Mór (település)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Mór | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Móri | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fenyves Péter (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 8060 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 327 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 131,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 227[3] m | ||
| Terület | 108,61 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Móri-árok[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mór
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mór
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,37181°, k. h. 18,20870° | |||
Mór (németül Moor) város Fejér megyében, a Móri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A város Fejér megye északnyugati területén, a Vértes és a Bakony hegységek között fekvő völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól kb. 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 m környékére tehető. A közel tizenegyezerhektáros, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.
Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet völgyek és süllyedékek sűrűn szabdalják. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 m) és a Dobosi-hegyen (269 m) mérhetők, a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a Csóka-hegy (479 m) a térség legmagasabb pontja.
Megközelítése [szerkesztés]
Közúton a 81-es számú, Székesfehérvár-Győr úton.
Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon.
Történelme [szerkesztés]
1758-ban Mór mezővárossá vált.[6]
Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[7]
2002. május 9-én ebben a városban, a Dózsa György utcában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „móri mészárlás”-ként ismert eset, mely 8 halálos áldozatot követelt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Láncos-kastély
- Lamberg-kastély
- Kapucinus templom és rendház
- Magyar templom
- Pincesor
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1848. november 15-én Wekerle Sándor magyar miniszterelnök.
- Itt született 1862. június 29-én Radó Antal író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
Testvérvárosa [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ http://www.moriborvidek.hu/
- ↑ www.iranymagyarorszag.hu
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||
 |
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
