Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov
Született1935. november 23.[1][2][3][4]
Moszkva[5]
Elhunyt1971. június 30. (35 évesen)[1][3]
Állampolgárságaszovjet
Foglalkozása
IskoláiMoszkvai Repülési Intézet (1953–)
Kitüntetései
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem
  • Medal "For the Development of Virgin Lands"
  • a Szov­jetunió érdemes sportolója
  • A Szovjetunió űrhajós pilótája (1969)
  • Lenin-rend (1969. október 22.)
  • Arany Csillag (1969. október 22.)
  • Szovjetunió Hőse (1971. június 30.)
Halál oka
SírhelyeTemető a Kreml falánál
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Szojuz–7 űrhajó személyzete: A. V. Filipcsenko, V. N. Volkov, V. V. Gorbatko. (Szovjet postabélyeg, 1969.)
A szerencsétlenül járt Szojuz–11 személyzete: G. T. Dobrovolszkij, V. N. Volkov, V. I. Pacajev. (Szovjet emlékbélyeg, 1971.)

Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov (orosz: Владислав Николаевич Волков) Moszkva, 1935. november 23. – 1971. június 30.) szovjet űrhajós.

A Moszkvai Repüléstechnikai Műszaki Főiskolát követően 1959-től a Koroljov tervezőirodában dolgozott. Munkássága során a Vosztok űrhajó egyik tervezője. 1966-tól űrhajóskiképzésben részesült.

1969-ben a Szojuz–7 űrhajón fedélzeti mérnökként végezte az előírt programot: különféle mérések, ellenőrzések, illetve passzív űrhajóként megközelítési gyakorlatok az aktív Szojuz–6 és a passzív Szojuz–8 űrhajókkal.

A Szojuz–11 űrhajón fedélzeti mérnökként szolgált, a Szaljut–1 űrállomáson 23 nap alatt több előírt programot hajtott végre. A Szojuz–11 visszatérésekor halt meg 1971. június 30-án. A visszatérő kabin dehermetizálódott, és két társával, Georgij Dobrovolszkijjal és Viktor Pacajevvel együtt megfulladt.

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését.

Kitüntetések és emlékezete[szerkesztés]

Családja[szerkesztés]

Repülései[szerkesztés]

(zárójelben a repülés ideje)

Kötete magyarul[szerkesztés]

  • Vlagyiszlav Volkov: A csillagok felé. Egy űrhajós naplójából; ford. E. Gábor Éva; Kárpáti–Madách–Móra, Uzsgorod–Bratislava–Bp., 1975, ISBN 9631102688

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Волков Владислав Николаевич, 2015. szeptember 27.
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Волков Владислав Николаевич, 2015. szeptember 28.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vlagyiszlav_Nyikolajevics_Volkov&oldid=24408574”