Viktor Ivanovics Pacajev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viktor Ivanovics Pacajev
Született1933. június 19.[1][2]
Aktyubinszk
Elhunyt1971. június 30. (38 évesen)[1][2]
Állampolgárságaszovjet
Foglalkozása
IskoláiPenzai Állami Egyetem (–1955)
Kitüntetései
Halál oka
SírhelyeTemető a Kreml falánál
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Ivanovics Pacajev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A szerencsétlenül járt Szojuz–11 személyzete: G. T. Dobrovolszkij, V. N. Volkov, V. I. Pacajev. (Szovjet emlékbélyeg, 1971.)

Viktor Ivanovics Pacajev (orosz: Виктор Иванович Пацаев) (Aktyubinszk 1933. június 19.Karaganda, 1971. június 30.) szovjet űrhajós.

Életpálya[szerkesztés]

A penzai ipari főiskola elvégzése után 1955-től a központi légkörtani megfigyelőállomáson tervezőmérnök volt. Részt vett a meteorológiai rakéták tervezésében. 1968-tól kapott űrhajóskiképzést. Világűrben töltött ideje: 23 nap 18 óra 21 perc volt.

Űrrepülések[szerkesztés]

Visszatéréskor a kapszulából elszökött a levegő, és két társával, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkovval és Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkijjal együtt megfulladt.

Kitüntetései, emlékezete[szerkesztés]

Megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Kazahsztánban, szülővárosában és Kalugában szobrot állítottak tiszteletére. Róla nevezték el az 1791 Patsayev kisbolygót. Róla nevezték el a Koszmonavt Viktor Pacajev távközlési hajót, mely napjainkban múzeumhajó Kalinyingrádban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Пацаев Виктор Иванович, 2015. szeptember 28.
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]