Münster

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Münster
Muenster Innenstadt.jpg
Münster címere
Münster címere
Münster zászlaja
Münster zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Münster
Kerület Szabad város
Alapítás éve 793
Polgármester Markus Lewe (CDU)
Irányítószám 48143–48167
Körzethívószám 0251
Rendszám MS
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 904 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 302,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Münster (Németország)
Münster
Münster
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 58′, k. h. 7° 38′Koordináták: é. sz. 51° 58′, k. h. 7° 38′
Münster weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Münster témájú médiaállományokat.

Münster egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, püspöki székhely.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Münster panorámaképe

Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasterrium-ot (kolostort) alapított az Aa-folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve.

A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.

Az Aa folyó Münsterben

1534-ben a fanatikus anabaptisták (újrakeresztelkedők) - Jan van Leyden, Bernard Knipperdolling, Bernhard Krechting vezetésével - uralma megkínzatásukkal és kegyetlen kivégzésükkel végződött. Az anabaptisták mozgalma a 16-17. századi feudalizmus elleni vallásos tan, a reformáció egyik népi irányzata volt, amels utópisztikus színezetű társadalmi közösségeket próbált létrehozni. Hívei a felnőtteket újrakeresztelték, mivel csak az érett fővel felvett keresztséget ismerték el érvényesnek, innen ered nevük is.

Münster a 18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége által.

Muenster Schloss 6698.jpg

Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.

1648 október 24.-én a Harmincéves háborút lezáró Vesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat - az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó - Osnabrückben írták alá, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat: A Vesztfáliai béke konzerválta Németország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültek Svédországhoz és Franciaországhoz, utóbbihoz pl. Elzász. A békeszerződés elismerte Hollandia és Svájc függetlenségét. A Francia forradalom után Münster Poroszország része lett, majd 1816-ban Porosz-Vesztfália fővárosa is.

Münster, városkép

Münster ma Vesztfália kultúrális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.

Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét az eredeti formájában és szépségében építették újjá.

A város műemlékeinek nagyrésze az egykori erődítési gyűrűn belül találhatók.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Münster 1854-ben
  • Dóm (Dom St. Paul)
  • Servatius-templom (Servatii-kirche)
  • Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
  • Lambert-templom (Lambertkirche)
  • Márton-templom (Martinikirche)
  • Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza.
  • Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
  • Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15.-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]