Herbert Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herbert Simon
Herbert simon red complete.jpg
Született 1916. június 15.
Milwaukee, Wisconsin, Amerika
Elhunyt 2001. február 9. (84 évesen)
Pittsburgh, Pennsylvania, Amerika
Foglalkozása
  • közgazdász
  • pszichológus
  • politikus
  • szociológus
  • egyetemi tanár
  • informatikus
Iskolái Chicagói Egyetem
Díjak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Simon témájú médiaállományokat.

Herbert Alexander Simon (Milwaukee, Wisconsin, 1916. június 15.Pittsburgh, Pennsylvania, 2001. február 9.) Nobel-díjas amerikai politológus, közgazdász és pszichológus. Ő volt a XX. század egyik meghatározó társadalomtudósa.

Főbb kutatási területei: kognitív pszichológia, számítástechnika, közgazdaság, tudományfilozófia, szociológia, politológia.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Simon polihisztor volt. Egyik alapító atyja volt azon tudományoknak, melyek ma nagyon fontosak. Pl.: mesterséges intelligencia, információfeldolgozás, döntéshozatal, problémamegoldás stb.

Herbert Alexander Simon zsidó családban született. Apja német származású volt és villamosmérnökként, mint lelkes feltaláló tevékenykedett, aki számos találmányt akart szabadalmaztatni, egyben a találmányok egyik szabadalmi ügyvédje volt. Anyja, Edna Marguerite Merkel elismert zongorista volt, prágai és kölni felmenőkkel.

Herbert Simon az állami iskolarendszer intézményeiben végezte általános iskolai tanulmányait, és itt alakult ki a tudomány iránti érdeklődése is. Sok gyermekkel ellentétben Simon már igen fiatalon érdeklődött az után, hogy vajon hogyan lehet a viselkedést tudományosan magyarázni. Ez az érdeklődés anyja testvérének, Harold Merkelnek köszönhető, aki a Wisconsin-Madison Egyetemen tanult közgazdaságtant. Simon BA képesítését és a PhD fokozatát is a Chicagoi Egyetemen[1] szerezte, Harold Lasswell és Charles Edward Merriam vezetésével.

A Chicagoi Egyetemen töltött évei alatt korábbi érdeklődése alapján matematikát és társadalomtudományokat kezdett tanulni. A legmeghatározóbb mentora Henry Schultz volt, aki matematikai közgazdászként dolgozott.

A Városi önkormányzatok megítélése kurzus teljesítése után meghívták, hogy legyen Clarence Ridley tudományos szakmunkatársa, akivel társszerző volt a Városi tevékenységek megítélése c. kiadványban 1948-ban.

1939-től 1942-ig Simon a Berkeley-Californiai Egyetem igazgatójaként tevékenykedett. 1949-ben az Ipari közigazgatási intézet vezetője lett a Carnegie Tech-nél.(Később a Carnegie Mellon Egyetem lett.) Folytatta az oktatást különböző tudomány területeken a Carnegie Mellon-on, beleértve a pszichológiát és a számítástechnikát is, 2001-ben bekövetkezett haláláig.

Közreműködése a mesterséges intelligencia felfedezésében[szerkesztés]

Simon úttörő volt a mesterséges intelligencia feltalálásában, az Allen Newell-lel közösen létrehozott Logikus Teória Szerkezet megépítésével (1956), és az Általános Problémamegoldó Gép (GPS) (1957) megalkotásával.

Az 1960-as évek elején egy papíralapú választ írt, hogy bebizonyítsa Ulric Neisser pszichológusnak, hogy a gépek alkalmasak lehetnek arra, hogy utánozzák a „hideg észleléseket”, olyan folyamatokat pl. mint az érvelés, tervezés, döntés. De nem tudják majd utánozni az ún. „meleg észleléseket”, mint pl. vágy, érzés, fájdalom stb. Simon ezen írását 1967-ben adták ki. Simont az is érdekelte, hogy az emberek hogyan tanulnak. Edward Feigenbaummal közösen megalkotta az első olyan tanulási teóriát, amely a tanulást számítógépes programként törekedett megvalósítani.

A döntéshozatalról szóló tanulmánya[szerkesztés]

A közigazgatási viselkedés (Administartive Behavior) volt Simon doktori disszertációjának és az első könyvének témája. Ezen művek alapozták meg életművét. A központi eleme ezen tanulmányoknak a racionális emberi döntéshozatal viselkedési és kognitív folyamatainak, vagyis a döntésnek a tanulmányozása.

Simon ábrája: Három állomás állapota a döntéshozatalban[2]

A racionális döntéshozatal feladata az, hogy a lehetséges alternatívák közül kiválasszuk a leginkább óhajtott változatot az összes lehetséges közül. A közigazgatási viselkedés egy széles skáláját adja meg az emberi viselkedésnek, a kognitív képességeknek stb. Simon befolyása a döntéshozatal területén elvégzett kutatásaival lett a gazdasági közösség fő szála, köszönhetően a növekvő gazdasági tanácsadásnak.

Művei magyar nyelven (válogatás)[szerkesztés]

  • Korlátozott racionalitás : Válogatott tanulmányok. Budapest : Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 311 p.
  • A vezetői döntés új tudománya. Budapest : Statisztikai Kiadó, 1982. 149 p. (A korszerű informatika könyvtára 12.)
  • Reason in human affairs (magyar) Az ésszerűség szerepe az emberi életben. Budapest : Gondolat, 2004. 98 p. (Társadalomtudományi könyvtár 0324-2463) ISBN 963-9500-08-9
  • A döntéshozatal elméletei a közgazdaságtanban és a viselkedéstudományokban. In: Szántó Richárd – Wimmer Ágnes - Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéseink csapdájában - Viselkedéstudományi megközelítés a döntéselméletben. Alinea Kiadó, 2011, Budapest. pp. 39-90.

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Kardos Péter: Tényleg ésszerűek vagyunk? [Az ésszerűség szerepe az emberi életben / Herbert Simon] In Magyar Pszichológiai Szemle, 2004/4. sz. 602-605. p.[3]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. University of Chicago
  2. 1. Információgyűjtés (3 részből áll: Keresési környezet, feltételek, felszólítás határozatra); 2. A megjelenítés lehetséges iránya - természetesen lehetséges tervezés (3 részből áll: invenció, munka, elemzés); 3. Döntés (=választás), a partikuláris eredmények szelektálása.
  3. MATARKA cikkek listája
  4. Úttörő kutatásaiért a döntéshozatal folyamatában a gazdasági szervezeteken belül.
  5. Angol nyelven: National Medal of Science
  6. American Psychological Association
  7. A pszichológiai kutatásokhoz való hozzájárulásáért.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]