Operációs rendszerek listája
Ez a cikk az operációs rendszerek szócikkeinek listáját tartalmazza.
Felépítése[szerkesztés]
- CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejlesztett operációs rendszer)
- Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez)
- THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve)
- Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között)
- Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben)
- RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)
Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek[szerkesztés]
- Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót)
- Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer)
- Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20
- A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül – természetesen – a PC-DOS)
- Sinclair Micro és QX stb.
- TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel)
- TI-99/4A
- FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) – Technical Systems Consultants fejlesztette
- Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.)
- mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre)
- MOBI-X (hordozható adatgyűjtő INTEL 8bites mikroszámítógépre, magyar szabadalom)
- FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre)
- mini-FLEX (a TSC fejlesztette az 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez)
- CMT-ROS
Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek[szerkesztés]
- AIX (Unix) – IBM
- Amoeba (kutatórendszer) – Andrew S. Tanenbaum
- AtheOS (folytatása a Syllable)
- A/UX (Unix-alapú rendszer) – Apple
- Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére)
- Cromix (Unix-emuláló rendszer) – Cromemco
- Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez) – Mark Williams és társai
- DNIX
- Digital UNIX – később HP (Tru64)
- FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [„open source”] rendszer)
- GNU Hurd
- GNU/Linux
- HP-UX – HP
- IRIX – SGI
- LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer)
- Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel)
- macOS –Apple Inc.
- Minix – Andrew S. Tanenbaum
- MenuetOS
- NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
- NeXTSTEP
- OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre)
- OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre)
- OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra)
- OS/360
- OSF/1
- OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
- Plan 9 (hálózati rendszer) – Bell Labs
- QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; „valósidejű”, beépített rendszerekben)
- RiscOS
- SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra) – SCO
- Solaris – Sun Microsystems
- SunOS (később Solaris) – Sun Microsystems
- Unix System V (AT&T Unix, „SVr4” volt a negyedik kiadás)
- UNIX – Bell Labs, eredetileg Ken Thompson
- UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.) – TSC
- Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú)
- UniCOS
- Xenix (különféle hardverekre) – Microsoft Corporation
- z/OS (az IBM legutolsó ún. „mainframe” rendszere)
- Jolicloud
Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek[szerkesztés]
- AOS (lásd: Bluebottle)
- AROS (az Amiga kutatási rendszere)
- Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt)
- Control Program/Monitor-80 (CPM)
- MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat)
- UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) – kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével
- FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott) – TSC
- SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata) – TSC
- CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre) – Digital Research
- DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS-ra, kb. 1985)
- DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken) – Digital Research, később Novell, majd Caldera
- FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat)
- GEM (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research
- GEOS (Graphic Environment Operating System)
- MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft
- PC-DOS (IBM DOS)
- Mach (a NestStephez hasonló) – CMU
- NewOS
- Oberon (a „Ceres” és a „Chameleon” munkaállomás-projekt keretében készült) – ETH-Zurich: Niklaus Wirth)
- OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.) – Microsoft, később IBM
- OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre)
- OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább)
- OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is)
- ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón)
- SkyOS
- TripOS
- TUNES
- QDOS (új Intel 808x processzorokra) – Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS)
- VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen)
- VME – International Computers Limited
- MorphOS – Genesi
- NetWare – Novell
- NeXTStep
- Plan 9, Inferno (hálózati rendszer) – Bell Labs Computer Research
- Primos Prime Computer
- BS2000 Siemens AG
- Visopsys
- EyeOS - Bongészó alapú operációs rendszer
- SharpOS - Nyílt kódú C#-on írt rendszer
Operációs rendszerek[szerkesztés]
Acorn[szerkesztés]
Amiga[szerkesztés]
Atari ST[szerkesztés]
Apple/Macintosh[szerkesztés]
- Apple DOS
- A/UX
- ProDOS
- GS/OS
- Mac OS (2001-ig)
- macOS (2001-től 2012-ig Mac OS X, ezután 2016-ig OS X)
- Apple Darwin
blackPanther Magyarország[szerkesztés]
- blackPanther OS (Magyar Linux-disztribúció)[1]
Canonical Ltd[szerkesztés]
Be Inc.[szerkesztés]
Digital/Compaq/HP[szerkesztés]
- HP-Ux
- AIS
- OS-8
- ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre)
- TOPS-10 (a PDP-10 gépre)
- WAITS
- TENEX (BBN-től)
- TOPS-20 (a PDP-10 gépre)
- RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en)
- RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re)
- RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re)
- VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) – DEC
IBM[szerkesztés]
- OS/2
- AIX (Unix-verzió)
- OS/400
- OS/390
- VM/CMS
- DOS/VSE
- OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek)
- OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel)
- MFT (későbbi neve OS/VS1)
- MVT (későbbi neve OS/VS2)
- ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés)
- SVS
- MVS (az MVT egy későbbi változata)
- TPF
- ALCS
- OS/390
- z/OS
- Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg)
- PC-DOS (más néven MS-DOS) – Microsoft
Microsoft[szerkesztés]
- MS-DOS
- Windows
- Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)
- Xenix (Unix) – később SCO
Zorin OS Ireland[szerkesztés]
Operációs rendszerek mobil eszközökre[szerkesztés]
Google[szerkesztés]
Apple Inc.[szerkesztés]
Symbian Foundation[szerkesztés]
Microsoft[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
