Restaurációs mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korrektúra.png
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A visszaállítási mozgalom vagy restaurációs mozgalom (Restoration Movement), a XVIII. század második felében a második nagy ébredési mozgalom idején Amerikában és Európában párhuzamosan indult, keresztény megújulási, ébredési mozgalom.

Tartalomjegyzék

Létrejöttének főbb motívumai [szerkesztés]

Az 1779-es amerikai forradalom fényében az új keresztény nemzedék olyan egyházat kívánt, amely demokratikus elvekre épül és megadja a jogot az egyszerű embereknek, hogy maguk olvassák és értelmezzék az Újszövetséget. Célja a reformáció, illetve reformok helyett a bibliai kereszténység és egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása. A korra jellemző volt egy általános elégedetlenség a reformáció által elért eredményekkel.

A reformációi gyökerű protestáns egyházakra akkoriban kifejezetten jellemzőek voltak az unalmas, magasröptű teológiai okfejtésekbe bonyolódó vasárnapi istentiszteletek, ami a hívők részéről a buzgóság általános hiányával párosult. Ez utóbbi a protestáns "cselekedetfóbiás" tanításokkal is összefüggésbe hozható volt, melyek a hit általi üdvözülést hangsúlyozzák a cselekedetekkel szemben.

Az új mozgalom a hitvallásokat, mint tanult emberek spekulációit elvetette, és visszautasította a papság uralmát. Európában skót baptista, Amerikában főként presbiteriánus és metodista, valamint egyéb keresztények ökumenikus összefogásán alapult. Főbb alakjai B.W. Stone, Thomas Campbell és fia Alexander Campbell voltak. Munkájuk sokak érdeklődését keltette fel többek között Charles G. Finney (1792-1875), az ohiói Oberlin College igazgatója is hozzájuk csatlakozva támogatta munkájukat. A Stone és Campbell család vissza akart térni az újszövetségi egyház primitív egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat. Hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét, a hívők bemerítését, az újszövetségi vének és diakónusok mintáját az egyház vezetésében, a papság és a laikusok közötti különbség eltörlését, a Bibliát tartva a keresztény hit és életgyakorlat egyetlen forráskönyvének. A restaurációs mozgalom jelentős kezdeti eredményeként a 19. század közepére Amerika hatodik legnagyobb keresztény egyházává vált. A helyreállítási mozgalomból jött létre a Krisztus Egyháza (Church of Christ). Ennek ma világszerte kb. 2,5–3 millió tagja van több mint 20 ezer gyülekezettel.

A protestantizmus elleni protestálás (tiltakozás) [szerkesztés]

A resztoránusokra kezdetektől fogva nem volt jellemző a különféle felekezetek közötti együttműködés hangsúlyozása. Inkább azt igyekezetek propagálni, hogy nem a felekezethez való tartozás számít. Ezen mozgalmak vezetői nem hittek abban, hogy Istennek szándékában állna a régi vallási intézmények taglétszámának növelése, sem az, hogy a lelki-ébredés hullámmal állandósítani kellene a régi felekezeti megosztottságot. A keresztény-lelki ébredést egy új kor eljövetelének hírnökeként értékelték. A resztoránusok arra törekedtek, hogy megújítsák illetve helyreállítsák az egész keresztény egyházat. És az első századi korhoz hasonóan a hívők az egyszerű kereszténységet kövessék, az egyszerű kereszténységhez térjenek vissza, a felekezeti megosztottság helyett.

A XVIII. századi visszaállítási mozgalom hat modern ága [szerkesztés]

A helyreállítási mozgalomból hat nagyobb irányzat jött létre, amelyek alaptanítása megegyezik, mégis egymástól jól megkülönböztethetőek:

  1. Krisztus Egyháza (The Church of Christ)– mérsékelt irányzat) tagsága 2,5–3 millió fő,
  2. Krisztus Egyházai (nem intézményes) The Churches of Christ (non-institutional)-konzervatív irányzat 120.000 tag
  3. Krisztus Nemzetközi Egyházai Churches of Christ (radikális – konzervatív irányzat) – világszerte 158 országban van jelen 520 gyülekezettel, 95.000-fő
  4. Krisztus Tanítványai -Keresztény Egyházak (Disciplens of Christ) – liberális irányzat. Tagsága világszerte kb. 850,000 fő
  5. Független Keresztény Egyházak (Independent Christian Churches/Churches of Christ – mérsékelt irányzat), tagsága 1,8 millió fő
  6. Krisztus Ausztráliai Egyháza Churches of Christ in Australia.

Ezek az egyházak nem különülnek el egymástól, közös konferenciákat szerveznek. Lásd: A Keresztény Egyházak, a Krisztus Egyházai és a Krisztus Tanítványai egyházak 2008. július–augusztus hónapokra szervezik ezen egyházak Világ találkozó nevet viselő közös konferenciájukat Nashville-ben, Tennesseeben, ilyen konferenciákat melyet négy évente szoktak tartani.

Elhatárolódása a resztoránus jellegű, szervezetektől [szerkesztés]

A restaurációs mozgalom követően létrejött, a magát abból eredeztető resztoránus jellegű szervezetektől, melyek az ószövetségi elemek visszaállítását is szorgalmazták (például mormonok) a Restaurációs mozgalom egyházai kezdetektől fogva élesen elhatárolódtak, a mai napíg is. Erre jó példa a Restaurációs mozgalom befolyásos prédikátora, Alexander Campbell 1832.-es röpiratában, élesen kritizálta a mormonizmust, elítélően „Mormon csalás” -nak nevezete szélhámosságként értékelte azt.

A restaurációs mozgalom úgyszintén elhatárolódik a mozgalom talaján létrejött később fejleményektől, mint például a millerita, és a szcientista mozgalom.

A visszaállítási mozgalom hírességei [szerkesztés]

Sportolók [szerkesztés]

Szórakoztatóipar [szerkesztés]

Művészet [szerkesztés]

Politikusok [szerkesztés]

Tanítók/prédikátorok/írók [szerkesztés]

Ex-sorozatgyilkos [szerkesztés]

  • Jeffrey Dahmer sorozatgyilkos. A megtérése és megkeresztelkedése után nem sokkal meghalt a börtönben.

Lásd még [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Visszaállítási mozgalom egyházai [szerkesztés]

Online TV/Radio állomások [szerkesztés]

Egyéb [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Restaurációs_mozgalom&oldid=13142464”