Ugrás a tartalomhoz

Niklaus Wirth

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niklaus Wirth
Született1934. február 15.[1][2][3][4]
Winterthur[5]
Elhunyt2024. január 1. (89 évesen)[6][7]
Zürich
Állampolgárságasvájci
Nemzetiségesvájci
Foglalkozásamérnök,
matematikus,
informatikus
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • IEEE Emanuel R. Piore Award (1983)[8]
  • Turing-díj (1984)[9][10]
  • honorary doctorate at the Laval University (1987)[11]
  • Computer Pioneer Award (1987)[12]
  • Marcel Benoist-díj (1989)[13]
  • ACM Fellow (1994)[14]
  • díszdoktor (The Open University, 1997. szeptember 13.)[15]
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1999)[16]
  • Computer History Museum Fellow (2004)[17]
  • Programming Languages Achievement Award (2007)[18]
Niklaus Wirth aláírása
Niklaus Wirth aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklaus Wirth témájú médiaállományokat.

Niklaus Wirth, teljes nevénː Niklaus Emil Wirth (Winterthur, 1934. február 15. – 2024. január 1.) svájci professzor, egyetemi tanár, mérnök, matematikus, informatikus, a számítástudomány, azon belül a strukturált és az objektumorientált programozás egyik svájci úttörője, több magas szintű programozási nyelv kidolgozója.

A szakértők többségének véleménye szerint a tíz legfontosabb kutató egyike a számítástudomány eddigi történetében.

Aláírása a Programozás Modula-2-ben című könyvének dedikált példányán

Munkásságával párhuzamosan jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett a számítástudomány, számítógép-tudomány egyenrangú tudományként való elismertetése érdekében.

Élete, munkássága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Walter Wirth és Hedwig Keller fiaként született. 1959-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich). 1960-ban a kanadai Laval Egyetemen szerzett oklevelet, majd Ford-ösztöndíjasként doktorátust 1963-ban a Berkeley Egyetemen.

1963–1967 között adjunktus volt a Stanford Egyetemen majd a Zürichi Egyetemen. 1968-ban már professzorként tért vissza az ETH-ra, ahol 1999-ig, nyugalomba vonulásáig számítástudományt oktatott és kutatásokat folytatott.

1968-ban kezdték el munkatársaival a Pascal programozási nyelv fejlesztését, és 1970-ben készült el a fordítóprogram első működőképes változata. 1975-ben készült el a Modula, amely azonban nem terjedt el, és inkább kísérletinek tekinthető. 1976–1977, valamint 1984–1985 között a Xerox Palo Altó-i Kutató Központjában (PARC – Palo Alto Research Center) végzett kutatásokat.

1977–1981 között fejlesztették ki a Lilith személyi számítógépet. 1979-ben készült el a Modula-2. Ez lett a Lilith operációs rendszeréhez mellékelt fordítóprogram. Ő tervezte továbbá 1986-ban a Ceres számítógépet. 1988-ban készült el az Oberon nyelv.

Kutatásai ebben az időszakban olyan programozási nyelvek megalkotására irányultak, amelyeknek nyelvi felépítése mintegy automatikusan kikényszerítik a szigorú típusosságot és a strukturált programozási technika alkalmazását a lehetséges programozási hibák lehető legminimálisabbra csökkentése érdekében.

Az első nyelv, amelyet kifejlesztett (Helmut Weberrel), az Euler volt. Az általa később megtervezett nyelvek alapjait vetette meg. Később érdeklődése a csoportmunkát segítő, moduláris programozási nyelv megalkotása felé fordult. Itteni tapasztalatai alapján fordult a személyi számítógépek fejlesztése felé.

Ezt követően az objektumorientált programozási technika és nyelvi támogatása irányában végzett kutatásokat.

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok (Algorithms + Data Structures = Programs), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631038580, fordította: Lehel Jenő
  • Programming in Modula-2, 1982
  • Kathleen Jensen – Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv – Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 9631077357
  • Project Oberon, 1992
  • Compiler construction, 1996

Magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Algoritmusok + adatstruktúrák = programok; ford. Lehel Jenő; Műszaki, Bp., 1982
  • Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása; ford. Mikolás Zoltán; Műszaki, Bp., 1982
  • Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása az ISO Pascal szabvány szerint; 2. bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1988

Díjak, elismerések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1983 – IEEE Emanuel R. Piore Díj
  • 1984 – ACM Turing-díj
  • 1988 – IEEE Computer Society, Computer Pioneer Díj
  • 1989 – IBM Europe Science and Technology Prize 1988
  • 1989 – Marcel Benoist Díj
  • 1992 – A Svájci Mérnöki Akadémia (Swiss Academy of Engineering) tagja
  • 1994 – Foreign Associate, US Academy of Engieering
  • 1996 – Pour le Merite rend (Orden Pour le Merite)
  • 1999 – SIGSOFT, Outstanding Research Award in Software Engineering
  • 1999 – Leonardo da Vinci Medal. Societe Europeenne pour la Formation des Ingenieurs (SEFI)
  • 2002 – Eduard-Rhein Technology-Prize, München
  • 2004 – Fellow of the Computer History Museum
  • 2007 – SIGPLAN Programming Languages Achievement Díj

Díszdoktori címei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1978 – York-i Egyetem (University of York, Nagy Britannia)
  • 1978 – Ecole Polytechnique Federale, Lausanne, Svájc
  • 1987 – Laval Egyetem (Laval University), Quebec, Kanada
  • 1993 – Linz-i Johannes Kepler Egyetem (Johannes Kepler Universitaet Linz, Ausztria)
  • 1996 – Novoszibirszki Egyetem (University of Novosibirsk), Oroszország
  • 1997 – The Open University, Nagy Britannia
  • 1998 – Pretoriai Egyetem (University of Pretoria), Dél-Afrikai Köztársaság
  • 1999 – Masaryk Egyetem (Masaryk University), Brno, Csehország

Dokumentumfilmek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. augusztus 14.
  2. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "Encyklopedie dějin města Brna". Encyclopedia of Brno History (cseh nyelven).
  5. ↑ "In Memoriam: Niklaus Wirth (1934–2024)". 2024. január 5. Hozzáférés: 2025. július 3.
  6. ↑ "Niklaus Wirth ist tot: IT-Welt trauert um Erfinder von Pascal".
  7. ↑ Simson Garfinkel – Gene Spafford (2024. február 22.). "In Memoriam: Niklaus Wirth". Communications of the ACM (angol nyelven). 67 (3). New York: ACM: 20–20. doi:10.1145/3641309. ISSN 0001-0782.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/piore_rl.pdf" (PDF).
  9. ↑ "Niklaus E. Wirth". Hozzáférés: 2024. január 4.
  10. ↑ "Niklaus E. Wirth". Hozzáférés: 2024. január 4.
  11. ↑ "Liste complète des récipiendaires de 1864 à aujourd'hui". Complete list of recipients from 1864 to today. Laval Egyetem.
  12. ↑ "IEEE Computer Society Computer Pioneer Award in Honor of the Women of ENIAC Award". 2018. április 9. Hozzáférés: 2025. július 3.
  13. ↑ "Past laureates – Marcel Benoist Foundation". Hozzáférés: 2025. július 3.
  14. ↑ "Niklaus E. Wirth". ACM. Hozzáférés: 2024. január 4.
  15. ↑ "www5.open.ac.uk/students/ceremonies/sites/www.open.ac.uk.students.ceremonies/files/files/Honorary%20graduate%20cumulative%20list(7).xlsx".
  16. ↑ "Niklaus Wirth". Masaryk Egyetem. Hozzáférés: 2024. január 4.
  17. ↑ "Niklaus Wirth". 2025. június 23. Hozzáférés: 2025. július 3.
  18. ↑ "Programming Languages Achievement Award". Hozzáférés: 2025. július 3.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Niklaus_Wirth&oldid=26781994”