Münster

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Münster
Muenster-100725-16079-Lamberti.jpg
Münster címere
Münster címere
Münster zászlaja
Münster zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Münster
Kerület Szabad város
Alapítás éve 793
Polgármester Markus Lewe (CDU)
Irányítószám 48143–48167
Körzethívószám 0251
Rendszám MS
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 302 178 fő (2014. dec. 31.)
Népsűrűség 904 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 302,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Münster (Németország)
Münster
Münster
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 58′, k. h. 7° 38′Koordináták: é. sz. 51° 58′, k. h. 7° 38′
Münster weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Münster témájú médiaállományokat.

Münster (régi magyar neve: Monostor) egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, püspöki székhely.

Fekvése[szerkesztés]

A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Muenster Panorama Maerz 2006 Send Centered.jpg
center

Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasterrium-ot (kolostort) alapított az Aa-folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve.

A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.

Az Aa folyó Münsterben

1534-ben a fanatikus anabaptisták (újrakeresztelkedők) - Jan van Leyden, Bernard Knipperdolling, Bernhard Krechting vezetésével - uralma megkínzatásukkal és kegyetlen kivégzésükkel végződött. Az anabaptisták mozgalma a 16-17. századi feudalizmus elleni vallásos tan, a reformáció egyik népi irányzata volt, amely utópisztikus színezetű társadalmi közösségeket próbált létrehozni. Hívei a felnőtteket újrakeresztelték, mivel csak az érett fővel felvett keresztséget ismerték el érvényesnek, innen ered nevük is.

Münster a 18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége által.

Muenster Schloss 6698.jpg

Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.

1648. október 24.-én a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat - az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó - Osnabrückben írták alá, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat: A vesztfáliai béke konzerválta Németország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültek Svédországhoz és Franciaországhoz, utóbbihoz pl. Elzász. A békeszerződés elismerte Hollandia és Svájc függetlenségét. A francia forradalom után Münster Poroszország része lett, majd 1816-ban Porosz-Vesztfália fővárosa is.

Münster, városkép

Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.

Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét az eredeti formájában és szépségében építették újjá.

A város műemlékeinek nagyrésze az egykori erődítési gyűrűn belül találhatók.

Nevezetességek[szerkesztés]

Münster 1854-ben
  • Dóm (Dom St. Paul)
  • Servatius-templom (Servatii-kirche)
  • Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
  • Lambert-templom (Lambertkirche)
  • Márton-templom (Martinikirche)
  • Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza.
  • Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
  • Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15.-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.

Galéria[szerkesztés]