Kazah-hátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kazah-hátság
Qaraghandy Province.jpg
Elhelyezkedés  Kazahsztán
Fontosabb települések Asztana, Karagandi
Földrajzi adatok
Terület72 000 km²
Lakott terület%
Lakatlan terület%
Legmagasabb pont Akszoran (1565 m)
Folyóvizek Isim
Elhelyezkedése
Kazah-hátság (Kazahsztán)
Kazah-hátság
Kazah-hátság
Pozíció Kazahsztán térképén
é. sz. 48°, k. h. 73°Koordináták: é. sz. 48°, k. h. 73°
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazah-hátság témájú médiaállományokat.

A Kazah-hátság (kazahul Сарыарқа [Szariarka], am. Sárga-hegység, oroszul Казахский мелкосопочник [Kazahszkij melkaszopacsnyik]) egy erősen lepusztult gyűrt hegység maradványa Kazahsztán északi felének keleti részén. A hatalmas kiterjedésű terület hossza nyugatról keletre kb. 1200 km, délről észak felé a legnagyobb kiterjedése kb. 900-950 km (nyugaton), keleten kb. 400 km.[1]

A nyugati részen, ahol az átlagos abszolút magasság 300 és 500 m között van, két alacsony hegyvidék található: az Ulitau (Ұлытау) és a Köksetau (Көкшетау қыраты). A keleti részen az abszolút magasságok átlagosan 500 és 1000 m között vannak és több hegység emelkedik ki.

Részei[szerkesztés]

Középső részén található a Karkarali-hegység (Қарқаралы таулары, 1403 m). Ettől délre a Kiziltasz-hegység (Кызылтас) az Akszoran-hegységgel (Ақсораң). Utóbbi legmagasabb pontja 1565 m, mely egyben a Kazah-hátság legmagasabb pontja is.

A hátság délnyugati részén az Ulitau (Ұлытау 1133 m), északnyugaton a Köksetau-fennsík (Көкшетау қыраты) vagy Kökse-hegység (947 m) található. Keleten a Csingiztau (Шыңғыстау 1077 m) és az Aksatau (Акшатау 1305 m) hegysége található.

Vízrajz[szerkesztés]

A legfontosabb folyói az Isim, Nura, Szariszu (Сарысу). A nyári hónapokban a folyók sekélyekké válnak, gyakran kiszáradnak. Állandó áramlás csak az Isimnél figyelhető meg. A hegyekben sós tavak vannak. Édesvízi tavak elsősorban a Koksetau-fennsík régiójában találhatók.

Éghajlat[szerkesztés]

Mivel a kazah-hátság az óceánoktól és a tengerektől távol helyezkedik el, itt a szibériai anticiklon és a sarki légtömegek szabadon keringenek. Az éghajlat száraz és szélsőséges kontinentális. A tél igen hideg, a nyár forró. Az átlagos éves csapadékmennyiség a déli részén 200-300 mm, északon 300-400 mm.

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Казахский мелкосопочник című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://bse.sci-lib.com/article057585.html Nagy Szovjet Enciklopédia