Móri bankrablás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A móri bankrablás amelyet a sajtóban gyakran móri mészárlásnak neveznek, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága volt.

A 2002. május 9-i móri bankrablásnak nyolc halálos áldozata volt, akiket az elkövetők szinte egyszerűen kivégeztek. Hatalmas erőkkel indult meg a nyomozás. A bűncselekmény után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot gyanúsította meg a gyilkosság elkövetésével. A nyomozás során nem találtak ellenük bizonyítékot.

2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. A nyomozás 2003 decemberéig tartott.

Az ügyészség által készített vádiratban Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg a bűncselekményben való részvétellel, csak bűnsegédlettel, konkrétan a fegyverek beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak.

A bírósági tárgyalás 2004. februártól december 23-áig tartott. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz.

Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert.

2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában öngyilkosságot követett el.

2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.

A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]