Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - május

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Május 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 303 éve, 1721. május 1-jén Szentes közönsége 3 évre szóló haszonbéres szerződést kötött új földesurával, Harruckern János Györggyel. Ennek értelmében Harruckern évi 800 forintért haszonbérbe adta a szentesieknek mindazon jogokat és haszonvételeket (az adózást, a kilencedet, korcsmáztatást, mészárszéket, malmokat, halászatot stb.), amelyek őt, mint földesurat illették meg. A későbbiekben többször megújított szerződés kedvezően hatott a település fejlődésére, lakóinak gyarapodására.
  • 175 éve, 1849. május 1-jén Kossuth Lajos kormányzóelnök Szemere Bertalant nevezte ki belügyminiszterré, egyszersmind miniszterelnökké. A vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát a szentesi születésű Horváth Mihály nyerte el.
  • 175 éve, 1849. május 1-jén Ferenc József császár katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc leverésére.
  • 170 éve, 1854. május 1-jén Bonyhády István megyefőnök felkérte Sréter Antal polgármestert, hogy készítsen tervezetet az újonnan felállítandó városi tisztikar és szolgaszemélyzet létszámára, összetételére és fizetésére nézve.
  • 170 éve, 1854. május 1-jén megszűnt a kivételes állapot Magyarországon.
  • 142 éve, 1882. május 1-jén a Keresztes Nagy testvérek vállalkozásaként megindult a gőzhajójárat a Tiszán Szentes-Szolnok és Szentes-Szeged között. (A fellépő konkurencia miatt a járat 1882. június 30-án megszűnt.)
  • 134 éve, 1890. május 1-jén a munkásság először ünnepelte meg május elsejét Európa szerte.
  • 133 éve, 1891. május 1-jén megkezdődött Szentesen a Munkás Segélyegylet szervezése. (Az aláírások gyűjtése Farkas Sándor gyógyszerész, amatőr régész lakásán folyt.)
  • 133 éve, 1891. május 1-jén Orosházán a csendőrök a május elsejét ünneplő munkások közé lőttek.
  • 130 éve, 1894. május 1-jén Csató Zsigmond alispán jelentette a belügyminiszternek, hogy Csongrád megye területén rendzavarás nem fordult elő. Egyben tudatta, hogy Szentesen eddig 692 fő iratkozott be a munkásegyletbe. Jónak látná, ha az elkövetkezőkben egy zászlóaljnyi katonaság állandóan Szentesen állomásozna.
  • 126 éve, 1898. május 1-jén dr. Lakos Imre polgármester betiltotta a szentesi munkások által bejelentett népgyűlést és körmenetet.
  • 125 éve, 1899. május 1-jén a szentesi munkások és munkásnők népgyűlést tartottak a Kossuth téren. A polgármester azzal a feltétellel engedélyezte a gyűlést, ha azon nők nem beszélnek. Szónokok: Árvai Bálint, Békési Imre, Fekete Nagy Balázs, Bajczer Imre.
  • 122 éve, 1902. május 1-jén iskolát nyitott Szentesen Mészáros Hugó zenetanár.
  • 122 éve, 1902. május 1-jén a helyi sajtó régi szentesi hagyományként emlegette a május elsejei reggeli zenés ébresztőt.
  • 120 éve, 1904. május 1-jén a helyi szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. Május 1. jelentősége. 2. A munkások helyzete. 3. A szociáldemokraták. Szónok: Árvai Bálint.
  • 118 éve, 1906. május 1-jén a szentesi szervezett munkások tüntető felvonulással egybekötött népünnepélyt tartottak.
  • 117 éve, 1907. május 1-jén a szentesi szervezett munkások tüntető felvonulással és gyűléssel egybekötött népünnepélyt tartottak a Széchenyi-ligetben.
  • 114 éve, 1910. május 1-jén a Nemzeti Munkapárt szentesi országgyűlési képviselőjelöltjévé Fekete Márton volt vármegyei főjegyzőt, ármentesítő társulati főigazgatót választották. (Programjának mottója: Mindent Szentesért!)
  • 111 éve, 1913. május 1-jén a Szentesi II. 48-as Népkör megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmából zászlóavatással egybekötött ünnepséget tartott.
  • 111 éve, 1913. május 1-jén dr. Nagy György részvételével megalakult az Országos Köztársasági Párt szentesi szervezete. (Alapító tagok száma 33 fő.)
  • 106 éve, 1918. május 1-től a Tóth József Színházteremben folytatta működését az Apolló Mozgószínház, amely a filmvetítések mellett egyéb kulturális és tudományos rendezvények szervezését is felvállalta.
  • 96 éve, 1928. május 1-jén a szentesi rendőrség rajtaütésszerű házkutatást tartott a Földmunkás Szövetség helyiségében. Lefoglalta a szövetség levelezését és könyvtárát, Kotvics József elnök és több társa ellen pedig eljárást indított tiltott szervezkedés címén.
  • 95 éve, 1929. május 1-jén dr. Csergő Károly alispán jelentést készített a megyebeli munkásság nyomasztó helyzetéről, segítséget kérve a miniszteriális szervektől. Részlet a jelentésből: „Kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy Csongrád vármegye városaiban és nagyobb községeiben, ahol nagyobb gazdasági munkásosztály van, főként pedig Csongrádon és Szentesen ma már a munkanélküliség oly mérvet öltött, hogy a köznyugalmat alig lehet fenntartani. Naponta éhező csoportok jelennek meg a hivatalokban és követelik a munkát és kenyeret, a maguk és családjuk részére, amely szintén kenyér nélkül áll és éhezik. Több esetben megvizsgáltam a munkás családok helyzetét és azt rendkívül ínségesnek és nyomasztónak találtam. A nyomor miatt oly elégedetlenség és gyűlölködés harapódzik el a nép között, ami igen könnyen kirobbanásokra vezethet…”
  • 88 éve, 1936. május 1–7 között Szentesen időzött Móricz Zsigmond író. Az ínségesek javára előadták a Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. darabját (május 2-án és 3-án), amelynek a női főszerepét az író leánya, Móricz Lili alakította. A neves író két nagysikerű előadást tartott Szentesről a szentesieknek.
  • 88 éve, 1936. május 1-jén Lakos István főjegyző, polgármester-helyettes rendkívüli közgyűlésen ismertette, hogy dr. Négyesi Imre polgármester, kormányfőtanácsos kérelmet adott be annak érdekében, hogy megromlott egészségi állapota miatt 1936. szeptember 1-jei hatállyal helyezzék nyugállományba, és addig is engedélyezzenek szabadságot számára. Köztudomású volt, hogy a polgármester valójában Kozma György főispán politikai nyomásának engedve, kényszer hatására mondott le, ennek ellenére megszavazták nyugdíjaztatását.
  • 76 éve, 1948. május 1-jén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Csongrád megyei vezetőségének felhívására 14 ezer ember vonult fel Szentesen a béke, a szabadság, az építő munka, a munkás-paraszt szövetség jelszavával.
  • 41 éve, 1983. május 1-jén megnyitották a Helyőrségi Művelődési Otthon felújított kerthelyiségét.
  • 35 éve, 1989. május 1-jén az Ifjúsági Ház szabadtéri színpadán térzenét adott az Egyesített Városi Fúvószenekar, majd bemutatkozott a művelődési központ citerazenekara, táncklubja és bábcsoportja. Ezt követte Lehoczky Zsuzsa show-műsora, Csuka Mónika, Pfeifer Mária és a Szivárvány Táncduó közreműködésével.
  • 34 éve, 1990. május 1-jén a Társadalombiztosítási Intézet a Termál Gyógyfürdőt a szentesi kórház új gyógyászati osztályának sorolta be, s átvette az üzemeltetését.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 144 éve, 1880. május 1-jén 29 éves korában elhunyt Páczi János (1851-1880), az „Alföld legjobb muzsikusa”, Szentes szülötte. Fiatalon Szegedre került, s mint virtuóz prímás ott aratta sikereit. Tehetségének csodálói közé tartozott Mikszáth Kálmán is, aki gyönyörű nekrológgal búcsúztatta a fiatalon elhalt muzsikust.

Május 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 185 éve, 1839. május 2-án beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába gróf Károlyi Györgyöt.
  • 133 éve, 1891. május 2-án Békéscsabán a csendőrök tüzet nyitottak a munkáskör alapszabályainak jóváhagyásáért tüntetőkre.
  • 128 éve, 1896. május 2-án Ferenc József király megnyitotta az ezredévi kiállítást Budapesten.
  • 126 éve, 1898. május 2-án Vadnay Andor főispán elrendelte az ideiglenesen megalakult Szentesi Szocialista Kör hatósági feloszlatását. Rendőri és csendőri fedezettel zár alá helyezték a kör irományait, könyveit, zászlaját, jelvényeit és készpénzét. (Indok: a belügyminiszter nem hagyta jóvá a kör alapszabályát.)
  • 109 éve, 1915. május 2-án az Osztrák–Magyar Monarchia a galíciai Gorlicénél összpontosított támadást indított az oroszok ellen, és áttörte védelmi vonalukat.
  • 105 éve, 1919. május 2-án a Budapesti Munkástanács és a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hozott a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről. Az elkövetkező napokban mintegy 44 ezer munkás állt be a Vörös Hadseregbe.
  • 90 éve, 1934. május 2-án kubikos küldöttség járt a polgármesternél, közbejárását kérve egy beinduló közmunkán való alkalmazásuk ügyében.
  • 46 éve, 1978. május 2-án megnyílt az új körzeti orvosi rendelő és gyógyszertár a Klauzál u. 6. sz. alatt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 147 éve, 1877. május 2-án született dr. Szeder Ferenc János (1877–1938) földbirtokos, városi és megyei képviselő, lapkiadó, Szentes 1926–1931 közötti országgyűlési képviselője, m. kir. gazdasági főtanácsos.
  • 92 éve, 1932. május 2-án született dr. Benkó Gábor kórboncnok, osztályvezető főorvos.

Május 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 301 éve, 1723. május 3-án Harruckern János György Szentes földesura, magyar indigenátust (honosítást) nyert; hivatalosan ekkor kapta meg a Békés és Csongrád megyei területek birtoklásáról szóló királyi adománylevelet. (A birtokba történt ünnepélyes beiktatás augusztus 10-én történt meg.)
  • 176 éve, 1848. május 3-án megalakult Csongrád Vármegye Központi Bizottmánya (= népképviseleti alapon választott megyei közgyűlés), élén Kárász Benjámin főispánnal.
  • 170 éve, 1854. május 3-án megkezdte működését a Szentesi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság. A szentesi járás főszolgabírójává Stammer Sándort nevezték ki.
  • 128 éve, 1896. május 3-án a Széchenyi-ligeti gőzfürdő épülete mögött megnyílt a nyári ártézi uszoda.
  • 99 éve, 1925. május 3-án megalakult a Szentesi „Sötér” Méhész Egyesület. Elnöke Ónodi Szabó Lajos nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos, ügyvezető elnöke Czakó Ferenc gimnáziumi tanár, igazgató Varga József, alelnök Rablóczky Imre.
  • 90 éve, 1934. május 3-án a polgármester előterjesztésére a városi közgyűlés jóváhagyta a felső-csordajárási légi turisztikai repülőtér területének kijelölését. A hékédi határrészen lévő városi legelő területén mérték ki a kb. 400 méter széles és 800 méter hosszú teret, amelyet akkor még nem szelt ketté a szelevényi műút. (A repülőtér planírozása ínségmunkával vette kezdetét.)
  • 78 éve, 1946. május 3-án a Nemzetgyűlés elfogadta az 1946: IX. törvénycikket a telepítésről és a földreform befejezéséről. Lényege: rögzíti a földreform eredményeit, szükség esetén kártérítést rendel el; kimondja, hogy azokat, akik lakóhelyükön földhiány miatt kimaradtak a földosztásból, telepítés útján kell kielégíteni. (Szentesen a föld nélkül maradt kubikosok és mezőgazdasági munkások közül 72 család kapott lehetőséget áttelepülésre.)
  • 46 éve, 1978. május 3-án a Kossuth Téri Általános Iskolában rendezték meg a Vándor Sándor kórushangverseny megyei selejtezőjét. (Ma Református Ált. Isk.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 4-én a honvédsereg megkezdte Buda ostromát.
  • 159 éve, 1865. május 4-én a megyei tiszti gyűlés megtette jelöléseit a volt rendezett tanácsú városokban létesítendő új tisztviselői állásokra. A jelöltek névjegyzékének összeállítása zárt ajtók mögött történt, a tanácskozásra az érintett városok küldöttei nem nyertek bebocsátást.
  • 140 éve, 1884. május 4-én a helybeli evangélikus egyház bemutatta a gyülekezetének az imaház számára vásárolt új, négy és fél oktávos harmóniumot.
  • 127 éve, 1897. május 4-én Tarnóczi Mihály és Békési Imre benyújtotta jóváhagyásra az alakítani szándékolt Szentesi Földművelő Munkás Egylet alapszabály-tervezetét. Az alispán arra hivatkozva, hogy a folyamodók ismert szocialista agitátorok, nem javasolta a jóváhagyást. (A belügyminiszter 1898. április 2-án kelt végzésével megtagadta a jóváhagyási záradékot.)
  • 120 éve, 1904. május 4–19 között a szentesi építőmunkások általános sztrájkot tartottak, amely a vármegyei építkezési szabályrendelet mesterek általi betartásának kikényszerítésére irányult. A békéltető tárgyalások nem vezettek eredményre. A segédek egy része vidékre ment munkát keresni, más részük a régi feltételek mellett felvette a munkát.
  • 111 éve, 1913. május 4–12 között a szentesi önálló iparosok vásárral egybekötött kiállítást rendeztek a Városháza közgyűlési termében. (50 iparos mintegy 600 termékkel mutatkozott be.)
  • 105 éve, 1919. május 4-én a Forradalmi Kormányzótanács az újjászervezett Vörös Hadsereg főparancsnokává Böhm Vilmost, vezérkari főnökévé Stromfeld Aurélt nevezte ki.
  • 85 éve, 1939. május 4-én megalakult a Szentesi Kiséri Polgári Olvasókör. Elnöke Kátai Pál Imre; tagok száma 70 fő.
  • 85 éve, 1939. május 4-én a kormányzó feloszlatta a képviselőházat, s elrendelte az időelőtti választások kiírását.
  • 53 éve, 1971. május 4-én Csorba Györgyöt választották a Szentes Városi Tanács elnökévé. (Tisztségét 1983-ig viselte.)
  • 50 éve, 1974. május 4–5 között Szentesen rendezték meg a diákszínpadok országos minősítő versenyét. A Tóth József Színházteremben öt megye 16 csoportja mutatkozott be.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 81 éve, 1943. május 4-én született Lengyel István őrnagy, vadászpilóta.
  • 65 éve, 1959. május 4-én hunyt el Gombási István (1878-1959) téglagyári munkás.

Május 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 135 éve, 1889. május 5-én a Szentesi II. 48-as Függetlenségi Népkör tisztújító közgyűlésén Beszédes Istvánt választották a kör elnökévé.
  • 112 éve, 1912. május 5-én felavatták a szentesi izraelita hitközség új tóráját.
  • 112 éve, 1912. május 5-én a Szentesi I. 48-as Népkör elnökévé választották Kalpagos Szabó Imre gazdasági tanácsnokot, választmányi elnökké pedig dr. Kiss Béla közigazgatási jegyzőt.
  • 104 éve, 1920. május 5-én megindult a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap, a helyi Kisgazda Párt hivatalos lapja. (Felelős szerk.: Czirbus Sándor. 1927-ben beolvadt a Szentesi Hírlapba.)
  • 85 éve, 1939. május 5-én a MÉP helyi szervezete vitéz dr. Bonczos Miklós államtitkárt kiáltotta ki jelöltjének.
  • 35 éve, 1989. május 5-én nyilvános ülést tartott a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. A 44 főre szaporodott tagság megvitatta a földtulajdonviszony állását. Éles megjegyzések hangzottak el a föld forgalmi értékével kapcsolatban. Sokallták a hektáronkénti 540 ezer forintot, már csak azért is, mert a tagosításkor a volt tulajdonosoknak nem fizettek semmit.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 124 éve, 1900. május 5-én született Antal Endre (1900–1971) városi főmérnök, több szentesi középület (Központi Református Népiskola, Dózsa-ház, kórházi kápolna stb.) és a csongrádi református templom tervezője.

Május 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 279 éve, 1745. május 6-án gróf Althan M. Károly váci megyés püspök szentesi vizitációja során megállapította: „Az egész község kálvinista, kevés szolgasorban lévő katolikus kivételével. Van toronnyal, szentéllyel és sekrestyével ellátott egykori katolikus temploma.” Utóbb ő lett a legfőbb szorgalmazója annak, hogy a templomot el kell venni a reformátusoktól. Egy korabeli megyei jelentés szerint a szóban forgó templom 7 öl hosszú és 3,5 öl széles (kb. 14x7 m), s benne legfeljebb 330 ember fér el. A katolikusok száma ekkor 23 fő.
  • 141 éve, 1883. május 6-án megindult Szentesen a Darázs című élclap. Kiadója és felelős szerkesztője Vutsák Sándor. (A szatirikus lap szeptember folyamán megszűnt.)
  • 118 éve, 1906. május 6-án megalakult a Magyarországi Famunkások Szövetségének szentesi csoportja. Elnöke ifj. Földvári Nagy István; a tagok száma 13 fő.
  • 51 éve, 1973. május 6-án Szentesen rendezték meg a Csongrád Megyei Eszperantó Napot.
  • 46 éve, 1978. május 6-án a Szentes Városi Kórház és Rendelőintézet, valamint az Országos Urológiai Intézet és a Chinoin Gyógyszergyár országos konferenciát tartott a vesebetegségek időszerű kérdéseiről. A tudományos ankét elnöke dr. Balogh Ferenc egyetemi tanár, az Országos Urológiai Intézet igazgatója volt.
  • 35 éve, 1989. május 6-án a Városi Galériában megnyílt a V. Országos Aktfotó Kiállítás. A művelődési központ által kiírt országos pályázatra 58 szerző 510 fotója érkezett be, amelyekből a zsűri 31 szerző 119 alkotását fogadta el kiállításra. A fődíjat Wágner Ferenc fotóművész nyerte el, amelyet Szirbik Imre tanácselnök adott át. A kiállítást megnyitotta Eifert János fotóművész.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. május 7-én a Szentesi Munkások Önképző Köre megtartotta alakuló közgyűlését a Győri-féle vendéglőben, mintegy 100 fő részvételével. Az alapszabály-tervezet elfogadását követően ideiglenes elnökké választották Békési Imrét.
  • 124 éve, 1900. május 7-én Burián Lajos és társai panaszos beadványa nyomán Csató Zsigmond alispán hatósági vizsgálatot indított az I. 48-as Népkör ellen. A vizsgálat lebonyolítását Lakos Imre polgármesterre bízta. (Az ügy hónapokon át húzódott.)
  • 113 éve, 1911. május 7-én megindult a Szentes című társadalmi hetilap. Kiadója Vajda Bálint. Utóda; felelős szerkesztője Balázs Imre. (Július elején beolvadt a Szentesi Lapba.)
  • 37 éve, 1987. május 7-én Akarsz-e játszani? címmel zenés, vidám műsort adott Psota Irén és Bárdy György a Tóth József Színházteremben.
  • 36 éve, 1988. május 7-8 között hat megye részvételével Szentesen, a Klauzál Utcai Általános Iskola tornatermében rendezték meg a területi birkózó diákolimpiát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 8-án népgyűlést tartottak Szentesen, amelyen Boros Sámuel polgármester ismertette a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az országgyűlés trónfosztó határozatát a sok ezernyi résztvevő lelkesen üdvözölte.
  • 164 éve, 1860. május 8-án Szentes város templomaiban gyászistentiszteletet tartottak gróf Széchenyi István emlékére. A nagy tömegeket megmozgató gyászünnepély rendzavarás nélkül ment végbe.
  • 159 éve, 1865. május 8-án a váltsági és gazdasági bizottmány tiltakozását fejezte ki a megyei tiszti gyűlés eljárásával szemben. A sérelmek orvoslása érdekében küldöttség indult a főispáni helytartóhoz.
  • 153 éve, 1871. május 8.–június 2. között a Szolnok Megyei Törvényszék tárgyalta Oroszi Miklós volt szentesi polgármester és Talányi János kunszentmártoni orvos 1868-ban kezdődött bűnfenyítő perét. Az ítélet a vádlottakat – „próbák elégtelensége” okán – felmentette a szándékos emberölés vádja alól, ugyanakkor elmarasztalta őket súlyos beszámítás alá eső kihágás vétségében. A vádlottak az ítélet ellen fellebbeztek.
  • 135 éve, 1889. május 8-án a város tulajdonát képező alsó- és felső-csordajárási legelőket nagymennyiségű, és veszedelmessé vált sáskasereg lepte el, amely a legelőt és kaszálót tűzként pusztítja. Ahol összesereglettek, a földet megbarnították, s helyenként marokszám szedhetőek voltak. A városi tanács hajtókat rendelt ki a határba (215 fő), s mintegy 20 holdon elpusztították a sáskákat, de kevés idő múlva a meghajtott területet ismét ellepték. A sáskák Hékédnél a szőlőket is kezdték meglepni, s félő volt, hogy megszállják a vekerlaposi és tőkei földeket.
  • 128 éve, 1896. május 8-án a városi tisztújító közgyűlésen nagy fölénnyel ismét Burián Lajost választották Szentes polgármesterévé. Burián 126, Balogh János 70 szavazatot kapott. A többi tisztviselő is a 48-as ellenzék jelöltjei közül került ki. (1893-tól ő töltötte be a tisztséget.)
  • 120 éve, 1904. május 8-án az I. 48-as Népkör tisztújító közgyűlésén Burián Lajost megerősítették elnöki tisztségében, dr. Tasnády Antalt pedig választmányi elnökké választották.
  • 100 éve, 1924. május 8-án Herceg Jenő vette át a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap szerkesztését.
  • 40 éve, 1984. május 8-án Haumann Péter színművész önálló estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Házban.
  • 38 éve, 1986. május 8-án a Városi Galériában megnyílt a Topolyai Művésztelep alkotóinak festményeiből és szobraiból összeállított tárlat. Az 50-nél több alkotást Ádor Pál, a művésztelep vezetője ajánlotta a szentesi közönség figyelmébe.
  • 37 éve, 1987. május 8-9 között a Magyar Gyermekorvosok Társasága Délmagyarországi Decentruma tudományos ülést tartott Szentesen a Művelődési és Ifjúsági Házban.
  • 35 éve, 1989. május 8-án a 425-ös Emlékbizottság nyilvános vitafórummal egybekötött címertörténeti kiállítást rendezett a Városi Könyvtárban. A Szentes régi címerét és pecsétnyomóit bemutató kiállítást megnyitotta, és a beszélgetést vezette dr. Kállay István egyetemi tanár, neves heraldikus, a Labádi Lajos főlevéltáros által írt Szentes címertörténete c. tanulmány szakmai lektora. A minél szélesebb körű véleménynyilvánítás érdekében a 425-ös Emlékbizottság a város 9 forgalmas intézményében (könyvtár, múzeum, könyvesbolt, művelődési központ, gimnázium, OTP, Kereskedelmi Bank, Kontavill, Pankotai Állami Gazdaság) közvélemény-kutató urnát helyezett el. A lakosság véleményt nyilváníthatott arról, hogy az ősi pálmás címert, vagy az 1975-ben elfogadott címert szeretné-e a város jelvényéül.
  • 35 éve, 1989. május 8-12 között Szentes vendége volt a spanyolországi testvérváros, Buňol polgármestere és helyettese, valamint az NSZK-ban található Markgröningen polgármestere, akivel tárgyalások folytak a testvérvárosi kapcsolatok felvételéről.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 196 éve, 1828. május 8-án Egerben elhunyt Flakovits János szentesi plébános, aki sokat tett a katolikus iskolák fejlesztéséért. Utódául a gróf Károlyi család volt derekegyházi káplánját, Leeb Mátyást nevezték ki, aki 1878-ban bekövetkezett haláláig állt a szentesi parókia élén. Beiktatásától kezdve élénken szorgalmazta az évtizedek óta romos templom felújítását, ennek ellenére majd csak 1842-ben mozdult ki a holtpontról a templomépítés ügye.
  • 163 éve, 1861. május 8-án a „határozati párt” vezére, gróf Teleki László öngyilkosságot követett el.

Május 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 289 éve, 1735. május 9-én a békési fölkelők seregét Erdőhegynél (Arad vármegye) leverték. Ebben részt vettek a szentesiek is, amelyet a Petrák-krónika így örökített meg: „1735-ben a rác Péró haramia bandája ellen kellett a lakosságnak fegyvert fogni. Az egész megyéből összesereglett lakosság vezére volt az akkori Csongrád megyei alispán, Andrássy Zsigmond. A rablóbandát Erdőhegynél, Arad megyében semmisítették meg a Békés és Csongrád megyei lakosok. Az egyik vezért, Sebestyént, a szentesi Bokor Ferenc fogta el, rác Péró is elevenen került kézre. A szentesiek közül elesett 12, megsebesült 7.” (A fölkelés 14 vezetőjét, köztük Péro kapitányt, 1736. április 4-én halálra ítélték, és még aznap kivégezték.)
  • 249 éve, 1775. május 9-én beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába gróf Pálffy Lipótot.
  • 217 éve, 1807. május 9-én Jauernik Ferenc vásárhelyi kőművesmester tervei alapján megkezdték az 1761-ben épült szentesi református templom kibővítését. Néhány hónap múlva a presbitérium leállította a munkát, és egy teljesen új, nagyméretű templom építése mellett döntött. Az új templom terveinek elkészítésére Fischer Ágoston kecskeméti építőmestert kérték fel.
  • 160 éve, 1864. május 9-én az örökváltsági tartozások ügyében a Hétszemélyes Tábla ítéletet hozott, amelynek értelmében a Károlyi grófok használatába kerültek a város hipotekális (zálog) földjei.
  • 135 éve, 1889. május 9-én az uralkodó dr. Zsilinszky Mihály történészt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját nevezte ki Csongrád vármegye főispánjává.
  • 128 éve, 1896. május 9-én millenniumi ünnepségeket tartottak a szentesi iskolákban.
  • 127 éve, 1897. május 9-én Csallány Gábor kezdeményezésére megalakult Szentesen a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, a mai múzeum jogelőde. (Alapító tagok száma 45 fő.)
  • 115 éve, 1909. május 9-én a Kisdedóvók Országos Egyesületének Csongrád Vármegyei Köre a szentesi megyeháza közgyűlési termében tartotta meg éves kongresszusát, amelyre küldöttek érkeztek Szegedről, Szabadkáról, Kisvárdáról, Adáról, Dorozsmáról, Kunszentmártonról, Tápéról, Hódmezővásárhelyről és Csongrádról. A tanácskozás után nagysikerű mesemondó délutánt rendeztek a Tóth József Színházteremben.
  • 105 éve, 1919. május 9-12 között a Vörös Hadsereg megkezdte ellentámadását a salgótarjáni arcvonalon a csehszlovák hadsereg ellen; elfoglalta Szécsényt, majd Füleket.
  • 80 éve, 1944. május 9–12 között a Szentesen nyilvántartott 567 zsidó lakosból gettóba zártak 398 főt. A helyi gettót a Nagyvölgy sor, a Vecseri utca páros oldala és az Apponyi tér által határolt területen alakították ki.
  • 76 éve, 1948. május 9-én a két munkáspárt helyi szervezeteinek 220 küldötte közös pártértekezletet tartott, amelyen kimondták a két párt egyesülését és a Magyar Dolgozók Pártja szentesi szervezetének megalakítását.
  • 53 éve, 1971. május 9-én születésének 100 éves évfordulójának tiszteletére felavatták Csallány Gábor régész, múzeumalapító emléktábláját a Koszta József Múzeum Széchenyi-ligeti épületének falán.
  • 37 éve, 1987. május 9-én a Városi Galériában megnyílt a IV. Országos Aktfotó Kiállítás. A művelődési központ által kiírt pályázatra 91 szerző 804 fotója érkezett be, amelyekből a zsűri 60 szerző 145 alkotását fogadta el kiállításra. A fődíjat Jung Zseni fotóművész nyerte el, amelyet Dóczi Gábor tanácselnök adott át. A kiállítást megnyitotta Kruzslicz Pál igazgató.
  • 36 éve, 1988. május 9-én Friderikusz Sándor műsorvezető „Csak ma!” című sorozatának vendégei voltak Karinthy Ferenc író, Kovács Erzsi táncdalénekes és Maros Gábor színművész.
  • 35 éve, 1989. május 9-én politikai nagygyűlést és fórumot tartott a helyi reformkör. Keserű Imre gimnáziumi tanár, a szentesi reformkör egyik alapítója és vezéregyénisége kiemelte, hogy a pártnak okvetlenül reformpártnak kell lennie, mert különben nincs esély a kívánt fordulatra, és országunk elmaradása csak növekszik a nemzetközi színvonalhoz képest.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 124 éve, 1900. május 9-én született Darabos Imre (1900-1979) földmunkás.

Május 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 141 éve, 1883. május 10-én megalakult a Szentesi Kereskedő Ifjak Önképző Egylete. (Elnök Sonnenfeld Sámuel, alelnök Kugler Jusztin.)
  • 85 éve, 1939. május 10-én a Független Kisgazdapárt szentesi szervezete bejelentette, hogy nem indít saját jelöltet a választásokon.
  • 44 éve, 1980. május 10-én a Tóth József utcában ünnepélyesen felavatták az új Ifjúsági és Művelődési Házat. Ünnepi megnyitót mondott dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Az 1300 m2 alapterületű létesítményben nyolc szakköri helyiség, két előadóterem, két játékterem és három klubterem várja a látogatókat. Az ünnepi átadást követően megnyílt Katona Kiss Ferenc szentesi festőművész kiállítása.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 108 éve, 1916. május 10-én 58 éves korában elhunyt dr. Szánthó Lajos (1858–1916) ügyvéd, volt városi jegyző, hírlapíró, a Szentes és Vidéke munkatársa, a Csongrád megyei Híradó kiadója és szerkesztője, az Alföldi Ellenzék főmunkatársa.

Május 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 240 éve, 1784. május 11-én II. József rendeleti úton a német nyelvet tette hivatalossá Magyarországon. A megyei és városi hatóságok 1785. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. Az oktatásban három év alatt kellett áttérni a német nyelvre.
  • 149 éve, az 1875. május 11-én tartott megyegyűlésen a szentesi küldöttek újólag sürgették, hogy mondják ki Csongrád megye székhelyének Szegvárról Szentesre történő áthelyezését‚ s küldjenek ki egy bizottságot a szükséges teendők kidolgozására. (Az indítványt szoros eredménnyel, 47:43 arányban leszavazták.)
  • 139 éve, 1885. május 11-én megalakult a Szentesi Vadásztársaság. (A tagok száma 42 fő.)
  • 128 éve, 1896. május 11-én Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága millenniumi díszközgyűlést tartott a szentesi megyeházán, amelyen leleplezték Kossuth Lajos és Deák Ferenc arcképeit. (A festményeket Vastagh György és Karlovszky Bertalan készítették; ma a volt megyeháza emeletén, a Szentes város évszázadai c. állandó helytörténeti kiállításon láthatók.)
  • 37 éve, 1987. május 11-én a Művelődési és Ifjúsági Házban nagysikerű talk-show műsort tartott Friderikusz Sándor „Csak ma!” címmel. A népszerű riporter vendégei voltak Kondor Katalin műsorvezető-riporter, Presser Gábor zeneszerző és Lakatos Gabriella primabalerina.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. május 12-én megalakult a Szentesi Honvédegylet. Első elnöke Hutiray Lajos volt honvéd őrnagy lett. Alapító tagok száma: 567 fő.
  • 143 éve, 1881. május 12-én a képviselő-testület a város hálájának kifejezéseként Szentes díszpolgárává választotta Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztost. Ő a város első díszpolgára. 1891-ben a közgyűlési terem számára megfestették életnagyságú portréját, amely ma a levéltárban látható (Vastagh György alkotása). 1906–1932 között a mai Szent Imre herceg utca, majd 1948-ig a Vásárhelyi út Lakos térig terjedő szakasza az ő nevét viselte.
  • 111 éve, 1913. május 12-én ünnepélyesen letették a szentesi felsőpárti református templom alapkövét. (Tervezője Dobovszky József István helybeli építész.) Az alapkövet a 42 m magasra tervezett torony aljában, a templom főbejáratánál helyezték el. Az ünnepi beszédet Futó Zoltán esperes, az imát Böszörményi Jenő, az új templom első lelkésze tartotta.
  • 97 éve, 1927. május 12-én Szentesen vendégszerepelt Salamon Béla és a budapesti Terézkörúti Színpad társulata. (Nóti és Vadnai bohózatokat adtak elő nagy sikerrel.)
  • 38 éve, 1986. május 12-én Szentes vendége volt a celjei szlovén kórus Jugoszláviából. A Szentes és Vidéke Áfész Vegyeskórusa az előző évben hangversenyezett Celjében; most került sor a viszontlátogatásra. A 35 tagú kórus szép bemutatót tartott az Ifjúsági Házban. A gálaesten fellépett a szentesi kórus is, Nagy János és Majtényi András karnagyok vezetésével.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 117 éve, 1907. május 12-én született Téli Lajos (1907-1984) kosárfonó, földmunkás.
  • 56 éve, 1968. május 12-én 73 éves korában elhunyt Drahos István (1895–1968) grafikus, az exlibris művészet egyik legkiválóbb hazai képviselője, aki 1933–1957 között rajztanárként Szentesen működött. (Értékes hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi. 1971-ben utcát neveztek el róla a városban.)
  • 40 éve, 1984. május 12-én hunyt el Téli Lajos (1907-1984) kosárfonó, földmunkás.

Május 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. május 13-án az osztrák seregek veresége után I. Napóleon császár bevonult Bécsbe.
  • 163 éve, 1861. május 13-án Deák Ferenc a képviselőház elé terjesztette első felirati javaslatát, amelyben elutasította az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, szorgalmazva az 1848-as törvények hatályának visszaállítását, lehetségesnek tartva azok alkotmányos revízióját.
  • 146 éve, 1878. május 13–14 között általános városi tisztújító közgyűlést tartottak Szentesen. A polgármesteri tisztséget Balogh János nyerte el Kristó Nagy István volt polgármesterrel szemben. (Az új tisztikar tagjai lettek: főkapitány - Sarkadi Nagy Mihály, főjegyző - Cicatricis Pál, tisztiügyész - Burián Lajos, gazdasági tanácsnok - Sima Ferenc, jogügyi tanácsnok - Magyar József, adóügyi tanácsnok - Babós Bálint, számvevő - Szabó Károly.)
  • 130 éve, 1894. május 13–15 között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt III. kongresszusát tartotta Budapesten. A szentesi munkásokat Tarnóczi Mihály képviselte.
  • 124 éve, 1900. május 13-án az I. 48-as Népkör tisztújító közgyűlése ismét Sima Ferencet választotta a kör elnökévé.
  • 52 éve, 1972. május 13-án Pécsi Sándor Kossuth-díjas színművész vidám estet tartott a Tóth József Színházteremben.
  • 36 éve, 1988. május 13-án a Tóth József Színházteremben közös előadóestet tartott Sunyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor „Gyűlölöm, hogy imádlak” címen.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 171 éve, 1853. május 13-án 73 éves korában elhunyt Dobosy Mihály (1780–1853) református lelkész, író, műfordító. Kiss Bálint paptársaként 1813-tól haláláig szülővárosában, Szentesen szolgált. (Ifj. Kiss Bálint megfestette portréját, amely a református egyház tulajdonát képezi.)
  • 124 éve, 1900. május 13-án 73 éves korában elhunyt Temesváry Antal (1827-1900) volt 48-as honvédhadnagy, városi pénztárnok, aljárásbíró, városi és megyei képviselő, a Szentesi II. 48-as Népkör volt elnöke, a Szentesi Függetlenségi Kossuth-kör megalakítója és alelnöke.
  • 86 éve, 1938. május 13-án elhunyt dr. Ecseri Lajos (1860–1938) ügyvéd, közgazdasági író, szociográfus, 1893–1902 között Szentes város tiszti főügyésze.

Május 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 179 éve, 1845. május 14-én Dósai Molnár Mihály földbirtokos alapítványt tett a szentesi nyomorgók, szegény árva gyermekek és özvegyek segélyezésére. Tőke alapul saját vagyonából letétbe helyezett 300-300 köböl búzát és árpát (1 köböl kb. 62 liter), amelynek hasznát a rászorulók között osztotta szét. A takarék-magtárként működő Dósai-féle gabonaalapítvány évtizedeken át segítette a helyi szegényügy enyhítését.
  • 177 éve, 1847. május 14-én V. Ferdinánd (1835–1848) aláírta a negyedik szentesi országos vásár tartását engedélyező oklevelet.
  • 155 éve, 1869. május 14-én a királyi ügyek igazgatósága elrendelte a törvénytelenül fogva tartott Ferenczy Sándor ideiglenes szabadon bocsátását; ugyanakkor meghagyta bűnperbe fogását.
  • 152 éve, 1872. május 14-én tisztújító közgyűlést tartottak Szentesen, mely alkalommal Kristó Nagy István nagygazdát választották a város polgármesterévé. (Tisztségét 1878-ig töltötte be.)
  • 125 éve, 1899. május 14-én a munkásnők megismételték népgyűlési kérelmüket, de a polgármester ezúttal sem engedélyezte.
  • 120 éve, 1904. május 14-én a rendezett tanácsú városok országos értekezletet tartottak Budapesten. Az értekezleten 66 rt. város képviseltette magát. Szentest dr. Mátéffy Ferenc polgármester képviselte, akit beválasztottak a városok szövetsége alapszabályait kidolgozó 15 tagú bizottságba.
  • 119 éve, 1905. május 14-én a szentesi I. 48-as Népkör tisztújító közgyűlésén dr. Tasnády Antalt választották a kör elnökévé. Ezáltal a I. és II. szentesi 48-as kör irányítása egy kézbe került.
  • 118 éve, 1906. május 14-én a városi közgyűlés határozatot hozott a Kossuth tér és a Tyúkpiac tér gömbakáccal történő befásításáról. (A tervezet a Kossuth térre 2000 gömbakác elültetését irányozta elő.)
  • 85 éve, 1939. május 14-én a Magyar Élet Pártja választási nagygyűlést szervezett, amelyen vitéz dr. Bonczos Miklós országgyűlési képviselőjelölt ismertette programját. A rendezvényen beszédet mondott még Szeder János, a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) elnöke és gróf Károlyi Viktor.
  • 43 éve, 1981. május 14-én a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tanácsa az egyetem díszdoktorává avatta dr. Barta János nyugalmazott professzort, irodalomtörténészt, az egyetem volt rektorát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, városunk szülöttét.
  • 37 éve, 1987. május 14-én a Baromfifeldolgozó Vállalat mintaboltot nyitott az üzem szomszédságában. A baromfitermékeket és konzerveket árusító üzletet Mag Pál igazgató adta át a forgalomnak.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 72 éve, 1952. május 14-én elhunyt Sima László (1884–1952) lapszerkesztő, történetíró, városi tanácsnok, Szentes monográfusa.

Május 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. május 15-én a francia csapatok Pozsonynál átlépték a magyar határt.
  • 157 éve, 1867. május 15-én megalakult a Magyar Történelmi Társulat, amelynek első alelnöke, majd 1877-től elnöke Horváth Mihály történetíró, Szentes nagy szülötte lett.
  • 140 éve, 1884. május 15-én a lezajlott tisztújításon ifj. Sarkadi Nagy Mihály eddigi városi főkapitányt választották Szentes polgármesterévé. Szoros küzdelemben Kristó Nagy Istvánt győzte le 91:74 arányban. (Hivatalát 1891-ig viselte.)
  • 122 éve, 1902. május 15-én dr. Mátéffy Ferenc ügyvédet választották Szentes város polgármesterévé, aki 1918-ig állt a város élén.
  • 76 éve, 1948. május 15-én a városi képviselő-testület határozatot hozott több utca nevének megváltoztatásáról. Ekkor lett a Fekete Márton utcából Sallai Imre utca (ma Fekete Márton u.), a Horváth Gyula, gróf Teleki Pál és Vásárhelyi utca helyett Lenin út (ma Vásárhelyi út), a Kalpagos utca helyett Elekes János (ma Kertész u.), a Lőrincz utca helyett Mészáros Lőrinc (ma Lőrinc u.), a Nagy Ferenc utca helyett Szabadság (ma Nagy Ferenc u.), a Rózsa utca helyett Rózsa Ferenc (ma Rózsa u.), a Simonyi Ernő utca helyett Budai Nagy Antal, a Toldi utca helyett Szántó Kovács János, a Vass utca helyett Áchim András, az Apponyi tér helyett Marx tér (ma Apponyi tér), a Toldi tér helyett Ifjúsági tér, az Erzsébet tér helyett Köztársaság tér (ma Erzsébet tér), a Tyúkpiac tér helyett Szabadság tér.
  • 75 éve, 1949. május 15-én országgyűlési választásokat tartottak. A választásra jogosultak 96,4%-a szavazott, ebből 96,27% a Népfront jelöltjeire.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 180 éve, 1844. május 15-én született Kecskeméten Burián Lajos (1844–1921) ügyvéd, 1872-től 1893-ig városi főügyész, 1893–1896 közötti polgármester, a Szentesi 48-as Népkör elnöke. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
  • 161 éve, 1863. május 15-én született Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész, esperes, egyházi író, hitszónok, aki 1898-tól haláláig Szentesen szolgált. (1908-ban Joó Béla megfestette életnagyságú portréját; 1932-ben utcát neveztek el róla.)
  • 140 éve, 1884. május 15-én született Szabó Béla (1884-1914) gimnáziumi tanár.
  • 99 éve, 1925. május 15-én született dr. Csípő László kórházi orvos, a röntgenosztály nyugalmazott vezető főorvosa.

Május 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 146 éve, az 1878. május 16-án kelt rendeletével Ferenc József császár-király a szentesi római katolikus egyházközségnek adományozta a templom és plébánia feletti kegyúri jogot. (Ez azt is jelentette, hogy a hitközség maga választhatta meg papját.)
  • 116 éve, 1908. május 16-án általános városi tisztújítást tartottak Szentesen. A polgármesteri állásra dr. Mátéffy Ferenc és dr. Tasnády Antal adta be pályázatát. Mátéffy 117: 83 szavazati aránnyal legyőzte Tasnádyt, így újabb 6 évre ő nyerte el a polgármesteri tisztséget. (1902-ben választották meg első ízben.
  • 114 éve, 1910. május 16-án a Szentes és Vidéke Ipartestület díszközgyűlésén leleplezték Soós Ferenc portréját, aki 48 éven át volt a csizmadia szakosztály elnöke
  • 114 éve, 1910. május 16-án az I. 48-as Népkör rendkívüli közgyűlésén kísérlet történt a függetlenségi jelöltek közötti megállapodásra, de sikertelenül.
  • 106 éve, 1918. május 16-án Szentes két legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalata – Zsoldos-gyártelep és az Első Szentesi Kenyérgyár Rt. – Zsoldos Gőzmalom-, Ipartelep- és Kereskedelmi Részvénytársaság néven egyesült. (Az új vállalat vezérigazgatója: Bugyi Antal volt városi főjegyző, igazgatója: Zsoldos Géza.)
  • 44 éve, 1980. május 16-án a Városi Galériában megnyílt Enyedi Zoltán szegedi fotóművész kiállítása.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 205 éve, 1819. május 16-án született Schönvizner (Réti) János megyei főorvos.
  • 135 éve, 1889. május 16-án született Szentesen Derzsi Kovács Jenő (1889–1969) középiskolai tanár, népdalgyűjtő, zeneszerző, karnagy, 1913–1955 között a Horváth Mihály Gimnázium tanára. A kb. 250 dalból álló kéziratos gyűjteményét a szentesi múzeum őrzi. (1971-ben utcát neveztek el róla.)

Május 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 240 éve, 1784. május 17-én Zerdahelyi Gábor titopolisi c. püspök, váci vikárius egyházi látogatást tett Szentesen.
  • 150 éve, 1874. május 17-én az Egyesült Közjogi Ellenzék felvette a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt nevet. Az új párt vezetője Mocsáry Lajos. A Budapesten megtartott országos népgyűlés elfogadta a különböző ellenzéki árnyalatokat egyesítő függetlenségi programot. (Követeli az állami önállóság kiterjesztését, a közös hadsereg, közös minisztériumok és a delegációk eltörlését; síkraszáll az elemi demokratikus jogokért, a széles körű választójogért, az állam és az egyház szétválasztásáért, a megyei önkormányzati rendszer sértetlen fenntartásáért, az ország területi és politikai egységének megőrzéséért. Alapvető céljuk az ország teljes függetlenségének parlamenti úton való kiharcolása.) Az országos népgyűlésen a Szentesi 48-as Népkört Buday József és Aradi Lajos képviseli.
  • 139 éve, 1885. május 17-én Szentes székhellyel megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Az ország legnagyobb ármentesítő társulata három vármegyére terjedt ki; Békéstől Apátfalváig 29 várost, községet és uradalmat foglalt magába, közel 600.000 hold ártérrel. (A társulat elnökévé gróf Károlyi Tibort, alelnökévé Návay Lajost választották. Első főigazgatója a szentesi illetőségű Fekete Márton lett.)
  • 110 éve, 1914. május 17-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör népgyűlést tartott az új választói törvény általános szavazati jogra vonatkozó részének ismertetése és magyarázása céljából. Előadó: dr. Lánczi Simon Pál.
  • 54 éve, 1970. május 17-én Szentesen volt Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző Türkmén kesergő c. új darabjának ősbemutatója. (A szentesi születésű mester 1988-tól Szentes díszpolgára.)
  • 35 éve, 1989. május 17-én megtartották a városi népfrontértekezletet Szentesen. A közel 150 résztvevő élénk vitát folytatott a mozgalom megújításáról és jövőbeni szerepléséről. Állást foglaltak a pártirányítástól független, önálló arculatú tömegmozgalom mellett. Az értekezleten a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökévé Szabó Zoltánt, alelnökökké Négyesi Jánost, Karikó T. Lajost és Pék Józsefnét választották. A titkári tisztségben megerősítették Hering Ferencet.
  • 35 éve, 1989. május 17-én megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szentesi alapszervezete. Ideiglenes ügyvezető titkár Aranyi László.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 110 éve, 1914. május 17-én született Bozó Sándor kubikos, pártmunkás.

Május 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 18-án a magyar kormány kiáltványt intézett az ország népéhez, amelyben keresztes hadjáratot hirdetett az orosz csapatok ellen.
  • 143 éve, 1881. május 18-án megalakult a Szentesi Korcsolyázó és Csónakázó Egylet. (Az első korcsolyapályák egyike a mai MÁV bérházak helyén terült el.)
  • 142 éve, 1882. május 18-án lerakták a Szentesen építendő új vármegyeháza alapkövét. A Makay Endre által tervezett reprezentatív épületet 1883 decemberében adták át rendeltetésének.
  • 140 éve, 1884. május 18-án a király szentesítette az 1884: XVII. törvénycikket, az ipartörvényt. A jogszabály képesítéshez kötötte számos ipar űzését, létrehozta az ipartestületeket, a gyári felügyeletet, intézkedett a tanoncoktatás megszervezéséről; a napi munkaidő felső határát 16 órában állapította meg; a sztrájkjogot nem ismerte el; a vitás kérdések megoldására békéltető bizottságok felállítását rendelte el; az iparügyek elsőfokú hatósága a városokban a rendőrfőkapitány.
  • 79 éve, 1945. május 18-án dr. Négyesi Imre polgármester megromlott egészségi állapotára hivatkozva kérelmezte hivatalából történő felmentését és nyugdíjazását.
  • 46 éve, 1978. május 18-án „Anyád nyelvét bízták rád a századok” címmel előadóestet tartott Bánffy György színművész az ÉLIKER Vállalat kultúrtermében.
  • 37 éve, 1987. május 18-án a Kossuth téri református nagytemplomban orgonahangversenyt adott Kovács Endre orgonaművész. Közreműködött Simándy József Kossuth-díjas operaénekes.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 129 éve, 1895. május 19-én a Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Pártkör tisztújító közgyűlésén Balogh János országgyűlési képviselőt kihagyták a pártkör tisztikarából és választmányából.
  • 125 éve, 1899. május 19-én a szegedi törvényszék csődeljárást indított Sima Ferenc ellen. Politikai ellenfelei – élükön Vadnay Andor főispánnal – számos kísérletet tettek anyagi tönkretételére, ezúttal sikerrel.
  • 122 éve, 1902. május 19-én ismét Burián Lajos ügyvédet választották az I. 48-as Népkör elnökévé.
  • 53 éve, 1971. május 19-23 között országos sajtókiállítást rendeztek a volt megyeháza nagytermében. Az országban megjelenő közel 400-féle újság mellett helyet kaptak a legkorábbi magyar sajtótermékek is, így II. Rákóczi Ferenc 1705-ben megjelent hadiújságja, valamint az első magyar nyelvű újság, az 1780-ban indult Magyar Hírmondó.
  • 38 éve, 1986. május 19-én Nagy Bandó András humorista nagysikerű előadást tartott az Ifjúsági Házban, majd pedig a Tóth József Színházteremben.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 87 éve, 1937. május 19-én született dr. Gyovai Lajos szülész főorvos.
  • 77 éve, 1947. május 19-én született Terney László (1947–1998) építész-tervező mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, 1973–1994 között városi csoportvezető főmérnök, városi főépítész, tanácsos, 1995-től a VIMPERGA-T Építészeti Tervező BT ügyvezetője. Több lakóház, középület és ipari létesítmény tervezője. Elkészítette a volt szentesi zsinagóga, ma Városi Könyvtár hasznosítási tervét. (A könyvtár falán emléktáblája látható.)
  • 65 éve, 1959. május 19-én született Justin Viktória tanító, vízilabdázó.

Május 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 133 éve, 1891. május 20-án dr. Zsilinszky Mihály főispán a belügyminiszter leirata alapján elrendelte a munkásgyűlések betiltását Csongrád megyében. Indok: a veszélyes irányú munkásmozgalom terjedésének megakadályozása.
  • 118 éve, 1906. május 20-án a szentesi református egyház Bocskai-emléknapot tartott a bécsi béke 300 éves évfordulója alkalmából.
  • 117 éve, 1907. május 20-án a Szentesi Általános Népkör műkedvelő előadást és táncvigalmat tartott a Tóth József Színházteremben.
  • 113 éve, 1911. május 20-án megkezdte működését a báró Harruckern (ma Ady E.) és a Bartha János (ma Arany J.) utca sarkán felépült új szentesi kenyérgyár. Az Első Szentesi Kenyérgyár Rt. által üzemeltetett korszerű gyár sarokattikával és huszártoronnyal díszített épülete Bohn Alajos műépítész tervei alapján készült.
  • 110 éve, 1914. május 20-án az általános városi tisztújításon dr. Mátéffy Ferencet közfelkiáltással ismét polgármesterré választották. (Tisztségét 1902 óta viselte.)
  • 107 éve, 1917. május 20-án a szentesi főgimnázium emlékünnepet tartott Arany János születésének 100 éves évfordulója alkalmából.
  • 105 éve, 1919. május 20-án a Vörös Hadsereg megindította ellentámadását Miskolc térségében; két nappal később visszafoglalta Miskolcot.
  • 80 éve, 1944. május 20-án megalakult a Magyar Megújulás Pártja Csongrád vármegyei és szentesi csoportja. A párt megyei szervezete élére dicskei Komáromy Ede szegvári földbirtokos került, a szentesi csoport vezetője pedig dr. Káldy Lajos ügyvéd lett. A megalakulás alkalmával táviratilag üdvözölték a párt országos vezérét, Imrédy Bélát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 21-én a magyar honvédsereg bevette Buda várát.
  • 119 éve, 1905. május 21-én Csongrád megye 48-as ellenzéki vezetői értekezletet tartottak Szentesen. Elhatározták a Vármegyei Szövetkezet 48-as Párt megalakítását, amely a jövőben hivatva lesz összefogni a községekben létező 48-as körök tagságát.
  • 115 éve, 1909. május 21–22 között megalakult a Magyar Városok Országos Kongresszusa, amelynek állandó bizottságába dr. Mátéffy Ferenc szentesi polgármestert is beválasztották. Célja: a magyarországi városok érdekeinek megóvása és támogatása, a várostudomány fejlesztése és eredményeinek, valamint a gyakorlati tapasztalatoknak a városok javára való értékesítése.
  • 89 éve, 1935. május 21-én a Szentesi Polgári Párt és a Szentesi Kisgazda Párt egyesüléséből megalakult a Szentesi Polgári és Kisgazda Párt. Mivel az új párt hatóságilag jóváhagyott alapszabály nélkül kezdte meg működését, hamarosan vizsgálat indult ellene.
  • 85 éve, 1939. május 21-én hangáravató és gépkeresztelő ünnepséget tartottak a szentesi repülőtéren. A rendezvényen részt vett gróf Teleki Pál miniszterelnök, Darányi Kálmán ny. miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Kárpáthy Kamilló ny. honvéd főparancsnok és még sokan mások. A sikeres repülőnapon ünnepi beszédet mondott Teleki Pál miniszterelnök és Bonczos Miklós belügyi államtitkár, a szentesi cserkészrepülők elnöke.
  • 79 éve, 1945. május 21-én a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete nagygyűlést tartott a Kossuth téren, amelyen megjelent és felszólalt Takács Ferenc iparügyi miniszter.
  • 79 éve, 1945. május 21-én a Polgári Demokrata Párt gróf Teleki Géza kultuszminisztert látta vendégül.
  • 67 éve, 1957. május 21-én a szentesi Petőfi Sándor Általános Iskola engedélyt kapott az ének-zene tagozat beindítására. Az országban elsők között kezdődött meg a Kodály-módszer szerinti képzés.
  • 36 éve, 1988. május 21-én Imre Ernő református lelkészt, aki 37 éve szolgál Szentesen, ünnepélyesen beiktatták esperesi hivatalába. A számos egyházi és társadalmi tisztséget viselő lelkészt a Csongrádi Református Egyházmegye 28 gyülekezete választotta esperessé.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 21-én született Ónodi Lajos (1849–1899) városi főjegyző, anyakönyvvezető.
  • 104 éve, 1920. május 21-én született Rónyai László késesmester, gépészmérnök.
  • 161 éve, 1863. május 21-én 41 éves korában meghalt Vecsery Zsigmond (1822–1863) ügyvéd, volt megyei esküdt, városi pénztári ellenőr, a szabadságharc idején Szentes főügyésze.
  • 116 éve, 1908. május 21-én 86 éves korában elhunyt Szalay József (1822–1908) református néptanító, aki 33 évig működött Szentesen.

Május 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 160 éve, 1864. május 22-én helytartótanácsi leirat érkezett a főispáni helytartóhoz, amelyben jelentést kértek a rendezett tanácsú városok anyagi helyzetéről, különös tekintettel arra, hogy vállalni tudják-e az első folyamodású bíráskodás várhatóan emelkedő költségeit.
  • 125 éve, 1899. május 22-én fáklyás szimpátia tüntetést tartottak Sima Ferenc mellett. A korabeli sajtó tudósítása szerint kb. 600 fáklya alatt közel 20 ezren gyűltek össze Csongrád megye városaiból és községeiből.
  • 111 éve, 1913. május 22-én megalakult a Pénzintézetek Országos Egyesületének Szentes és Vidéke Szövetsége, amelynek tagjai lettek a 4 szentesi pénzintézet mellett a kiskunfélegyházi, csongrádi, hódmezővásárhelyi és kunszentmártoni pénzintézetek. (Elnök: Fekete Márton, társelnök: dr. Cicatricis Lajos, főtitkár: dr. Péter Albert, titkár: Háhn Izidor.)
  • 79 éve, 1945. május 22-én dr. Négyesi Imre lemondását követően Vajda Imre földmunkást, volt megyei és városi képviselőt, a szentesi munkásság elismert vezetőjét választották Szentes város polgármesterévé. (1948. január 10-én lemondott hivataláról. 1959-1990 között utca őrizte nevét Szentesen.)
  • 37 éve, 1987. május 22-én az Ifjúsági Ház szabadtéri színpadán sikeres koncertet tartott a népszerű R-GO együttes.
  • 35 éve, 1989. május 22-én a református nagytemplomban orgonaestet adott a szentesi születésű Karasszon Dezső orgonaművész, a Debreceni Református Kollégium és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 34 éve, 1990. május 22-én 75 éves korában elhunyt Szabó László (1915-1990), a szentesi Árpád Zöldség Termelőszövetkezet Állami-díjas nyugalmazott elnöke, aki 25 éven keresztül állt a szövetkezet élén.

Május 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. május 23-án Horváth Gyula, Szentes díszpolgárának társaságában városunkba látogatott Ordódy Pál volt közmunkaügyi- és közlekedési miniszter.
  • 132 éve, 1892. május 23-án görög szertartás szerint letették a Haris-ház alapkövét. (A bazárként működő saroképület az 1960-as évek végéig a Kossuth tér 5. számú bérház helyén állt.)
  • 127 éve, 1897. május 23-án megtartotta első közgyűlését a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amelyen megválasztotta tisztikarát és a választmány tagjait. (Elnökök: Fekete Márton, Balogh János és Bíró Elek, múzeumi őr: Csallány Gábor, titkár: dr. Berecz Sándor.)
  • 122 éve, 1902. május 23–25 között Szentesen vendégszerepelt Dankó Pista híres cigányprímás-nótaszerző és daltársulata.
  • 118 éve, 1906. május 23–24 között a szentesi kovácssegédek beszüntették a munkát. A munkaidő csökkentésére irányuló követelésük eredménnyel járt.
  • 113 éve, 1911. május 23-án Hazai Samu honvédelmi miniszter beterjesztette a képviselőházban az új véderőtörvény-javaslatot. Az újonclétszámot 40 ezer fővel, a katonai kiadásokat 50%-kal kívánta emelni.
  • 109 éve, 1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. május 24-én az adómegtagadás miatt 300 fős császári katonaság szállta meg a szomszédos Csongrádot, s kezdetét vette az erőszakos adóbehajtás.
  • 110 éve, 1914. május 24-én ünnepélyesen fölszentelték az új felsőpárti református templomot. Tervezője Dobovszky József István helyi építészmérnök. A szertartást végző díszvendég dr. Balthazár Dezső tiszántúli egyházkerületi püspök volt; záró imát mondott Böszörményi Jenő, az új templom lelkésze. Az ünnepségen rész vett gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok és Szabolcska Mihály, Temesvár költőpapja. Az ünnepi alkalomból Untermüller Ernő színes képeslapokat jelentetett meg az új templom külsejéről és belsejéről.
  • 104 éve, 1920. május 24-én Szentesre látogatott Haller István vallás- és közoktatási miniszter. A ligeti múzeum megtekintése után részt vett a Keresztény Egyesülés Pártja választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott dr. Miklós Ferenc nemzetgyűlési képviselőjelölt megválasztása érdekében.
  • 99 éve, 1925. május 24-én Jókai-emlékünnepet tartottak Szentesen a népszerű író születésének 100 éves évfordulója alkalmából. A Tóth József Színházteremben rendezett megemlékezésen Juhász Gyula költő elszavalta Hódolat Jókainak c. saját szerzeményű alkalmi ódáját. A nagy író munkásságát a szentesi születésű dr. Négyesy László irodalomtörténész, egyetemi tanár méltatta.
  • 76 éve, 1948. május 24-én a Szentesi Nemzeti Bizottság elnökévé Végső Sándort (MDP) választották meg.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Május 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 524 éve, 1500. május 25-én Szentesi Szekeres Imre feleségével, Ágotával, Gergely, Lukács és János fiaival, valamint leányaival beiratkozott a római Szentlélek-konfraternitás tagjai közé.
  • 165 éve, 1859. május 25-én a szentesi községi választmány 1200 pengőforintot megajánlott a hadikiadások fedezésére.
  • 150 éve, 1874. május 25-én Buday József beszámolója alapján a Szentesi 48-as Népkör választmánya elfogadta az ellenzéki gyűlés valamennyi határozatát, és tisztelgő levelet intézett a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt elnökéhez.
  • 125 éve, 1899. május 25-én közös értekezletre gyűltek össze Szentesen a megyebeli ellenzéki körök küldöttei. Határozat született egy olyan egyesület alakításáról, amely tömöríti a megye ellenzék polgárait, s célul tűzi ki a hatósági túlkapások és visszaélések elleni fellépést. Az értekezlet hűségéről biztosította Sima Ferencet, a megyei ellenzék vezérét.
  • 56 éve, 1968. május 25-én a Szentes Városi Tanács VB a nyugalomba vonuló Nagy György helyére dr. Bajomi Sándor eddigi elnökhelyettest választotta tanácselnökké. Az elnökhelyettes dr. Kocsis Ferenc, a vb-titkár dr. Gilicze Lajos lett.
  • 35 éve, 1989. május 25-én a Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola ünnepélyes keretek között felvette Boros Sámuel (1787–1866) egykori városi jegyző, főbíró, polgármester, országgyűlési képviselő, a XIX. századi reformkorszak kimagasló helyi vezetőjének nevét.
  • 35 éve, 1989. május 25-én a KISZ városi küldöttértekezlete kimondta a szövetség feloszlatását. Helyébe megalakították a Szentes és Vonzáskörzete Ifjúsági Szövetséget, a SZEVISZ-t. A csatlakozási nyilatkozatot 843 alapító tag írta alá. Az új szervezet társadalmi elnöke Papp István, korábbi városi titkár lett. Az új alapszabály szerint a SZEVISZ önálló jogi személy, amely a városban és a községekben lévő szervezeti egységek munkáját koordinálja, a közös rendezvényeket szervezi. Megszűnt a közvetlen megyei irányítás is. A megyei bizottság helyett Csongrád, Szentes, Makó és Hódmezővásárhely szervezete létrehozta a Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Unióját (DISZU) és ezen keresztül csatlakozott a DEMISZ-hez, a KISZ KB jogutódjához. A szervezeti élet reformjában az egységek teljes önállóságára építenek.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 170 éve, 1854. május 25-én született Szentesen dr. Lakos Imre (1854–1925) ügyvéd, megyei és városi tisztviselő, Szentes 1897–1902 közötti polgármestere. (1932 óta utca viseli nevét.)
  • 146 éve, 1878. május 25-én 48 éves korában meghalt Lubinszky György (1830–1878) volt szentesi főjegyző, megyei aljegyző, országgyűlési elnökségi titkár.
  • 110 éve, 1914. május 25-én 73 éves korában elhunyt Kossuth Ferenc (1841–1914), a Függetlenségi és 48-as Párt vezéregyénisége, volt kereskedelmi miniszter, Szentes díszpolgára.
  • 98 éve, 1926. május 25-én 46 éves korában elhunyt dr. Lánczi Simon Pál (1880-1926) ügyvéd, a Szentesi Ellenőr c. újság szerkesztője, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ügyvezető titkára.

Május 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 106 éve, 1918. május 26-án megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt szentesi szervezete. A pártközpont nevében köszöntő beszédet mondott Hoch János. (Az új párt elnöke: Mezei László, titkára: dr. Lánczi Simon Pál.)
  • 89 éve, 1935. május 26-án Szentesre érkezett Hannauer Á. István váci megyés püspök, aki másnap kereszthordó körmenetet és főpapi misét tartott, majd kiosztotta a bérmálás szentségét.
  • 89 éve, 1935. május 26-án nagy jégverés volt Szentesen, amely letarolta az egész határt. 2115 szentesi gazda szenvedett 2/3-nál nagyobb kárt. (A búza, zöldség- és gyümölcstermés elpusztulása nyomán általános ínség alakult ki a városban.)
  • 36 éve, 1988. május 26-án „Esti parti” címmel rendhagyó közönségtalálkozót tartott a színházban a Magyarország c. hetilap. Vendégek voltak: Pálfy József, Oltványi Tamás, Gulyás Gábor, Farkasházi Tivadar, Máté Ottilia és Fábián Éva újságírók.
  • 35 éve, 1989. május 26-án a 425-ös Emlékbizottság összeszámolta a városi címer ügyében leadott lakossági szavazatokat, amelyből kitűnt, hogy a város ősi, pálmafás címerét 4170, az érvényben lévő címert pedig 487 szavazat támogatta. A közvélemény-kutatás eredményeként tehát a lakosság 85,6%-a a régi címer visszaállítását támogatta.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 112 éve, 1912. május 26-án hunyt el Kabay Endre (1849-1912) református tanító.

Május 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. május 27-én megtartotta alakuló közgyűlését a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület, amelyen Koller Gábor ideiglenes elnök ismertette a Szentes székhellyel alakítandó szervezet alapszabály-tervezetét. (A közgyűlés által elfogadott alapszabályt a belügyminiszter november 2-án hagyta jóvá.)
  • 139 éve, 1885. május 27-én az 1884:XVII. tc. rendelkezései alapján a szentesi iparosok közgyűlése kimondta a hatósági jogkört is gyakorló Szentesi Ipartestület megalakulását. (Tényleges működését az alapszabályok jóváhagyása után, 1886. augusztus 24-én kezdte meg.)
  • 130 éve, 1894. május 27-én az általános gyűléstilalomra való tekintettel hatóságilag betiltották a szentesi munkások meghirdetett népgyűlését. Tarnóczi Mihály és társai nyílt levélben fordultak a város birtokos lakosságához, amelyben ismertették a szervezett szocialista munkásság törekvéseit, visszaverve a mozgalom ellen irányuló vádaskodásokat.
  • 123 éve, 1901. május 27-én az I. 48-as Népkör tisztújító közgyűlése Sima Ferencet a kör díszelnökévé választotta. A rendes elnök Bálint József gazdálkodó lett.
  • 122 éve, 1902. május 27-én ünnepi megyegyűlés keretében leleplezték dr. Zsilinszky Mihály volt főispán, a Csongrád vármegye története c. 3 kötetes monográfia szerzőjének arcképét, Both Menyhért alkotását.
  • 112 éve, 1912. május 27-én ünnepélyesen felavatták a Bohn Alajos által tervezett új szentesi városházát.
  • 94 éve, 1930. május 27-én munkanélküli kubikosok keresték fel az alispánt és a polgármestert, kérve munkaalkalmak teremtését.
  • 46 éve, 1978. május 27-én a Tóth József Színházteremben jubileumi ünnepséget tartottak a magyarországi óvodai intézmények fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek az első szentesi óvodákról is: az 1872-ben megnyílt nőegyleti óvodáról és az 1895-ben épült Rákóczi utcai városi kisdedóvóról. Elhangzott, hogy míg 1969-ben a városban 468 óvodai férőhely volt, addig 1978-ban ez a szám már meghaladta az 1200-at.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 44 éve, 1980. május 27-én 71 éves korában elhunyt Balla János (1909-1980) földmunkás-kubikos, 1950-57 között a Felszabadulás Tsz, 1957-65 között a Népszabadság Tsz elnöke. 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Május 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 176 éve, 1848. május 28-án a szentesi nemzetőrség letette az esküt. Az ünnepélyes aktuson nyolc gyalogos, két lovas és egy vadász nemzetőr század (887 fő) sorakozott fel a zászlók alatt, nemzetiszínű karszalaggal és kokárdával. A zeneszóra felvonuló egységek tisztelgését Kárász Benjámin főispán fogadta.
  • 153 éve, 1871. május 28-án Oroszi Miklós volt polgármester szerkesztésében és kiadásában megjelent a Szentesi Füzetek című folyóirat, a „mezőgazdászat, gyümölcs-tenyésztés és községi élet közlönye”. Ez tekinthető a város első lapindítási kísérletének. (A tervezett évi 6 füzetből – eddigi ismereteink szerint – több nem jelent meg. Ennek magyarázata lehet, hogy Oroszi Miklós időközben elköltözött Szentesről.)
  • 151 éve, 1873. május 28. és szeptember 19. között kolerajárvány dúlt Szentesen. A város 28 000 lakosából 2078 betegedett meg, közülük 997 meghalt (398 férfi, 432 nő és 167 gyermek). A járvány megfékezése dr. Pollák Sándor városi főorvos nevéhez fűződik.
  • 142 éve, 1882. május 28-án a kunszentmártoni népünnepély egyik programjaként távgyaloglási versenyt rendeztek Szentes és Kunszentmárton között. (A 10 induló közül a szentesi Orosz Lajos ért elsőnek célba; ideje 3 óra 10 perc.)
  • 125 éve, 1899. május 28-án a Csongrád Megyei Ellenzéki Egyesület megtartotta alakuló közgyűlését a Tabák-féle vendéglő kerthelyiségében. A szentesiek mellett a megyebeli települések 317 küldöttel képviseltették magukat. Az alakulási ívet a helyszínen 1276-an írták alá. Az egyesületnek fiókegylete alakult Szegváron, Mindszenten, Sándorfalván, Algyőn, Dorozsmán és Csongrádon.
  • 124 éve, 1900. május 28-án Csongrád vármegye közgyűlése határozatot hozott dr. Zsilinszky Mihály volt főispán, történetíró, a vármegye monográfiájának szerzője arcképének megfestetéséről. (A festmény leleplezésére 1902-ben került sor a szentesi megyeháza közgyűlési termében; alkotója Both Menyhért festőművész.)
  • 114 éve, 1910. május 28-án a megyei tisztújító közgyűlés dr. Nagy Sándort választotta alispánná.
  • 110 éve, 1914. május 28-án Justh Gyula lemondott az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnöki tisztségéről; a párt új elnökévé gróf Károlyi Mihályt választották.
  • 102 éve, 1922. május 28-án egységes párti programmal Szentes nemzetgyűlési képviselőjévé választották Bugyi Antal volt városi főjegyzőt, a Zsoldos Rt. vezérigazgatóját.
  • 85 éve, 1939. május 28-án ellenjelölt nélkül dr. Bonczos Miklós államtitkárt választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. (A Csongrád megyei lajstromos választókerület képviselői gróf Károlyi Viktor és vitéz dr. Várady László lettek.)
  • 46 éve, 1978. május 28-án fúvószenekarok találkozója alkalmából közös térzenét adtak a Kossuth téren a városba érkezett együttesek.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 102 éve, 1922. május 28-án született dr. Dóczi Imre jogász, tisztviselő, tanár.
  • 77 éve, 1947. május 28-án született Pigler László tanár.
  • 80 éve, 1944. május 28-án 59 éves korában elhunyt Gilicze Antal (1885–1944) református lelkész, hitoktató, városi és megyei képviselő, a városi iskolaszék tagja, az óvodafelügyelő bizottság elnöke, aki 1923-tól szolgált szülővárosában.
  • 34 éve, 1990. május 28-án 88 éves korában elhunyt dr. Purjesz János (1902-1990) ügyvéd, 1945-1950 között Szentes város tisztiügyésze, a helyi Nemzeti Bizottság tagja, a szentesi izraelita hitközség világi elnöke.

Május 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 187 éve, 1837. május 29-én a Károlyi uradalom és Szentes város képviselői a váci káptalan előtt hitelesítették és letétbe helyezték az örökváltsági okmányokat.
  • 176 éve, 1848. május 29-én megérkezett István nádor levele, amelyben meghívta Szentes képviselőjét a július 2-án megnyíló népképviseleti országgyűlésre. A város első alkalommal küldhetett saját követet az országgyűlésbe.
  • 153 éve, 1871. május 29-én Ferenczy Sándor kényszertávozása után a Szentesi 48-as Népkör elnökévé ifj. Posta Jánost, alelnökévé Imrei Károlyt választották.
  • 138 éve, 1886. május 29-én Zsigmondy Béla mérnök, az első szentesi ártézi kút készítője jelentette, hogy a fenékmélységet 312 méternél elérte, és a vízforrást megnyitotta. (A volt főtéri díszkút 1887-ben nyerte el végleges formáját. Emlékét a Luther téren 1998-ban felállított kút őrzi.)
  • 119 éve, 1905. május 29-én a megyei közgyűlés feliratot intézett a képviselőházhoz, amelyben kifejezte bizalmát a parlamenti többséget képező koalíció iránt, s támogatásáról biztosította az alkotmány megvédésére irányuló küzdelmében.
  • 109 éve, 1915. május 29-én 101 olasz nyelvű déltiroli lakos érkezett Szentesre, akiket az olasz hadműveleti területről internáltak Magyarországra. (Az olaszok szeptember közepéig tartózkodtak Szentesen.)
  • 105 éve, 1919. május 29–31 között a Vörös Hadsereg visszafoglalta Putnokot, Losoncot, Ipolyságot, Szikszót, Rimaszombatot és Edelényt.
  • 105 éve, 1919. május 29–31 között Szentesen Jovin nevű román kormánybiztos irányításával (15. beszerző osztag) jelentős rekvirálások kezdődtek. Ekkor főleg gabona- és lisztkészleteket, állatokat és gazdasági felszereléseket vettek igénybe, a legtöbb esetben ismét térítés és elismervény nélkül.
  • 52 éve, 1972. május 29-én az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitójának keretében Szentes vendégei voltak Szabó Magda, Szobotka Tibor és Illés Endre írók.
  • 42 éve, 1982. május 29–30 között a Szentesi Baghy Gyula Eszperantó Csoport és a Magyar Eszperantó Szövetség Csongrád Megyei Bizottsága „Zengő világ” címen országos eszperantó béketalálkozót és szavalóversenyt rendezett Szentesen. Az ország minden tájáról több mint 200 résztvevő jelent meg, 60 szavalóval. A program keretében felavatták az ország első Eszperantó-hídját, amely a Széchenyi-ligetnél a Kurcán ível át.
  • 35 éve, 1989. május 29-én a 425-ös Emlékbizottság a város címerének ügyében összeállította a városi tanács elé terjesztendő állásfoglalását. Ennek fontosabb pontjai a következők voltak: a városi tanács a legközelebbi ülésén hozzon határozatot az ősi városcímer változatlan formában történő visszaállítására; a város zászlaja egyszínű középkék legyen, közepén az ősi címerrel; a tanács készíttesse el a pálmás címert színes majolikából, és helyeztesse el a városháza Kossuth téri homlokzatán; a tanács által adományozott okleveleket a jövőben az ősi címer díszítse.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 206 éve, 1818. május 29-én született Szentesen Kamocsay János (1818–1893) volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 1862–1865 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
  • 145 éve, 1879. május 29-én 46 éves korában elhunyt Csukás Benjámin (1833–1879) református lelkész-tanár, 1862–1869 között a szentesi gimnázium igazgatója, városi képviselő, iskolaszéki elnök, a református egyház főgondnoka, a Bökény–Mindszenti Tiszaszabályozási Társulat igazgatója, a helyi Deák-párt és az Úri Kaszinó elnöke, jeles publicista.

Május 30.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. május 30-án I. Ferenc József császár Julius von Haynau táborszernagyot nevezte ki a magyarországi császári hadak főparancsnokává.
  • 169 éve, 1855. május 30-án kinevezték Szentes város új tisztikarát és községi választmányát. A polgármester Sréter Antal maradt.
  • 157 éve, 1867. május 30-án megalakult a Szentesi Polgári Olvasókör. Első elnöke Oroszi Miklós országgyűlési képviselő lett. Tagok száma: 325 fő.
  • 152 éve, 1872. május 30-án új lap indult Szentesen Alföldi Figyelő címen. Kiadója Cherrier János, felelős szerkesztője Horváth József. (A lap 1872. augusztus 4-én megszűnt.)
  • 144 éve, 1880. május 30-31 között nagysikerű méhészeti kiállítást rendezett Szentesen a Bánfalva Vidéki Méhész Egylet. Az országosan is jegyzett rendezvény "Dongó bállal" zárult.
  • 128 éve, 1896. május 30-án a vármegyeháza nagytermében közszemlére tették Csongrád vármegye díszes millenniumi zászlóját.
  • 128 éve, 1896. május 30-án a szentesi főgimnázium 77 tanulója Pusztaszerre kirándult az Árpád emlékműhöz. (Derzsi Kovács Ferenc tanár fényképfelvételeket készített.)
  • 126 éve, 1898. május 30-án Szentes város képviselő-testülete díszközgyűlést tartott, amelyen leleplezték Sarkadi Nagy Mihály volt polgármester és Sarkadi Nagy Antal volt vármegyei főpénztárnok arcképeit. Ünnepi szónokok: Sima Ferenc országgyűlési képviselő és dr. Lakos Imre polgármester. (Az egyik festmény ma a városháza közgyűlési termében, a másik a Levéltárban látható.)
  • 126 éve, 1898. május 30-án a Szentesi Ipartestület zászlószentelési ünnepséget tartott. (Zászlóanya: ifj. Zsoldos Ferencné született Fodor Anna.)
  • 114 éve, 1910. május 30-án Szentes négy nyomdájában sztrájkba léptek a nyomdászsegédek. A helyi lapokat néhány napon keresztül a szerkesztőségek munkatársai állították elő.
  • 77 éve, 1947. május 30-án Nagy Ferenc bejelentette lemondását miniszterelnöki tisztségéről. A köztársasági elnök Dinnyés Lajost (FKgP) nevezte ki miniszterelnökké.
  • 52 éve, 1972. május 30-án a Horváth Mihály Gimnáziumban rendhagyó irodalmi órát tartottak Szabó Magda és Szobotka Tibor írók.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 194 éve, 1830. május 30-án született Szentesen Kiss Zsigmond (1830-1911) ügyvéd, volt 48-as tüzérhadnagy, városi főügyész, a Szentesi Honvédegylet, Kaszinó, Ügyvédi Kör, Városi Iskolaszék stb. elnöke. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen; 1991-től ismét utca viseli nevét.)
  • 139 éve, 1885. május 30-án született Szentesen Gilicze Antal (1885–1944) református lelkész, hitoktató, városi és megyei képviselő, a városi iskolaszék tagja, az óvodafelügyelő bizottság elnöke, aki 1923-tól szolgált szülővárosában.
  • 77 éve, 1947. május 30-án született Szentesen dr. Szűcs Judit jeles néprajzkutató, helytörténész, a csongrádi Tary László Múzeum igazgatója.
  • 163 éve, 1861. május 30-án 40 éves korában váratlanul elhunyt Bálint László (1821–1861), a város január végén megválasztott polgármestere. (1932-ben utcát neveztek el róla.)

Május 31.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. május 31-én a városi képviselő-testület határozatot hozott a törvénytelen császári adók befizetésének tilalmáról.
  • 163 éve, 1861. május 31-én katonai fedezettel Szentesre érkeztek a Szegedi Cs. Kir. Pénzügyigazgatóság megbízottai, és követelték az adófizetés megkezdését. Nagy Sámuel helyettes polgármester a város nevében határozottan megtagadta az adófizetést.
  • 132 éve, 1892. május 31-én dr. Csató Zsigmondot Csongrád vármegye alispánjává választották.
  • 130 éve, 1894. május 31-én Wekerle Sándor és kormánya benyújtotta lemondását.
  • 110 éve, 1914. május 31-én a Királyi Magyar Automobil Club által rendezett „Kárpáti Túra” autóverseny résztvevői Szentesre érkeztek. A Petőfi Szállóban feltálalt ebéd elfogyasztása után, a még versenyben lévő 34 jármű tovább indult Budapestre. A futam május 24-én indult Budapest–Kassa–Munkács–Máramarossziget–Szászrégen–Brassó–Szászváros–Herkulesfürdő–Arad–Szentes–Kecskemét–Budapest útvonalon.
  • 110 éve, 1914. május 31-én nemzetközi labdarúgó mérkőzést rendeztek Szentesen. Az eszéki Slavonia I. horvát csapat játszott a Szentesi Torna Egylet I. csapatával. Eredmény: Szentes–Slavonia 2:1.
  • 106 éve, 1918. május 31-én megalakult a Csongrád Vármegyei Népruházati Bizottság. (Elnök: dr. Csergő Károly vármegyei II. főjegyző.)
  • 92 éve, 1932. május 31-én egyházi vizitációs körútja egyik állomásaként Szentesre érkezett dr. Baltazár Dezső tiszántúli református püspök.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 74 éve, 1950. május 31-én született Kárpáti Lajos általános iskolai tanár, a Rádió Szentes szerkesztő-riportere.

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 225 éve, 1799 májusában Szentesről 22 újoncot soroztak be katonának.
  • 185 éve, 1839 május–júniusában jelentős árvíz pusztította a szentesi határt. A kirendelt lakossági közerő folyamatos munkája ellenére a sápi gát átszakadt, a víz a várost övező mentőgátakig hatolt. A határ több mint egyharmada víz alá került; a Kisért is csak a szakadatlan védekező munka tudta megmenteni a pusztulástól.
  • 176 éve, 1848 májusának végén Szentesen megtartották az első „nemzeti katonai újoncok” (honvédek) toborzását. A városnak 40 újoncot kellett kiállítania és Szegedre, a 3. honvéd zászlóalj gyülekezési körzetébe szállítania. Közülük a hadfogadó bizottmány 17 főt talált alkalmasnak. A termetük miatt alkalmatlannak ítéltek közül 10 fő önként beállt a Turszky magyar sorgyalogezredbe.
  • 158 éve, 1866 május–júniusában Csongrád vármegye területén a május végi fagy elpusztította a termés jelentős részét. A fagyos időt hosszan tartó szárazság és hőség követte, amely tovább pusztította a megmaradt termést. A kár felbecsülhetetlen, a közhangulat rendkívül feszült volt.
  • 155 éve, 1869 májusában megnyílt a 40 hold területű szentesi Széchenyi-liget. (A gyönyörű parkot az Országos Természetvédelmi Tanács 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánította.)
  • 137 éve, 1887 májusában Benkó Károly építész tervei alapján megkezdődött a szentesi gimnázium építése. (Átadására 1888 őszén került sor.)
  • 136 éve, 1888 májusában megnyílt Szentes 4. gyógyszertára a Felsőpárton.
  • 127 éve, 1897 májusában Hegedűs István szentesi hivatalnok a budapesti Rókus Kórházban bemutatta találmányát, a nehéz betegek kezelésére alkalmas állítható vaságyat, amelyet Krug Károly gépésszel közösen szerkesztett. A kórház igazgatósága elfogadásra ajánlotta a találmányt, ezáltal elindították a szabadalmaztatási eljárást.
  • 126 éve, 1898 májusában elkészült a Szűrszabó Nagy Imre által 1895-ben fúratott, közhasználatra szánt ún. kispiaci artézi kút díszes felépítménye a mai Arany János és Klauzál utca sarkán. (Fúrását Almási Sándor kútmester végezte, felépítményét ifj. Kovács János építőmester készítette.)
  • 123 éve, 1901 májusának közepén Sima Ferenc gyógykezelésre Romániába utazott.
  • 120 éve, 1904 májusában megkezdődött az evangélikus templom építése. A neogót stílusú épület terveit Francsek Imre építész készítette.
  • 115 éve, 1909 májusában a magyar hölgyek országos gyűjtést indítottak Mikszáth Kálmán, a legnagyobb élő regényíró javára, aki ekkor töltötte be 60. életévét, és most ünnepli írói működésének 40. évfordulóját. Szentesen dr. Cicatricis Lajosné vezette a gyűjtést.
  • 89 éve, 1935 májusában dr. Farkas Béla eddigi főispán lemondott, Csongrád megye új főispánjává Kozma Györgyöt, a belügyminiszter öccsét nevezték ki.
  • 80 éve, 1944 májusában megalakult a Magyar Front, valamennyi, a németekkel szemben álló politikai erő szervezete.
  • 79 éve, 1945 májusában 80 éves korában elhunyt Károlyi Mór (1865–1945) nemzetközi hírű fogorvos, a róla elnevezett elmélet (Károlyi-effektus) megalapozója. 1890-től 1938-ig Bécsben működött, majd hazatelepült Szentesre. 1944 nyarán deportálták; a theresienstadti gyűjtőtábor felszabadításának napjaiban hunyt el.
  • 56 éve, 1968 májusában új 36 lakásos ifjúsági bérház építését szervezte – szövetkezeti alapon – a KISZ városi bizottsága.
  • 53 éve, 1971 májusában Szentesen vendégszerepelt az alig 19 éves Kocsis Zoltán zongoraművész, a magyar előadóművészet egyik büszkesége és nagy reménysége.
  • 53 éve, 1971 májusában korszerű sertéstelep kezdte meg működését a Pankotai Állami Gazdaságban. Az új létesítmény 500 tenyészkoca és 4200 hízó elhelyezését tette lehetővé.
  • 51 éve, 1973 májusában készült el Szentesen a központi szennyvíztisztító telep.
  • 45 éve, 1979 májusában a Felszabadulás (ma Csongrádi) út melletti területen 76 telket osztottak ki, amelyeken 123 lakást építettek a Termál Tsz dolgozói.
  • 43 éve, 1981 májusában megkezdte működését az új vágóhíd. A Szentes és Vidéke Áfész kezelésében működő létesítmény naponta 60 sertés, 20 birka és két szarvasmarha vágását tudta elvégezni. (A foglalkoztatottak száma 10 fő.)
  • 39 éve, 1985 májusában a Városi Galériában megnyílt a III. Országos Aktfotó Kiállítás. A pályázatra 104 szerző 827 fotója érkezett be, amelyekből a zsűri 61 szerző 129 képét fogadta el kiállításra. Jung Zseni, Ujhelyi István és Csabai István kollekciódíjat nyert.
  • 38 éve, 1986 májusában a társadalmi munkában elért kiemelkedő eredmény alapján Szentes másodszor is elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót. A befizetéseket és a konkrét akciókat egybeszámolva, a társadalmi összefogás városunkban 1985-ben 106 millió forintot eredményezett. A nemzeti zászlót Ribánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára adta át Dóczi Gábor tanácselnöknek.
  • 38 éve, 1986 májusában Szentesről készült fotókiállítás nyílt Topolyán, Szatmári Imre fotóművész felvételeiből. A testvérvárosi tárlaton Szirbik Imre tanácselnök-helyettes és Kruzslicz Pál, a művelődési központ igazgatója mondott megnyitót.
  • 37 éve, 1987 májusában a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint a KISZ Központi Bizottsága nívódíjat alapított, amellyel a fiatalok kulturális nevelésében kiemelkedő személyeket jutalmazzák. Az elismerést elsők között kapta meg Bácskai Mihály, a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója, az iskolai diákszínpad vezetője, a drámai tagozat megszervezője.
  • 35 éve, 1989 májusában a Magyar Demokrata Fórum szentesi szervezete a tagtoborzás jegyében a Szentesi Életben közzétette csatlakozási felhívását és programját.
  • 34 éve, 1990 májusában a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzori tanácsa Gilicze László nyugalmazott szentesi lelkipásztort a teológiai tudományok doktorává fogadta.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_május&oldid=26203599”