Ugrás a tartalomhoz

Szívós Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szívós Béla
Született1849. május 7.
Hajdúszoboszló
Elhunyt1912. április 6. (62 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Szívós Béla (Hajdúszoboszló, 1849. május 7.Budapest, 1912. április 6.)[2] író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete

[szerkesztés]

Szívós Mihály református lelkész és Várady Judit fia. Iskoláit Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Eperjesen végezte, azután Svájc és Németország különböző tanintézeteiben két évig természettudományokat és mezőgazdaságot tanult. Miután hazatért, 1872-ben Szentesen megválasztották tanárnak, ahol tizenegy évig működött. Onnan szülővárosa hívta meg városi tanácsosnak, majd rendőrkapitány lett. Néhány évvel később kizárólag mezőgazdálkodással foglalkozott Izsákon. 1893-ban belépett a Vasárnapi Ujság szerkesztőségébe és Nagy Miklós szerkesztése alatt annak melléklapját, a Magyar Gazdát szerkesztette. Írt a Politikai Újdonságokba, Világkrónikába, Képes Néplapba és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványba (Hajdúság, Csongrád megye).

Mezőgazdasági, közgazdasági, ismeretterjesztő cikkeket írt a Gyakorlati Mezőgazdaságba (1870-1873), írt még a Bolond Miskába (1860, Orondi álnév alatt), a Debrecenbe (1872), a Bolond Istókba (1879), elbeszéléseket A Honba (1880), az Egyetértésbe (1893), a Nemzeti Ujságba (1894); ismertető cikkeket név nélkül a Protestáns Árvaházi Naptár utolsó tíz évfolyamába, apróbb cikkeket a Magyar Nyelvőrbe és a Magyar Nyelvbe, az Ethnographiába (1902. A kigyóköről, Kígyóbűvölés) és az Életbe (1909. A kölcsönvétel).

Schöpflin Aladár nekrológjában írta róla: „Azok közül a kálvinista literátusok közül való volt, akik sohasem váltak el teljesen a néptől, melyből eredetileg kiemelkedtek, örökké megtartották, jelentékeny műveltség színvonalára emelve, a magyar alföldi népies típus bélyegző vonásait.”

Munkái

[szerkesztés]
  • A műtrágyázás (Budapest, 1895)
  • András gazda, vagy mi lett a szolgalegényből (Budapest, 1897)
  • Az eltünt. (Regény. Linek Lajos rajzaival. Budapest, 1897)
  • Hasznos Kalauz (Budapest, 1897, névtelenül)
  • Nansen utazásai lábszánkón Grönlandon keresztül (Budapest, 1898)
  • Házi Kincstár (Budapest, 1898, névtelenül)
  • Jó barát (Budapest, 1899, Víg Péter álnéven)
  • Gazda ember tüköre (Budapest, 1899, Kaszás Péter álnéven)
  • Ócska történetek (Budapest, 1901)
  • Kivesző alakok (Elbeszélések. Budapest, 1902)
  • Vígság tárháza (Budapest, 1902, Virgonc Gergely álnéven)
  • Budai gyógyvizeink történetéhez (Budapest, 1904)
  • A természet csodái (Budapest, 1905)
  • Az állatvilág csodái (Budapest, 1905)
  • Debreczen és Hortobágy (Budapest, 1907)
  • A Hajdúság (Budapest, 1908).

Szerkesztette a Szövétnek című hetilapot 1897-ben, a Falusi Gazda Naptárát 1897-től és a Borászati Naptárt 1902-től.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  2. Béla. Magyar Életrajzi Index[halott link]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Szentesi életrajzi évfordulók. Szentes, Városi Könyvtár, 1987.
  • Szentes. Szerk. Nagy Imre. Bp., Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala, 1928.