Kazak ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kazak (oroszosan kazah) ábécé (saját nyelvén: Қазақ кирилл әліпбиі) a kazak nyelv[1] cirill betűs írására szolgál.

A kazakot eredetileg az arab írás egy módosított verziójával írták, ezt hivatalosan 1927-ig használták. Ekkor váltottak a latin írásra, melyet a cirill ábécé 1940-es bevezetéséig használtak. Az arab írást ma is használják a kazak írására Afganisztánban, Iránban és a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A törökországi és európai diaszpórák a török ábécét használják.

2017. szeptember 11.-én határozott a kazak kormányzat egy új latin betűs írás (Zhanga aelipbі zhobasy) bevezetéséről. 2017 végére fogadják el az egységes latin betűkön alapuló kazak ábécét, 2018-tól megkezdik a pedagógusok felkészítését annak oktatására, és a középiskolásokat az új ábécé elsajátítására, a tervek szerint pedig 2025-re már teljesen átáll majd az ország.[2]

A cirill betűs ábécé[szerkesztés]

A kazak ábécé 42 betűből áll, 33 az orosz ábécéből származik, melyhez hozzáadták a Ә, Ғ, Қ, Ң, Ө, Ұ, Ү, Һ, І betűket (az Ұ helyett 1957-ig a Ӯ-t használták). A В, Ё, Ф, Х, Һ, Ц, Ч, Щ, Ъ, Ь és Э betűk csak orosz vagy más idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A hétköznapi beszédben a Қ-t és a Х-t ugyanúgy ejtik, a Һ ejtése pedig megfelel az orosz Х-nak.

A táblázat a cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagy-
betű
kis-
betű
betűnév ZAZ[3] Qaz-
Aqparat[4]
arab[5] ISO 9[6] ALA-LC[7] KNAB[8] Allworth[9] BGN/
PCGN[10]
Çan̡alip[11] IPA
А а а a a ا a a a a a a [a]/[ɑ]
Ә ә ә ae ä ٴا ă ä ä ä ә [æ]
Б б бе b b ب b b b b b b [b]
В в ве v v ۆ w v v v v v [v]
Г г ге g g گ g g g g g g [g]
Ғ ғ ға gh ğ ع ġ gh ğ gh gh ƣ [ɣ]/[ʁ]
Д д де d d د d d d d d d [d]
Е е йе e e ه e e e e e e [e]
Ё ё йо  ?[12] yo يو ë ë yo ya yo jo [jo]
Ж ж же zh j ج ž zh c j, zh[13] zh ç [ʒ]
З з зе z z ز z z z z z z [z]
И и ый i ï ي i i ī i ī ij [ɯj]/[ij]/[i]
Й й қысқа и j y ي ĭ j y y y j [j]
К к ка k k ك k k k k k k [k]
Қ қ қа q q ق ķ q q q q q [q]
Л л эл l l ل l l l l l l [l]
М м эм m m م m m m m m m [m]
Н н эн n n ن n n n n n n [n]
Ң ң эң ng ñ ڭ ņ ng ñ ng ng [ŋ]
О о о o o و o o o o o o [o]
Ө ө ө oe ö وٴ ô ȯ ö ö ö ө [ø]
П п пе p p پ p p p p p p [p]
Р р эр r r ر r r r r r r [r]
С с эс s s س s s s s s s [s]
Т т те t t ت t t t t t t [t]
У у ұу w w ۋ u u ū, w[14] u ū uv [w]/[uw]/
[yw]/[u]
Ұ ұ ұ u u وُ ū u ŭ u u [ʊ]
Ү ү ү ue ü ٴوُ ù ü ü ü y [ʏ]
Ф ф эф f f ف f f f f f f [f]
Х х ха h[15] x ح h kh x kh kh x [x]/[χ][16]
Һ һ һа h[15] h ھ h h h h [h][17]
Ц ц це c c تس c ts ts ts ts ts [ʦ]
Ч ч че ch ç چ č ch ç ch ch c [ʧ]
Ш ш ша sh ş ش š sh ş sh sh c [ʃ]
Щ щ ща  ?[12] şş شش ŝ shch şç shch shch [ʃʧ]/[ʃː]
Ъ ъ жуандық
белгі
- - - " " " " " - -
Ы ы ы y ı ى y y ı ï y ь [ɯ]/[ɣ]
І і і i i ٴى ì ī i ĭ i i [i]/[ɪ]
Ь ь жіңішкелік
белгі(сі)
- - - ' ' ' ' ' - -
Э э э  ?[12] e ه è ė è ë ė e [e]
Ю ю йұ  ?[12] yu يۋ û iu yu yu yu ju [ju]/[jy]
Я я йа  ?[12] ya يا â ia ya ya ya ja [ja]/[jɑ]

Latin ábécék[szerkesztés]

A ma használatos cirill ábécé bevezetése előtt, 1927-től 1940-ig egy latin alapú írást használtak, néhány sajátos betűvel, melynek a sorrendje a következő volt: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ьь.

A Szovjetunió felbomlása után kidolgoztak egy új latin betűs ábécét, amivel leváltani szándékoztak a jelenleg használt cirill írást. Végül is ez a rendszer nem került bevezetésre, de számos helyen – például az ország hivatalos híroldalán, a Kazinformon[18] is – használják, a cirill írás alternatívájaként. Ennek betűrendje a következő: Aa, Ää, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Ïï, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Ww, Yy, Zz.

2017. szeptember 11.-én a kormány új tervet fogadott el a cirill írásról latinra való átállásról. Ebben egy teljesen új rendszert dolgoztak ki, melyben nem használnak mellékjeles betűket (sőt még az X-et sem), csak a latin alapbetűket és betűkapcsolatokat.

A fenti táblázatban megtekinthető és összehasonlítható az összes latin betűs ábécé a ma használatos cirill írással.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. „A magyarban a kazak név közvetlenül valamely török nyelvből való, ezért használata erőteljesebben ajánlott, mint a nyelvünkben egyébiránt szintén polgárjogot nyert orosz eredetű kazah változaté.” (A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999, 692. o.
  2. Kazinform: Халықаралық ақпарат агентігі. inform.kz. Astana
  3. Zhanga aelipbі zhobasy – 2017. szeptember 11.-én határozott a kazak kormányzat egy új latin betűs írás bevezetéséről. 2017 végére fogadják el az egységes latin betűkön alapuló kazak ábécét, 2018-tól megkezdik a pedagógusok felkészítése annak oktatására, és a középiskolásokat az új ábécé elsajátítására, a tervek szerint pedig 2025-re már teljesen átáll majd az ország. Forrás: Kazinform: Халықаралық ақпарат агентігі. inform.kz. Astana
  4. A kazah kormányzat egy kb. 10-15 éves átmenettel készül áttérni a latin írásra. Ez a leírás a kormány internetes oldalain (www.government.kz és www.inform.kz) használt új latin ábécé alapján készült.
  5. Az 1927-ig használt arab írás betűi
  6. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  7. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  8. Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
  9. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  10. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  11. Az 1927 és 1940 között használt latin ábécé betűi
  12. ^ a b c d e Az ё, щ, э, ю, я átírására jelenleg nincs információ, de az ismert adatokból valószínűsíthetően rendre jo, shch, e, ju, ja lesz.
  13. Idegen eredetű szavakban
  14. Magánhangzó után, szó elején magánhangzó előtt
  15. ^ a b A kétféle h hangnak (a х és һ betűknek) a latin betűs változata egyetlen betű, a h lesz
  16. Köznyelvben [q] a kiejtése
  17. Köznyelvben [x] a kiejtése
  18. Kazinform: Халықаралық ақпарат агентігі. inform.kz. Astana

Billentyűzet[szerkesztés]

A kazak billentyűzet

A kazak billentyűzet az oroszon alapul, az abban nem szereplő betűk a felső számbillentyűkön kaptak helyet.

Az Unicode megjelenése előtt a kazak kódolására a СТ РК 920-91 (DOS) és a СТ РК 1048—2002 (Windows) kódrendszereket használták.

További információk[szerkesztés]