Magyar Országos Véderő Egyesület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Országos Véderő Egylet szócikkből átirányítva)
Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE)
Alapítva1918. november 15.
Megszűnt1945. február 26.
Tevékenységirredentizmus, honvédelmi felkészítés, sport
SzékhelyBudapest VI. kerület, Podmaniczky utca 45.
Nyelvekmagyar
VezetőGömbös Gyula (1918–1928)
A MOVE volt székháza
(Budapest, VI. kerület, Podmaniczky u. 45.)

A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE)[1] egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között. Elterjedt, de hibás elnevezése: „Magyar Országos Véderő Egylet”.

Története[szerkesztés]

Gömbös még 1918 végén sem akarta feladni a háborút; Wekerle Sándor miniszterelnöknek írt és átnyújtott emlékiratában a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a „fölöslegessé vált” haderő mozgósításával magyar szempontból még megmenthetőnek tartotta a helyzetet. Még az őszirózsás forradalom után is tett kísérletet megmenteni történelmi magyar területeket; ezen lépések egyike vezetett a MOVE megalakulásához.

A kezdetben kizárólag katonatisztekből álló paramilitáris civilszervezet, melynek célja a kommunista forradalmi eszmék elleni mozgósítás, az ellenség által elfoglalni szándékolt területek védelme, majd később a trianoni békefeltételek értelmében kényszerűen lecsökkentett haderő támogatása volt, 1918. november 15-én alakult meg. Létrehozásában Gömbös Gyula mellett vezető szerepet játszott még Bajcsy-Zsilinszky Endre és Eckhardt Tibor is. Programja és irányultsága vezetői révén a fajvédők felé húzott.

Gömbös a MOVE 1919. január 19-ei gólyavári gyűlésén mintegy ezer katonatiszt előtt élesen támadta Károlyi Mihályt és kormányát, annak tehetetlenségét a haza megvédésében és erélytelenségét a belső társadalmi rend megteremtésében. Egyben ismertette saját programját is a kilábalásra a helyzetből. Szónoklata erejének hatására még aznap az egyesület elnökévé választották. Az egyesület, mint potenciális kormányellenes fegyveres szervezet, azonnal a győztes őszirózsás forradalom után alakult Tanácsköztársaság látókörébe került. Gömbös a letartóztatás elől Bécsbe menekült, a MOVE-t pedig az ezen erők visszaszorítására kiadott 1919. február 11-i, a Népköztársaság védelméről szóló rendelet nevében feloszlatták. A megszálló antant erőkkel vívott harcokat a MOVE, és a Székely Hadosztály feloszlatása után kizárólag a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege folytatta tovább, több-kevesebb sikerrel.

A Tanácsköztársaság megdöntése után szinte azonnal újjászerveződött az egyesület. A MOVE-tagok szolgáltatták alapját a Nemzeti Hadseregnek 1919-ben. Az első gárdaszázadot (Prónay-század) is egy MOVE-tag, Prónay Pál huszárszázados vezette.

1919. július 5-én a MOVE Szegeden tartott díszgyűlésén Gömbös Gyula országos elnök javaslatára az ott jelenlévő akkori hadügyminisztert, Horthy Miklóst a MOVE díszelnökévé választották.

MOVE-tagok adták a törzsét annak az irreguláris csapatnak is, mely Gömbös vezetésével megnyerte a budaörsi csatát, ezzel megakadályozva IV. Károly, az utolsó Habsburg–Lotaringiai magyar király visszatérését a Magyar Királyság trónjára. A MOVE fennállásának csúcsán több, mint száz tagegyesületet foglalt magába, melyek főként sportegyletek, lövésztársaságok, cserkészcsapatok voltak, illetve egy leventemozgalom.

Központjukat 1920. május 14-én a Podmaniczky utca 45. szám alatt rendezték be, ami addig a napig a magyarországi szabadkőművességet összefogó szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza (nagypáholyház) volt. A nagypáholy által építtetett ház szabadkőműves dekorációját, díszítőelemeit és szimbolikáját is tartalmazó megjelenését a hozzájuk fűződő erős ellenérzéseik dacára mindvégig érintetlenül hagyták. Ezek többsége a későbbi korokat, átalakításokat és felújításokat is túlélve mind a mai napig megfigyelhetők a homlokzaton, illetve a beltérben.

Horthy Miklós kormányzó, illetve Bethlen István miniszterelnök és kormánya a bethleni konszolidáció keretében 1924-re teljesen kiszorította Gömböst és körét a politikai hatalomból. Gömbösék az Egységes Pártból kikényszerítve hamarosan megalapították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (rövidebb nevén a Fajvédő Pártot), s a MOVE-t, valamint a kapcsolódó tagegyesületeket is ez alá szervezték át.

Gömbös 1928-ban nyilvánosan szakított addigi politikai irányvonalával; feloszlatta a Fajvédő Pártot, valamint lemondott elnöki tisztségéről, majd kilépett a MOVE-ból is, amikortól kezdve az egyesület többé semmilyen politikai szerepet nem játszott.

A MOVE a második világháború végén, a szovjet Vörös Hadsereg bevonulása után szétszéledt. A MOVE-t az 529/1945. M. E. sz. rendelet 3. §-a alapján 1945-ben hivatalosan is betiltották.[2] Podmaniczky utcai székházukat 1945 tavaszán a a Nemzeti Parasztpárt foglalta el, és ott helyezte el VI. kerületi szervezetét. Az épület 1947-re visszakerült a szabadkőművesekhez, mígnem 1950-ben lefoglalta a Belügyminisztérium és az ÁVO központjaként üzemelt annak feloszlatásáig. Utána a BM egyik részlege működött ott egészen a rendszerváltásig.

Újjáalakítási kísérlet[szerkesztés]

2007 nyarán magukat nemzeti radikálisként definiálók egy csoportja egyesület formájában (Magyar Országos Véderő Egyesület) újjáalakította, s céljainak is jórészt ugyanazt jelölte meg, amit annak idején Gömbös Gyula illetve Bajcsy-Zsilinszky Endre kitűzött a szervezet elé.[3] Az egyesület rövid időn belül kettészakadt,[4] majd szétszéledt; egykori tagjai egy része Véderő néven katonai egyesületként működnek tovább.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kézikönyvtár. Magyarok a II. világháborúban. Magyar Országos Véderő Egyesület. Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  2. ↑ 529/1945. ME rendelet a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezések feloszlatásáról. 3.§.. Jogkódex.hu, 1945. február 26. (Hozzáférés: 2023. június 12.)
  3. ↑ Új gárda alakult, Index, 2008. szeptember 19. (videó)
  4. ↑ Kettészakadt a MOVE, Index, 2008. november 6. (videó)

Források[szerkesztés]

  • Vajay Szabolcs: A Johannita Rend Lovagjai (1854-1987), Johannita Lovagrend, h.n. 1987., 362. és 671. o.
  • Gergely Jenő: Gömbös Gyula – Vázlat egy politikai életrajzhoz, Elektra Kiadóház, Szeged, 1999, ISBN 963-9205-25-7

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Országos_Véderő_Egyesület&oldid=26206768”