Nagyajtósi István
| Nagyajtósi István | |
| Született | Krcselics István 1908. augusztus 1. Nagybecskerek |
| Elhunyt | 1989. november 21. (81 évesen) Csongrád |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Ferenczi Margit tanítónő[1] |
| Foglalkozása | gimnáziumi tanár |
 | |
| Nagyajtósi István aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyajtósi István, született Krcselics (Nagybecskerek, 1908. augusztus 1. – Csongrád, 1989. november 21.[2]) a szentesi gimnázium magyar-francia szakos középiskolai tanára, francia nyelvkönyvek szerzője. Kimagasló nyelvoktatói munkájának elismeréseként a Francia Köztársaságtól 1981-ben megkapta az Akadémiai Pálmák Érdemrend legmagasabb fokozatát.
Származása, pályakezdése
[szerkesztés]A soknemzetiségű vajdasági településen, Nagybecskereken született. Édesapja, a szerb nemzetiségű Krcselics Miklós után születésekor a Krcselics István nevet kapta. Édesanyja Greskovits Ilona magyar nemzetiségű volt. Gyermekkorában szerbül, magyarul, németül és franciául tanult. Az első világháború idején Budapestre költözött családjával. A Werbőczy Gimnáziumban érettségizett 1926-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója lett. 1931-ben szerzett oklevelet. A nagy gazdasági válság idején alkalmi munkákból élt,[3] míg 1933-ban a szentesi reálgimnázium elfogadta pályázatát.
Szentesre még Krcselics Istvánként érkezett,[4] de 1934-ben magyarosította nevét. Eleinte „óraadó helyettes tanár”, ami a legalacsonyabb bérezési és szakmai kategóriát jelentette. Szinte bármilyen tantárgy tanítását köteles volt elvállalni: a francia társalgási órák mellett tanított természettant, földrajzot, németet,[5] később történelmet, sőt éneket is.[6] 1937-től feljebb lépett a ranglétrán: „helyettes tanár”-rá nevezték ki, ettől fogva már szaktárgyait taníthatta teljes óraszámban.[7] 1938-tól „rendes tanár”.[8] 1942-ben olasz nyelvi képzésben vett részt és néhány évig olasz nyelvet is oktatott.[9] Mindeközben az ifjúsági könyvtárat, majd a tanári könyvtárat is vezette.[10] Szorosan vett szaktárgyi oktatói tevékenységén kívül kitűnt az iskolai és iskolán kívüli ünnepi és egyéb rendezvényeken elmondott színvonalas beszédeivel is.
A katedrán
[szerkesztés]A tanítványi visszaemlékezés és a kollégák elbeszélése alapján Nagyajtósi Istvánt a humanitás, a kellő szigor, a rendkívüli tárgyi tudás és a kiváló előadói készség jellemezte. Irodalom óráira évtizedekkel később is szívesen emlékeznek egykori diákjai. Közéjük tartozik Lengyel István történész, egyetemi tanár:
Felolvasásai, szövegértelmezései, különösen pedig a versmagyarázatai egyenesen lebilincselőek voltak. … Felolvasott egy szövegrészt vagy verset, s utána elkezdte nekünk magyarázni, hogy miért szép és miért éppen így szép. Megkérdezte: lehetett volna-e ezt másként is megírni? És rávezetett bennünket, hogy akkor egészen más lett volna az egésznek az értelme. Ez nemcsak új, de lenyűgöző is volt számunkra.[11]
Igazán a francia oktatásban végzett munkája révén vált híressé:[12] sok kiadást megért francia nyelvkönyvek szerzője volt és nevéhez fűződik Szentesen a franciatanítás máig is élő új szervezeti formájának megalkotása: a francia tagozaté,[13] amely a franciatanárok, egyetemi oktatók egész sorát indította el pályájukon.[14] Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár mondta róla egy francia-magyar nyelvű rádióműsor bevezetőjében, hogy voltak évek, amikor az ELTE francia tanszékének oktatói és hallgatói javarészt Nagyajtósi tanítványai közül kerültek ki.[15]
A szentesi Horváth Mihály Gimnázium francia nyelvoktatásának magas színvonala és Nagyajtósi István pedagógiai tevékenysége felkeltette a francia nagykövetség figyelmét is. Ennek eredményeként 1981 márciusában megkapta a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének egyik rendjelét, az Akadémiai Pálmák Érdemrend legmagasabb, lovagi fokozatát. Az elismerésül szolgáló dokumentumot a Francia Köztársaság nevében Laurent Deshusses, a francia nagykövetség tanácsosa adta át.[16]
Pedagógusi egyéniségét egy szakfelügyelői megjegyzés hűen fejezi ki:
Ama ritka emberek közé tartozik, akinek az az ambíciója, hogy tanár legyen.”[17]
Művelődéstörténeti tevékenysége
[szerkesztés]Lokálpatriótaként szívós alapossággal kutatta, és számos írásában, előadásaiban ismertette Szentes irodalom- és művelődéstörténeti vonatkozásait.[18] Mint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja publikációit is főként ezekben a témákban jelentette meg. Írásait közölte a Szentesi Élet c. helyi lap, a Csongrád megyei Hírlap, valamint a gimnázium évkönyvei. Ezen munkáiból válogatást közöl a 2008-ban Mészáros Júlia szerkesztésében kiadott „Nagyajtósi István” c. kötet.[19][20]
Költészete
[szerkesztés]Kevesen tudták, hogy élete során verseket is írt. Néhány versét az Új Ember c. katolikus hetilap közölte Márk István névvel. Halála után volt kolléganője, Bácskai Mihályné gyűjtötte csokorba a tanár úr verseit, s adta ki „Hess öregúr! Nagyajtósi István versei” címen. A szerkesztő a bevezetőben így ír:
Fel kell tennünk a kérdést: Nagyajtósi István csak azért verselhetett, mert tudta, hogy milyen a művészi versforma, ismerte a ritmusképleteket, rímfajtákat? Hivatkozhatnánk arra, hogy amikor a Vigília megjelentette Márk István verseit, akkor közismerten igényes szerkesztők kezén jutott át a kézirat. Nem kell azonban érvekkel felvértezett kritikusnak lenni ahhoz, hogy felfigyeljünk a költői véna félreismerhetetlen jeleire.[21]
Könnyed eleganciával tudott bánni a szavakkal és formákkal. Költeményeiben megtalálhatóak a rövid, bölcselkedő gondolatok, emberi, családi kapcsolatokról szóló emlékek és a természeti táj szépségét bemutató hangulatos versek. Az 1990-ben megjelent versgyűjteményén kívül a Szentes irodalmi emlékei c. kötetben is olvashatóak válogatott költeményei.[22]
Tagságai
[szerkesztés]1942-től a szentesi katolikus egyházközség[23] képviselőtestületének tagja, a szentesi Vöröskereszt Egyesület titkára.[24] 1955-től a TIT szentesi szervezetének tagja, 1957-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja.[25]
Kitüntetései
[szerkesztés]- Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1955)
- Szentes Város Fejlesztéséért emlékérem (1969)[26]
- Kiváló Munkáért (1978)
- TIT Aranyoklevél (1978, 1982)
- Akadémiai Pálmák Érdemrend (1981)
- TIT Jubileumi oklevél (1985)[27]
Emlékezete
[szerkesztés]
2004-ben az 1949-ben érettségizett diákjai emléktáblát helyeztek el tiszteletére a Horváth Mihály Gimnázium folyosóján.[28] Az evangélikus temetőben díszes családi sírhelye található.[29]
Tankönyvei
[szerkesztés]- Francia nyelvkönyv a gimnáziumok I. osztálya számára (Gergely Mihállyal) Budapest, Tankönyvkiadó, 1966. (9 kiadást ért meg)
- Francia nyelvkönyv a gimnáziumok II. osztálya számára. Budapest, Tankönyvkiadó, 1967. (6 kiadást ért meg)
Verseskötete
[szerkesztés]- Hess, öregúr! Nagyajtósi István versei. Szerk.: Bácskai Mihályné. Szentes, 1990.
Kulturális témájú írásaiból
[szerkesztés]- Magyar írók szentesi kapcsolatai. Csongrád megyei Hírlap 1958. jún. 22. (megjelent: Nagyajtósi István (1908 – 1989) Szerk.: Mészáros Júlia. Szentes, 2008.)
- Nagy emlékek egy kis utcában. Megszólal a történelem. Szentesi Élet 1968. máj. (e-Könyvtár Szentes)
- Emlékezés 1944 március 20-ra. Krónika – A szentesi Horváth Mihály Gimnázium életéből 1975/76 – 1983/84. Szentes, 1984.
- Dr. Soltész Gyula. 1884-1959. A Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971.
- A numerus vagy ritmus kérdése Arany Vojtina-levelelben. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve. 1949/50 – 1969/70. Szerk.: Gidófalvy György. Szentes, 1971.
- Műemlékek, nevezetes épületek. A Szent-Anna templom. Szentesi Élet 1972. jan.
- Műemlékek, nevezetes épületek. Horváth Mihály Gimnázium. Szentesi Élet 1972. febr.
- Városunk nagy fia. Szentesi élet 1973. dec. (Tóth József színészről)
- Szentes a magyar szépirodalomban. Szentesi tanulmányok. Az 1975. évi honismereti napok előadásai. 53-56. o. Szeged, Somogyi Kvt., 1977.
- Dr. Vass István emlékezete. Szentesi Élet 1979. febr.
- Szentes kulturális élete, 1849-1918. Szentes, 1986. (kézirat a Szentes Városi Könyvtárnak dedikálva – e-könyvtár Szentes)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagyajtósi Istvánné Ferenczi Margit ny. tanítónő gyászjelentése. In: Szentesi jelesek síremlékei, gyászjelentései (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Nagyajtósi István ny. gimnáziumi tanár gyászjelentése. Szentes, 1989. In: Szentesi jelesek síremlékei, gyászjelentései (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Fenyvesi István: A francia akadémia pálma lovagja. Módszertani Közlemények. Szeged, 2007. 5. sz. (idézi: Nagyajtósi István. Szerk.: Mészáros Júlia. Szentes, 2008. o.)
- ↑ A Szentesi M. Kir. Állami Horváth Mihály Reálgimnázium Értesítője, 1933-1934. Archiválva 2017. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szentes, 1934. 36. o. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Értesítő, 1934-1935. Szentes, 1935. 46-47. o.
- ↑ Értesítő, 1935-1936. Szentes, 1936. 92. o.
- ↑ Értesítő, 1937-1938 Archiválva 2017. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Szentes, 1938. 14., 22-23. o.
- ↑ Évkönyv, 1938-1939. Szentes, 1939. 15. o.
- ↑ Évkönyv, 1942-1943 Archiválva 2017. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Szentes, 1943. 7., 12-13. o.
- ↑ Évkönyv, 1949/50-1969/70. Szentes, 1971. 50. o.
- ↑ Lengyel István: „Miért szép, és miért éppen így szép?” i. m. Nagyajtósi István (1908 – 1989) Szerk.: Mészáros Júlia. Szentes, 2008. 94. o.
- ↑ Fenyvesi I. i. m.
- ↑ A francia nyelvi tagozatról Archiválva 2017. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a Horváth Mihály Gimnázium honlapján (www.hmg.hu)
- ↑ Bácskai Mihály: Egyszer el kell válnunk, engedve csöndesen. Nagyajtósi István halálára. Szentesi Élet 1990. jan. 6. o. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Bácskai Mihályné: Nyolcvanéves a „Nagy Monsieur”. Egy különös lovag 55 szentesi éve. Csongrád megyei Hírlap 1988. júl. 28.
- ↑ Magas francia kitüntetés. Egy életmű elismerése. Csongrád megyei Hírlap 1981. márc. 29.
- ↑ Majtényi András: „Szentesibb” lett sok helybelinél.Szentesi Élet 1978. okt. 4. o. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Szentes a magyar szépirodalomban - 42 perces előadásának hangfelvétele. Szentes, 1975. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Vanó Éva: Nagyajtósi emlékkönyv. In: Szentesi Élet 2008.10.17. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Nagyajtósi István (1908–1989) - Az emlékkönyv bemutatója a Könyvtárban. In: Hangfelvételek, riportok. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Hess, öregúr! Nagyajtósi István versei. Szerk.: Bácskai Mihályné. 1. o.
- ↑ Szentes irodalmi emlékei. Szerk. Vágvölgyi Zoltán. Szentes, 2016. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ A Szent Anna Plébánia Archiválva 2017. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben weboldala (www.szentannaplebania.hu)
- ↑ Évkönyv, 1942-1943. Archiválva 2017. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Szentes, 1943. 15. o.
- ↑ Szentesi ki kicsoda? Szerk.: Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. Szentes, 1988. 153. o. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Szentes város fejlesztéséért - Kiosztották az emlékplaketteket. In: Szentesi Élet 1969. november (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Szentesi ki kicsoda? Szerk.: Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. Szentes, 1988. 153. o. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Dr. Fenyvesi István: Nagyajtósi István emléktáblájánál - Nemzedékek igényes nevelője, a francia Akadémiai pálma lovagja. In: S zentesi Élet 2004.08.13. (e-Könyvtár Szentes)
- ↑ Nagyajtósi István nyughelye a Matolay család kriptájában. Evangélikus temető, Szentes. In: Szentesi jelesek síremlékei, gyászjelentései (e-Könyvtár Szentes)
Róla szóló irodalom
[szerkesztés]- Magyar László: Szentesi arcképek. Nagyajtósi István. Szentesi Élet, 1973. aug. 4. o. (e-Könyvtár Szentes)
- Magas francia kitüntetés. Egy életmű elismerése. Csongrád megyei Hírlap 1981. márc. 29.
- Bácskai Mihályné: Nyolcvan éves a „Nagy Monsieur”. Egy különös lovag 55 szentesi éve. Csongrád megyei Hírlap 1988. júl. 28.
- Bácskai Mihály: Egyszer el kell válnunk, engedve csöndesen. Nagyajtósi István halálára. Szentesi Élet 1990. jan. 6. o. (megjelent még: Hess, öregúr! Nagyajtósi István versei. Szentes, 1990.; A szentesi Horváth Mihály Gimnázium évkönyve, 1984-1990. – In memoriam: Nagyajtósi István címmel)
- Nagyajtósi István. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
- Fenyvesi István: A francia akadémiai pálma lovagja. Módszertani Közelemények. Szeged, 2007. 5. sz. (megjelent még: Nagyajtósi István (1908-1989). Szerk.: Mészáros Júlia. Szentes, 2008.; Fenyvesi István: Időséta: Szentes – Szeged – szlávok. I. kötet. Szeged, Bába K., 2011.) 224-231. o.
- Nagyajtósi István (1908 – 1989). Szerk.: Mészáros Júlia. Szentes, 2008.