Gyöngyöspata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2019. március 14., 16:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népcsoportok)
Gyöngyöspata
A Kisboldogasszony-templom
A Kisboldogasszony-templom
Gyöngyöspata címere
Gyöngyöspata címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásváros
PolgármesterHevér Lászlóné (Fidesz-KDNP)
Irányítószám3035
Körzethívószám37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2321 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198[2] m
Terület60,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″
Gyöngyöspata (Heves vármegye)
Gyöngyöspata
Gyöngyöspata
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöspata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöspata témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyöspata város Heves megye Gyöngyösi járásában.

Fekvése

Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. Megközelíthető a 21-es főút felől Szurdokpüspökin keresztül, kelet felől pedig a Gyöngyöstől induló Gyöngyöstarjánt érintő alsóbbrendű úton.

Története

Az egykori gyöngyöspatai vár dombja

Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen 10. században várat építettek (Pata vára). Anonymus szerint:"…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített." Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot.

Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. Aba Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították.

1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt.

1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amadéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, akinek a rozgonyi csata megpecsételte a sorsát. Nekcsey Demeter megmaradt a király hűségén. Műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot, ő intézte a királyi pénzügyeket 1338-ig. Az ő nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése.(A helyi általános iskola az ő nevét viseli.)

A 14. században Demeter tárnokmester unokái, Sándor és Miklós Pata kegyurai, akik a birtokrészről lemondó Péter öccsüket 1300 márka arannyal, 10 vég különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. A század végén Ilosvai Leusták és az Aba nembeli Kompolti István próbálta megszerezni a birtokot, de Zsigmond király Szécsényi Frank országbírónak és nejének, Kont Katalinnak adta zálogba 2000 aranyforintért.

1455-ben és 1460-ban Guthi Országh Mihály és Losonczy Albert kapta meg Szécsény Lászlótól 40000 forintos zálogkölcsön fejében Gyöngyöst és környékét, így a patai birtokot is. A várat 1459-ben / más források szerint 1460-ban[3]/ cseh husziták támadták, és szállták meg a cseh Giskra emberei Zagyvafői Andriskó és Ulrik vezetésével, kb. 600 fő lovas és szekerező gyalogos sereggel. Héderváry László egri püspök a királyt hívta segítségül. Hunyadi Mátyás Rozgonyi Sebestyént küldte a husziták ellen. Hosszú alkudozás és a zsoldosok szétszéledése után maga Mátyás király vezetésével indult meg az ostrom. Végül a király serege első győztes csatáját itt vívta meg, július 18-án a csehek szabad elvonulás fejében feladták a várat. Mátyás király a "sok és súlyos kárt szenvedett" Patát mezővárosi rangra emelte és mentesítette a kamarai adó alól. Kegyúri jogon káplánjának, Nenkei György egri kanonoknak adta a 100 aranydukátot jövedelmező patai főesperességet. A 15. században Heves vármegye harmadik legnagyobb települése volt, Eger és Gyöngyös után.

A 16. század első felében Losonczy Albert fia, István, a temesvári hős volt a falu földesura, aki Országh Mihály fiának özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Az ő halála után családja és az Országh örökösök pereskedtek Pata birtoklásáért, amíg 1567-ben Miksa király birtokába nem került, aki Guti Országh Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli főkapitánynak adományozta. Ez azonban már csak névleges, hiszen 1554-ben a falu török kézre került, szultáni birtok lett, a budai pasa igazgatta. Ekkor lakossága csekély gabonatermeléssel, állattartással és borászattal foglalkozott. Lakossága ugyan megfogyatkozott, de a hódoltság utolsó évében (1685) is Heves fizetésképtelen falvai között a legnépesebb.

1669-ben Hamvay Ferenc alispáné lett, kinek birtoklása után gyakran cserélt gazdát az uradalom, de a várat többé nem építették fel.

Itt írták az 1886-ban megtalált Patai graduále néven ismert 16. századi kódexet, amely gregorián és magyar nyelvű énekeket tartalmaz.

Az 1965. évi feltárás során a felszín alatt megtalálták a kőből, az átégetett földből és fából épített vár keleti szakaszainak részeit, az egykori palánkvár megszenesedett gerendamaradványait, melyet ezután betemettek.

2013-ban a gyöngyöspatai képviselő-testület egyhangú szavazással új címert fogadott el.[forrás?]

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2584
2533
2476
2377
2308
2321
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87,8%-a magyar, 11,7%-a cigány, 0,4% német és 0,1% román nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (15,9% nem nyilatkozott).[6]

Etnikai feszültségek a településen

2011 tavaszán a település országos hírnévre tett szert a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a helyi roma lakosság közt létrejött feszültségnek köszönhetően. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet az egyre gyakoribbá váló bűncselekmények miatt kezdett el járőrözni március 1-jén Gyöngyöspatán, azok elkövetésével a helyi roma lakosságot vádolva.[7] A két oldal közötti feszültség legalább 1-2 hónapig eltartott, ezalatt több verekedés is előfordult a két csoport között, valamint a magyarországi radikális jobboldal számos kisebb-nagyobb szervezete felbukkant a településen, beleértve a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjait is.

A Kisboldogasszony-templom közelebbről

A kialakult helyzetre és betegségére hivatkozva Tábi László, Gyöngyöspata polgármestere áprilisban lemondott tisztségéről.[8] Az időközi önkormányzati választásokat 2011. július 17-re tűzték ki. Nyolc jelöltet jegyeztek be a határidő lejártáig, de közülük csak egy volt pártjelölt, Juhász Oszkár a Jobbik színeiben. A tisztségért egy másik radikális személyiség Eszes Tamás, a Véderő vezetője is versenybe szállt. Július 16-án ifj. Farkas János, a cigány vajda fia váratlanul visszalépett Matalik Ferencné javára, akit kívülről a kormánypártok is támogattak,[9] így csak 7 emberre lehetett szavazni. A választást a Jobbik jelöltje, Juhász Oszkár nyerte 433 szavazattal, az összes leadott érvényes voks 33,8%-át söpörve be.[10] Matalik Ferencné 333 szavazatot (26%) gyűjtve a második lett.[11]

Neves személyek

Nevezetességei

A 12. században épült és az idők során folyamatosan bővített, átépített Kisboldogasszony-templom a település legfőbb látványossága, illetve a benne található Jessze-fa oltár, ami Európában egyedülálló műkincs, Jézus családfáját mutatja be.

A városban ezen kívül található még egy műemléki védettséget élvező, 18. században emelt kétnyílású barokk kőhíd rajta egy Nepomuki Szent János-szoborral, valamint egy Tájház, ami a helyi népművészet emlékeit mutatja be.

A gyöngyöspatai vár elpusztult maradványai a falu feletti Várhegyen találhatóak.

Önkormányzati választás 2014

  • Hevér Lászlóné (Fidesz-KDNP) 55,36%.
  • Juhász János Oszkár (Jobbik) 36,22%.
  • Dudás József (Független) 5,72%.
  • Molnár László (Független) 2,7%.

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Gyöngyöspata, Hungary (angol nyelven) (html). Global Gazetteer. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  3. ↑ Gyöngyöspata honlapja
  4. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám 64033. oldal, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  5. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (html). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  6. ↑ Gyöngyöspata Helységnévtár
  7. ↑ [origo]: Járőröznek a Jobbik által szervezett helyiek Gyöngyöspatán (magyar nyelven) (html), 2011. március 4. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  8. ↑ Index: Lemondott Gyöngyöspata polgármestere (magyar nyelven) (html), 2011. április 19. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  9. ↑ [origo]: Visszalépett a cigány kisebbségi jelölt Gyöngyöspatán (magyar nyelven) (html), 2011. július 17. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  10. ↑ Népszabadság Online: Gyöngyöspata választott: Hiába volt a fideszes nyomás? (magyar nyelven) (html), 2011. július 18. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  11. ↑ Választási eredmények (magyar nyelven) (html). Gyöngyöspata Önkormányzata, 2011. július 17. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)

Források

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.) (Egyetemi nyomda, Budapest, 1938)
  • Haraszti Gábor (szerk.): Gyöngyöspata: Plébániatemplom (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 156, 2008) 7. kiadás. ISBN 963-555-236-X

További információk

Szurdokpüspöki Mátraverebély Galyatető
Szűcsi

Észak
Nyugat  Gyöngyöspata  Kelet
Dél

Gyöngyöstarján
Ecséd Hort Nagyréde

Sablon:Heves megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöspata&oldid=21079323”