Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
(The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints)
Vallás keresztény
Felekezet mormonizmus
Lelkészi vezető Thomas S. Monson
Tisztsége elnök, próféta
Tagság 14 782 473[1]
Alapítva 1830. április 6.
Alapító Joseph Smith
Székhely Salt Lake City, Utah, USA

A(z) Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza hivatalos honlapja

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints ("Mormon Egyház") mely gyakran "Mormonok" néven ismert. A legnagyobb a mormon felekezetek között. Azon utolsó napi szentek felekezete, akik Joseph Smith próféta halála után Brigham Young apostol vezetésével, a mai Utah területére távoztak. A több mint 14 millió tagot számláló egyház ma már minden kontinensen jelen van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház előtörténete azonos a mormonizmuséval, erről lásd: mormonizmus.

Joseph Smith halála után (1844. június 27.), az egyháztagok többsége Brigham Youngot, a tizenkét apostol kvórumának akkori elnökét követte, ő lett az egyház új elnöke. A fokozódó zaklatások miatt Illinoisban, a legtöbb egyháztag nyugatra követte Youngot és 1847-ben kezdték betelepíteni a mai Utah területét (akkor még nem tartozott az Egyesült Államokhoz), ahol saját kormányt hoztak létre Salt Lake City központtal.

Joseph Smith

A település nagy sebességgel fejlődött és gyarapodott. Hamarosan több várost is építettek a mai Utah, Idaho, Nevada és Arizona területén. 1848-ban Mexikó eladta e területet az Egyesült Államoknak, 1869-ben itt csatolták össze a vasút keleti és a nyugati partról induló részeit. A mormonok alapította Deseret állam kérte felvételét az Egyesült Államokba új tagállamként. A kérést azonban elutasították a szövetségi hatóságok, a mormonok többnejűsége és a teokratikus államforma, azaz az egyházi s a polgári hatóságok egybefonódása miatt. A helyzet akkor rendeződött, amikor 1890-ban Wilford Woodruff mormon egyházelnök megszüntette és betiltotta a többnejűség további gyakorlását az egyházban. Így a terület Utah néven az Egyesült Államok 45. tagállama lehetett.

Az egyház egyre növekedett és a 20. században már más országokban is voltak gyülekezetek. 2010 végén 14 131 467 egyháztagot számolt.[1]

Szakadár mozgalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mormonizmusban számtalan külön csoport alakult ki az idők folyamán.

A két pont, mely körül a főbb szakadások alakultak ki:

  • Joseph Smith egyházalapító halála után válság, (ezekről lásd a Mormon felekezetek cikket)
  • 1890-ben, a többnejűség gyakorlatának befejezése körüli zavar.

Ez utóbbi esetben elszakadt csoportokat mormon fundamentalisták néven szokás nevezni, lásd mormon fundamentalizmus.

Az egyház Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
Kispestmormon.jpg
A kispesti gyülekezet épülete

Vallás keresztény
Felekezet mormonizmus
Nemlelkészi vezető Klinger Gábor
Tisztsége cövek elnök
Tagság 4 844 [2])
Alapítva 1900, 1987
Székhely 1122 Budapest, Hajnóczy J. u. 14.

A(z) Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza hivatalos honlapja

Az Egyház első misszionáriusa 1885-ben érkezett Magyarországra a Német–Svájci Misszióból. Mindössze három hónapot tartózkodott az országban, mielőtt visszatért Bécsbe. Az első magyarországi tag Markov Misa, bánáti bolgár volt, akit 1887-ben kereszteltek meg. 1888-ban Ferdinand Hintze, a Törökországi Misszió elnöke Magyarországra látogatott, hogy találkozzon az újonnan megtért magyarral, Markovval, s együtt hirdessék az evangéliumot Magyarországon. Mivel sikertelenül kerestek érdeklődő embereket, hamarosan ismét eltávoztak, de Markov 12 évvel később visszatért, és számos magyart megkeresztelt Temesváron, s megalakította az Egyház első magyar gyülekezetét. Majd Brassóba utazott, és ott elvetette az első magokat az őt követő misszionáriusok számára. Később Markov Törökországba utazott, ahol az isztambuli bolgár közösségben térített, aminek hatására meg is keresztelte az első bolgár mormont, akivel együtt Bulgáriában is szervezni kezdte az egyházat, azonban hamarosan Bulgáriából - helyi protestáns szervezetek feljelentése után - kitiltották.

1909-ben John Ensign Hill, a Svájci–Német Misszióból kapta a megbízást, hogy magyarul tanuljon, és az első misszionárius legyen Magyarországon. Hill nagyon jó kapcsolatot tudott kialakítani a helyi hatóságokkal, amely végül 1911 novemberében az Egyház hivatalos elismeréséhez vezetett. 1914-ig, amikor minden misszionáriust kivontak Európából az első világháború miatt, összesen 106 embert kereszteltek meg Magyarországon. Mindössze 40 tag maradt, a többség kivándorolt Utah-ba.

Bár továbbra is maradt néhány egyháztag az országban, az egyház tevékenysége megszűnt az országban egészen a 80-as évek végéig. Magyarországot 1987. április 19-én nyitotta meg újra a misszionáriusi munkára Russell M. Nelson apostol, a Gellérthegy tetején tartott szertartáson. Magyarországra 1990-ben jöhettek be az első misszionáriusok. Ma megközelítőleg 4000 egyháztag van az országban, összesen 23 gyülekezetben. Egy gyülekezetben Magyarországon átlagosan 20-400 fő van.

2006. június 4-én megszervezték a Budapest Cöveket. Ebbe a középszintű területi egységbe, melynek vezetője Klinger Gábor, a cövek főtanács elnöke tíz egyházközség illetve gyülekezet tartozik (Pest, Buda, Kispest, Érd, nemzetközi, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Kecskemét). Az ország többi részén levő gyülekezetek, egyházközségek a misszió alá tartoznak (Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely). Újonnan megnyitott városok: Kaposvár (2006. november 1.), Békéscsaba (2006. december 13.), Szolnok, Tatabánya. Ahol vannak misszionáriusi tevékenységek, de nagyobb városban tartják az Istentiszteletet: Komló, Hódmezővásárhely, és Gyula.

Tanok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jézus Krisztus, az élő Isten fia vezeti ma is az egyházát

A mormonok hisznek Jézus Krisztusban, hogy ő Isten fia és a Megváltó, aki legyőzte a halált, kiengesztelte az emberiség bűneit és magához hív mindenkit, hogy általa üdvözöljön. Hiszik, hogy Isten megjelent Jézus Krisztussal Joseph Smithnek és elhívták profétának, hogy megszervezze újból az eredeti egyházat azáltal, hogy visszaállítsa a papsági felhatalmazást és elhívjon tizenkét apostolt. Azt is hiszik, hogy Jézus Krisztus, mint az egyház feje, legfőbb főpapja él, és vezeti az egyetlen igaz egyházát a földön. Jézus Krisztus a testvérük, a legidősebb bátyjuk. Az élő próféta ma is további kinyilatkoztatások által vezeti az egyházat.[3]

Hittételek

John Wentworth, a Chicago Újság szerkesztője megkérdezte Joseph Smitht az egyházról valamint a tanításairól. Válaszképpen, Joseph Smith írt egy levelet ami később "a Wentworth levél"-ként lett ismeretes. A levél végén az egyház tanait a Hittételekben összegezte.[4]

Joseph Smith és a Mormon könyve

Joseph Smith és a Mormon könyve a két legnagyobb bizonyíték a mormonok számára arra, hogy a teljes evangélium a birtokukban van. Vélik, hogy birtokukban van a teljes abszolút igazság. És Isten ma is kinyilatkoztatja az abszolút igazságot gyermekei számára. Hiszik, hogy Joseph Smith, Isten igaz profétájá volt. A Szentírásokat, a Mormon könyvét, a Bibliát Isten szavának tekintik. Tanításuk szerint, aki őszintén megkérdezi Istent imában, hogy a Mormon könyve igaz-e, vagy Joseph Smith Isten igaz profétája volt-e, és azt őszintén Istenbe vetett hittel kéri, bizonyságot, kinyilatkoztatást fog kapni Istentől.

A megváltás terve

Az egyház tanít az élet céljáról a szentírások valamint újkori kinyilatkoztatás segítségével.

Papság

A papság Istentől az embernek adott hatalom és felhatalmazás, hogy az Ő nevében cselekedjenek gyermekei üdvözüléséért. Kétféle papság van: az ároni (előkészítő papság) és a melkisédeki (magasabb rendű papság). A papság egy hierarchikus rendszer, csúcsán az elnök és két tanácsosa áll (Első Elnökség). Néhány a papok feladatai közül: szertartások elvégzése, házitanítás, rászorulók segítése, gyógyító áldás. Vasárnaponként a vasárnapi iskola után, rendszeres papsági gyűléseket tartanak. A papi hivatalban nincs fizetett papság.

Szentírás

A Biblia mellett még elfogadnak más írásokat szentírásnak, például a Mormon könyvét és nem tekintik befejezettnek a bibliai kánont. Így keresztényeknek tekintik magukat, de azt állítják, hogy nem tartoznak a katolikus, ortodox, vagy protestáns irányzat közé.

A család

A család központi szerepet játszik Isten tervében. 1995-ben az egyház kiadta A Család: Kiáltvány a világhoz című kiáltványt. A proféta és az összes apostol aláírta. A kiáltvány erősíti, hogy a házasságot Isten rendelte el és hogy a "nemző erő" szent és csak férj és feleség között használható. A szent templomban kötött házasság “az időre és az örökkévalóságra” érvényes, ha a házastársak hűek a szövetségeikhez. A férfi szerepe elsősorban apa és férj, a család vezetése és kenyérkeresés. A nő szerepe anya és feleség, a férj segítése. A szülők együtt vállalják a felelősséget a gyerekek felneveléséért és tanításáért.

A család védelmében más előírások is vannak, például szükség esetén megengedett a válás. Az abortusz bűn, csak nemi erőszak esetén megengedett, valamint amikor a terhesség veszélyezteti az anya életét. A homoszexualitás gyakorlása bűn.

Az egyház működése

Vasárnaponként az úrvacsorai gyűlés mellett még két gyűlést tartanak. Az egyik a vasárnapi iskola, ahol erre elhívott egyháztagok tanítanak a szentírásokból. A másikban mindenki külön csoportokba megy – gyerekek, fiatal férfiak, nők (12-18 évesek), felnőtt férfiak, nők (18 év felettiek) – ahol rájuk vonatkozó témákról lesz szó.

Több információért az egyház hitnézeteiről lásd a mormon.org honlapot (magyarul) vagy a Magyarországi honlapot.

Egyéb előírások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rendszeres ima

A személyes ima nagyon fontos az egyháztagok számára, mivel a Mennyei Atyával való kommunikációnak a legjobb módja. Az úrvacsorára mondott imán kívül, csak saját szavakkal imádkoznak. A Miatyánk nem játszik nagy szerepet az egyházban azonkívül, hogy fontos példa az ima helyes módjára.

Mindegyik egyháztagnak a saját felelőssége, hogy tanulja a szentírásokat. Nincs előírt rend, hogy mit és mikor kell olvasni, hanem mindenki saját szükséglete szerint olvasson. Az Istentisztelet után vannak még szervezett tanítások (vasárnapi iskola, papsági gyűlés, elemi iskola, segítőegyleti gyűlés), melyekre meg szokták kérni a tanárok a résztvevőket, hogy az oda vonatkozó szentírásokat olvassák el, hogy jobban meg tudják beszélni azt.

Minden hónap első vasárnapján nem esznek és nem isznak semmit 24 órán keresztül. A kihagyott étkezésekből megtakarított pénzt felajánlják az egyház jóléti szervezetének,[5] ami jótékonysági célokra használja azt. A böjt lényege, hogy az ember önuralmat tanuljon, és azáltal közelebb kerüljön Istenhez, és hogy segítsen a szűkölködőkön. A böjtöt legtöbbször valamilyen céllal szokták végezni, például:egy beteg gyógyulásáért, erőt kapni egy parancsolat betartásához, választ kapni egy kérdésre. Egy nagyrészt mormonok között végzett vizsgálat szerint a rendszeres böjtölés a szívbetegség kockázatát 19%-kal csökkentette.[6]

  • Bölcsesség szava

Egy Joseph Smith által kapott egészségre vonatkozó kinyilatkoztatás,[7] mi szerint tilos az alkohol vagy kábítószerek fogyasztása, dohányzás, és "forró ital" (azaz kávé és tea) fogyasztása. A kinyilatkoztatás azt is tanítja, hogy a gabona "az élet fenntartója" és a gyümölcs és zöldség saját évszakában is "étele legyen az embernek". Húst mértékkel kell fogyasztani, leginkább éhínség idejében vagy télen.

Az átlagos mormon 10 évvel tovább él az átlagos amerikainál,[8] valamint a mormonok között a rák okozta halál 1/10 rész a halálokok között (természeti népeknél is), szemben az USA egész lakosságával, ahol az arány 1/5 rész.[9] Más források szerint a mormonok között 40%-kal kevesebb a daganatos megbetegedés,.[10]

  • Tized

Az egyháztagok önakaratukból felajánlják a jövedelmük egy tizedét az egyháznak. Ezt a pénzt az egyház fejlesztésére használják: templomok és gyülekezeti házak építésére, szentírások és tananyagok nyomtatására stb. (Az egyházi vezetők nem kapnak fizetést az egyháztól.)

misszionáriusok
  • Misszió szolgálata

Az egyház buzdítja a fiatalokat, hogy menjenek misszióba, a fiúk 18 éves korban két évre, lányok pedig 19 éves korban másfél évre. Általában saját vagy családi pénzzel szponzorálják magukat. Mint misszionáriusok, a számukra kijelölt területen prédikálnak, térítenek, szolgálnak a helyi gyülekezetekben és közösségi szolgálatot végeznek. Felismerhetőek a fekete névtáblájukról, ami "elder" (vén) vagy "sister" (nővér) címet mutat és hogy mindig párokban járnak.

Az egyház szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza szervezeti felépítése nem lett egyszerre olyan, amilyen most, hanem folyamatos kinyilatkoztatás által fejlődött idővel. A mai egyházat "az első elnökség" vezeti, valamint az apostolok, a "tizenkettek kvóruma". Azon kívül hetvenek vezetik a nagyobb földrajzi egységeket, amik cövekekből és missziókból állnak. A helyi egységeket gyülekezeteknek vagy egyházközségeknek nevezik, főleg a tagság létszámától függően. Az egyházközségeket püspökök vezetik, a gyülekezeteket pedig gyülekezeti elnökök. Az egyháznak nincs fizetett papsága, tehát szolgálatként töltik az elhívásukat.

Szertartások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Papsági felhatalmazás szükséges minden szertartás elvégzéséhez, különben nem érvényes.

Keresztelés

Az evangélium bevezető szertartása. Gyerekeknél 8 éves korban történik a keresztelés, felnőtteknél, amikor a misszionáriusok befejezik a tanítást. Alámerítéssel, egy felhatalmazott papsági tisztséget viselő által történik.

A Szentlélek ajándéka (konfirmálás)

Az egyház minden arra érdemes, megkeresztelt tagjának jogában áll az, hogy állandóan hatást gyakoroljon rá a Szentlélek. Miután valaki megkeresztelkedik Jézus Krisztus igaz egyházába, megfelelő felhatalmazással rendelkező személy kézrátétele által elnyeri a Szentlélek ajándékát (Csel. 8:12-25). A Szentlélek ajándékának befogadását gyakran nevezik tűz általi keresztségnek (Máté 3:11).

Úrvacsora

Arra a szertartásra utal, amikor kenyeret és vizet vesznek és Krisztus engesztelő áldozatára emlékeznek. A megtört kenyér megtört testét jelképezi; a víz azt a vért jelképezi, amelyet azért ontott, hogy kiengeszteljen a bűneinkért (1Kor. 11:23-25). Amikor az egyház arra érdemes tagjai vesznek az úrvacsorából, megígérik, hogy magukra veszik Krisztus nevét, mindig emlékeznek rá, és betartják parancsolatait. E szertartás által az egyház tagjai megújítják a keresztelési szövetségeiket. Az úrvacsora kiosztásakor mindenkinek felajánlják azt tagságtól függetlenül, és mindenki eldöntheti hogy vesz-e belőle.

Papsági felszentelés

Két papsági rend van: az ároni papság és a melkisédeki papság. Azokon belül különböző hivatalok vannak. A felszentelés kézrátétellel történik. Fizetett papság nincs. Azonban a nem papi feladatokat (például különböző egyházi osztályok, szervezetek vezetői és mukatársai) fizetett alkalmazottak végzik. Az egyház magas rangú papi vezetői a legtöbb esetben valamilyen fizetett állást is ellátnak az egyházban, így biztosítva megélhetésüket. Általában a legfőbb tisztségekbe olyanok kerülnek megválasztásra, akiknek biztos anyagi hátterük van, azonban ha ez nem így történik, a rosszabb anyagi helyzetűek egyházi támogatásban (ösztöndíjban) részesülhetnek arra az időre, amíg teljes időben papi feladatot látnak el.[forrás?]

  • Az ároni papságban négy tisztség található:
    • Diákonus – minden aktív és érdemes, 12 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
    • Tanító – minden aktív és érdemes, 14 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
    • Pap – minden aktív és érdemes, 16 évét betöltött fiú megkapja ezt a tisztséget.
    • Püspök – a helyi gyülekezet vezetője, aki melkisédeki papsággal is rendelkezik, ill. ha nem, akkor megkapja püspökké avatása után.
  • A melkisédeki papságban öt tisztség található:
    • Elder – minden aktív és érdemes, 18 évét betöltött férfi megkapja ezt a tisztséget.
    • Főpap – a püspökök, a misszióelnökök, a kerületi elnökök, s más kiemelkedően aktív férfiak kapják ezt a tisztséget.
    • Hetvenes – az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza legfelsőbb adminisztratív vezetői, a különböző régiók vezetői és fontos egyházi részegységek vezetői, kvórumokba tömörülnek, legfelső vezetésük a 7-tagú Hetvenes Kvórum Elnökség, akikből általában az új apostolokat választják ki üresedés esetén.
    • Pátriárka – legfőbb feladata a pátriárkális áldás, amelyen kinyilatkoztatás által megtudja az egyháztag, hogy Izráel melyik törzséhez számláltatik, továbbá Isten által sugalmazott egyéb kijelentéseket is kap (iránymutatás, életcél, különleges áldások jövendölése, feddés …stb). Az áldás szövegét rögzítik (hangfelvétel, írás), hogy az egyháztag mindig emlékezhessen rá. Az Újszövetségben evangélistaként lett meghatározva ez a papi hivatal. Minden megszervezett területen egy pátriárka van, akit az apostolok avatnak fel.
    • Apostol – a legfelsőbb egyházi szerv tagjai. 15 apostol van, a 12 apostol + az egyházelnök és két tanácsosa. A 15 személyt az egyháztagok prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként támogatják.

Templomi munka A gyülekezeti házakon és egyéb egyházi épületeken kívül, a mormonok szent templomokat is építenek. 124 ilyen épület van ma világszerte. A mormonok azt tanítják, hogy a szent templomi szertartások szükségesek az ember üdvözüléséhez. A szertartások Joseph Smith kinyilatkoztatásain alapszanak, azonban ősi iratok között is nagy mennyiségű utalás található, hogy hasonló szertartásokat végeztek a régi időkben. A templomokba csak egyháztagok léphetnek be érvényes belépővel. A belépő kiállításához az egyháztagnak két beszélgetésen kell résztvennie, ahol az egyházi vezetők meggyőződnek arról hogy érdemes a belépésre. Az egyik vezető az egyháztag saját gyülekezetének az elnöke, a másik a cövekelnökség vagy misszióelnökség tagja.

  • Felruházás (endowment)

Általános értelemben hatalom ajándéka Istentől. Az egyház arra érdemes tagjai a templomban, szertartások által kaphatják meg a hatalom ajándékát, amely megadja nekik a szent papság azon tudnivalóit és szövetségeit, amelyekre szükségük van a felmagasztosulás elnyeréséhez. A felruházás többek között oktat a szabadulás tervéről.

  • Örökkévaló házasság

A templomban összepecsételt és arra érdemes férfiak és nők az örökkévalóságon át is férj és feleség maradnak. Felbontása a próféta engedélyével történhet. Magyarországon a templomi esküvő előtt polgári esküvőt is kell kötni. Az Egyesült Államokban nem kell, mert a templomi esküvőt az állam hivatalosan is elismeri.

  • Gyermekek pecsételése a szülőkhöz

Azokat a gyermekeket, akik az örökkévaló házasság előtt születtek, a szülőkhöz lehet pecsételni, hogy az örökkévalóságban együtt maradhassanak. Azok a gyermekek akik az örökkévaló házasság után születtek már szövetségben születtek, és így örökké együtt lehetnek szüleikkel.

  • Halottakért való munka

Az egyház tagja a szent templomban a halottak lelki üdvének érdekében szertartásokat végezhet el, beleértve a keresztelést, konfirmálást, papsági felszentelést, felruházást és családi összepecsételést (örökkévaló házasság, szülő-gyermek összepecsételés). A szertartásokat nem csak a saját őseikért végezhetik el, hanem mások őseiért is. A mormonok kinyilatkoztatás miatt végzik ezeket, de szokták idézni Pál apostolt is: "Különben mit cselekesznek azok, akik a halottakért keresztelkednek meg?"[11] E célból az elhunyt elődök nevének a felkutatása szükséges. A családfa-kutatások lehetővé tételére és segítésére az egyház nemzetközi adatgyűjtő és kutató központot tart fenn.[12] Magyarországon is sok helyi kutatóközpont található, ahonnan mikrofilmeket lehet lekérni. Mindenki kutathat, nem csak egyháztagok, de azzal a feltétellel hogy anyagi hasznuk nincs belőle.

Himnuszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A zene határtalan erővel képes a családokat nagyobb lelki fogékonyságra és az evangélium iránti mélyebb elkötelezettségre ösztönözni. Az utolsó napi szentek töltsék meg otthonukat a felemelő zene hangjaival.”

– Az Első Elnökség

  • Himnuszoskönyv (1989), fordította Weöres Sándor. 45 himnuszt tartalmaz. A mű eredeti címe: Hymns and Children's Songs
  • Himnuszok (2012), fordította az UNSZJKE Magyar Fordítóiroda. 206 himnuszt tartalmaz. Az újrafordított 1989-es könyv új himnuszokkal bővült. A mű eredeti címe: Hymns (1985)

Kórus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mormon Tabernákulum Kórus a világ egyik legnagyobb és legrégibb kórusa. A kórus 360, 25 és 60 év közötti kivételes tehetségű zenészből áll, akik az egyház hithű tagjai. Hetente próbálnak és hetente vannak koncertjeik, melyeken gyakran a 110 tagú Templom Téri Zenekar kíséri őket. A kórus és a zenekar tagjai nem kapnak fizetést a munkájukért.

Több millió lemez és nagyszámú díj mellett "Aranylemez" minősítést 5 esetben értek el. A legnépszerűbb ezek közül az 1959-ben kiadott "The Battle Hymn of the Republic" , melynél közreműködött Eugene Ormandy és a Philadelphiai Filharmónikus Zenekar. A kórust Grammy-díjjal jutalmazták 1959-ben a "The Battle Hymn of the Republic"-ért.

Statisztikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országok, ahol a legnagyobb az Egyház tagsága

Országok, ahol az Egyház tagságának aránya meghaladja az 1%-ot

Szentírások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentírások internetes kiadásban is elérhetők:[13]

  • A Bibliát elfogadják szentírásnak, amennyiben a fordítása helyes. Károli Gáspár fordítását használják (angolban a King James verziót). Joseph Smith Isten parancsára a Biblia fordításának nagy részét 1833 júliusára befejezte, egészen haláláig, 1844-ig javítgatta a szöveget, nyomtatásra készítve elő a kéziratot. Habár a fordítás egyes részei még életében kiadásra kerültek, lehetséges hogy ha tovább él és az egész művet megjelenteti, akkor további változtatásokra is sor kerül.
  • A Mormon könyve, mely a Kr. e. 600-tól amerikába hajózott zsidók története és amely beszámol Krisztus feltámadása után tett látogatásról Amerikában. A könyv állítása szerint az indiánok az egyik ősei a lámániták (a kivándorló zsidók maradékai) leszármazottai. Eredetileg reformált egyiptomi írással írták, Joseph Smith isteni segítséggel fordította le.
  • A Tan és a szövetségek, mely Joseph Smith és néhány további elnök kinyilatkoztatásait tartalmazza.
  • A Nagyértékű gyöngy, mely Joseph Smith bibliai bővítésről szóló kinyilatkoztatásait és a Hittételeket tartalmazza.

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár László Miklós: A Civil Háború és a mormonok (2004)

Cumorah Könyvek:

  • Joseph Smith: Előadások a hitről (2006). A mű eredeti címe: Lectures on Faith (1835)
  • Joseph Smith története édesanyja elbeszéléséből. Szerkesztette Preston Nibley (2007). A mű eredeti címe: History of Joseph Smith by His Mother (1901)
  • James E. Talmage: Jézus, a Krisztus (2007). A mű eredeti címe: Jesus the Christ (1915)
  • Ítélkezz felettem, kedves Olvasó! Emma Smith saját történetének elbeszélése, ahogyan Erwin E. Wirkus látja (2009). A mű eredeti címe: Judge Me, Dear Reader! Emma Smith tells her own story as seen by Erwin E. Wirkus (1978)
  • Gordon B. Hinckley: Kiállni valamiért (2009). A mű eredeti címe: Standing for Something (2000)
  • Spencer W. Kimball: A megbocsátás csodája (2011). A mű eredeti címe: The Miracle of Forgiveness (1969)

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Göröngyös mennyország (The Other Side of Heaven)(2001) www.divido.hu

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem hivalalos honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]