Krisztus Közössége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztus Közössége / Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyháza

(Community of Christ / Reorganized Church of Jesus Christ of Latter-day Saints)
Community of Christ Temple located in Independence, Missouri.jpg
Az Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyháza központi épülete, Independence, Missouri

Vallás kereszténység
Felekezet mormonizmus
Lelkészi vezető Stephen M. Veazey
Tisztsége elnök, próféta
Tagság 250 000
Alapítva 1830, 1860
Alapító Joseph Smith, Joseph Smith III
Székhely Independence, Missouri, USA

A(z) Krisztus Közössége / Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyháza
hivatalos honlapja
Krisztus Közössége / Resztoránus Egyesület
Vallás kereszténység
Felekezet mormonizmus
Nemlelkészi vezető Csorba Miklós
Tisztsége koordinátor
Tagság 150[1]
Székhely 1118 Budapest, Szüret u. 27.

A(z) Krisztus Közössége / Resztoránus Egyesület hivatalos honlapja

Az Krisztus Közössége teljes nevén Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyháza a mormon vallásalapító, Joseph Smith halála után alakult ki, mint – saját meghatározásuk szerint – az eredeti mormon tanítás egyetlen legitim örököse. Érdekesség, hogy polgári jogi értelemben is így van ez: nem a nagy mormon egyház, hanem a Krisztus Közössége az eredeti mormonizmus örököse, ezért a mormonok korai tulajdona az ennek a felekezetnek a tulajdonában áll.

Tanok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jézus Krisztus, az élő Isten fia vezeti ma is az egyházát

Az újjáalapított mormonok hisznek Jézus Krisztusban, hogy ő Isten fia és a Megváltó, aki legyőzte a halált, kiengesztelte az emberiség bűneit és magához hív mindenkit, hogy általa üdvözöljön. Hiszik, hogy Isten megjelent Jézus Krisztussal Joseph Smithnek és elhívták profétának, hogy megszervezze újból az eredeti egyházat azáltal, hogy visszaállítsa a papsági felhatalmazást és elhívjon tizenkét apostolt.

Papság

A papság Istentől az embernek adott hatalom és felhatalmazás, hogy az Ő nevében cselekedjenek gyermekei üdvözüléséért. Kétféle papság van: az ároni (előkészítő papság) és a melkisédeki (magasabb rendű papság). A papság egy hierarchikus rendszer, csúcsán az elnök és két tanácsosa áll (Első Elnökség).

1984-től kezdődően nőket is elrendelhetnek a papságba.

Szentírás

A Biblia a fő szentírás, azt kiegészíti a Mormon könyve éa a Tan és Szövetségek.

  • Szentségek

Az egyház nyolc szentséget ismer el:

  • Keresztelés.
  • Úrvacsora.
  • Konfirmáció (Szentlélek-ajándék).
  • Papi felszentelés.
  • Betegek kenete.
  • Gyermekek megáldása.
  • Házasság.
  • Evangélistai áldás.

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joseph Smith III
Joseph Smith

Az egyház előtörténete azonos a mormonizmuséval, erről lásd: mormonizmus.

Joseph Smith halála súlyos vezetői válságot okozott az egyházban, mivel nem volt semmilyen szokás arra vonatkozóan, hogy hogyan történik az utódlás, sőt az sem volt világos, hogy az utód úgyszintén proféta-e vagy csupán egyházvezető. A vélemények megoszlottak e kérdésben a hívek között. A gondokat nehezítette, hogy majd minden fontosabb egyházvezető éppen misszión volt Joseph Smith halála idején. Több rivális frakció alakult ki, köztük a legnagyobb a Brigham Young által vezetett.

Több gyülekezet azonban egyik rivális frakcióhoz sem csatlakozott, hanem folytatták megszokott gyülekezeti életüket. Az egyik gyülekezeti vezető Jason W. Briggs 1852-ben felismerte a szétszórt gyülekezetek összefogásának szükségességét. A gyülekezetek 1853-ban általános konferenciát tartottak, melyen elfogadták, hogy egyetlen rivális csoporthoz sem csatlakoznak, ehelyett új kinyilatkoztatásokra várnak a teendőket illetően. A hamis proféciák kiszűrése céljából elfogadták, hogy minden kinyilatkoztatást a gyülekezetek konferenciájának kell megerősítenie, így a gyakorlatban kollektív vezetési elvet fogadva el. Úgyszintén a vezetői ambíciók rivalizációjának megszüntetése érdekében megegyeztek abban, hogy Joseph Smith egyenes ági leszármazottjának kell lennie az új egyházelnöknek. Joseph Smith III – Joseph Smith fia – sokáig ellenállt a gyülekezetek meghíváásnak, csak 1860-ban fogadta el az egyházelnökséget. Innentől számítható az Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyházának hivatalos megalakulása, mely Missouri államban történt.

Az egyház vezetését egészen a XX. sz. 90-es éveiig Joseph Smith leszármazottjai látják el.

Jelenleg a Krisztus Közössége a második legnagyobb mormon felekezet. A mormon felekezetek közül ez került legközelebb a hagyományos kereszténységhez, annak protestáns ágához, az egyetlen mormon gyökerű felekezet, mely tagja az Egyházak Világtanácsának.

Az egyház 2001-ben nevét Krisztus Közösségére változtatja. Ez egy sor radikális változtatás után történik. Az egyház megpróbál egyre jobban hozzáidomulni a hagyományos keresztény-protestáns dogmatikához, egy sor eredeti mormon elképzelést a háttérbe szorítva. Ennek legújabb jele Veazey egyházelnök 2006-os kijelentése arról, hogy az egyház legfőbb szentírása a Biblia, a Mormon könyvében való hit pedig nem kötelező az egyházba való új belépők számára.

Emma Smith

Az egyház, a nagyobbik mormon egyházhoz hasonlóan, intenzív misszionárius tevékenységet folytat a világ számos országában. Magyarországon kb. 100-150 híve van az egyháznak, jelenleg nem bejegyzett egyházként, hanem egyesületként tevékenykednek.

Az Egyház elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hagyományos protestáns dogmatikához való közeledés és az Egyház ökumenikus tevékenysége miatt sok, a mormon hagyományokhoz ragaszkodó egyháztag kilépett az utóbbi években, akik Visszaállítási Ágak (Restoration Branches) néven külön felekezetet hoztak létre, taglétszámuk jelenleg kb. 12 ezer fő. E felekezet értelmezése szerint 1957-től kezdődően az Egyházban egy új aposztázia alakult ki.
  • 1991-ben alakult egy második, a reformokkal elégedetlen csoport, Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Újjáalpítása (Restoration Church of Jesus Christ of Latter Day Saints) néven, tagságuk néhány ezer.
  • 2000-ben vált önálló felekezetté Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Maradék Egyháza (Remnant Church of Jesus Christ of Latter Day Saints) néven az a szakadár csoport, mely elutasította az Egyház új gyakorlatát, mely szerint immár nem szükséges, hogy az egyházelnök Joseph Smith leszármazottja legyen. Vezetőjük Frederick Niels Larsen, Joseph Smith ükunokája.

Szentírások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentírások az újjáalapított mormonok számára:

  • A Bibliát fogadják el fő szentírásnak, amennyiben a fordítása helyes, egyaránt használják az angol a King James verziót és Joseph Smith saját Biblia-fordítását.
  • A Mormon könyve, mely a Kr. e. 600-tól amerikába hajózott zsidók története és amely beszámol Krisztus feltámadása után tett látogatásról Amerikában. A könyv állítása szerint e zsidók leszármazottai a mai indiánok. Eredetileg reformált egyiptomi írással írták, Joseph Smith isteni segítséggel fordította le.
  • A Tan és a szövetségek, mely Joseph Smith és a későbbi egyházelnökök kinyilatkoztatásait tartalmazza.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a felekezet saját becslése

Кülső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]