DOS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A DOS rövidítés jelentése: Disk Operating System, azaz lemezek kezelésére képes operációs rendszer.

A DOS története[szerkesztés]

DOS/360[szerkesztés]

A DOS/360-at, vagy röviden csak DOS-t az IBM 1966 júniusában adta ki. A DOS névvel a TOS (Tape Operating System, azaz mágnesszalag kezelésére képes operációs rendszer) ellenpárjaként lépett fel. Később a továbbfejlesztett operációs rendszert már egyszerűen OS/360-nak nevezték.

Ezt az operációs rendszert speciális lyukkártyacsomagok összeállításával vezérelte az operátor vagy a programozó. Ezek a lyukkártyák alkották a JCL-t (Job Control Language, feladatvezérlő nyelvet). A programot és adatokat tartalmazó kártyákat a JCL kártyák közé helyezték. A JCL kártyák könnyebb felismerésük céljából általában más, feltűnő színű kartonra készültek.

Példa DOS-os JCL-re:

// TLBL TAPEFIL,'COPYTAPE.JOB',,,,2
// ASSGN SYS005,DISK,VOL=VOL01,SHR
// DLBL DISKFIL,'COPYTAPE.JOB',0,SD
// EXTENT SYS005,VOL01,1,0,800,1600

x86 DOS rendszerek[szerkesztés]

Amikor húsz évvel később a személyi számítógépek képesek lettek hajlékonylemezek használatára, a DOS elnevezés újra életre kelt, különböző gyártók különböző rendszereit jelentette, ezek közül a legfontosabb az IBM PC operációs rendszere, az MS-DOS, és a vele kompatibilis változatok, melyek uralták az IBM PC-kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között: PC-DOS, MS-DOS, FreeDOS, DR-DOS, Novell-DOS, OpenDOS, PTS-DOS, ROM-DOS és mások.

Ezen DOS változatok alapja a CP/M, melyet azonban kibővítettek a UNIX-hoz hasonló könyvtárszerkezet kezelésének képességével, és saját lemezformátumot vezettek be (FAT). Single-user (egyfelhasználós) és single-tasking (egyfeladatos) rendszer, jogosultsági vagy védelmi rendszere nincs. A CP/M (Control Program for Microcomputers) rendszert Gary Kildall és a Digital Research fejlesztett ki 1973-ban, és készítői csak egy egyszerű operációs rendszernek szánták. Viszont nagy sikere lett, 600 000 darabot adtak el belőle, a mikroszámítógépek 70%-án ez futott.

1980 áprilisában Tim Paterson is elkezdett írni egy operációs rendszert, mivel a Digital Research késett a CP/M-86 operációs rendszer kiadásával. Ezt a Seattle Computer Products 8086-alapú számítógépeivel lehet használni, és a CP/M forrásán alapult. A Seattle Computer Products ezt QDOS (Quick and Dirty Operating System, vagy más néven 86-DOS) 0.10 néven dobta piacra.

1980 októberében a Bill Gates, a Microsoft vezetője 25 000 dollárt fizetett a Seattle Computer Products QDOS-áért, hogy leszállítsa azt egy meg nem nevezett kliensnek, az IBM-nek. Kildall nem akarta annak elődjét, a CP/M-et eladni a cégnek. A QDOS-t a Microsoft által alkalmazott Tim Paterson átírta, hogy működjön IBM-alapú számítógépeken is. Decemberben a Digital Research kiadja a CP/M-86 operációs rendszert. A következő év júliusában a Microsoft minden jogot megvesz a Seattle Computer Products-tól a QDOS-ra, és elnevezi MS-DOS-nak.

Az IBM ezt a programot PC-DOS, míg a Microsoft MS-DOS néven fejleszti tovább. Ezek párhuzamosan zajlanak, de a PC-DOS csak IBM-alapú gépeken működik.

MS-DOS, PC-DOS[szerkesztés]

DR-DOS, Novell DOS, OpenDOS[szerkesztés]

1988 januárjában a Digital Research, Gary Kidall cége átnevezte a CP/M-et DR-DOS-ra, majd májusban kiadja a DR-DOS 3.31-et. Ez 512 MB-os merevlemez-partíciókat is támogatott. 1990 májusában jött ki a DR-DOS 5.0, majd 1991 szeptemberében a DR-DOS 6.0, amely támogatta a Superstore lemeztömörítést. 1993 áprilisában a Novell megvette a Digital Research-öt, és a program nevét Novell DOS-ra változtatta. Decemberben ki is adta az operációs rendszert Novell DOS 7.0 néven.

1997 januárjában a Novell eladta a Novell DOS-t a Caldera Systemsnek, ami nyílt forráskóddal OpenDOS 7.01-ként adja ki. Decemberben azonban a Caldera már zárt forráskóddal dobta piacra az OpenDOS 7.02-t. 1999 júniusában a Caldera Systems is megvált a rendszertől, a felvásárló Lineo újra DR-DOS néven, 7.03-as verziószámmal adja ki azt. Decemberben a Lineo kizárólag OEM licenccel teszi elérhetővé a DR-DOS 7.04-et. 2000 januárjában a Lineo kiadja a DR-DOS 7.05 bétát, de gyorsan be is fejezi a fejlesztését. 2002 júliusában Udo Kuhnt belekezd a DR-DOS/OpenDOS Fejlesztési Projektbe, ami az OpenDos 7.01-en alapul. Októberben a Lineo eladja a DR-DOS-t a DeviceLogics-nak, akik 2004 márciusában DR-DOS 8.0 néven adják ki.

ROM-DOS[szerkesztés]

A ROM-DOS a Datalight fejlesztése, 1989-ben adták ki. Beágyazott eszközök fejlesztőinek tervezték. Kompatibilis az MS-DOS-szal.

PD-DOS, FreeDOS[szerkesztés]

A PD-DOS-t 1994. június 28-án tették elérhetővé, ez egy nyílt forráskódú projekt volt, melyet Jim Hall indított útjára. Júliustól "Free-DOS" néven vált ismertté. 1996-tól a fejlesztők "elhagyták" a kötőjelet, a projekt azóta FreeDOS néven él. 2006. szeptember 3-án adták ki a FreeDOS 1.0 verzióját. Az aktuális az 1.1-es verzió, azonban még az 1.0 verzió is letölthető.

A FreeDOS projekt koordinátora jelenleg is Jim Hall.[1]

A FreeDOS egy szabad, nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet a GNU GPL licenc alatt terjesztenek. 2006-ban adták ki. A projekt a Microsoft DOS-szal kompatibilis. Szabadon letölthető a projekt weboldaláról. Az fdfullcd.iso bővebb változat 153 MByte méretű és hasznos alkalmazásokkal egészül ki: így például az Arachne nevű, egyszerű böngészőklienssel, az Mpxplay multiformátumú zenelejátszóval, egy SSH klienssel, és az OpenGEM grafikus környezettel. A FreeDOS alkalmas a kilencvenes években népszerű játékprogramok futtatására.

Forrás: http://mogorvamormota.hu/2009/04/04/freedos/
Letöltés: http://www.freedos.org/download/

PTS-DOS[szerkesztés]

Fizetős operációs rendszer.

  • Támogatja a nagy fájlrendszerek használatát, akár 4GB felett is.
  • Támogatja 4GB-ig memória kezelését.

A PTS-DOS 7.0-t 1995 júliusában, a PTS-DOS 2000-et pedig 1999 szeptemberében adták ki.

DOS verziók[szerkesztés]

Név Alkotó Jelenlegi kód tulajdonosa/ Karbantartó Licenc Első kiadás dátuma Maximális partícióméret Támogatott fájlrendszer 3.5" floppy kapacitás 5.25" floppy kapacitás Hosszú fájlnév támogatás
MS-DOS 1.1 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1982 nem támogatott FAT12 nem támogatott 360kB nincs
MS-DOS 3.0 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1984 32MB FAT12 nem támogatott 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 3.2 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1986 32MB FAT12 720kB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 3.3 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1987 32MB FAT12 720kB, 1.44MB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 4.0 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1988 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 5.0 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 6.2 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1994 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 6.22 Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1994 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
MS-DOS 7.0
(Windows 95A)
Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1995 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
MS-DOS 7.1x
(Windows 95B/OSR2, 95C/OSR2.5, 98 és 98SE)
Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
1996 124.55GB
(FAT32-vel)[m 2]
FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
MS-DOS 8.0
(Windows ME)[m 3]
Microsoft nem támogatott jogvédett
[m 1]
2000 124.55GB
(FAT32-vel)[m 3]
FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
DR-DOS 6.0 Digital Research nem támogatott jogvédett 1991 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
DR-DOS 7.03 Lineo DeviceLogics jogvédett 1999 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
DR-DOS 8.0 DeviceLogics DeviceLogics jogvédett 2004  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
FreeDOS beta 0.9 Bernd Blaau Bernd Blaau Open Source  ?  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
Novell DOS 7.0 Novell nem támogatott jogvédett 1993 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
OpenDOS 7.01 Caldera Systems Udo Kuhnt? Open Source 1997 2GB FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB nincs
PC-DOS 1.0 IBM nem támogatott jogvédett 1981 nem támogatott FAT12 nem támogatott 360kB nincs
PC-DOS 7.x / 2000 IBM IBM jogvédett 1995 2GB FAT12, FAT16 720kB, 1.44MB,
1.86MB (XDF), 2.88MB
360kB, 1.2MB,
1.54MB (XDF)
nincs
PTS-DOS 32 PhysTechSoft PhysTechSoft jogvédett  ?  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
PTS-DOS 2000 PhysTechSoft PhysTechSoft jogvédett  ?  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
PTS-DOS 2000 PRO PhysTechSoft PhysTechSoft jogvédett  ?  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van
ROM-DOS Datalight Datalight jogvédett  ?  ? FAT12, FAT16, FAT32 720kB, 1.44MB, 2.88MB 360kB, 1.2MB van

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Jelenleg úgy tűnik, hogy akinek van licence a Windows futtatására, az bármely MS-DOS verziót telepíthet az adott Windows verziójáig bezárólag.
  2. A 124.55GB partíció méret korláta a FAT32-nek a Microsoft SCANDISK segédprogramjának korlátja. Más DOS verziók, melyek támogatják a FAT32 fájlrendszert, jobban megközelítik a ~2TB elméleti határt, amit a FAT32 specifikáció nevez meg. A DOS 7.x verzió, és attól későbbi MS-DOS változatoknál táblázatban található un.: "hosszú fájlnév támogatás" valójában nem elérhető a PC DOS-módú használata során.
  3. ^ a b Az MS-DOS 8.0 a korábbi verzió lehetőségeivel rendelkezik, de jelentősen csökken a használhatósága: hiányzik a FORMAT /S parancs, a SYS A: (vagy SYS B:) parancs, nem képes parancssorba boot-olni az IO.SYS és a COMMAND.COM helyettesítése/módosítása nélkül.

A DOS működése[szerkesztés]

A DOS rendszer az alkalmazás és a számítógép hardvere között csatlakozást biztosít. Rendelkezik memóriakezelő, lemezkezelő, be- és kiviteli szolgáltatásokkal. Az újabb verziók támogatják a hálózatkezelést is.

A parancsértelmező[szerkesztés]

A DOS rendszer parancsokkal vezérelhető. A parancsértelmező feladata, hogy a parancsokat bekérje a felhasználótól, értelmezze, majd végrehajtassa azokat. Az MS-DOS-ban alapértelmezés szerint a COMMAND.COM állomány felelős a parancsértelmező feladatainak ellátásáért.

Az operációs rendszer betöltődését az jelzi, hogy megjelenik a képernyőn a gép készenléti jele, az ún. prompt (például C:\>), utána pedig a kurzor villog.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]