Aktöbe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aktöbe
Nurdaulet mosque 1.jpg
Aktöbe címere
Aktöbe címere
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Jogállás város
Alapítás éve1869
Polgármester Aszhat Saharov
Irányítószám 030000
Körzethívószám 7132
Népesség
Teljes népesség387 807 fő (2015)[1] +/-
– elővárosokkal894 333 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület297,39 km²
IdőzónaUTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC)
Világörökség-azonosító1442-013
Elhelyezkedése
Aktöbe (Kazahsztán)
Aktöbe
Aktöbe
Pozíció Kazahsztán térképén
é. sz. 50° 17′ 00″, k. h. 57° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 17′ 00″, k. h. 57° 10′ 00″
Aktöbe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aktöbe témájú médiaállományokat.

Aktöbe (kazak: Ақтөбе, Aqtöbe; orosz: Актобе, Aktobe; 1999-ig Актю́бинск, Aktjubinszk) város Kazahsztánban a Jelek folyó két partján, az Aktöbe terület(wd) közigazgatási központja. 2021-ben 513 004 lakosa volt.[2]

Története[szerkesztés]

A mai Aktöbe régió területe számos közép-ázsiai kultúra és birodalom emelkedésének és bukásának volt tanúja. 1869-ben egy orosz katonai erőd épült a Kargali(wd) és a Jelek folyók összefolyásánál, az Orenburg-Kazalinszk vasútvonal mentén. Ettől az időszaktól kezdve szláv telepesek kezdtek a régióba letelepedni gazdálkodás céljából, és hamarosan település alakult ki az erőd körül. 1874-ben az erőd területét kiterjesztették, és az utakat az erőd kapujáig vitték el. 1891-ben a települést körzeti városnak, hivatalosan Aktjubinszknak nevezték el.

A 19. század végén és a 20. század elején gyorsan bővült a település. Míg az 1889-es népesség 2600 volt, 1909-re a lakosság több mint négyszeresére, 10 716 lélekre nőtt. A századfordulón a városban már két templom, egy tatár mecset, egy orosz-kirgiz fiú és lányiskola, egy klinika, egy bank, egy posta, városi park, mozi és két malom is működött. 1901-től a Trans-Aral vasút is a keresztül ment a városon. Az első világháborút megelőző években az ipar is kezdett fejlődni a városban: egy villamos gyár, egy téglagyár is épült, és éves vásártartási jogot is kapott.

Népessége[szerkesztés]

Aktöbe népességének változása[szerkesztés]

A népesség etnikai összetétele[szerkesztés]

A város lakosságának etnikai összetétele változatos. A 2009-es népszámlálás eredményei szerint a kazakok alkották a legnagyobb etnikai csoportot Aktöbe város közigazgatási területén. Mögöttük, jelentős lemaradással az oroszok álltak, akik korábban uralták a várost. Az ukránok, tatárok, németek, koreaiak és más nemzeti kisebbségek aránya elenyésző.[3]


1897. évi népszámlálás[4]
nemzetiség %
orosz 1728 61,3 %
ukrán 550 19,5 %
tatár 276 9,8 %
mordvin 126 4,5 %
kazak 96 3,4 %
baskír 10 0,4 %
egyéb 31 1,1 %
összesen 2817 100 %
1939. évi népszámlálás[5]
nemzetiség %
orosz 26 041 53,4 %
ukrán 10 694 21,9 %
kazak 7641 15,7 %
tatár 2672 5,5 %
zsidó 251 0,5 %
mordvin 241 0,5 %
egyéb 1526 3,5 %
összesen 48 749 100 %
2009. évi népszámlálás
nemzetiség %
kazak 286 672 73,19 %
orosz 75 242 19,21 %
ukrán 12 694 3,24 %
tatár 6737 1,72 %
német 2431 0,62 %
koreai 1248 0,32 %
egyéb 6645 1,7 %
összesen 391 669 100 %
2015 év elején[6]
nemzetiség %
kazak 335 182 76,30 %
orosz 74 195 16,89 %
ukrán 11 755 2,68 %
tatár 6742 1,53 %
német 2647 0,60 %
koreai 1244 0,28 %
egyéb 7550 1,72 %
összesen 439 315 100 %
2021 év elején[7]
nemzetiség %
kazak 413 633 80,63 %
orosz 70 305 13,7 %
ukrán 10 452 2,03 %
tatár 6614 1,28 %
német 2699 0,52 %
koreai 1199 0,23 %
egyéb 8102 1,57 %
összesen 513 004 100 %

2021 elején Aktöbe város lakossága a régió lakosságának 57,36 %-át tette ki[8]. A régióban élő kazakok 55,21 %-a, míg a oroszok 73,23%-a Aktöbében él. Hasonló helyzet alakult ki a tatárok (73,59%), koreaiak (85,39%), azeriek (76,88%), örmények (81,08%) körében is.[7]

Földrajza[szerkesztés]

Aktöbe és környékének műholdképe, 2017. szeptember 7-én az ESA Sentinel-2 műholdról

A város földrajzi koordinátái é. sz. 50°18′ 00″, k. h. 57°10′ 00″.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A város az Aktöbe terület északi részén fekszik, az Urál bal oldali mellékfolyójának, a Jelek folyónak kezdetben csak a bal, mára mindkét partján, azon a helyen, ahol a Kargali folyó(wd) beletorkollik; a Poduralszkoje-fennsík(wd) középső részén, amely 250-400 m magasságban elterülő síkság.[9] Poduralszkoje-fennsík jellegzetessége, hogy a talajok alatt kréta időszaki ásványi alapréteg található (a mélyedésekben paleogén agyagok borítják), ami azt eredményezi, hogy azokon a helyeken, ahol az erózió következtében a talajréteg lepusztult, fehér színű krétakori lerakódások látszanak.[10]

Európa és Ázsia határa[szerkesztés]

Az Európa és Ázsia közötti határ meghatározásának kérdése nagyon ellentmondásos. Ha az Urál folyó mentén húzzuk meg a határt ezen földrészek között, akkor Aktöbe kétségtelenül Ázsiában fekvő város lesz. Azonban Európa, a legtöbb geográfus által jelenleg elfogadott keleti határai felölelik Kazahsztán egy kis részét, ahol a Kaszpi-tenger partja által alkotott európai határt a kazahsztáni Zsem folyón(wd) és a Mugalzsar dombok kötik össze az Urállal, az Urál déli nyúlványával. Eszerint Aktöbe európai város.[11]

A földgömb jelentős, nagy földrajzi egységekre való felosztása során a legtöbb modern geográfus az egykori Szovjetuniót különálló területi egységként kezelte, amely egy kontinenshez hasonlítható, ami nyugaton kissé elkülönült Európától, délen és keleten pedig Ázsiától; ezt a különbséget a Szovjetunió háromnegyedét kitevő Oroszország esetében is fenntartották.[11]

Éghajlata[szerkesztés]

Aktöbe éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)4,15,523,630,938,340,242,241,138,329,717,013,042,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−8,4−7,6−0,513,722,628,430,128,621,711,90,8−5,911,4
Átlaghőmérséklet (°C)−12,4−12,1−5,47,515,220,922,820,914,56,3−3,0−9,85,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−16,4−16,6−10,21,27,813,315,613,37,30,7−6,8−13,6−0,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−39,6−39,3−36,4−16,4−3,80,96,01,6−7,4−13,6−30,4−41,5−41,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)252226283139312920272830336
Forrás: Климат и погода в Актобе

Aktöbe híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://pop-stat.mashke.org/kazakhstan-cities.htm
  2. City & town of Kazakhstan (pop-stat.mashke.org)
  3. Актюбинская область. Итоги Национальной переписи населения Республики Казахстан 2009 года. – Asztana, 2011. – 2. kötet 4–9. o.
  4. Первая всеобщая перепись населения Российской Империи 1897 г. Распределение населения по родному языку и уездам Российской Империи кроме губерний Европейской России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  5. Всесоюзная перепись населения 1939 года. Национальный состав населения районов, городов и крупных сел союзных республик СССР. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  6. Численность населения Республики Казахстан по отдельным этносам на начало 2015 года (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2015 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті, 2015. június 1. [2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  7. a b 2021 жыл басына Қазақстан Республикасы халқының жекелеген этностары бойынша саны (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2021 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  8. Об изменении численности населения Актюбинской области в разрезе городов и районов с 1 января 2020 года до 1 января 2021 года. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  9. Топонимика Казахстана: Энциклопедический справочник. Alma-Ata: Аруна Ltd. 2010. 816. o. ISBN 9965-26-330-2  
  10. Почвенный институт имени В. В. Докучаева. Почвенно-географическое районирование СССР в связи с сельскохозяйственным использованием земель. — Изд-во Академии наук СССР, 1962.
  11. a b Európa - az Encyclopædia Britannica szócikke