Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mormon felekezetek
Név:	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
Saját név:	The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints
Vezető:	Thomas S. Monson elnök
Vezető rangja:	elnök, próféta
Tagság:	13 193 999[1]
Alapító:	Joseph Smith
Alapítás éve:	1830. április 6.
Székhely:	Salt Lake City, Utah, USA
Honlap:	http://lds.org

Magyarországi egyházak, felekezetek
Név:	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
Irányzat:	mormonizmus
Vezető:	G. Walter Gasser
Vezető rangja:	misszióelnök
Tagság:	1 399[2] (4 147[3])
Eredet:
Alapítás:	1900, 1987
Székhely:	1122 Budapest, Hajnóczy J. u. 14.
Technikai szám:
Honlap:	http://www.jezuskrisztusegyhaza.hu

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints ("Mormon Egyház") mely főként "Mormonok" néven ismert. A legnagyobb a mormon felekezetek között. Azon utolsó napi szentek felekezete, akik Joseph Smith próféta halála után Brigham Young apostol vezetésével, a mai Utah területére távoztak. A több mint 13 millió tagot számláló egyház ma már minden kontinensen jelen van.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Az egyház Magyarországon 1.2 Az Egyház elnökei 1.3 Mormon szervezetek 1.3.1 Mormon fundamentalisták 2 Alapvető hitnézetek 2.1 A megváltás terve 2.2 A mai egyház 2.3 Egyéb előírások 3 Az egyház szervezete 4 Szertartások 5 Kórus 6 Statisztikai adatok 7 Szentírások 8 Könyvek 9 Filmek 10 Lásd még 11 Külső hivatkozások 11.1 Hivatalos honlapok 11.2 Nem hivalalos honlapok 11.3 Kritikus oldalak 12 Utalások

[szerkesztés] Története

Az egyház előtörténete azonos a többi mormon felekezetével, erről lásd: mormonizmus.

Joseph Smith halála után (1844. június 27.), az egyháztagok többsége Brigham Youngot, a tizenkét apostol kvórumának akkori elnökét követte, ő lett az egyház új elnöke. A fokozódó zaklatások miatt Illinoisban, a legtöbb egyháztag nyugatra követte Youngot és 1847-ben kezdték betelepíteni a mai Utah területét (akkor még nem is tartozott az Egyesült Államokhoz), ahol saját teokratikus államot hoztak létre.

A település nagy sebességgel fejlődött és gyarapodott. Hamarosan több várost is építettek a mai Utah, Idaho, Nevada és Arizona területén. 1848-ban Mexikó eladta e területet az Egyesült Államoknak, 1869-ben itt csatolták össze a vasút keleti és a nyugati partról induló részeit. A mormonok alapította Deseret állam kérte felvételét az Egyesült Államokba új tagállamként. A kérést azonban elutasították a szövetségi hatóságok, a mormonok többnejűsége és a teokratikus államforma, azaz az egyházi s a polgári hatóságok teljes egybefonódása miatt. A helyzet akkor rendeződött, amikor 1890-ban Wilford Woodruff mormon egyházelnök megváltoztatva az addigi doktrínát, betiltotta a többnejűség további gyakorlását a földön (a túlvilági életben a mormon teológia szerint továbbra is a többnejűség érvényes). Így a terület Utah néven az Egyesült Államok 45. tagállama lehetett.

Az egyház egyre növekedett és a 20. században már más országokban is voltak gyülekezetek. 2005 végén 12 560 869 tagot számolt.

[szerkesztés] Az egyház Magyarországon

Az Egyház első misszionáriusa 1885-ben érkezett Magyarországra a Német–Svájci Misszióból. Mindössze három hónapot tartózkodott az országban, mielőtt visszatért Bécsbe. Az első magyarországi tag Markov Misa, bánáti bolgár volt, akit 1887-ben kereszteltek meg. 1888-ban Ferdinand Hintze, a Törökországi Misszió elnöke Magyarországra látogatott, hogy találkozzon egy újonnan megtért magyarral, Markovval, s együtt hirdessék az evangéliumot Magyarországon. Mivel sikertelenül kerestek érdek1ődő embereket, hamarosan ismét eltávoztak, de Markov 12 évvel később visszatért, és számos magyart megkeresztelt Temesváron, s megalakította az Egyház első magyar gyülekezetét. Majd Brassóba utazott, és ott elvetette az első magokat az őt követő misszionáriusok számára.

1909-ben John Ensign Hill, a Svájci–Német Misszióból kapta a megbízást, hogy magyarul tanuljon, és az első misszionárius legyen Magyarországon. Hill nagyon jó kapcsolatot tudott kialakítani a helyi hatóságokkal, amely végül 1911 novemberében az Egyház hivatalos elismeréséhez vezetett. 1914-ig, amikor minden misszionáriust kivontak Európából az első világháború miatt, összesen 106 embert kereszteltek meg Magyarországon. Mindössze 40 tag maradt, a többség kivándorolt Utah-ba.

Bár továbbra is maradt néhány egyháztag az országban, az egyház tevékenysége megszűnt az országban egészen a 80-as évek végéig. Magyarországot 1987. április 19-én nyitotta meg újra a misszionáriusi munkára Russell M. Nelson apostol, a Gellérthegy tetején tartott szertartáson. Magyarországra 1990-ben jöhettek be az első misszionáriusok. Ma megközelítőleg 3500 egyháztag van az országban, összesen mintegy húsz gyülekezetben. Egy gyülekezetben átlagosan 100-400 fő van.

2006. június 4-én megszervezték a Budapest Cöveket. Ebben a középszintű területi egységbe, melynek vezetője Klinger Gábor, a cövek főtanács elnöke tíz egyházközség illetve gyülekezet tartozik (Pest, Buda, Kispest, Érd, nemzetközi, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Kecskemét). Az ország többi részén levő gyülekezetek, egyházközségek a misszió alá tartoznak (Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely). Újonnan megnyitott városok: Kaposvár és Hódmezővásárhely (2006. november 1.), Békéscsaba, Hajdúböszörmény és Komló (2006. december 13.), Kiskunfélegyháza és Kazincbarcika (2007. január 24.), valamint Szolnok és Orosháza.

[szerkesztés] Az Egyház elnökei

• Joseph Smith 1830-1844
  • nincs egyházelnök 1844-1847, Brigham Young vezeti az egyházat, mint a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke
• Brigham Young 1847-1877
  • nincs egyházelnök 1877-1880, John Taylor vezeti az egyházat, mint a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke
• John Taylor 1880-1887
  • nincs egyházelnök 1887-1889, Wilford Woodruff vezeti az egyházat, mint a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke
• Wilford Woodruff 1889-1898
• Lorenzo Snow 1898-1901
• Joseph F. Smith (Joseph Smith testvérének, Hyrum Smithnek a fia) 1901-1918
• Heber J. Grant 1918-1945
• George Albert Smith (Wilford Woodruff unokájának a férje) 1945-1951
• David O. McKay 1951-1970
• Joseph Fielding Smith (Joseph F. Smith fia) 1970-1972
• Harold B. Lee 1972-1973
• Spencer W. Kimball (Heber C. Kimball, Joseph Smith egyik apostolának az unokája) 1973-1985
• Ezra Taft Benson 1985-1994
• Howard W. Hunter 1994-1995
• Gordon B. Hinckley 1995-2008
• Thomas S. Monson 2008-tól^[4]

[szerkesztés] Mormon szervezetek

Bővebben: Mormon felekezetek‎

A mormonizmusban számtalan külön csoport alakult ki az idők folyamán.

A két pont, mely körül a főbb szakadások alakultak ki:

• Joseph Smith egyházalapító halála után válság, (ezekről lásd a mormonizmus cikket)
• 1890-ben, a többnejűség gyakorlatának befejezése körüli zavar.

[szerkesztés] Mormon fundamentalisták

A fundamentalisták azok a mormonok, akik elszakadtak az Egyháztól 1890-től kezdődően. Az elszakadás fő oka az Egyház 1890-es nyilatkozata, mely betiltotta a többnejűség gyakorlatát.

А többnejűség, sok pozitív hatása mellett, néha problémát is okozott az egyház történetében. Az egyszerű tagok egynegyede, míg az egyházi vezetők közel 100%-a gyakorolta.

A XIX. századi mormonok hitük egyik alapvető tételéként fogták fel a többnejűséget. Más részről azonban a többnejűség és a teokratikus államforma miatt a USA szövetségi hatóságai megtagadták Utah felvételét az Egyesült Államokba, mivel alkotmányellenesnek nyilvánították mind a teokratikus államformát, mind a többnejűség gyakorlatát. A teokratikus államforma leépítése ezért már a 80-as években megkezdődött, a polgári és az egyházi hatóságok szétválasztása a gyakorlatban megtörtént (természetesen tagjain keresztül az egyház fenntartotta befolyását a polgári hatóságokban továbbra is, ez azonban már nem ütközött az USA alkotmányába, mely csupán a vallás és az egyház szervezeti összefonódását tiltja), azonban a többnejűség kérdése nehezebb problémának bizonyult.

Az USA szövetségi hatóságai már a harmadik egyházelnökre, John Taylorra nyomást gyakoroltak a többnejűség megszüntetése érdekében. John Taylor egyházelnök más fontos egyházi vezetőkkel 1886 szeptemberében összegyült Centerville városban (Utah) egy bizalmas gyűlésre, melynek célja a többnejűséget megszüntető egyházi nyilatkozat szövegének megvitatása volt. A gyűlés azzal zárult, hogy Taylor egyházelnök mint próféta nem dönthet, míg nem kap isteni sugalmazást ez ügyben, ezért a gyűlés a döntést másnapra halasztotta, hogy az éjszaka folyamán a próféta tanácsot kérhessen Istentől. Másnap, Taylor egyházelnök vezetőtársai elé tárta, hogy az éjszaka folyamán megjelent előtte a halott Joseph Smith egyházalapító, s a tőle kapott Taylor útmutatás alapján meg is tagadta a többnejűséget visszavonó nyilatkozat aláírását, kijelentve, hogy "egy örökös érvényű dogma nem vönható vissza". Sőt, társainak kijelentette, hogy amíg létezik az Egyház, addíg "nem múlhat el év többnejű házasságban született gyermekek nélkül", s megeskette öt társát, hogy ezt be fogják tartani.

Az Egyház ezt a történetet a centerville-i gyűlésről és Taylor szavairól nem tekinti hitelesnek, hanem a fundamentalisták meséjének, mellyel saját igazukat próbálják alátámasztani.

Miután a negyedik egyházelnök, Wilford Woodfruff 4 évvel később beszüntette a többnejűség gyakorlatát, néhány mormon ezt nem fogadta el. Álláspontjukat megerősítve láttak abban is, hogy a többnejűséget visszavonó nyilatkozat "csak" mint függelék került be a Tan és a szövetségek-be, ezt úgy értékelték, hogy az egyházelnök nem szabad akaratából, hanem kényszerből tette meg nyilatkozatát.

A többnejűség azonban nem szűnt meg az egyházban 1890, a nyilatkozat kiadása után sem. Több hivatalos egyházi lépésre volt még szükség a többnejűség gyakorlatának megszüntetése érdekében. 1904 áprilásában az Első Elnökség újabb útmutatást adott ki melyben kijelentette, hogy a többnejű házasságot létesító személyek kivétel nélkül ki lesznek zárva az Egyházból, majd 1921-ben új útmutatás született, melyben immár nemcsak a többnejű házasságba lépők, hanem a többnejű házassági szertartásokon résztvevők ellen is feltétlen kiközösítés lett kilátásba helyezve.

Ennek ellenére, a többnejűség folytatódott. Egyes csoportok kiléptek az Egyházból, önálló felekezeteket alapítva, kijelenve, hogy az Egyház a hitehagyás bűnébe esett. Más csoportok az Egyházon belül maradtak, titokban folytatva a többnejűség gyakorlatát. Ma már az Egyházon belüli titkos többnejűség nagyon ritka jelenség, viszont több tucatnyi önálló többnejű felekezet működik, melyek tagsága a néhány száztól a több ezerig terjed.

A fundamentalistáknak azonban nem a többnejűség gyakorlása az egyetlen jellemzőjük, mely megkülönbözteti őket az Egyháztól. Több más hitelv is van, melyek szerepeltek az Egyház gyakorlatában, de később megváltoztatták őket, s ma már nem képezik az Egyház hitelveinek részét. Ezekhez a hitelvekhez azonban a fundamentalisták továbbra is ragaszkodnak.

A legfontosann ilyen hitelvek a következők:

• Ádám-Isten dogma – Brigham Young, második egyházelnök azt tanította, hogy Isten nem csupán az emberiség teremtője, hanem fizikailag is tőle származik az emberiség, azaz az első ember (Ádám) és Isten valójában egy és ugyanazon személy. Ez a hitelve valójában illeszkedett a mormon istenfelfogásba, mely szerint az istenek nem örökkévaló lények, hanem felmagasztosult volt emberek. Brigham Young halála utána azonban az Ádám-Isten dogma már nem képezte a hivatalos mormon elvek részét, sőt kéősbb mint hamis tanítás lett megíztélve.

A hivatalos állásfoglalás szerint az Egyház olyat soha nem tanított, hogy Ádám és Isten egy személy lenne.

• A véráldozat elve – A korai mormonok azt vallották, hogy Jézus Krisztus áldozata nem volt teljes megváltó erejű, mivel léteznek olyan emberi súlyos bűnök, melyekre nem ad felmentést Jézus kereszthalála. Az ilyen súlyos bűnök alól a vétkes csak saját véráldozata által szabadulhat. Ez a dogma sok esetben gyilkosságok elvi alapjává is vált a múltban, elsősorban az Egyház "árulói" ellen. Bár hivatalosan a Mormon Egyház már nem tanítja ezt a hitelvet, mind a mai napig része a mormon kultúrának, pl. Utah volt azon kevés állam egyike, ahol a halálos ítéletek végrehajtásának fő módja a véráldozattal járó főbelővés volt (ma már Utahban is a halálos injekció a fő kivégzési módszer).

A hivatalos állásfoglalás szerint az Egyház soha nem tanított a "véráldozat elvéről".

• Faji alapú papság – 1978-ig az Egyház néger tagjai nem kaphatták meg a papságot. A fundamentalisták szerint a tiltást továbbra is fenn kellett volna tartani.
• Egyesült Rend – a korai mormonizmusban az egyik elérendő cél a kommunista alapokon nyugvó tulajdonközösség bevezetése volt, majd később ezen változtattak, ma már a Mormon Egyház a magántulajdont védi, a közös tulajdonlás elvének helyére a tizedfizetés és a böjti felajánlások kötelezettsége lépett. A fundamentalista mormon csoportok nagyobb része szintén nem gyakorolja ma mér az Egyesült Rendet.

A hivatalos állásfoglalás szerint az Egyház egy része abban a rendben élt a korai időszakban mint ahogy Énok Sionja vagy az apostolok idejében a szentek. A vagyonukat felajánlották a püspöknek és utána a szükségleteiknek megfelelően kaptak vissza magántulajdont. Utána a megtermelt "profitot", vagyis a család szükségletein felüli részt szintén a püspöknek adták. Nem volt köztük gazdag, sem szegény. ApCsel 4:32-37 szerint: "És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala." A kommunizmus más alapokon nyugszik.

[szerkesztés] Alapvető hitnézetek

[szerkesztés] A megváltás terve

• Istenkép Három különálló személy van az Istenségben: Isten, az Örökkévaló Atya; az ő Fia, Jézus Krisztus; valamint a Szentlélek. Mindannyiukban hisznek (A Hittételek 1:1). Kinyilatkoztatásból tudják, hogy az Atyának és a Fiúnak húsból és csontból való tapintható teste van, a Szentlélek pedig hús és csont nélküli lélek személy (T&Sz130:22-23). Ez a három személy egy, ami a tökéletes egységet, a cél és a tan összhangját illeti (Ján. 17:21-23; 2Nefi31:21; 3Ne.11:27;36). Az utolsó-napi szentek csak a három isteni személyiséget imádják, melyek az Istenséget (Szentháromságot) alkotják. Hitük szerint, rajtuk kívül nagyszámú szent személyiség létezik, akik a megszámlálhatalan teremtett világból elérték a felmagasztosulást, és így istenek. Mennyei Atya halandó emberként élt egy hasonló földön mint mi most, és elérte a felmagasztosulást. Hisznek abban hogy mindenki szó szerint Isten fia vagy lánya, mivel lélekként Mennyei szülők gyermekeként születtünk meg, mielőtt halandó szülők gyermekeként a földre születtünk volna (Zsid. 12:9). Hisznek abban hogy van egy Mennyei Anya az Atya mellett. Joseph Smith szerint, Isten műve és dicsősége az ember halhatatlanságának és örök életének véghezvitele (Mózes 1:39)^[5]. Hisznek abban hogy az ember elérheti azt, hogy olyanná váljon, mint Mennyei Atyánk: Legyetek tehát tökéletesek, miként a ti Atyátok (Mát. 5:48). Nincs-e megírva a törvényetekben, hogy istenek vagytok ? (János10:34).

Kritikus megjegyzések: Valójában azonban az alaptanítás mellett a mormonizmus a többistenhitet vallja, szerinte többmillió, többmilliárd isten van. Ezek mind volt élő emberek, akik jutalmul nyerték el az istenséget. A mai mormon doktrina ezzel a kérdéssel már nem foglalkozik, arra hivatkozva, hogy nekünk földi embereknek nem kell törödnünk a többmillió egyéb istennel, a mi életünk szempontjából kizárólag a mi három istenünknek van jelentősége. A mormon megváltás fő célja azonban éppen az istenné válás. A halandó emberek valójában pre-istenek. Ugyanúgy, mint ahogy a Kolob bolygói valaha élt halandóból a mi Mennyei Atyánk lett, ugyanúgy belőlünk is istenek lesznek, ha minden feltételnek megfelelünk.

• A halandóság előtti lét Mennyei szüleink azt akarták, hogy azokat az isteni tehetségeket, amikkel ők rendelkeztek, mi is kifejlesszük magunkban. Mivel a mennyben már nem tudtunk tovább fejlődni, Mennyei Atyánk összehívta a Nagy Tanácsot (Mózes 4:1-4; Ábrahám 3:22-28), hogy elénk tárja a fejlődésünkre vonatkozó tervét. Megtudtuk, hogy egy földet ad számunkra, ami megpróbáltatásunk színhelye lesz. Fizikai testet kapunk és családban fogunk élni. Fátyol borul emlékezetünkre, hogy ne emlékezhessünk mennyei otthonunkra, mert fontos, hogy a jóra és a rosszra való természetes hajlamunknál fogva szabadon, nem pedig Mennyei Atyánkkal töltött életünk emlékeinek hatására válasszunk. Mert így a beléje vetett hit által, nem pedig a vele kapcsolatos tudásunk, vagy emlékeink hatására engedelmeskedünk neki. Megértettük, hogy egy időre el kell hagynunk mennyei otthonunkat, és távollétünk alatt mindannyian vétkezni fogunk, sőt egyesek le is térnek a számukra kijelölt útról. Szükségünk volt egy Megváltóra, aki megfizet bűneinkért, és megtanít bennünket arra, hogyan térhetünk vissza Mennyei Atyánkhoz. És ekkor így szólt az Atya: „Kit küldjek ?”

Lucifer válasza: ”Ime itt vagyok, küldj engem, én fiad leszek, és az egész emberiséget megváltom, hogy egyetlen lélek sem vész el, és ezt biztosan megteszem; add hát nekem a neked járó tiszteletet.”

Jézus válasza: ”De íme, az én Szeretett Fiam, aki kezdettől fogva Szeretettem és Választottam volt, azt mondta nekem – Atyám, a te akaratod legyen meg, és a dicsőség legyen tiéd mindörökké.” (Mózes 4:1-2)

Sátán kényszeríteni akart bennünket, hogy csak az ő akaratát kövessük. Ő elvette volna tőlünk a szabad választási jogot, amit az Atya megadott nekünk, mert egyedül magának akarta a megváltásunkért járó dicsőséget (Ézs 14:12-15). Amikor Mennyei Atyánk Jézus Krisztust jelölte ki megváltónknak, Sátán fellázadt ellene. Háború tört ki a mennyben, és Sátán a követőivel harcba (Jel 12:7-9) kezdett Jézus és követői ellen. A lelkek egyharmada Sátánt követte. Ezek kiűzettek a mennyből, és az lett a büntetésük, hogy nem kaphattak földi testet. Sátán és követői itt vannak a földön közöttünk, és naponta kísértenek bennünket, hogy valami olyat tegyünk, ami Mennyei Atyánknak nem tetszik.

• A világ teremtése és az élet eredete Isten, az ő Fia, Jézus Krisztus által munkálkodva, összerendezte a természetben található elemeket (vagyis nem a semmiből teremtett), hogy megformálja a földet. A teremtés hat „nap” alatt történt (a "nap" szó nem utal egy kifejezett számú évre, vagy egy meghatározott hosszúságú időtartamra). Az Úr minden dolgot lelkileg teremtett meg, mielőtt fizikailag megteremtette őket. Az ember nem evolúció útján fejlődött ki, hanem teremtve lett^[6]. Ádám a földön teremtett első ember.

• Ádám és Éva bukása Az a folyamat, amely által halandó lett az emberiség ezen a földön. Amikor Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből, halandók lettek, vagyis ki lettek téve a bűnnek és a halálnak. Utolsó napi kinyilatkoztatás világossá teszi azt, hogy a bukás áldás, és hogy Ádám és Éva tiszteletet érdemelnek mint az egész emberiség első szülei.

A bukás szükséges lépés volt az ember fejlődésében. Mivel Isten tudta, hogy be fog következni a bukás, a halandóság előtti életben tervbe vett egy Szabadítót. Jézus Krisztus eljött az idők delén, hogy kiengeszteljen Ádám bukásáért, valamint, az emberek bűnbánatának feltételével, az emberek egyéni bűneiért (A Hittételek 1:2).

A bukásnak két következménye volt:

1. testi halál: Ádám és Éva halandó lények lettek, akiknek gyermekeik lehettek, és mind nekik, mind gyeremekeiknek meg kellett ismerkedniük a betegségekkel, fájdalmakkal és a halál keserűségével.

2. lelki halál: Sem ők, sem gyermekeik nem maradhattak többé az Isten jelenlétében, tehát nem is beszélhettek vele többé szemtől-szembe.

Sátán bevezette a gonoszt a világba, és ezért Ádám és Éva, és az egész emberiség mind testileg, mind lelkileg eltávolodott Istentől.

A bukás nagy áldásokat eredményezett:

Vannak akik azt hiszik, hogy Ádám és Éva nagy bűnt követtek el, amikor a jó és a rossz tudása fájának gyümölcséből ettek. Az egyház tanítása szerint bukásuk tulajdonképpen szükségszerű lépés volt az élet céljából, az emberiség áldására szolgált, mert a bukás következtében nyertünk fizikai testet, és alkalmat arra, hogy a jó és rossz között szabadon választhassunk, és az örök életet elnyerhessük. Ha Ádám és Éva a kertben maradt volna, sohasem nyerhettük volna el ezeket a kiváltságokat.

• A földi élet Mindenkinek lesz alkalma elfogadni az evangéliumot. Ha nem volt rá lehetősége a halandó életben, akkor a lélekvilágban lesz rá alkalma. Valaki úgy léphet be Jézus Krisztus igaz egyházába, hogy megkeresztelkedik, és kézrátétel által elnyeri a Szentlélek ajándékát. A felmagasztosuláshoz (üdvözüléshez) további szövetségek szükségesek:

- templomi szövetségek

- papsági szövetség

- örökkévaló házasság

Ha valaki minvégig kitart, vagyis megtartja szövetségeit, betartja a parancsolatokat, és bűneit, vétkeit megbánja és elhagyja, akkor Krisztus kegyelme által reménye van egy dicsőséges feltámadásra.

• Engesztelő áldozat A megváltás tervének központi, legfontosabb része. Nélküle a megváltás terve semmivé válna. A Megváltó értünk vezekelt, amikor a Gecsemáné kertjében szenvedett, és a kereszten életét adta. Az ember képtelen tökéletesen felfogni azt a szenvedést, amit Krisztusnak az emberek bűneiért át kellett élnie. A Gecsemáné kertjében olyan gyötrelmeken és szívfájdalmon ment keresztül, hogy minden pórusából vért izzadott. Később a kereszten az emberiség által kieszelt legkegyetlenebb módon halt meg. Szenvedésével, halálával és feltámadásával legyőzte a testi és a lelki halált, azt a két akadályt ami lehetetlenné tette az Istenhez való visszatérést.

• A lélekvilág Halál után minden ember lelke a lélekvilágba költözik, és a paradicsomi vagy a lélekbörtön állapotába jut. A tiszta szívűek, igazlelkű hívők, akik megkötötték és betartották a szövetséget paradicsomi állapotban élhetnek, az első feltámadásig. A hitetlenek és bűnösök és azok, akiknek nem volt lehetőségük elfogadni az igaz evangéliumot a lélekbörtön állapotában élnek majd tovább, a másopdik feltámadásig. Addig lehetőségük lesz a megtérésre, az örömhír elfogadására, az élők szent templomban nevükben elvégzett szertartás által, és így átkerülhetnek a lélekvilág paradicsomi részébe.

• A feltámadás

-Első feltámadás (a jók feltámadása):

Jézus feltámadásakor mindazok feltámadtak vele együtt, akik Ádámtól kezdve igazak voltak (Máté 27:52-53). Krisztus második eljövetelekor, vagyis a Millenium kezdetén feltámadnak az igazak és a kisgyermekek. Ők a celesztiális birodalmat öröklik.

A Millenium alatt feltámadnak a jó emberek, akikben azonban nem volt meg az igazság teljessége. Ők a terresztriális birodalmat öröklik.

-Második feltámadás (a gonoszok feltámadása):

A jók feltámadása után a Millenium végén lesz a gonoszok feltámadása. Ők a telesztiális birodalmat öröklik, vagy a külső sötétségre vettetnek.

• Az utolsó ítélet Azt a helyet nyerjük el, amelyet a földi életünk alapján kiérdemlünk. Egyháztagok között is lesznek olyanok, akik különböző birodalmakba jutnak, mert a parancsolatok teljesítése szempontjából azok sem egyformák.

A dicsőség három fokozata:

A celesztiális birodalom ("nap fényessége"):

Ők azok akik Jézusról tanúságot tettek, akik hittek az ő nevében és megkeresztelkedtek...Hogy a parancsolatok megtartása által minden bűnüktől tisztára mosassanak, és elnyerjék a Szentlelket.

A terresztriális birodalom ("hold fényessége"):

- a földön nem fogadták el az evangéliumot, de a lélekvilágban igen

- tisztességes emberek voltak, de az emberi ravaszság miatt az evangéliummal szemben süketek maradtak

- elfogadták az evangéliumot, de később hitetlenek lettek

A telesztiális birodalom ("csillagok fényessége"):

Sem a földön sem a lélekvilágban nem fogadták el az evangéliumot, vagyis nem vallották magukénak Jézust. Ezekhez tartoznak a hazugok, a boszorkányságot űzők, a házasságtörők, a paráznák és a mindenféle hazugságok hívei.

A külső sötétség (nem dicsőség):

A Szentlélek hatására elismerték ugyan Jézust, és megismerték az Úr hatalmát, de hagyták, hogy sátán hatalmába kerítse őket. Megtagadták az igazságot és szembeszáltak az Úr hatalmával. Ezeknek jobb lett volna meg sem születniök. Az ilyenek számára nincs bűnbocsánat, mert annak ellenére, hogy elnyerték a Szentlelket, mégis megtagadták azt. Sötétségben, szenvedések és gyötrelmek közepette Sátánnal és angyalaival fognak élni. Így ők elszenvedik a lelki halált is, mert Istentől elkülönítve fognak élni.

• A felmagasztosulás A celesztiális birodalomban is három fokozat, azaz három menyország van. Ezek közül a legfelsőbe jutás jelenti a felmagasztosulást. Hogy valaki a celesztiális birodalom legmagasabb fokára jusson, a parancsolatok betartásán kívül, örökkévaló házasságot is kell kötnie. A felmagasztosulás az örökkévaló élet, amelyet Isten nagy dicsőségben él, aki tökéletes, aki mindent tud, és aki bölcs mindenek felett. És mi is, mint Mennyei Atyánk, Istenekké lehetünk. Ez tehát a felmagasztosulás.

A felmagasztosulást elérők a következő áldásokban részesülnek:

1. Örökké Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus jelenlétében lesznek.

2. Velük lesznek igaz életet élt családtagjaik, azonkívül lélekgyermekeik is lesznek. Lélekgyermekeik hozzájuk való viszonya pedig olyan lesz, mint a köztünk és Mennyei Atyánk közt fennálló viszony. Családjuk örökkévaló lesz.

3. Boldogságuk tökéletes lesz.

4. Mindannak birtokában lesznek, amivel Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus rendelkezik. Övék lesz minden erő, tudás, dicsőség és hatalom.

[szerkesztés] A mai egyház

Jézus Krisztus az élő Isten fia vezeti ma is az egyházát

A mormonok hisznek Jézus Krisztusban, hogy ő Isten fia és a Megváltó, aki legyőzte a halált, kiengesztelte az emberiség bűneit és magához hív mindenkit, hogy általa üdvözöljön. Hiszik, hogy Isten megjelent Jézus Krisztussal Joseph Smithnek és elhívták profétának, hogy megszervezze újból az eredeti egyházat azáltal, hogy visszaállítsa a papsági felhatalmazást és elhívjon tizenkét apostolt. Azt is hiszik hogy Jézus Krisztus, mint az egyház feje, legfőbb főpapja él, és vezeti az egyetlen igaz egyházát a földön. Jézus Krisztus a testvérük, a legidősebb bátyjuk. Az élő próféta ma is további kinyilatkoztatások által vezeti az egyházat. ^[7]

Papság

A papság Istentől az embernek adott hatalom és felhatalmazás, hogy az Ő nevében cselekedjenek gyermekei üdvözüléséért. Kétféle papság van: az ároni (előkészítő papság) és a melkisédeki (magasabb rendű papság). A papság egy hierarchikus rendszer, csúcsán az elnök és két tanácsosa áll. Néhány a papok feladatai közül: szertartások elvégzése, házitanítás, rászorulók segítése, gyógyító áldás. Vasárnaponként a vasárnapi iskola után, rendszeres papsági gyűléseket tartanak. (Rengeteg időt igényel az elhivatott papsági hivatal.) A papi hivatalban nincs fizetett papság.

Szentírás

A Biblia mellett még elfogadnak más írásokat szentírásnak, pl. a Mormon könyvét és nem tekintik befejezettnek a bibliai kánont. Így keresztényeknek tekintik magukat, de azt állítják, hogy nem tartoznak a katolikus, ortodox, vagy protestáns ideológiák közé.

Joseph Smith és a Mormon könyve

Joseph Smith és a Mormon könyve a két legnagyobb bizonyíték a mormonok számára arra, hogy a teljes evangélium a birtokukban van. Birtokukban van a teljes abszolút igazság. És Isten ma is kinyilatkoztatja az abszolút igazságot gyermekei számára. Tudják, hogy Joseph Smith, Isten igaz profétájá volt. A Szentírásokat, a Mormon könyvét a Bibliát /Károli Gáspár/ Isten szavának tekintik. Tanításuk szerint, aki őszintén megkérdezi Istent imában, hogy a Mormon könyve igaz-e, vagy Joseph Smith Isten igaz profétája volt-e, és azt őszintén Istenbe vetett hittel kéri, bizonyságot, kinyilatkoztatást fog kapni Istentől.

A család

A család központú szerepet játszik Isten tervében. 1995-ben az egyház kiadta A Család: Kiáltvány a világhoz című kiáltványt. A proféta és az összes apostol aláírta. A kiáltvány erősíti, hogy a házasságot Isten rendelte el és hogy a "nemző erő" szent és csak férj és feleség között használható. A szent templomban kötött házasság “az időre és az örökkévalóságra” érvényes, ha a házastársak hűek a szövetségeikhez. A férfi szerepe elsősorban az apa és férj, a család vezetés és kenyérkeresés. A nők szerepe az anya és feleség, a férj segítsége. A szülők együtt vállalják a felelősséget a gyerekek felneveléséért és tanításáért.

A család védelmében más előírások is vannak, pl. szükség esetén megengedett a válás. Abortusz bűn, megengedett csak megerőszakolás esetén és amikor a terhesség veszélybe teszi az anya életét. A homoszexualitás gyakorlása bűn.

Az egyház működése

Vasárnaponként az úrvacsorai gyűlés mellett még két gyűlést tartanak. Az egyik a vasárnapi iskola, ahol erre elhívott egyháztagok tanítanak a szentírásokból. A másikban mindenki külön csoportokba megy – gyerekek, fiatal férfiak, nők (12-18 évesek), felnőtt férfiak, nők (18 év felettiek) – ahol rájuk vonatkozó témákról lesz szó.

[szerkesztés] Egyéb előírások

• Rendszeres ima

A személyes ima nagyon fontos az egyháztagok számára, mivel a Mennyei Atyával való kommunikációnak a legjobb módja. Az úrvacsorára mondott imán kívül, csak saját szavakkal imádkoznak. A Miatyánk nem játszik nagy szerepet az egyházban azonkívül, hogy fontos példa az ima helyes módjára.

• Szentírás tanulás

Mindegyik egyháztagnak a saját felelőssége, hogy tanulja a szentírásokat. Nincs előírt rend, hogy mit és mikor kell olvasni, hanem mindenki saját szükséglete szerint olvasson. Az Istentisztelet után vannak még szervezett tanítások (vasárnapi iskola, papsági gyűlés, elemi iskola, segítőegyleti gyűlés), melyekre meg szokták kérni a tanárok a résztvevőket, hogy az oda vonatkozó szentírásokat olvassák el, hogy jobban meg tudják beszélni azt.

• Havi böjt

Minden hónap első vasárnapján nem esznek és nem isznak semmit 24 órán keresztül. A kihagyott étkezésekből megtakarított pénzt felajánlják az egyház jóléti szervezetének,^[8] ami jótékonysági célokra használja azt. A böjt lényege, hogy az ember önuralmat tanuljon, és azáltal közelebb kerüljön Istenhez, és hogy segítsen a szűkölködőkön. A böjtöt legtöbbször valamilyen céllal szokták végezni, pl.:egy beteg gyógyulásáért, erőt kapni egy parancsolat betartásához, választ kapni egy kérdésre, stb...). Egy nagyrészt mormonok között végzett vizsgálat szerint a rendszeres böjtölés a szívbetegség kockázatát 19%-kal csökkentette. ^[9]

• Bölcseség szava

Egy Joseph Smith által kapott egészségre vonatkozó kinyilatkoztatás,^[10] mi szerint tilos az alkohol vagy kábítószerek fogyasztása, dohányzás, és "forró ital" (azaz kávé és tea) fogyasztása. A kinyilatkoztatás azt is tanítja, hogy a gabona "az élet fenntartója" és a gyümölcs és zöldség saját évszakában is "étele legyen az embernek". Húst mértékkel kell fogyasztani, leginkább éhínség idejében vagy télen.

Az átlagos mormon 10 évvel tovább él az átlagos amerikainál,^[11] valamint a mormonok között a rák okozta halál 1/10 rész a halálokok között (természeti népeknél is), szemben az USA egész egész lakosságával, ahol az arány 1/5 rész^[12]. Más források szerint a mormonok között 40%-kal kevesebb a daganatos megbetegedés,^[13].

• Tized

Az egyháztagok önakaratukból felajánlják a jövedelmük egy tizedét az egyháznak. Ezt a pénzt az egyház fejlesztésére használják: templomok és gyülekezeti házak építésére, szentírások és tananyagok nyomtatására stb. (Az egyházi vezetők nem kapnak fizetést az egyháztól.)

• Misszió szolgálata

Az egyház buzdítja a fiatalokat, hogy menjenek misszióba, a fiúk 19 éves korban két évre, lányok pedig 21 éves korban másfél évre. Általában saját vagy családi pénzzel szponzorálják magukat. Mint misszionáriusok, a számukra kijelölt területen prédikálnak, térítenek, szolgálnak a helyi gyülekezetekben és közösségi szolgálatot végeznek. Felismerhetőek a fekete névtáblájukról, ami "elder" (vén) vagy "sister" (nővér) címet mutat és hogy mindig párokban járnak.

[szerkesztés] Az egyház szervezete

Az idők során az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza szervezeti felépítése többször változott. Mai felépítése totálisan centralizált és piramiszerűen hiererchikus, s a következőkben foglalható össze nagy vonalakban:

• Az egyház legkisebb szervezeti egysége a egyházközség(ward), mely általában kb. 500 egyháztagból áll. Vezetője a püspök, őt a felettes területi egység vezetője (a cövek-elnök) nevezi ki, majd a gyámság tagsága nyílt formális szavazáson megerősíti őt. Az egyházközség vezetésében segítik a kvórumok, melyek papi tisztségek szerint szerveződnek (kivébve a főpapokat, melyeknek egyházközségi szinten nincs kvórumuk, hanem az egyházközség elderi kvórumában vesznek részt). Kisegítő szervek: a női segélyegylet (relief society), a vasárnapi iskola, a gyerekek szervezete (primary), valamint a fiatal fiúk és lányok testülete.
  • Amennyiben nincs elegendő egyháztag – jellemzően olyan területeken, ahol az egyház tagjainak száma kevés –, akkor egyházközség helyett gyülekezetet alakítanak ki, melynek szervezete hasonló az egyházközséghez de vezetője nem püspök, hanem egyszerűen gyülekezeti elnök. Úgyszintén gyülekezetet alakítanak ki olyan területeken, ahol nincs cövek nevű magasabb adminisztratív területi egység. Jelenleg világszerte összesen 27475 ward és branch működik.
• Több egyházközség (leginkább 3-10) és gyülekezet alkot egy cöveket (stake). A cövek elnöke a cövek-elnök. Kisegítő szervek: a női segélyegylet (relief society), a vasárnapi iskola, a gyerekek szervezete (primary), valamint a fiatal fiúk és lányok testülete. Működik emelett főpapi kvórum is. Valamint a legtöbb cövekben létezik egy pátriárka, aki nagyrészt jelképes személy, feladata az úgynevezett pátriárkai áldás megadásában merül ki. Amennyiben a cövek területén működik misszió is, az a cövek-elnöknek alá van rendelve. A cövek vezetőséget minden esetben a feletes szervek nevezik ki, melyet formális nyílt szavazás követ. Jelenleg világszerte összesen mintegy 2745 cövek működik, ebből egy van Magyarországon, a Budapest Cövek.
  • Olyan teröleteken, ahol nincs elegendő egyháztag, nem alakítanak ki cöveket, hanem helyette kerület (district) van. A kerület funkciója nagyban hasonlít a cövekéhez, azonban a kerület mindig a területileg illetékes misszió alárendelten működik. Ezen kívül a kerületnek nincs pátriárkája és főpapi kvóruma. Jelenleg világszerte összesen 630 kerület működik. *Misszió (mission). Elnöke a misszióelnök. Olyan területeken, ahol van kialakított cövek, a misszió a cövek alá van rendelve. Új missziós területeken jellemőzen nincs cövek, ott a misszió irányítja a területileg hozzátartozó ágakat és kerületeket. Jelenleg világszerte összesen 344 misszió működik.
• Terület (area). Vezetője a hetvenes. A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik hetvenes kvórum tagjai egyben területi elnökök is. Egy terület áll jellemzően több cövekből és misszióból. A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik hetvenes kvórum tagjai a héttagú Hetvenesek Elnöksége felügyelete alatt állnak. A magyarországi egyház a Közép-Európa Területhez tartozik, melynek székhelye Frankfurt, Németország.
  • Észak-Amerikában nincsenek területek, hiányzik ez az adminisztratív szint. Itt a cövekek és missziók közvetlenül a héttagú Hetvenesek Elnüksége alá vannak rendelve, minden tag bizonyos cövekeket felügyel, területi megosztási elv alapján.
  • Az első és a második hetvenes kvórum tagjai úgyszintén a héttagú Hetvenesek Elnöksége felügyelete alatt állnak. Ők azonban, ellentétben, a többi hetvenes kvórummal, nem helyi tisztségviselők, hanem az egyház központi irányításában vesznek részt, pl. fontos egyházi rászlegek vezetői.

A fentebb felsorolt tisztségviselőket a legtöbb esetben 70 éves koruk elérése környékén elmozdítják aktív tisztségükből, ilyenkor papi tisztségüket megtartva adminisztratív feladataikból nyugdíjazásba kerülnek, mint tiszteletbeli tisztségviselők. A 70 éves korban történő visszavonulás általában nem vonatkozik a következő, legmagasabb tisztsésektre és szervekre:

• A héttagú Hetvenes Elnökség (Presidency of the Seventy) felügyeli a hetvenes kvórumokat, a cövekeket, a legfontosabb központi egyházi szerveket és osztályokat. A Hetvenes Elnökség tagjait az Első Elnökség nevezi ki.
• A Tizenkét Apostol Kvóruma (Quorum of the Twelve Apostles), a legfelsőbb egyházi szerv. Tagjai proféták, látnokok és kinyilatkoztatók a mormon doktrina értelmében. Az egyházban 15 apostol van, azonban közölük csak 12 tagja ennek a kvórumnak (a másik három apostol az Első Elnökség három tagja). A legrégebb óta szolgáló apostol a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke. Amennyiben a legrégebb óta szolgáló apostol – leszámítva az egyházelnököt, aki úgyszintén mindig apostol is egyben – éppen nem tagja Tizenkét Apostol Kvórumának, úgy a Tizenkét Apostol Kvórumában a legrégebb óta szolgáló tag tisztsége: "Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvivő elnöke". A Tizenkét Apostol Kvórumának legfontosabb tisztsége az egyházelnök halálakor az új egyházelnök kiválasztása. Ilyenkor a 14 élő apostol közül a 2 legújabb ideiglenesen "kiesik" a kvórumból, a 12 legrégebb óta szolgáló élő apostol pedig mint Tizenkét Apostol Kvóruma megválasztja az új egyházelnököt. Hivatalosan bárki lehetne az új egyházelnök, mivel őt a kvórum isteni sugallatra nevezi meg, a gyakorlatban azonban mindig a legrégebb óra szolgáló apostolt választják új egyházelnöknek. Amennyiben halál miatt üresedés keletkezik a kvórumban, az Első Elnökség nevezi meg az új apostolt, aki jellemzően a Hetvenes Elnökség egyik tagja.
• Első Elnökség (First Presidency). Tagjai: az egyházelnök, s annak első és második tanácsosa. Az egyház legfelsőbb irányító szerve. Az egyházelnökség életfogytig szól. Az egyházelnök halálával az első és a második tanácsos tisztsége is megszűnik, ők visszakerülnek ilyenkor a Tizenkét Apostol Kvórumába. Az új egyházelnök (eddig minden alkalommal a legrégebb óta szolgáló apostoo került megválasztásra) megválasztása után kiválasztja az apostolok közül első és második tanácsosát. Elméletileg az első és a második tanácsos nem kötelezően apostol, azonban az egyház modern történetében ez évtizedek óta nem fordult elő.

[szerkesztés] Szertartások

Papsági felhatalmazás szükséges minden szertartás elvégzéséhez, különben nem érvényes.

Keresztelés

Az evangélium bevezető szertartása. Gyerekeknél 8 éves korban történik a keresztelés, felnőtteknél, amikor a misszionáriusok befejezik a tanítást. Alámerítéssel, egy felhatalmazott papság viselő által történik.

A Szentlélek ajándéka (konfirmálás)

Keresztelő után általában egy héten belül történik az Istentiszteleten. Az egyház minden arra érdemes, megkeresztelt tagjának jogában áll az, hogy állandóan hatást gyakoroljon rá a Szentlélek. Miután valaki megkeresztelkedik Jézus Krisztus igaz egyházába, megfelelő felhatalmazással rendelkező személy kézrátétele által elnyeri a Szentlélek ajándékát (Csel. 8:12-25). A Szentlélek ajándékának befogadását gyakran nevezik tűz általi keresztségnek (Máté 3:11).

Úrvacsora

Arra a szertartásra utal, amikor kenyeret és vizet vesznek és Krisztus engesztelő áldozatára emlékeznek. A megtört kenyér megtört testét jelképezi; a víz azt a vért jelképezi, amelyet azért ontott, hogy kiengeszteljen a bűneinkért (1Kor. 11:23-25). Amikor az egyház arra érdemes tagjai vesznek az úrvacsorából, megígérik, hogy magukra veszik Krisztus nevét, mindig emlékeznek rá, és betartják parancsolatait. E szertartás által az egyház tagjai megújítják a keresztelési szövetségeiket. Az úrvacsora kiosztásakor mindenkinek felajánlják azt tagságtól függetlenül, és mindenki eldöntheti hogy vesz-e belőle.

Papsági felszentelés

Két papsági rend van: az ároni papság és a melkisédeki papság. Azokon belülkülönböző hivatalok vannak. A felszentelés kézrátétellel történik. Fizetett papság nincs. Azonban a nem papi feladatokat (pl. különböző egyházi osztályok, szervezetek vezetői és mukatársai) fizetett alkalmazottak végzik. Az egyház magasrangú papi vezetői a legtöbb esetben valamilyen fizetett állást is ellátnak az egyházban, így biztosítva megélhetésüket. Általában a legfőbb tisztségekbe olyanok kerülnek megválasztásra, akiknek biztos anyagi hátterük van, azonban ha ez nem így történik, a rosszabb anyagi helyzetűek egyházi támogatásban (ösztöndíjban) részesülhetnek arra az időre, míg teljes időben papi feladatot látnak el.^[forrás?]

• Az ároni papságban négy tisztség található:
  • Diakónus – minden aktív és érdemes, 12 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
  • Tanító – minden aktív és érdemes, 14 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
  • Pap – minden aktív és érdemes, 16 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
  • Püspök – a helyi gyülekezet vezetője, aki melkisédeki papsággal is rendelkezik, ill. ha nem, akkor megkapja püspökké avatása után.
• Az melkisédeki papságban öt tisztség található:
  • Elder – minden aktív és érdemes, 18 évét betöltött férfi megkapja ezt a tisztséget.
  • Főpap – a püspökök, a misszióelnökök, a kerületi elnökök, s más kiemelkedően aktív férfiak kapják ezt a tisztséget.
  • Hetvenes – az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza legfelsőbb adminisztratív vezetői, a különböző régiók vezetői és fontos egyházi részegységek vezetői, kvórumkba tömörülnek, legefelsőbb vezetésük a 7-tagú Hetvenes Kvórum Elnökség, akikből általában az új apostolokat választják ki üresedés esetén.
  • Pátriárka – legfőbb feladata a pátriárkális áldás, amelyen kinyilatkoztatás által megtudja az egyháztag, hogy Izráel melyik törzséhez számláltatik, továbbá Isten által sugalmazott egyéb kijelentéseket is kap (iránymutatás, életcél, különleges áldások jövendölése, feddés ...stb). Az áldás szövegét rögzítik (hangfelvétel, írás), hogy az egyháztag mindig emlékezhessen rá. Az Újszövetségben evangélistaként lett meghatározva ez a papi hivatal. Minden megszervezett területen egy pátriárka van, akit az apostolok avatnak fel.
  • Apostol – a legfelsőbb egyházi szerv tagjai. 15 apostol van, a 12 apostol + az egyházelnök és két tanácsosa. A 15 személyt az egyháztagok prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként támogatják.

Templomi munka A gyülekezeti házakon és egyéb egyházi épületeken kivül, a mormonok szent templomokat is építenek. 124 ilyen épület van ma világszerte. A mormonok azt tanítják, hogy a szent templomi szertartások szükségesek az ember üdvözüléséhez. A szertartások Joseph Smith kinyilatkoztatásain alapszanak, azonban ősi iratok között is nagy mennyiségű utalás található, hogy hasonló szertartásokat végeztek a régi időkben. A templomokba csak egyháztagok léphetnek be érvényes belépővel. A belépő kiállításához az egyháztagnak két beszélgetésen kell résztvennie, ahol az egyházi vezetők meggyőződnek arról hogy érdemes a belépésre. Az egyik vezető az egyháztag saját gyülekezetének az elnöke, a másik a cövekelnökség vagy misszióelnökség tagja.

• Felruházás (endowment)

Általános értelemben hatalom ajándéka Istentől. Az egyház arra érdemes tagjai a templomban, szertartások által kaphatják meg a hatalom ajándékát, amely megadja nekik a szent papság azon tudnivalóit és szövetségeit, amelyekre szükségük van a felmagasztosulás elnyeréséhez. A felruházás többek között oktat a szabadulás tervéről.

• Örökkévaló házasság

A templomban összepecsételt és arra érdemes férfiak és nők az örökkévalóságon át is férj és feleség maradnak. Felbontása a próféta engedélyével történhet. Magyarországon a templomi esküvő előtt polgári esküvőt is kell kötni. Az Egyesült Államokban nem kell, mert a templomi esküvőt az állam hivatalosan is elismeri.

• Gyermekek pecsételése a szülőkhöz

Azokat a gyermekeket, akik az örökkévaló házasság előtt születtek, a szülőkhöz lehet pecsételni, hogy az örökkévalóságban együtt maradhassanak. Azok a gyermekek akik az örökkévaló házasság után születtek már szövetségben születtek, és így örökké együtt lehetnek szüleikkel.

• Halottakért való munka

Az egyház tagja a szent templomban a halottak lelki üdvének érdekében szertartásokat végezhet el, beleértve a keresztelést, konfirmálást, papsági felszentelést, felruházást és családi összepecsételést (örökkévaló házasság, szülő-gyermek összepecsételés). A szertartásokat nem csak a saját őseikért végezhetik el, hanem mások őseiért is. A mormonok kinyilatkoztatás miatt végzik ezeket, de szokták idézni Pál apostolt is: "Különben mit cselekesznek azok, akik a halottakért keresztelkednek meg?"^[14] E célból az elhunyt elődök nevének a felkutatása szükséges. A családfa kutatások lehetővé tételére és segítésére az egyház nemzetközi adatgyűjtő és kutató központot tart fenn.^[15] Magyarországon is sok helyi kutatóközpont található, ahová mikrofilmeket lehet lekérni. Mindenk kutathat, nem csak egyháztagok, de azzal a feltétellel hogy anyagi hasznuk nincs belőle.

[szerkesztés] Kórus

A Mormon Tabernákulum Kórus a világ egyik legnagyobb és legrégibb kórusa. A kórus 360, 25 és 60 év közötti kivételes tehetségű zenészből áll, akik az egyház hithű tagjai. Hetente próbálnak és hetente vannak koncertjeik, melyeken gyakran a 110 tagú Templom Téri Zenekar kíséri őket. A kórus és a zenekar tagjai nem kapnak fizetést a munkájukért.

"Aranylemez" minősítést 5 esetben értek el. A legnépszerűbb ezek közül az 1959-ben kiadott "The Battle Hymn of the Republic" , melynél közreműködött Eugene Ormandy és a Philadelphiai Filharmónikus Zenekar.

[szerkesztés] Statisztikai adatok

Országok, ahol a legnagyobb az Egyház tagsága

• USA – 4 900 000
•  Mexikó – 800 000
•  Brazília – 650 000
•  Chile – 400 000
•  Fülöp-szigetek – 389 000
•  Peru – 300 000
•  Argentína – 282 000
•  Egyesült Királyság – 180 000
•  Guatemala – 166 000
•  Kanada – 151 000

Országok, ahol az Egyház tagságának aránya meghaladja az 1%-ot

•  Tonga – 32,0%
•  Szamoa – 25,0%
•  Amerikai Szamoa – 25,0%
•  Niue – 15,0%
•  Kiribati – 6,0%
•  Francia Polinézia – 6,0%
•  Cook-szigetek – 5,0%
•  Marshall-szigetek – 4,0%
•  Chile – 2,5%
•  Palau – 2,0%
• USA – 1,9%
•  Uruguay – 1,8%
•  Új-Zéland – 1,5%
•  Guatemala – 1,3%
•  Honduras – 1,2%
•  Bolívia – 1,1%
•  Ecuador – 1,1%
•  Peru – 1,1%
•  Belize – 1,1%

[szerkesztés] Szentírások

A Szentírások internetes kiadásban is elérhetők:^[16]

• A Bibliát elfogadják szentírásnak, amennyiben a fordítása helyes. Károli Gáspár fordítását használják (angolban a King James verziót). Joseph Smith Isten parancsára a Biblia fordításának nagy részét 1833 júliusára befejezte, egészen haláláig, 1844-ig javítgatta a szöveget, nyomtatásra készítve elő a kéziratot. Habár a fordítás egyes részei még életében kiadásra kerültek, lehetséges hogy ha tovább él és az egész művet megjelenteti, akkor további változtatásokra is sor kerül. Az ihletett fordításának első kiadását 1867-ben jelentette meg Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Újjászervezett Egyháza.
• A Mormon könyve, mely a Kr. e. 600-tól amerikába hajózott zsidók története és amely beszámol Krisztus feltámadása után tett látogatásról Amerikában. A könyv állítása szerint az indiánok az egyik ősei a lámániták (a kivándorló zsidók maradékai) leszármazottai. Eredetileg reformált egyiptomi írással írták, Joseph Smith isteni segítséggel fordította le.
• A Tan és a szövetségek, mely Joseph Smith és néhány további elnök kinyilatkoztatásait tartalmazza.
• A Nagyértékű gyöngy, mely Joseph Smith bibliai bővítésről szóló kinyilatkoztatásait és a Hittételeket tartalmazza.

[szerkesztés] Könyvek

Xantus János: A végnapok szentjeiről (1858, kézirat, melyet a Magyar Néprajzi Múzeum őriz)

A kézirat digitális példánya is létezik (60-70 oldal). Xantus nagy csodálattal volt a mormonok iránt, de a kéziratban sok a pontatlan információ, amely akkor az egyházat körülvevő előítéleteknek illetve Xantus nem túl jó angol tudásának köszönhető.

Molnár László Miklós: A Civil Háború és a mormonok (2004)

Cumorah Könyvek (magyar nyelvű) sorozat:

Joseph Smith: Előadások a hitről (2006). A mű eredeti címe: Lectures on Faith (1835)

Joseph Smith története édesanyja elbeszéléséből. Szerkesztette Preston Nibley (2007). A mű eredeti címe: History of Joseph Smith by His Mother (1901)

James E. Talmage: Jézus, a Krisztus (2007). A mű eredeti címe: Jesus the Christ (1915)

[szerkesztés] Filmek

Göröngyös mennyország (The Other Side of Heaven)(2001) [1]

[szerkesztés] Lásd még

• Mormonizmus
• Joseph Smith
• Joseph Smith: A Hittételek
• A Mormon könyve
• A Tan és a szövetségek
• A Nagyértékű gyöngy
• Bejegyzett egyházak Magyarországon
• Resztoránizmus

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos honlapok

• LDS.org – Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza hivatalos honlapja (magyar oldalt lehet a jobb oldali fenti menüből választani)
• Mormon.org – Információ a hitükről, gyülekezeti házat kereső, lap ahol lehet kérdéseket feltenni (magyar oldalt lehet a jobb oldali fenti menüből választani)
• Az egyház magyarországi honlapja – magyar nyelven lehet ismerkedni az Egyház tanításaival
• ÁLTALÁNOS KONFERENCIA – Általános Konferenciai beszédek 1998-tól, MAGYAR nyelven

[szerkesztés] Nem hivalalos honlapok

• LDS Today – Hírek az egyházról
• Mormon wiki – Wiki egyháztagok számára
• LDSFAQ at byu.edu – Gyakran feltett kérdések, mely sokat idéz A mormonizmus enciklopédiájából.
• Story of mormonism – videó
• A Mormon könyvének átadása – videó
• Joseph Smith Jr., The Prophet – videó
• Mormon dal
• Mormon hívűk ismerkedési szabályairól
• Egy újonan keresztelt Mormon-hívő videója
• A tudomány igazolja az Egyház tanításait (angolul)
• A tudomány igazolja az Egyház tanításait (növények, állatok) (angolul)
• A tudomány igazolja az Egyház tanításait (DNS-kutatások és az indiánok zsidó eredete) (angolul)
• LDS könyvek (Deseretbook)

[szerkesztés] Kritikus oldalak

• Videó, mely rasszizmussal vádolja az egyházi szövegeket
• Exmormon.org Ex-mormonok önsegítő szervezete
• Utah Lighthouse Ministry – mormonizmust kutató kritikus szervezet
• Concerned Christians – Protestáns beállítottsága mormonellenes szervezet

[szerkesztés] Utalások