Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - augusztus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Augusztus 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. augusztus 1-jén a kormány és az országgyűlés Aradra helyezte át székhelyét. Boros Sámuel[1] polgármester és a szentesi tisztviselők többsége elhagyta a várost.
  • 141 éve, 1883. augusztus 1-jén Filó János[2] református lelkész és neje Gaál Róza nemes alapítványt tett egy református árvaház létesítésére.
  • 125 éve, 1899. augusztus 1-jén megindult Szentesen a Csongrádmegyei Hírlap[3] című társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap. Kiadója Hollósy és Vajda, felelős szerkesztője Hollósy István. Az újság hamarosan a Sima Ferenc[4] vezette ellenzéki mozgalom ellenfeleinek legfőbb orgánumává vált.
  • 124 éve, 1900. augusztus 1-jén Deutsch Dávid vasúti vendéglős a Központi Takarékpénztár[5] Kossuth tér melletti épületében (a Haris-bazár[6] szomszédságában) megnyitotta díszesen berendezett vendéglőjét és szállodáját.
  • 112 éve, 1912. augusztus 1-jén megkezdte működését a MÁV Szentesi Osztálymérnöksége.
  • 105 éve, 1919. augusztus 1-jén lemondott a Forradalmi Kormányzótanács. A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács elfogadta a lemondást, és kinevezte miniszterelnökké Peidl Gyulát, aki megalakította szakszervezeti kormányát.
  • 78 éve, 1946. augusztus 1-jén a kormány kibocsátotta az értékálló pénzt, a forintot. (1 Ft = 200 millió adópengő.)
  • 57 éve, 1967. augusztus 1-jén megkezdte működését a Szentes Járási és Városi Földhivatal.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. augusztus 1-jén született Szentesen Ehrlich Laura óvónő,[7] aki 1884-től Csongrádon, 1891–1898 között Szentesen tartott fönn magánóvodát.
  • 118 éve, 1906. augusztus 1-jén született Szentesen dr. Kálmán Dezső (1906–1990) volt városi aljegyző, tanácsnok, levéltáros, családtörténész.
  • 116 éve, 1908. augusztus 1-jén született Nagyajtósi István (1908-1989)[8] gimnáziumi tanár,[9] irodalomtörténész,[10] tankönyvíró, a Francia Akadémiai Pálma[11] lovagja.[12]
  • 98 éve, 1926. augusztus 1-jén született Bese László (1926-2010)[13] nyugalmazott alezredes,[14] keramikus,[15] a Népművészet Mestere,[16] a Magyar Kultúra Lovagja.[17]
  • 109 éve, 1915. augusztus 1-jén hunyt el dr. Balassa Péter városi főorvos.

Augusztus 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. augusztus 2-án gróf Cziráky János hadbiztos kinevezte Temesváry Istvánt Csongrád és Csanád megyék királyi biztosává.
  • 175 éve, 1849. augusztus 2-án a császári csapatok bevonultak SzentesreA szabadságharc időszaka. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000. Haynau táborszernagy főserege ugyanekkor Szegedre érkezett.
  • 127 éve, 1897. augusztus 2-án ünnepélyesen letették a városi szálloda[18] (Petőfi Szálló) alapkövét. Az építkezéssel párhuzamosan megtörtént a Zöldkoszorú nagyvendéglő[19] elbontása. (Bontás alá került az 1874-ben létesített első állandó szentesi színkör[20] fából készült épülete is.)
  • 110 éve, 1914. augusztus 2-án Cicatricis Lajos főispán akciót indított a hadbavonultak családtagjainak segítésére.[21] A segélyakció irányítására négy bizottság alakult.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 137 éve, 1887. augusztus 2-án született Lovászy Károly (1887-1952) költő, író, újságíró, lapszerkesztő, Szentes szülötte.
  • 104 éve, 1920. augusztus 2-án született Szentesen dr. Zsoldos Ferenc[22] (1920-2003) ny. sebész főorvos, szakíró, orvostörténész, a Bugyi István Emlékérem kitüntetettje (1988), 1997-től Szentes díszpolgára.[23]
  • A Nyári színkör egykori épülete Szentesen 1890 körül
    A Nyári színkör egykori épülete Szentesen 1890 körül
  • Cicatricis Lajos főispán
    Cicatricis Lajos főispán

Augusztus 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. augusztus 3-án Abasáron (Heves megye) született Temesváry Kriszta (Molnár Kálmánné) (1905–1988) magyar-történelem szakos tanár, költő, 1951–1960 között a Horváth Mihály Gimnázium munkatársa. (Kiadatlan versei 1991-ben jelentek meg Szentesen Temesváry Kriszta Tíz vers – László Anna[26] Tíz rajz címen.[27])
  • 84 éve, 1940. augusztus 3-án született Négyesi János[28] tanár, általános iskolai igazgató.

Augusztus 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 178 éve, 1846. augusztus 4-én gróf Károlyi Lajos elnökletével megalakult a Tiszavölgyi Első Gőzhajótársaság, amelynek Szentes városa is részvényese lett.
  • 175 éve, 1849. augusztus 4-én Temesváry István királyi biztos kinevezte Dobosy Lajost Csongrád megye kormányzó alispánjává.
  • 163 éve, 1861. augusztus 4-én a megtagadott adók behajtása végett 500–600 fős császári katonaság szállta meg Szentest. (A katonaság 10 napig tartózkodott a városban.)
  • 147 éve, 1877. augusztus 4–5 között Szentesen időzött Simonyi Ernő országgyűlési képviselő, s a város főterén nyilvános beszámolót tartott parlamenti működéséről.
  • 114 éve, 1910. augusztus 4-én megkezdte működését az újonnan épített szentesi jéggyár.
  • 105 éve, 1919. augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre és megszállták a főváros stratégiai fontosságú pontjait, épületeit és hivatalait.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. augusztus 5-én a szőregi csatában a honvédsereg súlyos vereséget szenvedett.
  • 155 éve, 1869. augusztus 5-én a Legfelső Törvényszék elrendelte Oroszi Miklós és Talányi János kezesség melletti szabadlábra helyezését.
  • 150 éve, 1874. augusztus 5-én rövid látogatásra Szentesre érkezett Révész Bálint, a tiszántúli református egyházkerület szuperintendense.
  • 107 éve, 1917. augusztus 5-én Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott egy önálló ügyosztály felállításáról a közellátási- és közélelmezési feladatok végzésére. (Az ügyosztály vezetője dr. Kiss Béla h. jogügyi tanácsnok lett.)
  • 40 éve, 1984. augusztus 5-én Szentesen rendezték meg a „Tisza Kupa” elnevezésű nemzetközi horgászversenyt. A versenyen képviseltették magukat Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Makó és Csongrád városok horgászegyesületei. A Veker kistőkei szakaszán megtartott versenyen Makó város sporthorgászai végeztek az első helyen.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 191 éve, 1833. augusztus 5-én a Bács-Kiskun megyei Izsákon született Csukás Benjamin (1833–1879) tanár, publicista, gimnáziumi igazgató, iskolaszéki elnök, városi képviselő, a szentesi református egyház főgondnoka.

Augusztus 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. augusztus 6–12 között Oroszi Miklós polgármester és Szathmáry Ede főjegyző Pestre, majd Bécsbe utaztak annak érdekében, hogy a császári katonaságot elvezényeltessék Szentesről. A főkancellár és a pénzügyminiszter az adófizetés megkezdéséért cserében megígérte a katonaság elvonását.
  • 105 éve, 1919. augusztus 6-7 között a Peidl-kormány lemondott. József főherceg kormányzóként átvette az államfői hatalmat, és az antant képviselőivel folytatott tárgyalások alapján Friedrich István hadügyi államtitkár vezetésével ideiglenes kormányt nevezett ki.
  • 52 éve, 1972. augusztus 6-án a Szentesi Vízmű SK vízilabda csapata Budapesten győzelmet aratott az Elektromos ellen, ezzel megnyerte az OB II-es bajnokságot és feljutott az OB I-be. Hosszú évek után újra lett OB I-es csapata Szentesnek és Csongrád megyének. (Edző dr. Rébeli Szabó József; a csapat tagjai: Szénászki, Dongó, Soós, Kádár, Pengő, Halász, Sípos, Bódi, Bors, Komlósi, Ikládi.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. augusztus 6-án a Bihar vármegyei Nagyváradon (ma Románia) született dr. Molnár Jenő (1861–1926) ügyvéd, függetlenségi 48-as politikus, Szentes 1900–1910 közötti országgyűlési képviselője.
  • 140 éve, 1884. augusztus 6-án Orosházán (Békés megye) született Koncz Antal (1884–1957) szobrászművész. Kereskedőtanoncként került Szentesre. Hegedűs László festőművész figyelt fel tehetségére. 1906-ban a városi tanács ajánlólevelével beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla növendéke volt. Szentes város rendszeres ösztöndíjjal támogatta a tehetséges ifjút. 1911-ben visszatért Szentesre; a vármegyeházán műtermet kapott. A képzőművészeti tárlatok állandó szereplője. Hagyatéka egy részét a szentesi múzeum őrzi.
  • 90 éve, 1934. augusztus 6-án született Pusztai Jánosné igazgató, tanár.

Augusztus 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. augusztus 7-én francia–osztrák béketárgyalások kezdődtek.
  • 140 éve, 1884. augusztus 7–11 között a Szentesi Dal- és Zeneegylet ezüstérmet nyert a miskolci országos dalárversenyen.
  • 120 éve, 1904. augusztus 7-én a főváros munkássága tiltakozó felvonulást és gyűlést rendezett a hatósági terror és a munkásszervezetek működését korlátozó rendelkezések ellen.
  • 80 éve, 1944. augusztus 7-én dr. Bonczos Miklós igazságügyi minisztériumi államtitkárt a kormányzó belügyminiszterré nevezte ki. (Tisztségéről 1944. október 12-én lemondott.)
  • 54 éve, 1970. augusztus 7-9 között a Gyulán megrendezett I. Alföldi Amatőr Filmszemlén szép szentesi siker született. Gyula város különdíját dr. Dragon Károly „Dubrovnik” c. filmje nyerte el, Szabó Árpád „Requiem” c. alkotása pedig II. díjat nyert.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 109 éve, 1915. augusztus 7-én hunyt el Kuti Ferenc (1884-1915) református tanító.
  • 89 éve, 1935. augusztus 7-én 74 éves korában elhunyt Pap Lajos (1859-1935) református lelkész, hitoktató, aki 1888-tól szolgált Szentesen.

Augusztus 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 280 éve, 1744. augusztus 8-án a Petrák-krónika feljegyzése szerint földrengést észleltek Szentesen, de csak néhány pillanatig tartott, és semmi kárt nem okozott.
  • 175 éve, 1849. augusztus 8-án Dobosy Lajos kormányzó alispán kinevezte Basa Józsefet Szentes polgármesterévé. A városi tisztikar összeállítása nehezen haladt.
  • 163 éve, 1861. augusztus 8-án a képviselőház egyhangúlag elfogadta Deák Ferenc második felirati javaslatát, amelyben az alkotmányjogi követeléseket az elsőnél határozottabb hangon fogalmazta meg.
  • 159 éve, 1865. augusztus 8-án Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó figyelmen kívül hagyva a július 29-én tartott népgyűlés állásfoglalását, hatalmi szóval kinevezte Szentes új, átszervezett tanácsát. Mivel a polgármesteri tisztség az új szervezetben megszűnt, főbíróvá Kamocsay János eddigi polgármestert nevezte ki.
  • 146 éve, 1878. augusztus 8-án Simonyi Ernőt ellenjelölt nélkül ismét Szentes város országgyűlési képviselőjévé választották. Simonyi másik két választókerületben is sikeresen szerepelt: Debrecenben legyőzte Tisza Kálmán miniszterelnököt, Szegeden pedig gróf Károlyi Sándort. Heteken át nyitott kérdés maradt, hogy melyik mandátumot fogadja el.
  • 110 éve, 1914. augusztus 8-án a Szentesi Ellenőr című újság – a helyi lapok közül egyedül – szót emelt a háború értelmetlensége ellen. A lapot elkobozták; dr. Lánczi Simon Pál lapszerkesztő ellen bűnvádi eljárás indult hatóság elleni izgatás és fegyveres erő elleni vétség címén.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 79 éve, 1945. augusztus 8-án született dr. B. Nagy Zoltán szülész-nőgyógyász.
  • 173 éve, 1851. augusztus 8-án született Szentesen dr. Czukermann Soma (1851–1928) kerületi, majd városi tiszti főorvos, aki 1876-ban kezdte meg működését.

Augusztus 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. augusztus 9-én a honvédsereg Temesvárnál döntő vereséget szenvedett.
  • 174 éve, 1850. augusztus 9-én a Bécsben székelő Cs. Kir. Legfőbb Törvényszék Szentes kompromisszionális perében hozott elmarasztaló ítélet végrehajtását alaki okok miatt felfüggesztette.
  • 159 éve, 1865. augusztus 9-én a váltsági és gazdasági bizottmány újabb kérvényt fogalmazott a rendezett tanács ügyében, ezúttal báró Sennyey Pál főtárnokmesterhez.
  • 155 éve, 1869. augusztus 9-én a városi közgyűlés elhatározta egy 4 osztályos polgári fiúiskola és 2 osztályos leánytanoda felállítását.
  • 110 éve, 1914. augusztus 9-én a kereskedelemügyi miniszter a háború tartamára felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet az iparban és a kereskedelemben.
  • 88 éve, 1936. augusztus 9-én a berlini nyári olimpián a görög-római (kötöttfogású) birkózás légsúlyú csoportjában Lőrincz Márton – „Szentes fogadott fia” – olimpiai bajnokságot nyert. A győzelem emlékére kapott tölgyfacsemetét Szentesen ültette el 1937. március 29-én a Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) előtti parkban. Az azóta terebélyes olimpiai tölgy ma is átható, mellette emléktáblával.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 153 éve, 1871. augusztus 10-én Csongrád Vármegye Bizottmánya elfogadta a vármegye új szervezési és működési szabályrendeletét. A megye székhelye Szegvár maradt. A lakosság létszáma alapján (137 406 fő) az alakítandó törvényhatósági bizottság (megyei közgyűlés) taglétszámát 274 főben állapították meg, amelynek felét a legtöbb adót fizetők (virilisek), a másik felét a választott képviselők alkotják. Szentes városát 44 virilis és 28 választott tag képviselhette.
  • 132 éve, 1892. augusztus 10–13 között Szentesen vendégszerepelt Jászai Mari színművésznő.
  • 34 éve, 1990. augusztus 10-én a KDNP, az MDF és a FKgP helyi szervezeteinek meghívására Szentesre látogatott dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter, a Kárpótlási Hivatal miniszteri felügyelője, és fórumot tartott a Művelődési Házban.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 100 éve, 1924. augusztus 10-én született dr. Remzső József Szentes Jár. Tanács elnöke.
  • 120 éve, 1904. augusztus 10-én hunyt el Purjesz Henrik (1845-1904) kereskedő.
  • 91 éve, 1933. augusztus 10-én elhunyt Papp Antal (1861-1933) református népiskolai igazgató-tanár.

Augusztus 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. augusztus 11–13 között a Szentesi Dalárda első díjat nyert az Aradon rendezett országos „dalárünnepélyen”.
  • 152 éve, 1872. augusztus 11-én új hetilap indult Szentesi Lap címen, amely több évtizeden át a város legjelentősebb sajtóorgánuma maradt. (Kiadója Cherrier János, első felelős szerkesztője Farkas Lajos.)
  • 137 éve, 1887. augusztus 11-én a vallás- és közoktatásügyi minisztérium intézkedése alapján a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 6 osztályú szentesi polgári fiúiskola tisztán gimnáziummá alakult át, nyilvános jelleggel felruházva.
  • 112 éve, 1912. augusztus 11-én megindult a Szentesi Reggeli Újság című társadalmi és közgazdasági napilap. (Kiadója Untermüller Ernő, felelős szerkesztője Szánthó Lajos.)
  • 103 éve, 1921. augusztus 11-én Noseda olasz tábornok vezetésével Szentesen időzött az Antant Jóvátételi Bizottságának küldöttsége, s felmérte a román megszállók által okozott károkat. (A román csapatok 1919. április 29-től 1920. március 2-ig tartották megszállva Szentest és környékét, tetemes károkat okozva a városnak és az egyes lakosoknak.)
  • 89 éve, 1935. augusztus 11-től a Szentesi Hírlap c. politikai napilap Csongrád megyei Hírlapra változtatta a címét. (1938 májusától Szentesi Napló címen jelent meg.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 77 éve, 1947. augusztus 11-én született Kun Sándor minőségellenőr, helytörténeti és malomipari kutató.
  • 111 éve, 1913. augusztus 11-én 52 éves korában elhunyt dr. Heltai Ferenc (1861-1913) jogász, közgazdasági szakíró, Budapest főpolgármestere, a főrendiház tagja, Szentes jeles szülötte.
  • 98 éve, 1926. augusztus 11-én hunyt el Fekete Mihály (1874-1926) római-katolikus igazgató, tanító.

Augusztus 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 45 éve, 1979. augusztus 12-én a Kossuth téri Városi Galériában kiállítás nyílt a Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából. Megnyitót mondott Bánszki Pál, az intézmény igazgatója.
  • 34 éve, 1990. augusztus 12-én a Koszta József Múzeum Koszta-termében megnyílt a 85 éves Csúcs Ferenc szobrász- és éremművész, valamint a 75 éves Tokácsli Lajos festőművész gyűjteményes kiállítása. A tárlatot rendezte és megnyitotta Rózsa Gábor mérnök-muzeológus. Ugyancsak Rózsa Gábor összeállította a két neves mester életmű-katalógusát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 221 éve, 1803. augusztus 12-én született Seress László városi mérnök, Szentes első részletes térképének és telekkönyvének készítője (1840).

Augusztus 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 278 éve, 1746. augusztus 13-án Harruckern Ferenc báró ígéretet tett arra, hogy a reformátusoktól átveendő romos templomot saját költségén renováltatja, s a leendő szentesi plébános fizetéséhez 60 forinttal hozzájárul. A földesúr állta a szavát, elősegítve a szentesi római katolikus plébánia újjászervezését.
  • 175 éve, 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr tábornok a honvédsereg főerőivel Világosnál letette a fegyvert.
  • 175 éve, 1849. augusztus 13-án Haynau kinevezte Gyulai Gaál Eduárdot a szegedi polgári kerület cs. kir. főbiztosává.
  • 115 éve, 1909. augusztus 13-án Szentes nagykirálysági határrészén leszállt a Donau nevű katonai léghajó, amely az örkényi táborból indult útra.
  • 45 éve, 1979. augusztus 13-18 között Szentesen rendezték meg az „Olajos Kupa” elnevezésű labdarúgótornát. A versenyen Makó, Hódmezővásárhely, Szeged és a Szegedi járás, a megyei válogatott, valamint Szentes és Csongrád serdülő sportolói vettek részt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 111 éve, 1913. augusztus 13-án született dr. Nyíri Sándor református lelkész, gimnáziumi hitoktató, teológiai író, egyháztörténész.
  • 110 éve, 1914. augusztus 13-án hunyt el Ónodi Szabó Géza (1847-1914) megyei árvaszéki elnök.
  • 97 éve, 1927. augusztus 13-án hunyt el Purjesz Imre (1889-1927) jogász, újságíró, v. árv. ülnök.
  • 78 éve, 1946. augusztus 13-án hunyt el dr. Személyi Kálmán (1884-1946) jogtudós, egyetemi tanár.

Augusztus 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 126 éve, 1898. augusztus 14-én megalakult a Szentesi Kereskedők Egylete.
  • 52 éve, 1972. augusztus 14–22 között Szentesen rendezték meg az Ifjúsági Barátság Vízilabda Kupa (IBV) nemzetközi bajnokságát. A tornát a magyar válogatott nyerte meg, a Szovjetunió és Kuba csapatai előtt.
  • 37 éve, 1987. augusztus 14-21 között a HNF IV. körzeti bizottsága második alkalommal rendezte meg a Kiséri Napok’87 sport- és kulturális rendezvényét.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. augusztus 15-én mivel a szentesiek megkezdték az adók befizetését, a császári katonaság kivonult a városból.
  • 150 éve, 1874. augusztus 15-én Északi Fény címen humorisztikus hetilap indult. Felelős szerkesztő Kovács Károly. (A lap 12 szám után, október 31-én megszűnt.)
  • 130 éve, 1894. augusztus 15-én Tallián Béla főispán ismét benyújtotta lemondását. A belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó elfogadta a lemondást, egyben kinevezte utódául dr. Vadnay Andor belügyminiszteri osztálytanácsost.
  • 114 éve, 1910. augusztus 15-én megkezdődött az új szentesi városháza építése. Tervezője Bohn Alajos műépítész. 1911 őszén beköltöztek a hivatalok; ünnepélyes felavatására 1912. május 27-én került sor.
  • 105 éve, 1919. augusztus 15-én Horthy Miklós “fővezér” hivatali esküt tett József főherceg kormányzó kezébe, és ezzel átvette valamennyi fegyveres erő fölött a főparancsnokságot. Megalakult a végleges Friedrich-kormány.
  • 77 éve, 1947. augusztus 15-én dr. Pétery József váci püspök felszentelte a Szent Anna templom mellett felállított Szent József-szobrot. (Az 1891-ben készült szobor a háború alatt megrongálódott. Felújítás után nem az eredeti helyére, a Lakos térre állították vissza, hanem a templom és a plébánia épülete közé.)
  • 74 éve, 1950. augusztus 15-én megtartotta alakuló ülését az Ideiglenes Szentes Városi Tanács. A 15 tagú végrehajtó bizottság elnökévé Török János addigi polgármestert, elnökhelyettessé Fábián N. Jusztinát, vb-titkárrá pedig dr. Solti Lászlót választották meg.
  • 43 éve, 1981. augusztus 15-én a Hámán Kató úti lakótelepen a Zöldért üzemeltetésében megnyílt az új ABC áruház.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 120 éve, 1904. augusztus 15-én 57 éves korában Budapesten elhunyt Dezső (Deréki) Lajos (1847–1904) tanár, tanügyi író, a sárospataki tanítóképző igazgatója, Szentes jeles szülötte.
  • 96 éve, 1928. augusztus 15-én elhunyt Papp Imre (1869-1928) állami népiskolai tanító, a külterületi iskolák igazgatója.

Augusztus 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. augusztus 16-án Dobosy Lajos kormányzó alispán kinevezte Szentes tisztikarát. Számos fontos tisztség betöltetlen maradt, elsősorban alkalmas és önként vállalkozó egyének hiánya miatt.
  • 150 éve, 1874. augusztus 16-án a Csongrád Vármegyei Lótenyésztési Bizottság szervezésében első alkalommal rendeztek lóversenyt Szentesen az ún. tehénjárás gyepén. A rendkívül nagy érdeklődés mellett megtartott versenyen csak megyebeli lakosok indulhattak. Az állam 40 arany pályadíjat ajánlott fel, Szentes városa, valamint a város hölgyei különdíjat tűztek ki. A vidéki vendégek részére díszebédet szerveztek a Zöldkoszorú vendégfogadóban. Este a dalárda hangversenyt adott a színkörben, amelyet reggelig tartó táncvigalom követett a nagyvendéglőben.
  • 132 éve, 1892. augusztus 16-án a megyegyűlés megsemmisítette a szentesi közgyűlés Tasnády polgármester elleni határozatát, s visszahelyezte hivatalába.
  • 74 éve, 1950. augusztus 16-án tizennyolc szabó kisiparos megalakította a Szentesi Szabó Ktsz-t. (1970-ben – a 20 éves jubileumkor – a szövetkezet tagjainak száma elérte a 180 főt.)
  • 44 éve, 1980. augusztus 16-án újabb üzemcsarnokkal bővült a Szentesi Szabó Ktsz az Arany János utcában. Az új létesítményt a szövetkezet 30 éves évfordulóján avatták fel.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 86 éve, 1938. augusztus 16-án született Oltyán Lajos igazgató-tanár, önkormányzati képviselő.
  • 147 éve, 1877. augusztus 16-án elhunyt Ónodi Szabó Sándor (1816–1877) ügyvéd, városi tanácsnok, főügyész.
  • 80 éve, 1944. augusztus 16-án hunyt el Kotvics József (1898–1944) földmunkás, a helyi Földmunkás Szövetség elnöke, városi képviselő, a munkás eszperantista mozgalom szentesi levelezője.

Augusztus 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 77 éve, 1947. augusztus 17-én Kéthly Anna szociáldemokrata politikus megtartotta választási programbeszédét Szentesen.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 139 éve, 1885. augusztus 18-19 között Lesseps Ferdinánd és Türr István kíséretében francia vendégek (neves írók, költők, zeneszerzők, festők) látogattak Szentesre. Fogadtatásukra népünnepélyt, fáklyásmenetet és díszvacsorát rendeztek.
  • 114 éve, 1910. augusztus 18-án ünnepi istentiszteletekkel és megyei díszközgyűléssel ünnepelték meg Ferenc József 80. születésnapját Szentesen.
  • 75 éve, 1949. augusztus 18-án az országgyűlés elfogadta az 1949: XX. törvényt, az ország új alkotmányáról.
  • 55 éve, 1969. augusztus 18-án a Csongrád Megyei Éliker Vállalat meghívására Szentesre látogatott Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész és felesége, Gombos Katalin. A neves művészházaspár tiszteletére fogadást adtak a város vezetői is. Sinkovitsék ezúttal magánemberként időztek városunkban.
  • 34 éve, 1990. augusztus 18-19 között a kajak-kenu szakosztály Dragon Mihály emlékére országos bajnokságot rendezett Szentesen. A találkozón 32 szakosztály versenyzői mérték össze felkészültségüket. Az országos verseny tiszteletére megnyitották a Horgásztanyából kialakított panziót.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. augusztus 19-én a belügyminisztérium népszavazást rendelt el Szentesen a rendezett tanács visszaállításának kérdésében.
  • 124 éve, 1900. augusztus 19-én Szentesre érkezett Mezőfi Vilmos, akit a szociáldemokrata munkások zászlós felvonulással, zeneszó mellett kísértek a Kossuth térre, a népgyűlés színhelyére. (A meghirdetett napirend: 1. Petőfi Sándor kora és a szociáldemokrácia; 2. A szervezkedés célja és haszna; 3. A sajtó szerepe.)
  • 93 éve, 1931. augusztus 19-én lemondott Bethlen István miniszterelnök és kormánya. A kormányzó gróf Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnökké.
  • 34 éve, 1990. augusztus 19-én az SZDSZ helyi szervezete ünnepi fesztivált rendezett a Művelődési és Ifjúsági Házban. A rendezvény vendégei voltak Csalog Zsolt író, Vallai Péter színművész és a Molnár Dixieland Band.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 187 éve, 1837. augusztus 20-án a számos korlátozást tartalmazó előírásai miatt a városi közgyűlés – Boros Sámuel kezdeményezésére – egyoldalúan fölmondta a koordinációt, megszűntetve ezzel a pártfogói tisztséget is. Az uradalom azonnal óvást emelt a döntés ellen.
  • 164 éve, 1860. augusztus 20-án megalakult a szabadságharc utáni első szentesi társaskör, a Casino Egylet. (Az alapító tagok száma 165 fő.) Hamarosan székházat is vásárolt a Templom köz (ma Kiss Bálint utca) végén.
  • 140 éve, 1884. augusztus 20-án Zolnay Károly gimnáziumi igazgató tanári működésének 25 éves jubileuma alkalmából városi emlékünnepséget rendeztek egykori tanítványai.
  • 126 éve, 1898. augusztus 20-án megalakult a Szentesi Kerékpáros Egylet.
  • 119 éve, 1905. augusztus 20-án az I. 48-as Népkör választmánya elítélte a megyegyűlést, amiért eddig még semmiféle intézkedést sem foganatosított az alkotmányellenes kormánnyal szemben. Elhatározták, hogy mozgalmat indítanak e szégyenteljes helyzet megszűntetésére.
  • 118 éve, 1906. augusztus 20-án a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Köre iparos-, segéd- és tanonc munkakiállítást rendezett.
  • 98 éve, 1926. augusztus 20-án a Szentesi Iparos Dalárda ezüstkoszorút nyert a szolnoki országos dalversenyen.
  • 77 éve, 1947. augusztus 20-án választási beszédet mondott Szentesen Veres Péter író, közmunkaügyi miniszter, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, valamint Révai József író, a Szabad Nép főszerkesztője, a Magyar Kommunista Párt ideológusa.
  • 52 éve, 1972. augusztus 20-án a Tisza árterében felavatták az új, korszerű horgásztanyát. A Szentesi Horgász Egyesület régi elképzelése valósult meg ezzel, amely Szöllősi Ferenc elnök és Gerecz Elemér titkár agilis szervező munkájának köszönhető. (Az egyesület 1946-ban alakult 48 fővel; a horgásztanya átadásakor a tagok száma: 450 felnőtt és 200 ifjú.)
  • 35 éve, 1989. augusztus 20-án a pártok és szervezetek előzetes megállapodása alapján a városi szintű ünnepségre az Ifjúsági Parkban került sor. Az ünnepi szónok dr. Barta László levéltár-igazgató, az MDF helyi szervezetének társelnöke volt. Nagy sikert aratott a Napkerék együttes, amely cigány táncokat és dalokat adott elő.
  • 35 éve, 1989. augusztus 20-án este az Ifjúsági Ház előadótermében politikai fórumot tartottak a helybeli pártok, politikai- és társadalmi szervezetek részvételével.
  • 34 éve, 1990. augusztus 20-án ünnepi rendezvényt tartottak a református nagytemplomban. Igét hirdetett Kádár Ferenc református lelkész. Szent István Intelmeit Vági László katolikus apátplébános, István király emlékét pedig dr. Barta László levéltár-igazgató idézte fel. A program második felében Nagy János zeneiskolai igazgató orgonajátékában gyönyörködhetett a közönség.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 200 éve, 1824. augusztus 20-án született Szentesen Farkas Gedeon (1824–1892) ügyvéd, városi tisztviselő, járásbíró. A szabadságharc idején nemzetőr kapitányként a becsei és az aradi táborban szolgált; a szegedi védbizottmány tagja. 1851–1857 között váltsági pénztárnok, 1858-tól 1867-ig a Bökény–Mindszenti Tiszaszabályozási Társulat igazgatója és pénztárnoka, 1868-tól városi főbíró, 1872–1889 között a szentesi járásbíróság bírája. 1860-ban a Szentesi Kaszinó egyik alapítója, egyben első elnöke, 1868-tól városi és megyei képviselő, a helyi Deák-párt elnöke.
  • 105 éve, 1919. augusztus 20-án született Holló János vegyészmérnök, az MTA levelező tagja.
  • 96 éve, 1928. augusztus 20-án elhunyt dr. Czukkermann Soma (1851-1928) városi tisztifőorvos.
  • 34 éve, 1990. augusztus 20-án 84 éves korában elhunyt dr. Kálmán Dezső (1906-1990) volt városi aljegyző, tanácsnok, levéltáros, helytörténeti kutató, családtörténész.

Augusztus 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 39 éve, 1985. augusztus 21-én társadalmi összefogással elkészült a kiséri városrész Öregek Napközi Otthona (Nagyörvény u. 53.), amelyet 50 idős nő és férfi vehetett birtokba.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 216 éve, 1808. augusztus 21-én született Szegváron Pity István (1808–1885) későbbi Csongrád vármegyei levéltárnok, aki 1850-től haláláig viselte tisztségét.
  • 177 éve, 1847. augusztus 21-én született Dezső (Deréki) Lajos (1847–1904) tanár, tanügyi író, a sárospataki tanítóképző igazgatója, Szentes szülötte.
  • 95 éve, 1929. augusztus 21-én született Hojcsi Pál igazgató, tanár.
  • 77 éve, 1947. augusztus 21-én született Matkócsik Pál tanár.

Augusztus 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 165 éve, 1859. augusztus 22-én az uralkodó felmentette hivatalából Alexander Bach belügyminisztert.
  • 163 éve, 1861. augusztus 22-én Ferenc József császár feloszlatta a magyar országgyűlést.
  • 130 éve, 1894. augusztus 22-én a Kossuth utcában megkezdődött a járdák kiszélesítése és a csatornák kiépítése. Már korábban döntés született, hogy a főutcán a járdát mindenütt átlag 40 cm magasra egyenletesen feltöltik, 3 méterre kiszélesítik, és mellette fedett csatornát létesítenek.
  • 115 éve, 1909. augusztus 22-én megalakult Szegeden az Alföldi Függetlenségi és 48-as Párt. Elnöke Holló Lajos. A szentesi függetlenségi 48-as körök bár egyetértettek célkitűzéseivel, mégsem csatlakoztak az új pártszövetséghez.
  • 110 éve, 1914. augusztus 22-én Szentes város katonai ügyosztálya rendeletet bocsátott ki a bevonulások rendjéről. Az első lépcsőben a 38-41 éves tartalékosoknak kellett bevonulniuk Gyulára, Békéscsabára és Szegedre.
  • 98 éve, 1926. augusztus 22-én beiktatták szentesi hivatalába Gilicze Antal református lelkészt, ugyanakkor elbúcsúztatták a nyugalomba vonuló Papp Lajost, aki közel 40 éven keresztül szolgált Szentesen.
  • 38 éve, 1986. augusztus 22-24 között megrendezték a már hagyományosnak számító nemzetközi vízilabda tornát a ligeti sportuszodában.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 138 éve, 1886. augusztus 22-én hunyt el Remess János (1829-1886) városi tanácsnok.
  • 78 éve, 1946. augusztus 22-én elhunyt Nagy Ibolya (1864–1946) színésznő, 1886-tól a Nemzeti Színház tagja, 1923-tól örökös tagja, Szentes szülötte.

Augusztus 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 154 éve, 1870. augusztus 23-án megalakult a Szentesi Gazdasági, Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet. (Elnöke: ifj. Bartha János. A pénzintézet 1874-ben Szentes Vidéke Takarékpénztárra változtatta nevét.)
  • 152 éve, 1872. augusztus 23-án a városi közgyűlés határozatot hozott a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött szentesi polgári fiúiskola 6 osztályúvá történő fejlesztéséről. (1890-ben kimondták a 8 osztályúvá bővítést.)
  • 130 éve, 1894. augusztus 23-án a Széchenyi-ligetben elkészült a város (a Zsoldos-telepi magán kutat nem számítva) második köztéri ártézi kútja, amely 245 méter mély, és percenként 146 liter vizet ad. (A harmadik közkutat a vasútállomásnál fúratta a város.)
  • 105 éve, 1919. augusztus 23-án József főherceg lemondott Magyarország kormányzói tisztségéről.
  • 75 éve, 1949. augusztus 23-án az országgyűlés megválasztotta az Elnöki Tanácsot. Elnöke Szakasits Árpád eddigi köztársasági elnök.
  • 39 éve, 1985. augusztus 23-25 között a Vízmű Sportkör megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából nemzetközi vízilabda tornát rendeztek Szentesen. A nagyszabású versenyen részt vettek a Tungsram, Szolnok és Eger csapatai, valamint egy holland és egy csehszlovák együttes.
  • 36 éve, 1988. augusztus 23-án az Ifjúsági Ház szabadtéri színpadán sikeres koncertet tartott a Bikini együttes.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 85 éve, 1939. augusztus 23-án született Mátéffy Zoltán tanár, kollégium-igazgató.
  • 81 éve, 1943. augusztus 23-án született dr. Gombos András szakállatorvos, ügyvezető igazgató, Szentes országgyűlési képviselője.

Augusztus 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 176 éve, 1848. augusztus 24-én 135 fővel megalakult a szentesi 10 hetes önkéntes nemzetőrség, amely augusztus 27-én elindult Becsére, és felváltotta a kéthetes zászlóaljat. (November közepéig maradtak a délvidéki táborban.)
  • 138 éve, 1886. augusztus 24-én megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Ipartestület.
  • 111 éve, 1913. augusztus 24-én az új felsőpárti református templom tornyának tetejére föltették az aranyozott gombot, kakast és csillagot. A hagyománynak megfelelően, Berta Gyula bádogos az árbóc tetején három pohár bort ürített a király, a haza és a szentesi református egyház üdvére.)
  • 105 éve, 1919. augusztus 24-én újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Vezetői: Peyer Károly és Peidl Gyula.
  • 80 éve, 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány elrendelte a politikai pártok feloszlatását. Eszerint – pártállásra való tekintet nélkül – valamennyi politikai pártot föloszlattak, s mindenféle politikai párttevékenységet betiltottak.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 193 éve, 1831. augusztus 24-én született Várady Lajos (1831–1913) gyógyszerész, volt 1848/49-es honvédtiszt.
  • 114 éve, 1910. augusztus 24-én született Szentesen Nagy Dániel (1910-1983) mezőgazdasági munkás, 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, városi képviselő, a helyi Földigénylő Bizottság tagja, 1947-49, majd 1953-67 között országgyűlési képviselő. 1954-ben részt vett a Hazafias Népfront megalakításában, amelynek Országos Tanácsába több cikluson át beválasztották. 1949-től 1971-ig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, 1949-63 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese.

Augusztus 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 146 éve, 1878. augusztus 25-én átadták a forgalomnak a Szentes-Csongrád között kiépített távíróvonalat.
  • 135 éve, 1889. augusztus 25-én dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár adatgyűjtés céljából Szentesre érkezett. Ő kapta feladatul, hogy Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című munkába megírja az alföldi városokról szóló fejezetet.
  • 123 éve, 1901. augusztus 25-én Szentesre érkezett Eötvös Károly azzal a céllal, hogy tárgyalásokat folytasson a Kossuth-párti jelölt személyéről. Eredmény nélkül távozott.
  • 123 éve, 1901. augusztus 25-én Bálint József, az I. 48-as Népkör elnöke lemondott tisztségéről.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 141 éve, 1883. augusztus 25-én 71 éves korában elhunyt Balassa János (1813-1883) evangélikus lelkész. (38 éven át szolgált Szentesen.)

Augusztus 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. augusztus 26-án a Bécsben járt küldöttek jelentették, hogy a kancellár és a főtárnokmester egyaránt fogadta őket, és mindketten azt nyilatkozták, hogy ha a rendezett tanács visszaállítása valóban a nép kívánsága, akkor a kérés teljesíttetni fog.
  • 159 éve, 1865. augusztus 26-án Mailáth György kancellár a főispánok feladatává tette az országgyűlés összehívásának előkészítését.
  • 113 éve, 1911. augusztus 26-án elbírálták az új szentesi katolikus népiskola építésére beérkezett terveket. A 34 pályázó közül Dobovszky József István helybeli műépítész nyerte el a munkát. (A ma is álló díszes épület 1912-ben készült el.)
  • 105 éve, 1919. augusztus 26-án kimutatás készült a Vörös Hadseregben szolgálatot teljesítő szentesi illetőségű, román fogságba került katonákról. A nyilvántartásban szereplő 380 személy közül 234 határőr, 37 vörösőr, a többi zömmel a 6. hadosztály valamelyik dandárcsoportjában szolgált.
  • 37 éve, 1987. augusztus 26-án a szegedi József Attila Tudományegyetem német tanszéke nemzetközi konferenciát rendezett Heinrich Böll író életművéről. A tanácskozás résztvevői Szentesre látogattak, s megtekintették a város és a neves író kapcsolatát bemutató kiállítást a Városi Könyvtárban. Az ünnepség keretében leleplezték a Nobel-díjas író emléktábláját a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet falán. Avatóbeszédet mondott Csákány Béla egyetemi rektor. Az ünnepség befejező részében az író unokaöccse, Victor Böll leveleket olvasott fel, amelyeket Heinrich Böll 1944-ben Szentesről írt Kölnben élő feleségének.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. augusztus 26-án született Szentesen Sima László (1884–1952) városi tisztviselő, újságíró, lapszerkesztő, történetíró, Szentes első monográfusa, Sima Ferenc országgyűlési képviselő fia. Több cikluson át a Szentesi II. (Kiséri) 48-as és Függetlenségi Népkör elnöke, 1918-ban a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége szentesi csoportjának elnöke, az SZDP helyi vezetőségének tagja, a Szentesi Nemzeti Tanács (majd Néptanács) ideiglenes végrehajtó bizottságának tagja; 1919 márciusának végétől a helyi Munkástanács végrehajtó szerveként működő háromtagú direktórium tagja, járási és megyei tanácstag. 1919 végén börtönbe zárták; 1921 augusztusában amnesztiával szabadult. Ezt követően az Alföldi Újság, a Szentesi Hírlap, majd a Szentesi Lap újságírója, szerkesztője. 1945-től előbb városi főszámvevő, majd gazdasági és pénzügyi tanácsnok, egyben helyettes polgármester.

Augusztus 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 130 éve, 1894. augusztus 27-én a városi közgyűlés elhatározta, hogy a jövő évben további három új ártézi kutat fúrat: egyet a Kisérben, egyet a II. tized közepén, a harmadikat pedig a III. tizedben.
  • 119 éve, 1905. augusztus 27-én az I. 48-as Népkör rendkívüli közgyűlése feliratot intézett a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságához, amelyben elítélte Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának hallgatását, kijelentve, hogy a megye népe megveti az ügyintéző kormányt, s a koalíció küzdelmét támogatja. Tudatta, hogy a 48-as Népkör az egész megyére kiterjedő mozgalmat indít azzal a céllal, hogy a törvényhatóság rendkívüli közgyűlésének összehívását kikényszerítse.
  • 113 éve, 1911. augusztus 27-én a függetlenségi és 48-as körök értekezletén elhatározták, hogy tiltakozó népgyűlést szerveznek a katonai költségek emelése ellen, valamint a sajtószabadság védelme érdekében.
  • 112 éve, 1912. augusztus 27-én a városi közgyűlés köszönetet mondott Nagy Ferencnek és nejének azon felajánlásért, hogy háztelkükből 300 négyszögöl területet a városnak ajándékoztak utcanyitási célra. Kimondták, hogy a hála jeléül az új utcát Nagy Ferencről nevezik el. (Ma sétáló utca.)
  • 111 éve, 1913. augusztus 27-én átadták a szentesi polgári leányiskola új épületét. (Tervezte: Bohn Alajos. Ma Petőfi Sándor Általános Iskola.)
  • 108 éve, 1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, és a Vöröstoronyi-szoroson át betört Erdélybe.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Augusztus 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. augusztus 28-án megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Második Temetkezési Egylet. Elnök Mácsai Antal, jegyző Paulovics György, pénztárnok Molnár István. A tagok száma 1042 fő.
  • 114 éve, 1910. augusztus 28-án a katolikus egyháztanács megerősítette az új iskola építésére vonatkozó 1907. évi határozatát, kiegészítve azzal, hogy az építkezéshez fölhasználják a kántorlakás portáját is, az új emeletes épület földszintjén pedig bérbe adható bolthelyiségeket alakítanak ki.
  • 43 éve, 1981. augusztus 28-án Szentesre látogattak a Ludas Matyi c. humorisztikus hetilap munkatársai. A Városi Galériában karikatúra kiállítás nyílt, amelyet Árkus József főszerkesztő ajánlott a nézők figyelmébe. Ezt követően a Tóth József Színházteremben Ludas-fórumot tartottak, amelyen a lap munkatársai, közismert humoristák válaszoltak a közönség kérdéseire.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. augusztus 28-án született Szentesen ifj. Mikecz János (1905-1988) kőműves, 1935-től szociáldemokrata városi képviselő, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége szentesi szervezetének 1933-46 közötti elnöke, 1943-ban az illegális kommunista pártszervezet szentesi csoportjának alapító tagja, 1944-46 között a MKP helyi szervezetének titkára. (Ezt követően Somogy megyében töltött be vezető párt- és tanácsi tisztségeket.)
  • 145 éve, 1879. augusztus 28-án hunyt el Kürti János (1806-1879) tanító, városi tanácsnok.

Augusztus 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 498 éve, 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a 25 ezer főnyi magyar sereg döntő vereséget szenvedett a mintegy 75–80 ezer főnyi török szultáni seregtől.
  • 176 éve, 1848. augusztus 29-én Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletben utasította a megyéket az újoncozás megkezdésére.
  • 157 éve, 1867. augusztus 29-én megalakult a Szentesi Jótékony Nőegylet. (Tagok száma: 315 fő.)
  • 155 éve, 1869. augusztus 29-én megalakult a Szentesi Takarékpénztár. Első igazgatója Vutsák János nagykereskedő.
  • 134 éve, 1890. augusztus 29-én Sima Ferenc a városi közgyűlésen felvetette, hogy a vármegye egyre tűrhetetlenebb erőszakoskodásának leszerelése érdekében mondja ki a testület, hogy Szentes rendezett tanácsú várost önálló törvényhatósági várossá kívánja alakítani. (A Szentesi Lap és a Csongrád megyei Közlöny erőteljes kampányt indított az ügyben.)
  • 104 éve, 1920. augusztus 29-én ünnepélyesen felavatták a románok által 1919-ben megrongált, s ezt követően helyreállított Szentes-Csongrád közötti vasúti és közúti hidat. Az avató ünnepség díszvendége Horthy Miklós kormányzó volt, aki a hídépítő katonai alakulatnak csapatzászlót adományozott.
  • 80 éve, 1944. augusztus 29-én a kormányzó Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 96 éve, 1928. augusztus 29-én született Palásti Mihály volt városi tűzoltóparancsnok.
  • 95 éve, 1929. augusztus 29-én született dr. Bod Péter igazgató főorvos, ornitológus.

Augusztus 30.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 135 éve, 1889. augusztus 30-án megalakult Szentesen a Csongrád Megyei Orvos- és Gyógyszerész Egyesület.
  • 91 éve, 1933. augusztus 30-án vitéz Horthy Miklós kormányzó József főherceg társaságában átutazott Szentesen.
  • 90 éve, 1934. augusztus 30-án a városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta Négyesi polgármester előterjesztését egy Idegenforgalmi Hivatal felállítása tárgyában. Felhatalmazta a polgármestert, hogy az Idegenforgalmi Hivatalt a Hirdető Irodával összekapcsolva szervezze meg. A hivatal vezetésével id. Lakos József nyugalmazott tanítót bízták meg, akivel a város már korábban szerződést kötött a Hirdető Iroda vezetésére.
  • 88 éve, 1936. augusztus 30-án Szentesre látogattak Lőrincz Márton és Zombory Ödön olimpiai bajnokok, akik részt vettek a Tóth József Színházban rendezett birkózóversenyen. Az ünnepélyes fogadás alkalmával Lőrincz Márton felajánlotta Szentes városának az olimpián nyert tölgyfacsemetéjét.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. augusztus 30-án született Gálfy Sándor (1867–1909) városi tisztviselő, újságíró, lapszerkesztő, a Szentesi I. 48-as Népkör főjegyzője, az Iparos Ifjak Önképző Körének elnöke.

Augusztus 31.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 178 éve, 1846. augusztus 31. és szeptember 2. között gróf Széchenyi István a Tisza szabályozási munkálatainak megindítása ügyében Szentesen időzött. Paleocapa olasz mérnök társaságában megszemlélte a térséget, tanulmányozva az ármentesítéssel kapcsolatos helyi elképzeléseket. Eredményes tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Boros Sámuel főbíróval, s találkozott Vásárhelyi Pál özvegyével, aki ekkor már Szentesen lakott húgánál, Sebők Erzsébetnél. (Széchenyi 1845. október 13–14-én járt első alkalommal Szentesen.)
  • 126 éve, 1898. augusztus 31-én villanyvilágítási próbát tartottak a szentesi Kossuth téren.
  • 117 éve, 1907. augusztus 31-én alapszabály ellenes működésre hivatkozva az alispán felfüggesztette a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) szentesi csoportjának működését. (Székházukat hatóságilag lezárták, pénztárukat lefoglalták.)
  • 114 éve, 1910. augusztus 31-én orkán erejű vihar tombolt Szentesen, amely tetemes károkat okozott a háztetőkben, valamint a kukoricatermésben.
  • 91 éve, 1933. augusztus 31-én Szentesen időzött dr. Lázár Andor igazságügy-miniszter, országgyűlési képviselő, s a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület székházában fogadta a szentesi gazdák több száz fős küldöttségét. Részt vett és beszédet tartott a gazdák megyeházán megrendezett gyűlésén.
  • 84 éve, 1940. augusztus 31-én a földművelésügyi miniszter rendelete heti 20 dekában állapította meg a zsírfejadagot.
  • 77 éve, 1947. augusztus 31-én országgyűlési választásokat tartottak Magyarországon. Szentesen a leadott szavazatok száma összesen 19.336 volt. (A szentesi választási eredmények: Magyar Függetlenségi Párt 7367 (38,1%), Magyar Kommunista Párt 5713 (29,54%), Független Kisgazda Párt 2937 (15,19%), Szociáldemokrata Párt 2141 (11,07%), Nemzeti Parasztpárt 674 (3,48%), Magyar Radikális Párt 276 (1,43%), Polgári Demokrata Párt 123 (0,65%), Független Magyar Demokrata Párt 57 (0,29%), Demokrata Néppárt 48 (0,25%). A koalíciós pártokra (MKP, SZDP, FKgP, NPP) tehát együttesen 11465 szavazatot adtak le, a szavazatok 59,29%-át. A legtöbb szavazatot a koalíción kívüli Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt) kapta. A választások eredményeként Szentesről Pardy Ferenc (MFP) és Erdei Mihály (MKP) került be a parlamentbe.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 132 éve, 1892. augusztus 31-én elhunyt Törs Kálmán (1843–1892) ügyvéd, író, újságíró, Szentes 1878–1892 közötti országgyűlési képviselője. (1906-ban utcát neveztek el róla a városban.)
  • 91 éve, 1933. augusztus 31-én hunyt el Bauer Henrik (1855-1933) neves építész, vállalkozó, a Rudas-fürdő úszócsarnokának, az óbudai Szent Margit Kórháznak stb. tervezője.

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 319 éve, 1705 augusztusában báró Ludwig Herbeville tábornagy, császári főparancsnok megindult seregével a Csallóközből Erdélybe, Rabutin de Bussy tábornagy megsegítésére. Károlyi Sándor, hogy az átvonuló német hadak élelmezését megnehezítse, a környékbeli városok és falvak lakosságát kiköltöztette otthonából. A vásárhelyi, mindszenti és szentesi lakosok Csongrád környékére húzódtak, így a császáriak mindenütt csak üres falvakat találtak. (Csongrád németek által történt megszállása után a szentesiek hazatértek városukba.)
  • 176 éve, 1848 augusztusának közepén a nemzetőri bizottmány gondoskodott a folyamatos utánpótlásról. A jelzett időben már 1953 gyalogos nemzetőr szerveződött 8 századba és 1 vadászcsapatba, továbbá 194 lovas alkotott 2 századot. A gyalogosoknak 566 szuronyos puskája volt, a többiek lándzsát és kiegyenesített kaszát kaptak. 162 lovasnak volt pisztolya és kardja, a többiek fokossal voltak fölfegyverezve.
  • 157 éve, 1867 augusztusában a lemondott Oroszi Miklós helyére Pulszky Ferencet választották Szentes országgyűlési képviselőjévé.
  • 142 éve, 1882 augusztusának közepén megkezdődött a Széchenyi út (ma Csongrádi út) kikövezése kongó téglával.
  • 123 éve, 1901 augusztusának közepén „Szent Anna” néven megnyílt az ötödik gyógyszertár a Nagyörvény utcában. A kiséri patika tulajdonosa Török János volt, de ténylegesen Derecskey Mihály okleveles gyógyszerész üzemeltette.
  • 120 éve, 1904 augusztusában Juhász Gyula költő hosszabb ideig Szentesen időzött édesanyja nővérénél. Innen írt levelet Kosztolányi Dezsőhöz: “Már jó ideje Szentesen vagyok, tusculánumban (magányos békés hely, menedék), egy park közepén, nyíló rózsák, virító szőlők, suttogó nyárfák társaságában. Életem legszebb – sőt talán boldog napjaim közé számítom ezeket, de máris elfog, itt is meglátogat az őszi sejtés, mely a nyárfák esti beszélgetéséből kihallik.”
  • 114 éve, 1910 augusztusában felépült a Szentes Vidéke Takarékpénztár Kossuth utcai új palotája, földszintjén a Brüll-féle áruházzal. Tervezője Mészáros Sándor építész. (Később Gyermekkórház, majd Kisegítő Iskola; ma Földhivatal.)
  • 110 éve, 1914 augusztusának végén a szentesi megyei kórházat hadikórházzá alakították át, ahová szeptemberben megérkeztek az első sebesültek.
  • 109 éve, 1915 augusztusában az újabb lóosztályozások eredményeként 2000 lovat vittek el Szentesről katonai célokra. (1917 őszéig több mint 4000 lovat szállítottak el a városból behívás és szabad vásár útján.)
  • 105 éve, 1919 augusztusában hunyt el dr. Kiss Béla városi főjegyző.
  • 80 éve, 1944 augusztusában a szentesi cigányzenészek több alkalommal térzenét adtak a bombakárosultak javára. Az első bemutatóra augusztus 13-án délután került sor a Kossuth téren. A térzenét a városban élő mintegy 30 cigányzenészből alakított egyesített zenekar adta, Baktai János és Lehota Lajos cigányprímások vezetésével.
  • 79 éve, 1945 augusztusában többnapos látogatásra Szentesre érkezett Szegfű Gyula neves történész, akivel a Magyar Alföld terjedelmes interjút készített.
  • 79 éve, 1945 augusztusában Váradi Hédi színművésznő pesti kislányként fél éven át Szentesen élt. 1945 nyarán itt szerepelt először nyilvánosság előtt, amikor a MADISZ színjátszó csoportjának előadásán verseket szavalt.
  • 56 éve, 1968 augusztusában megalakult a városi tanács tervcsoportja mellett társadalmi alapon működő Kurca Bizottság, amely feladatának tartja a régóta napirenden lévő rendezés fokozatos megoldását. Már készül a Kurca-part feltöltésének, parkosításának, a sétányok kialakításának és fásításának a terve. Szeptemberben megkezdődik a munka, iskolák, üzemek és egyéb kollektívák bevonásával.
  • 54 éve, 1970 augusztusában az árvíz- és belvízkárok súlyosan érintették a helyi mezőgazdasági nagyüzemeket. A kárfelmérés szerint kipusztult 2527 kh szálastakarmány, 152 kh ipari növény és 125 kh zöldség. Ezeken túl a nagyüzemek 1000 kh szántóterületet nem tudtak beültetni a talaj víztelítettsége miatt. A kár értéke meghaladta a 24 millió forintot.
  • 49 éve, 1975 augusztusában a Kormány Tájékoztatási Hivatala - papírellátási nehézségekre hivatkozva - visszavonta a Szentesi Élet c. havilap kiadási engedélyét. Az 1968-ban indult városi újság előfizetőinek száma ekkor elérte a hétezret. (A kényszerszünet 1978 márciusáig tartott.)
  • 46 éve, 1978 augusztusában megnyílt az új gyógyszertár a Klauzál utcai lakótelepen.
  • 45 éve, 1979 augusztusában a MÁV szentesi csomópontján belül megkezdte működését a Szentes Körzeti Üzemfőnökség. Az új szervezeti egységhez 17 állomás és két vontatási telep tartozik; a dolgozók száma megközelíti az ezer főt; vezetője Borsi István.
  • 43 éve, 1981 augusztusában az ATIVIZIG szentesi szakaszmérnökségének tervezésében és kivitelezésében új gyaloghíd épült a Kurcán. A 24 tölgyfa cölöpre épült 45 méter hosszú és 1,5 méter széles fahíd a kiséri városrészt és a Széchenyi-ligetet köti össze. (A híd 1982 májusában – a Szentesen megrendezett országos eszperantó béketalálkozó emlékére – az Eszperantó-híd elnevezést kapta.)
  • 39 éve, 1985 augusztusában elkészült a Klauzál Utcai Általános Iskola korszerű tornaterme.
  • 35 éve, 1989 augusztusának végén Szentesre látogatott dr. Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Programja során találkozott a gazdasági- és pártszervezeti vezetőkkel, értelmiségiekkel, valamint az új pártok és szervezetek tisztségviselőivel.
  • 35 éve, 1989 augusztusában a Szentesi Élet alcímében első alkalommal jelent meg a „Várospolitikai lap” megnevezés. Ezt megelőzően évtizedeken át az „MSZMP Szentes Városi Bizottsága és a Városi Tanács lapja” megnevezés szerepelt. Az alcímváltás jelezni kívánta, hogy a jövőben a városi újság a helyben működő valamennyi politikai és társadalmi szerveződésnek helyet fog biztosítani.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Labádi Lajos - Tímár Ferenc: Boros Sámuel (1787-1866). Szentesi Mozaik, 2003. december 27.
  2. ↑ Filó János (1823-1897) református lelkész gyászjelentése. e-Könyvtár Szentes, 1897
  3. ↑ A korszak sajtója. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
  4. ↑ Labádi Lajos: Politikai küzdelmek áldozata - Száztíz éve történt: Sima Ferenc bukása (I.). Szentesi Élet, 2009. július 3.
  5. ↑ Labádi Lajos: Városépítő polgármester. Szentesi Élet, 2004. június 4.
  6. ↑ A "Fehér Ház" (az egykori Haris-ház helyén). A szentesi Vármegyeháza, 2003
  7. ↑ Feketéné Moldován Mária: Kisdedóvóktól az óvodapedagógusokig - 130 éves a szentesi óvoda II.. Szentesi Élet, 2006. július 14.
  8. ↑ Nagyajtósi István. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
  9. ↑ Egy diáklelkű tanár. Szentesi Élet, 2009. december 4.
  10. ↑ Nagyajtósi István: Szentes az irodalomban (hangfelvétel). e-Könyvtár Szentes, 1975
  11. ↑ Ordre des Palmes académiques. fr.wikipedia
  12. ↑ Dr. Fenyvesi István: Nagyajtósi István emléktáblájánál - Nemzedékek igényes nevelője, a francia Akadémiai pálma lovagja. Szentesi Élet, 2004. augusztus 13.
  13. ↑ Tímár Ferenc: Bese László (1926-2010) a Népművészet Mestere - emlékezés a feketekerámia atyjára. Szentesi Mozaik, NetSzemle, 2010. március 9.
  14. ↑ Mód László: Búcsú Bese Laci bácsitól. Szentesi Élet, 2010. február 26.
  15. ↑ Bese László fazekas mesterrel beszélget Kárpáti Lajos. e-Könyvtár Szentes, 2005
  16. ↑ Balázsi Irén: A Népművészet mestere lett a szentesi Bese László. delmagyar.hu, 2008. szeptember 4.
  17. ↑ Vidovics Ferenc: A Magyar Kultúra Lovagja. Szentesi Mozaik, 2005. január 26.
  18. ↑ Labádi L. - Tímár F.: A Petőfi Szálló képes története. Szentesi Mozaik, 2003. február 23.
  19. ↑ Labádi Lajos: Városunk leghíresebb vendéglőse. Szentesi Élet, 2004. október 15.
  20. ↑ Labádi Lajos: A nyári színkör megnyitása. Szentesi Élet, 2004. augusztus 13.
  21. ↑ Labádi Lajos: Hadisegélyes asszonyok tüntetése. Szentesi Élet, 2003. március 7.
  22. ↑ Szélpál I. - Tímár F. - Vidovics F.: Elment Zsoldos Dódi bácsi. Szentesi Mozaik, 2003. január 27.
  23. ↑ Tímár F.: Dr. Zsoldos Ferenc. Szentes város díszpolgárai, 2003
  24. ↑ A szabadságharc időszaka. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
  25. ↑ Labádi Lajos: Önkényuralmi közigazgatás. Szentesi Élet, 2010. szeptember 10.
  26. ↑ Vidovics Ferenc: Annák Pincezáró Búcsú-kiállítása. Szentesi Mozaik, 2004. május 25.
  27. ↑ Temesvári Kriszta, László Anna: Tíz vers, tíz rajz. e-Könyvtár Szentes, 1991
  28. ↑ Lovas József: A tanító ember. Szentesi Élet, 2002. július 12.
  29. ↑ Labádi Lajos: Klauzál Gábor (1804-1866) - 200 éve született városunk pártfogója. Szentesi Élet, 2004. november 19.
  30. ↑ Szentes, Klauzál utca. Google Térkép
  31. ↑ Klauzál Gábor Általános Iskola. (honlap). (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  32. ↑ Labádi Lajos: Egykor jószágigazgatók, szolgabírók lakták - A Gólyás-ház múltja (II.). Szentesi Élet, 2005. május 27.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_augusztus&oldid=20435211”