemzetközi gépkocsijel	KZ
Hívószám	7
Segélyhívó telefonszám	112 101 102 103
Internet TLD	.kz
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazah Köztársaság témájú médiaállományokat.

Kazahsztán (kazakul: Qazaqstan, hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában. A világ 9. legnagyobb területű országa és legnagyobb területű tengerpart nélküli országa.

Földrajz

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Föld legnagyobb tava: a Kaszpi-tenger határolja.

Domborzat

Nyugat-keleti irányban a Kaszpi-tengertől az Altaj hegységig húzódik. Területét nagy kiterjedésű sztyeppeterületek és félsivatagok (Turáni-alföld, Turgaj-kapu, Kizil-kum, Kara-kum, Rin-sivatag) tarkítják, a Kaszpi-tenger mentét pedig mocsarak jellemzik. Az ország keleti részén, a Balkas-tótól északra a Kazah-hátság húzódik.

Délkeletről (Tien-san) és keletről (Altáj) magas hegységek nyúlnak be. Legmagasabb pontja a Han Tengri (7010 m) a Tien-sanban található.

Az ország változatos domborzata a következő egységekre osztható :

• Nyugaton a Kaszpimenti-síkság felszínét tengeri, tavi és folyóvízi üledékek töltötték fel; két része a Kaszpi-alföld és a Kaszpi-mélyföld; Mangistau (Mangislak), DNy-i részén a Karagije (Karaga)-árokkal.
• Északon az Urál dombvidékké alacsonyodó, erősen kontinentális, félsivatagi jellegű folytatása a Mugaldzsar (Mugodzsár) kettős dombháta. Délebbre a Kaszpimenti-síkságot és a Turáni-alföldet elválasztó Üsztirt (Usztyurt)-plató agyag- és törmeléksivatagai találhatók.
• Középen a folyók és szél által feltöltött Turáni-alföld terjeszkedik: magában foglalja az Aralontúli-alföldet, a Kis- és a Nagy-Barszuk sivatagokat és a Szir-darjától délre az Északi-Kizil-kum homoksivatagait.
• Kelet északi részét a Kazah-hátvidék foglalja el. Északon ehhez csatlakozik a Nyugat-szibériai-alföld benyúló déli szegélye, nyugaton a Turgaj-kapu és a Torgaj (Turgaj)-fennsík illeszkedik hozzá. A Kazah-hátvidéktől délre a Betpak-Dala letarolt síksága, a Mujun-kum homoksivataga és a Balkas (Balhas)-medence található. A medence északi részét a Balkas (Balhas)-tó tölti ki, délen a folyóvízi és tavi üledékekkel feltöltött, nagyrészt szélformálta homoksivatagokkal jellemezhető Hét-folyó-alföldje fekszik.
• Az ország keleti és délkeleti részét magashegységek határolják. Északon az Altaj Ny-i láncai, a Zajszan-medencétől délre a Tarbagataj-hegység, majd a lefolyástalan Ala-köl-medencétől délre a Dzsungár-Alatau vonulatai találhatók. Végül az Ili folyó keskeny medencéjétől délre a Tien-sanhoz tartozó röghegységek húzódnak (Kara-tau, Ilintúli-Alatau). A kazah-kirgiz határ a Kirgiz-hegyláncon és a Kungej-Alatau gerincén fut.

Asztana

Almati

Simkent

Karagandi

Aktöbe

Taraz

Pavlodar

Öszkemen

Szemej

Oral

Kosztanaj

Atirau

Aktau

Kaszpi-
tenger

Kizilorda

Petropavl

Bajkonur

Balkas-tó

Aral-tó
(részben száraz)

T i e n - s a n

Kaszpi-mélyföld

T u r á n i - a l f ö l d

K a z a h - h á t s á g

A l t a j

Rin-sivatag

Tor -
gaj
-
ka -
pu

Mugaldzsar

Kazahsztán domborzati térképe

• 
  Sztyeppe a Karagandi területen
  (Kazah-hátság)
• 
  Akszu-Zsabagli Természetvédelmi Terület az ország déli határvidékén
• 
  A Csarin-kanyon a kínai határ közelében
• 
  A Bayan-Aul Nemzeti Park
• 
  A sós vizű Tengiz-tó műholdfelvétele Kazahsztán szívében

Vízrajz

Az ország területének nagy részéről nincs lefolyás a tengerekbe, ezért nagy, lefolyástalan pusztai tavak alakultak ki: a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Balkas-tó. Ezeknek önmagukban is tekintélyes méretű vízgyűjtő területük van. A Kaszpi-tengerbe ömlik az Urál folyó, az Aral-tóba a Szir-darja. Kazahsztán északi részéről az Irtis és mellékfolyói a Jeges-tengerbe vezetik le a vizeket.

Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. A kiszáradt tófenéken felhalmozódott só és hulladék ökológiai katasztrófát okozott.

Éghajlat

Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)

Kazahsztán éghajlata kontinentális, illetve a magas hegységekben magashegyi. A csapadék mindenütt kevés, a Kaszpi-tenger közelében valódi sivatagok is kialakultak. Az ország északi tájain több a víz, mint a középső vidékeken, de nem a csapadék több, hanem a párolgás alacsonyabb.

Élővilág, természetvédelem

A szocialista időkben súlyos környezeti károkat okoztak. A szűzföldek feltörése Észak-Kazahsztánban csak átmenetileg növelte a gabonatermő területet, a feltört, növénytakarótól megfosztott földeket elvitte a szél. Átgondolatlanul kezdtek nagy területeket öntözni, a következmény a talaj szikesedése lett. Az öntözésre felhasznált víz hiányzott az Aral-tóból, amelynek a vízszintje drámaian lecsökkent, területe töredékére zsugorodott, nagy városok kerültek távol a víztől. Mindez súlyos gazdasági károkat okozott.

Nemzeti parkok

Kazahsztán nemzeti természeti parkjai:

• Altyn-Emel - Kazahsztán legnagyobb nemzeti parkja. Ma holdbéli táj, de sok ókori emlék található itt.
• Bajanaiuli Nemzeti Természetvédelmi Park - Festői táj a Pavlodari területen.
• Burabaj Nemzeti Park - Fenyvesek és óriási sziklák.
• Karkarali Nemzeti Természeti Park - Fenyvesek és nyírfaerdők.
• Katon-Karagay Nemzeti Park - Hófödte csúcsok között a selyemút maradványai.
• Kokshetau - Hegyi erdők.
• Sairam-Ugarnsky - Jégformálta táj.

Történelem

A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a Kazah Kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protektorátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.

Kazah Kánság

Kazahsztán a kőkor óta lakott: éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy az itteni tágas sztyeppéken háziasították a lovat. Ősi városai hosszú ideig a keletet nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak. Tartósabb állam csak a 13. század eleji mongol hódítással keletkezett. A Mongol Birodalomban közigazgatási egységet szerveztek itt, ebből fejlődött ki a Kazah Kánság.

Történelmi periódusokon keresztül a hagyományos nomád élet, az állattenyésztésen nyugvó gazdaság dominált a sztyeppen. A 15. századtól kezdve alakult ki a török törzsek között a különálló kazah öntudat. A folyamat a 16. század közepére különálló kazak nyelvet, kultúrát és gazdaságot eredményezett. A régióban folyamatos volt az összeütközés a bennszülött kazah emírek és a délről szomszédos perzsa nyelvű népek között. A korai 17. századra a Kazah Kánság a törzsi vetélkedés színtere lett, és gyakorlatilag felosztották a népet Nagy, Középső és Kis Hordára (jüz). Politikai széttagolódás, törzsi vetélkedés, az országon átvezető nyugat-keleti kereskedelmi utak jelentőségének csökkenése meggyengítette a Kazah Kánságot.

A 17. században a kazahok az ojrátokkal, a nyugati mongol törzsek szövetségével harcoltak, akik a dzsungárokkal együtt egyre agresszívebbek lettek. A 18. század elején ért a Kazah Kánság hatalmának csúcsára. Ebben az időszakban a Kis Horda részt vett a dzsungárok elleni 1723-1730-as győztes háborúban. Ezt a dzsungárok "nagy katasztrófának" nevezett, a kazah területekre történt betörése előzte meg. A kazahok ugyanakkor folyamatosan szenvedtek a volgai kalmükök portyáitól.

Orosz Birodalom

A 19. században az Orosz Birodalom terjeszkedése közben behatolt Közép-Ázsiába. A cár uralma alá hajtotta a mai Kazah Köztársaság területét. Oroszország kiépítette közigazgatását, katonai helyőrségeket, laktanyákat épített, hogy megerősítse jelenlétét Közép-Ázsiában. Az első orosz támaszpont, Orszk 1735-ben épült. Oroszország az orosz nyelv használatát erőltette minden iskolában és kormányzati szervezetben. Az orosz törekvések rendkívüli ellenszenvet váltottak ki a kazah népben, és az 1860-as években sok kazah ellenállt az orosz megszállásnak, leginkább azért, mert az a hagyományos nomád életmód és az állattenyésztésen alapuló gazdaság megszűnését jelentette, melynek nyomán a kazah törzsek egy részét nagyon gyorsan elérte az éhínség. Az 1800-as évek végén kialakuló kazah nemzeti mozgalom a hazai nyelv és identitás megőrzéséért harcolt, ellenállt az Orosz Birodalom asszimiláló törekvéseinek.

Az 1890-es évektől nagyszámú szláv telepes telepedett be a mai Kazahsztán területére. A telepesek száma különösen gyorsan nőtt azután, hogy átadták 1906-ban az Orenburgból Taskentbe vezető vasutat. A földért és a vízért az újonnan érkezők és a kazahok versenyeztek egymással. Ez a kazahok körében erős ellenszenvet váltott ki a gyarmati uralommal szemben a cári rendszer utolsó éveiben. 1916-ban sorozatos felkelések törtek ki. A kazahok orosz és kozák falvakat támadtak meg, válogatás nélkül ölték az ott találtakat. Az oroszok könyörtelenül visszavágtak. A katonák 300.000 kazahot űztek a hegyek közé vagy Kínába. Amikor a következő évben nagyjából 80.000 visszatért közülük, sokakat lemészároltak a cári erők. Az 1921-22-es éhínség idején milliónyi kazah halt éhen.

Szovjetunió

Kazahsztán területe a Szovjetunióban

Nurszultan Abisuli Nazarbajev 1991-től 2019-ig az ország elnöke

Az Orosz Birodalom összeomlását követő polgárháborút követően Kazahsztán területén is szovjethatalom létesült. A szovjetek elnyomták a hagyományos elitet, az 1920-as évek végén és az 1930-as években erőszakkal kollektivizáltak, tömeges éhezést és nyugtalanságot váltva ki ezzel. 1926 és 1939 között a kazah lakosság 22%-kal csökkent az éhezés, az erőszak és a kivándorlás miatt. Az 1930-as években sok kazah értelmiségit végeztek ki, részint az általános elnyomás részeként, részint a kazah öntudat és kultúra módszeres elnyomása céljából. A szovjet uralom megszilárdulása után a kommunista apparátus folyamatosan dolgozott Kazahsztán teljes betagolásán a szovjet rendszerbe. 1936-ban Kazahsztán szovjet köztársaság lett.

Az 1930-as és 1940-es években Kazahsztánból képzett emberek milliói távoztak a Szovjetunió más részébe. Sokakat erővel telepítettek át Szibériába vagy Kazahsztán más vidékére, hogy megfosszák őket etnikai örökségüktől és hitüktől. Áldozatai is bőven voltak ennek az áttelepítésnek. Azok is sokan voltak, akiket helyben internáltak a legnagyobb szovjet munkatáborokba. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság öt nemzetiségi hadosztály felállításával vett részt a Szovjetunió második világháborús erőfeszítésében. Közben a háborús erőfeszítések támogatására erőteljes iparosítás indult, és bányákat nyitottak. Amikor Sztálin meghalt, Kazahsztán gazdasága még a mezőgazdaságon alapult. 1953-ban Nyikita Hruscsov nagyratörő „szűzföld”-programjának célja a nomádok legelőiből a Szovjetunió fő gabonatermő vidékének kialakítása volt. Vegyes eredménnyel zárult. A későbbiekben a Leonyid Brezsnyev idején folyt modernizáció felgyorsította a mezőgazdaság fejlődését, de Kazahsztán lakosságának nagy része még mindig állattenyésztésből élt. 1959-ben a lakosság 30%-a kazah, 43%-a viszont orosz volt.

A szovjet társadalomban fokozódó feszültségek az 1980-as években politikai és gazdasági reformokat kényszerítettek ki. Kazahsztánban nagyon fontos tényező volt Lavrentyij Berija döntése 1949-ben, hogy Kazahsztán területén, Szemipalatyinszkban (ma Szemej) telepítik az atomkísérleti telepet. Ennek generációkkal később is katasztrofális környezeti és biológiai hatásai voltak, ami fokozta a kazahok dühét a szovjet rendszerrel szemben. 1986 decemberében fiatal kazahok tömegtüntetésen tiltakoztak a Kazah Kommunista Párt kazah nemzetiségű első titkára leváltása ellen. Helyére orosz nemzetiségű, Oroszországból érkezett titkárt állítottak. A kormány erői elnyomták a nyugtalanságot, néhány embert megöltek, sok tüntetőt bebörtönöztek. A szovjet uralom utolsó napjaiban az elégedetlenség fokozódott, és ki is fejeződhetett Mihail Gorbacsov glasznoszty politikája miatt.

Függetlenség

Kazahsztán 1990. október 25-én szuverén köztársasággá nyilvánította magát a Szovjetunión belül. Függetlenségét 1991. december 16-án kiáltotta ki.

A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet stílusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. 2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlik az országban. Nagy kőolaj-, földgáz-, ásványkincs-készletet tártak fel.

A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. 2007 júniusában a kazah parlament törvénybe iktatta, hogy Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát, joga van kijelölni utódját, mentelmi joga van és befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Nazarbajev cenzúrázta a sajtót a személyiségi jog védelmének önkényes értelmezésével, blokkoltatta az ellenzéki weboldalakat, betiltotta a vahhábita szektát. Tartományi kormányzóit személyesen nevezi ki. Az Amnesty International kritikája szerint Kazahsztánban elterjedt gyakorlat a statáriális tárgyalás, a halálos ítélet és rendkívül rossz körülmények uralkodnak a büntetés-végrehajtási intézményekben. Az európai országok ez okból nem teljesítik az elnöknek a kéréseit, amelyekben politikai ellenfelei kiadatását szeretné elérni. Kivéve Magyarországot, amelynek jelenlegi vezetése jó kapcsolatot tart fenn egyes diktatúrákkal. A baráti kapcsolat keretében 2017. július 23-án kiszolgáltatták Nazarbajev egyik ellenfelét, egy Jerzan Kadesov nevű üzletembert.

Államszervezet és közigazgatás

Fájl:Kazakh Parliament Astana.jpg

A parlament épületei, Asztana

Államforma, törvényhozás, végrehajtás

Az ország államformája elnöki köztársaság. Az elnök az államfő, egyszersmind a hadsereg feje, és vétójoga van a parlamenti törvényhozásban. Az elnököt közvetlenül választják, megbízatása öt évre szól.

• Nurszultan Abisuli Nazarbajev, az ország első elnöke: 1990–2019. március 19., ekkor váratlanul bejelentette lemondását. Egy hónappal korábban menesztette a teljes kormányt és kormányfőnek az addigi miniszterelnök-helyettest, Aszkar Uzakpajevics Mamint nevezte ki. Lemondását bejelentő televíziós beszédében hozzátette, hogy megtartja pártelnöki tisztségét a kormányzó Nur Otan pártban, és továbbra is a biztonsági tanács elnöke marad, (utóbbit törvény írja elő). Szintén a törvény értelmében élete végéig a Nemzet Vezetője (Елбасы) marad, ami számára széles jogköröket biztosít. Lánya, Dariga Nazarbajev a szenátus elnöke lett.
• Az ország második elnöke: Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, 2019. március 20-ától. Megválasztása előtt hosszú időn át a szenátus elnöke volt. Április 9-én bejelentette, hogy az országban június 9-én előrehozott elnökválasztást tartanak. A hivatalban lévő elnök mandátuma egyébként 2020 tavaszáig tartott volna. A június 10-én közzétett végeredmény szerint a választáson a szavazatok 70,96%-ával elnökké választották. 2019. június 11-én letette a hivatali esküt és ezzel hivatalosan is – nem csupán átmeneti időre – Kazahsztán elnöke lett. Megbízatása öt évre szól.

A miniszterelnök, Kazahsztán kormányfője elnököl a miniszteri kabinetben. A kabinetben három miniszterelnök-helyettes és 16 miniszter van. A miniszterelnök:

• 2007. január 10-étől hosszú ideig: Karim Maszimov.
• 2019. február 21-étől: Aszkar Uzakpajevics Mamin, őt Nazarbajev elnök lemondása elött egy hónappal nevezte ki (elődje Bakitzsán Szagintajev).

Kazahsztánnak kétkamarás parlamentje van, amelyet az alsóház (Madzslísz) és a felsőház (Szenátus) alkot. A Madzslísz 77, a Szenátus 39 tagú.

Közigazgatási beosztás

Az országban 14 terület (oblıs többes szám: oblıstar és 2 területi jogú város (Almati és Asztana) található. Az Oroszország által bérelt Bajkonur (Bajkongir) különleges státusszal rendelkezik.

Kazahsztán területei

Terület	Székhely
Akmolai terület	Köksetau (Kökşetaw)
Aktöbei terület	Aktöbe (Aqtöbe)
Almati terület	Taldikorgan (Taldıqorğan)
Atiraui terület	Atirau (Atıraw)
Nyugat-kazahsztáni terület	Oral (Oral)
Zsambili terület	Taraz (Taraz)
Karagandi terület	Karagandi (Qarağand)
Kosztanaji terület	Kosztanaj (Qostanay)
Kizilordai terület	Kizilorda (Qızılorda)
Manggisztaui terület	Aktau (Aqtaw)
Dél-kazahsztáni terület	Simkent (Şımkent)
Pavlodari terület	Pavlodar (Pavlodar)
Észak-kazahsztáni terület	Petropavl (Petropavl)
Kelet-kazahsztáni terület	Öszkemen (Öskemen)

Politikai pártok

A legnagyobb párt a Nur Otan, a Haza Fénysugara pártja, amelyet az elnök Nazarbajev vezet. Két másik, az elnökkel szimpatizánsnak tekinthető párt van, az agrár-ipari blokkot képező AIST és az ASAR párt, amelyet Nazarbajev lánya alapított. Az ellenzéki pártok mindösszesen egyetlen parlamenti helyet értek el,^[mikor?] a választások az EBESZ szerint nem feleltek meg a nemzetközi standardoknak.

Népesség

Almati, a legnépesebb város egy útja

Asztana belvárosa

Petropavl mecsete

Általános adatok

• Népesség: 18 455 167 fő (2019. áprilisi becslés)
• Népsűrűség: 6 fő/km2
• Népességnövekedés: 0,33% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2%
• Városi lakosság aránya: 61%
• Írástudatlanság: 1,6%

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: kazak, orosz
• Népek: kazah 59,2%, orosz 25,6%, ukrán 2,9%, német 1,4%, üzbég 2,9%, tatár 1,5%, ujgur 1,5%, egyéb 5% (2006)
• Vallások: szunnita iszlám 57%, orosz ortodox 34%, protestáns 2%, egyéb 7%
• Írásrendszer: cirill ábécé

A Szovjetunió felbomlása óta a kazahok aránya a népességen belül növekszik, míg a betelepült oroszok és ukránok száma csökken. Legjelentősebb az orosz nemzetiségűek visszaszorulása. Míg a kilencvenes évek elején a lakosság 36%-a volt orosz nemzetiségű, addig napjainkra arányuk egyes források szerint 23%-ra csökkent a nagyarányú, Oroszországba való visszatelepülés miatt.

Gazdaság

Fájl:KazMunayGaz.JPG

A nemzeti olaj- és gázvállalat, a KazMunajGaz székháza, Asztana

Gyárépület, Balkas

A bajkonuri űrrepülőtéren egy Szojuz TMA-16 űrhajót szállítanak a kilövőhelyre

Általános adatok

Munkahelyek főleg az olajiparban vannak, ott a legmagasabbak a fizetések 70 000-140 000 tenge.^[mikor?] Egyre több külföldi cég telepedik le az országban, és természetesen vannak a helyi cégek, de ott alacsonyabbak a bérek.

2010. július 1-jétől vámuniót alkot Oroszországgal és Fehéroroszországgal.

Gazdasági ágazatok

• Főbb ásványkincsei:az urán, a réz, a bauxit és a kőolaj.
• Növénytermesztés: gyapot, búza, szőlő
• Állattenyésztés: juh, kecske, teve
• ipar: kőolaj-finomítás, színesfém-kohászat, textilipar.

Külkereskedelem

Export

• Fő exportcikkek: olaj és olajtermékek, földgáz, fémek, vegyi anyagok, gépek, gabona, gyapjú, hús, szén.
• Fő exportpartnerek (2015): Kína 15,1%, Oroszország 12,3% , Franciaország 9,3%, Németország 7,9%, Olaszország 6,7%, Görögország 4,1%

Import

• Fő importcikkek: gépek és eszközök, fémtermékek, élelmiszerek
• Fő importpartnerek (2015): Oroszország 32,9%, Kína 25,9%, Németország 4,2%

Űrtevékenység Bajkonurból

Kazahsztán területén volt az egykori Szovjetunió legnagyobb űrbázisa, a Bajkonuri űrrepülőtér. Az Oroszországgal fönnálló jó gazdasági kapcsolatok egyik ágazata az űrkutatási, mert Kazahsztán függetlenné válása óta Oroszország Bajkonurt Kazahsztántól bérli. Jelenleg is innen indulnak a fontosabb orosz űrprogramok. Ilyenek a Nemzetközi Űrállomásra induló program szerinti és űrturista fölbocsátások (Progressz, Szojuz). Farkas Bertalan 1980-as útjára és Charles Simonyi magyar-amerikai űrhajós elmúlt években sorra került két űrturista útjára is innen indult.

Közlekedés

Almati autóbuszállomása (Szajran)

Közút

2002-ben a közúthálózat hossza 189 000 km, ebből burkolt: 108 000 km.

Vasút

Kazahsztánban 13 601 km hosszú a vasúthálózat.

Vízi közlekedés

Fő kikötők:

• Kaszpi-tenger: Aktau (Sevcsenko), Atirau (Gurjev)
• A folyókon: Öszkemen (Uszty-Kamenogorszk), Pavlodar, Szemej (Szemipalatyinszk)

Légi közlekedés

96 repülőtér van az országban, ebből 33 burkolatlan kifutópályájú (2002).

Kultúra

Jogi- és bölcsészettudományi egyetem épülete, Asztana

Lovasok a nemzeti öltözetben

Oktatási rendszer

Az általános iskolák 10-11 évesek, és ezután lehet főiskolába jelentkezni. A főiskolák fizetősek, 120.000-150.000 Tenge (180000-225000Ft) tanévenként.^[mikor?]

Tudomány

Bajkonur (kazahul Байқоңыр, oroszul Байконур) város mellett található a világ egyik legnagyobb rakétaindító komplexuma, a Bajkonuri űrrepülőtér, amelynek 6000 km²-es körzetét 1995-ben húsz évre Oroszország vette bérbe. Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács 2004. június 8-án ratifikálta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást.

Kulturális intézmények

Német színjátszás

Kazahsztán ázsiai ország, ám számos európai eredetű kisebbség lakóhelye is. A második világháború elején felszámolt Volgai Német Autonóm Köztársaság lakóinak többségét a szovjet hatóságok ide deportálták (a többiek Nyugat-Szibériába, ill. az Altáj vidékére kerültek). Ma az ország északi területén becslés szerint mintegy 250.000 német él, közülük mintegy 3000 a régi fővárosban Alma-Atában. Hivatásos színházuk a Deutsches Schauspielhaus (Német Színház), Alma-Atában.

A színház előzménye az Engelsben, a Volgai Német Autonóm Köztársaság fővárosában 1930-ban létesített színház, melyet amatőrökkel alapítottak, ám a továbbiakban hivatásos körülmények között működött. Erwin Piscator, aki filmforgatás miatt utazott ide, rendkívül lesújtóan nyilatkozott a szakmai és a nyelvi színvonalról. 1936-ban az egész társulatot a moszkvai Malij Tyeatrba rendelték fel továbbképzésre. A színház 1941-ig működött, mikor a volgai német autonómiát felszámolták, lakosait (köztük éppúgy a színház dolgozóit, mint közönségét) Kazahsztánba, és más ázsiai köztársaságokba deportálták.

A németek színháza itt 1980-ban jöhetett ismét létre, ezúttal már hivatásos, a moszkvai Scsepkin Akadémián végzett (szakmai gyakorlatukat a moszkvai Malij Tyeatr-ban végezték) kisebbségi színészekkel, ekkor a Karaganda melletti Temirtauban alapították Republikanisches Deutsches Schauspieltheater (Köztársasági Német Játékszín) néven, innen 1990-ben költözött át az intézmény Alma-Atába. Temirtaui nyitódarabja Alexander Reimgen „Die Ersten” („Az elsők”) c. műve volt. 1987-től kapott engedélyt a társulat kelet-németországi kapcsolatfelvételre, első nyugat-németországi turnéjukat 1989-ben engedélyezték. 1990-ben került sor első ízben nyugati társulat vendégjátékára Alma-Atában (Residenztheater, München), ami a feljegyzések szerint katartikus hatást okozott, nem is csupán az esztétikai élmény okán.

Ma a színház egy 100 férőhelyes belvárosi volt moziépületben játszik (ez komoly vívmánynak számít a korábbi alkalmatlan külvárosi épület után), repertoárján elsősorban német és orosz klasszikusok, de kortárs darabok, sőt helyi német szerzők művei is szerepelnek, ezek mellett folklórműsorok is (Brauchtumspflege). Ma a színháznak 20 színésze van, akik közül egyik sem anyanyelvű. Az utóbbi évadok jellemző ea voltak: "Lady Milford aus Almaty", "Deutsch, als Fremd", "Kalifornisches Pferdchen", "Macbeth". A színház kivándorló színészek rajait bocsátotta ki, innen „származtak el” a Russland-deutsches Theater, Niederstetten (Baden-Württemberg) és az atheater, Münster tagjai is.

A német színház első növendékeit még a moszkvai Scsepkin Színművészeti Főiskola képezte, 1975-ben és 1976-ban indítottak itt egymás után két német kisebbségi osztályt, összesen 40 hallgatóval, képzésük azonban orosz nyelven zajlott, a helyzetet súlyosbította, hogy a növendékek dialektust (sőt egymástól eltérő dialektusokat) beszéltek. Ma képzésük Alma-Atában, a Deutsche Theaterakademieben zajlik, mely 1992-ben egyesületi körülmények között létrejött intézmény, a 2000-es évek elején 25 hallgatója volt.

A németországi "ifa” és más szervek támogatása nélkül működésképtelen lenne. Az első végzett osztály valamennyi tagja kivándorolt. (Nem minden évben indul új évfolyam.) Az akadémia növendékei ma már zömmel nem németek, sőt nyelvtudásuk is hiányos.

Művészetek

Kazah jurta

Hagyományok

Madjar törzs

Az ország északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madjarok törzse. A szétszórt, laza településformákon kb. 2000 család tartja magát madjarnak, bár nyelvük már kazah. Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A 90-es években (magyar kutatók közreműködésével) elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban.

2007. július 4-8-ig rendezték meg Arkalikban a Kurultajt (madjar törzsi gyűlés), amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően, július 10-én a madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről.

A korábbi kapcsolatfelvétel folytatása a 2008. augusztus 8-ától augusztus 10-éig megrendezésre kerülő magyarországi (Kunszentmiklós, Bösztörpuszta) Kurultaj, amelyen számos hagyományőrző csoport mellett Kazahsztán madjar törzsének képviselői is részt vesznek.

Gasztronómia

• Besbarmak

• 
  Kazah család egy jurtában a 20. század elején
• 
  Kazah postabélyeg
• Népi hangszerek egy postabélyegen (1990)
  Népi hangszerek egy postabélyegen (1990)
• 
  Nemzeti kosztüm
• 
  Egy tányér lóhús

Sport

Ökölvívás

A kazah ökölvívók az amatőr ökölvívó-világbajnokságokon több aranyérmet is szereztek.

Világbajnokok:

• Bolat Zsumagyilov (1999)
• Gennagyij Golovkin (2003)
• Galib Zsafarov (2003)
• Jerdosz Zsanabergenov (2005)
• Szerik Szapijev (2005, 2007)

Kerékpározás

Kazahsztáni orosz Alekszandr Vinokurov profi országúti kerékpáros, a Pro Team Astana versenyzője.

Olimpia

Kazahsztán sportolói 2012-ig 16 aranyérmet szereztek a nyári olimpiai játékokon – ebből 6-ot ökölvívásban, és 3 alkalommal nekik ítélték a legtechnikásabb ökölvívónak járó Val Barker-díjat is – és 1-et a téli olimpiákon.

olimpiai bajnokai:

1994 – Vlagyimir Mihajlovics Szmirnov (sífutás), 1996 – Vaszilij Zsirov (ökölvívás), 1996 – Alekszandr Parigin (öttusa), 1996 – Jurij Melnyicsenko (birkózás), 2000 – Bekzat Szattarhanov (ökölvívás), 2000 – Jermahan Ibraimov (ökölvívás), 2000 – Olga Sisigina (100 méteres gátfutás), 2004 – Baktijar Artajev (ökölvívás) 2008 – Bakit Szarszekbajev (ökölvívás),

2008 – Ilja Iljin (súlyemelés) 2012 – Alekszandr Vinokurov (országútikerékpár-versenyzés) 2012 – Zulfija Csinsanlo (súlyemelés) 2012 – Majja Manyeza (súlyemelés) 2012 – Szvetlana Podobedova (súlyemelés) 2012 – Ilja Iljin (súlyemelés) 2012 – Olga Ripakova (hármasugrás) 2012 – Szerik Szapijev (ökölvívás)

Vlagyimir Mihajlovics Szmirnov 1994. évi olimpiai bajnok képe egy bélyegen

Ünnepek

Date	név	helyi név	megjegyzés
Jan 1-2	Újév	Жаңа жыл Новый Год
Jan 7	Ortodox karácsony	Рождество Христово	Hiv. ünnep 2007 óta
Mar 8	Nemzetközi nőnap	Халықаралық әйелдер күні Международный женский день
Mar 21-23	Novruz	Наурыз мейрамы	Eredetileg a perzsa újév , hagyományosan egy tavaszi ünnep, amely egy új év kezdetét jelöli.
Máj 1	Kazahsztáni népi egység napja	Қазақстан халқының бірлігі мерекесі
Máj 7	A Haza megvédésének napja	Отан Қорғаушы күні День Защитника Отечества	2013 óta ünnep
Máj 9	A Győzelem Napja	Жеңіс күні День Победы	A volt SZU nagy részében ünnep
Júl 6	A Főváros Napja	Астана күні День столицы	Az ország első elnökének születésnapja
Aug 30	Az alkotmány napja	Қазақстан Республикасының Конституциясы күні День Конституции Республики Казахстан
A Hajj utolsó napja	Qurban Ayta	Құрбан айт Курбан айт	2007 óta hiv. ünnep
Dec 1	Az első elnök napja	Тұңғыш Президент күні День Первого Президента	2013 óta ünnep
Dec 16-17	A Függetlenség Napja	Тәуелсіздік күні День независимости	Függetlenség a Szovjetuniótól

Egyéb vallási ünnepek:

• Corban Fesztivál

Az arab "cordan" szó "áldozat bemutatás"-t jelent. Mikor elérkezik ez a nap, a kazahok ökrök vagy birkát ölnek áldozatként, szórakoztatják vendégeiket, és megajándékozzák barátaikat, rokonaikat.

• Böjt-végi Fesztivál a muszlimok szent hónapjának, a Ramadánnak utolsó napja. Az iszlám szokások szerint ekkor (iszlám naptár szerint) minden felnőtt kazahnak tartózkodnia kell az evéstől és ivástól napkeltétől napnyugtáig. Ezen hónap kezdete és vége attól függ, mikor jelenik meg az újhold. Mikor a böjt véget ér, vidám ünnepség veszi kezdetét.

További információk

• Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége (magyar, angol, kazak)
• A magyaroknak Kazahsztánról, a nagykövetség kiadványa (magyar)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Kazahsztán témájú médiaállományokat.
• A Kazahsztán címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.