Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - február

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Február 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 131 éve, 1893. február 1-jén megalakult a Szentes Kerületi Betegsegélyező Pénztár.
  • 131 éve, 1893. február 1-jén megnyílt Ehrlich Laura városi segéllyel fenntartott magánóvodája.
  • 128 éve, 1896. február 1-jén megnyílt a felsőpárti városi kisdedóvoda. Első óvónője a hódmezővásárhelyi születésű Nagy Etelka volt, aki Kistelekről érkezett Szentesre. (Paksiné Nagy Etelka 1925-ig vezette az óvodát, utóda dr. Szabó Zoltánné Beszédes Vilma lett.)
  • 124 éve, 1900. február 1-jén értekezletet tartott a helyi függetlenségi párt Pázmándy Dénest felléptetők csoportja, s többségi határozattal kimondta, hogy az újabb választáson Molnár Jenőt támogatja.
  • 119 éve, 1905. február 1-jén Tisza István miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását.
  • 105 éve, 1919. február 1-jén Jócsák Kálmán kormánybiztos nyugdíjazta dr. Nagy Sándor alispánt; az alispáni teendőket ettől kezdve dr. Csergő Károly vármegyei II. főjegyző látta el.
  • 90 éve, 1934. február 1-jén megalakult a „Hargitaváraljai” Jelképes Székelyközség szentesi társközsége.
  • 78 éve, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1946: I. törvénycikket, amely eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. Köztársasági elnökké Tildy Zoltánt választották.
  • 78 éve, 1946. február 1-jén nagyszabású politikai demonstrációra került sor Szentesen a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján. A Nemzeti Bizottság ünnepi felvonulást szervezett. A képviselő-testület díszközgyűlést tartott, amelyen megjelent a szovjet városparancsnok, Panov ezredes, valamint a szövetséges ellenőrző bizottság vezetője, Tyopkin ezredes. Vajda Imre polgármester megnyitója után a pártok szónokai méltatták a köztársaság kikiáltásának jelentőségét.
  • 75 éve, 1949. február 1-jén a Szentesi Nemzeti Bizottság megtartotta utolsó ülését. Téli Lajos alelnök megállapította, hogy „a Nemzeti Bizottság hivatását teljes mértékben betöltötte. Önzetlen, fáradhatatlan munkát végzett”. Kérte a jelenlévőket, hogy „a Magyar Függetlenségi Front Népi Bizottságában is hasonló módon dolgozzanak”.
  • 75 éve, 1949. február 1-jén megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes országos tanácsa. Elnök Rákosi Mátyás, alelnökök Dobi István és Erdei Ferenc, titkár Rajk László.
  • 72 éve, 1952. február 1-jén megalakult a Szentesi Építőipari KTSZ.
  • 42 éve, 1982. február 1-jén bevezették az ötnapos munkahetet a városi tanácsnál.
  • 35 éve, 1989. február 1-jén mintegy 70 fő részvételével megalakult a Szentes és Környéke Munkásőr Baráti Kör, amelynek titkárává Báthori Józsefet választották meg. A titkár elmondása szerint a spontán szervezkedés már 1988 novemberében megkezdődött. A kiváltó ok az aggodalom volt, egyrészt a munkásőrséget ért sorozatos támadások, másrészt a közéletben, s ezen belül az MSZMP-ben is felerősödött jobboldali törekvések miatt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 216 éve, 1808. február 1-jén született Szentesen Kiss Pál (18081880) református lelkész, aki 18361858 között szolgált szülővárosában, Szentesen. (Kiss Bálint esperes fia.).
  • 192 éve, 1832. február 1-jén Pesten született Buday József (18321901) tanító, lapszerkesztő, a Szentesi 48-as Népkör elnöke.
  • 76 éve, 1948. február 1-jén született Koszt György városi tűzoltóparancsnok.

  • 143 éve, 1881. február 1-jén 56 éves korában Nagyváradon elhunyt városunk szülötte, Meszéna István (18251881) volt 48-as huszártiszt, alezredes, zászlóaljparancsnok, a hódmezővásárhelyi újonctelep parancsnoka, utóbb bajai dandárparancsnok. Aradon 10 évi várfogságra ítélték, 1852-ben kegyelmet kapott. 1867/68-ban kereskedelmi államtitkár, 1869-től honvéd alezredes, majd ezredes.
  • 111 éve, 1913. február 1-jén 66 éves korában elhunyt Balázsovits Norbert (18471913) tanár, gimnáziumi igazgató, lapszerkesztő, megyei és városi képviselő, a Polgári Olvasókör és a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat választmányának volt elnöke, a Szentesi Kölcsönös Segélyező Szövetkezet alapítója és igazgatója, a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Körének alapítója és elnöke.
  • 108 éve, 1916. február 1-jén 80 éves korában elhunyt Pázmány Dániel (18361916) egykori református lelkész, Csongrád vármegye 18861914 közötti főlevéltárnoka.

Február 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 155 éve, 1869. február 2-án a szentesi választópolgárok egy csoportja – köztük vezető tisztviselők – úgy határozott, hogy a közelgő országgyűlési választáson balközép elvű képviselőt választ. Ezzel megalakult a Balközép-párt helyi szervezete.
  • 140 éve, 1884. február 2-án megalakul a Szentesi Kölcsönös Segélyező Szövetkezet.
  • 94 éve, 1930. február 2-án az MSZDP szentesi szervezete tisztújító közgyűlést tartott, amelyen megválasztották a 11 fős végrehajtó bizottság és az 5 fős ellenőrző bizottság tagjait.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 170 éve, 1854. február 2-án született Bóna Sándor (1854-1900) gimnáziumi tornatanár.
  • 154 éve, 1870. február 2-án született Szentesen dr. Csúcs János (1870-1924) Csongrád vármegye 1922-25 közötti főispánja, a szentesi református egyház főgondnoka, egyházmegyei tanácsbíró, zsinati képviselő, a Szentesi Kisgazda Szövetség díszelnöke.

Február 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 149 éve, 1875. február 3-án Tisza Kálmán parlamenti beszédében feladta a Balközép-párt programját. („Szögre akasztja” a bihari pontokat.)
  • 137 éve, 1887. február 3-án a városi képviselő-testület egyhangú lelkesedéssel Szentes díszpolgárává választotta az emigrációban élő Kossuth Lajost.
  • 117 éve, 1907. február 3-4 között Szentesen vendégszerepelt Reményi Jenő hegedűművész.
  • 116 éve, 1908. február 3-án a belügyminiszter alapszabály ellenes működés miatt betiltotta a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) szentesi csoportjának működését. (53 személy ellen kihágási eljárás indult.)
  • 49 éve, 1975. február 3-án megkezdte működését az új orvosi rendelőintézet. A háromszintes, korszerű létesítmény terveit a szentesi születésű Oláh Péter építészmérnök készítette. Az átlagosan napi ezer beteg ellátását biztosító új egészségügyi intézmény igazgató főorvosa dr. Gyovai Lajos.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 81 éve, 1943. február 3-án született dr. Petri István Sándor sebész, osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens.

  • 112 éve, 1912. február 3-án hunyt el Zsoldos Ferenc (1865-1912) gépészmérnök, gyáros, városi és megyei képviselő, a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a Szentesi Önkéntes Tűzoltóság főparancsnoka, a Műkedvelők és Műpártolók Társaságának igazgatója.

Február 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 128 éve, 1896. február 4-én beiktatták Petrovics Soma szentesi evangélikus lelkészt az újonnan szervezett csongrád-csanádi egyházmegye esperesi hivatalába.
  • 124 éve, 1900. február 4-én megtartották az időközi országgyűlési pótválasztás második fordulóját Szentesen. Dr. Molnár Jenő 1001, Dienes Márton 807 szavazatot nyert, tehát a Függetlenségi 48-as Párt jelöltje került ki győztesen.
  • 116 éve, 1908. február 4-én kigyulladt és leégett Kain Dezső Céhház utcai ecetgyára.
  • 78 éve, 1946. február 4-én a köztársasági elnök Nagy Ferencet (FKgP) nevezte ki miniszterelnökké.
  • 77 éve, 1947. február 4-én a Független Kisgazdapárt országos politikai bizottsága kizárt a pártból 13 képviselőt a köztársaság elleni összeesküvésben való részvételük és a jobboldali politikai magatartásuk miatt.
  • 45 éve, 1979. február 4-én a Városi Galériában megnyílt Korniss Péter fotóművész kiállítása.
  • 41 éve, 1983. február 4-én a Városi Galériában megnyílt Reich Károly grafikusművész kiállítása. Megnyitót mondott Szabó G. László.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 69 éve, 1955. február 4-én hunyt el Böszörményi Jenő (1882-1955) szentesi református lelkész, egyházmegyei tanácsbíró, zsinati tag, városi és megyei képviselő, novellaíró, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, a nagykőrösi Arany János Társaság, a szegedi Dugonics Társaság tagja, Móricz Zsigmond barátja.
  • 53 éve, 1971. február 4-én 71 éves korában elhunyt Antal Endre (19001971) városi főmérnök, több szentesi középület (Központi Református Népiskola, Dózsa-ház, kórházi kápolna stb.) és a csongrádi református templom tervezője.

Február 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. február 5-én a szentesi hetivásáron lefogtak két szentesi lakost (Kovalik Józsefet és Skultéti Zsuzsannát), kiket tettenértek a "királyi felsőbbség" ellen szóló gúnyiratok és lázító nyomtatványok osztogatásában. Tettükért a Nagyváradi Cs. Kir. Haditörvényszék előtt kellett felelniük.
  • 135 éve, 1889. február 5-én Rudolf trónörökös halála felett gyászistentiszteletet tartottak a református nagytemplomban. A szertartást Filó János lelkész végezte. „Mióta a templom fundamentumát letették, nem volt benne annyi nép. Nemcsak a padok, de a padok közt levő közterek is zsúfolva voltak, hogy szinte ember-ember hátán volt” – tudósított a Szentesi Lap. (A katolikus templomban koporsó kitétellel február 7-én tartottak gyászmisét Rudolf trónörökös lelki üdvéért.)
  • 118 éve, 1906. február 5-én megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének szentesi csoportja. (Elnök: Labádi Pál; a tagok száma 229 fő.)
  • 118 éve, 1906. február 5-én a városi közgyűlés határozatot hozott az országutak fásításáról. Végrehajtására 10 évi időtartamot állapított meg, kikötve, hogy a várostól 5 km távolságig eperfák, az azon túl eső útvonalakon pedig akácfák ültetendők.
  • 115 éve, 1909. február 5-én újjáalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének szentesi csoportja. Az alispán formai okokra hivatkozva továbbra sem engedélyezte a csoport működését.
  • 113 éve, 1911. február 5-én átadták a forgalomnak a Berekhát nevű feltételes vasúti megállóhelyet.
  • 88 éve, 1936. február 5-én a belügyminiszter rendelete alapján a polgármester a szentesi függetlenségi és 48-as népkörök helyiségeit lezáratta, ingó és ingatlan vagyonukat hatósági zár alá helyezte, majd elárvereztette.

Születések, halálozások[szerkesztés]


Február 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 43 éve, 1981. február 6-án a Városi Galériában megnyílt a levéltár munkatársai által rendezett Szentes közigazgatása 17201950 c. helytörténeti kiállítás. Megnyitót mondott Csorba György tanácselnök.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 113 éve, 1911. február 6-án született Szentesen Örkényi Strasszer István (19111944) Wolfner Gyula-díjas szobrászművész. Alkotásait a Nemzeti Galéria, a Zsidó Múzeum és a Legújabbkori Történeti Múzeum őrzi. (1969-ben emléktáblát helyeztek el József Attila utcai szülőháza falán.)
  • 92 éve, 1932. február 6-án született Szabó Róbert újságíró, lapszerkesztő, rádiószerkesztő.
  • 86 éve, 1938. február 6-án született Kiss Attila gépészmérnök, szakíró.
  • 77 éve, 1947. február 6-án született dr. Geönczeöl Tibor sebész főorvos.

  • 58 éve, 1966. február 6-án elhunyt dr. Csipke Zoltán (1899-1966) gyógyszerész, a budapesti egyetem fővegyésze, magántanára, docense, az egyetemi gyógyszertár vezetője, Szentes szülötte.

Február 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 153 éve, 1871. február 7-én megkezdődött Szentesen a polgári leányiskolai képzés. Az oktatás 36 tanulóval, egy nevelőnővel és két óraadó tanárral indult. A kétosztályosra tervezett intézmény 1891-re négyosztályos tanodává fejlődött, száznál több növendékkel és 13 fős tantestülettel.
  • 110 éve, 1914. február 7-én bemutatták Szentesen Edison új találmányát, a kinetofont (beszélő mozi).
  • 79 éve, 1945. február 7-én megindult Szentesen a Magyar Alföld c. demokratikus napilap. (Felelős szerk.: Magyar Tibor. 1949 végén beolvadt a Viharsarok c. megyei újságba.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 86 éve, 1938. február 7-én született dr. Veszelovszky Iván szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens.

Február 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. február 8-án az Udvari Haditanács javasolta I. Ferencnek, hogy indítson háborút I. Napóleon francia császár ellen.
  • 175 éve, 1849. február 8-án gróf Vécsey Károly tábornok parancsára a Szentes városi tanács intézkedett egy katonai kórház felállításáról. A 180 ágyas kórház helye a központi református és katolikus népiskolák voltak. Felügyelő biztosokul Dózsa Lajos tanácsnokot és Sass Károly seborvost nevezték ki. A berendezett katonai kórház parancsnoka Debnár József kapitány lett.
  • 126 éve, 1898. február 8-án Sima Ferenc szentesi képviselő nagyhatású beszédet tartott a parlamentben az agrárszocializmus kérdéséről. Ismertette a mozgalom keletkezésének és terjedésének legfőbb okait, feltárva az alföldi földművelő munkásság legégetőbb problémáit.
  • 79 éve, 1945. február 8-án megindult Szentesen az Ifjúság c. újság, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség szentesi szervezetének lapja. (Tíz nappal később betiltották.)

Születések, halálozások[szerkesztés]


Február 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. február 9-én a városi képviselő-testület megtartotta alakuló közgyűlését a Központi Református Népiskola nagytermében. Bálint László polgármester emelkedett szavakkal méltatta azt a tényt, hogy az oly terhes 11 év után ismét alkalom nyílt az „önkormányzati tér” elfoglalására.
  • 108 éve, 1916. február 9-én a miniszterelnök elrendelte a 10 mázsán felüli cukorkészletek állami felvásárlás céljából történő zárolását, valamint Cukorközpont felállítását.
  • 94 éve, 1930. február 9-én a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) szentesi csoportja megtartotta tisztújító közgyűlését. A helyi szervezet elnökévé ifj. Szőke Ferencet, jegyzőjévé Molnár Mihályt választották meg.
  • 41 éve, 1983. február 9-én a Művelődési és Ifjúsági Házban a Humoristák estjén fellépett Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter, Boncz Géza és Lehr Ferenc.
  • 37 éve, 1987. február 9-én a Tóth József Színházteremben sikeres hangversenyt adott a nemzetközi hírű Magyar Rádió Gyermekkórusa. Vezényelt és a műsort vezette Reményi János.
  • 35 éve, 1989. február 9-én a Városi Galériában megnyílt a Tornyai János festménylelet c. kiállítás. A megnyitás előtt Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, a kiállítás rendezője előadást tartott az alkotóról, műveiről és azok kalandos sorsáról.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 169 éve, 1855. február 9-én született Szentesen dr. Reis Sámuel (1855-1932) orvos, városi és megyei képviselő, a szentesi izraelita hitközség volt elnöke. (52 éven át szolgált orvosként Szentesen.)
  • 160 éve, 1864. február 9-én született Szentesen Nagy Ibolya (18641946) színésznő, 1886-tól a Nemzeti Színház művésze, 1923-tól örökös tagja. 1924-ben arany gyűrűvel tüntették ki.

  • 140 éve, 1884. február 9-én hunyt el gróf Cziráky János (1818-1884) kir. biztos, főtárnokmester.
  • 114 éve, 1910. február 9-én 82 éves korában elhunyt Szűrszabó Nagy Imre (1828-1910) földbirtokos, városi képviselő, nemes adományozó, a volt Kispiac téri ártézi kút és a Református Kör székházának építtetője. (1906 óta utca őrzi nevét Szentesen.)

Február 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 162 éve, 1862. február 10-én Petrovics István királyi biztos kinevezte Kamocsay János közigazgatási tanácsnokot Szentes város polgármesterévé.
  • 160 éve, 1864. február 10-én megalakult az első Szentesi Temetkezési Egylet. Tagok száma 664 fő.
  • 160 éve, 1864. február 10-én Petrovich István főispáni helytartó – az első alispán és a szentesi polgármester véleményes jelentése alapján – cáfolta és megalapozatlannak minősítette Szűrszabó Nagy Jánosnak és társainak a szentesi rendezett tanács megszűntetésére vonatkozó panaszos beadványában foglaltakat.
  • 130 éve, 1894. február 10-én Sima Ferenc beszédet mondott a parlamentben a Csongrád megyében tapasztalható hatósági visszaélésekről.
  • 124 éve, 1900. február 10-én megalakult a Szentesi Földmívelő Munkások Egylete. (Ideiglenes elnök: Török Sándor. Az egylet alapszabályát a belügyminiszter 1901. május 28-án hagyta jóvá.)
  • 105 éve, 1919. február 10-én a tüzelőanyag hiánya miatt a Krausz Testvérek gőzmalma és fűrésztelepe beszüntette működését. A szénhiány miatt nem üzemelt a városi fürdő sem.
  • 78 éve, 1946. február 10-én megtartotta átalakuló közgyűlését a Kaján-Határrészi Gazdakör, amely kimondta csatlakozását a Magyar Parasztszövetséghez.
  • 77 éve, 1947. február 10-én Párizsban a Szövetséges Nagyhatalmak aláírták Magyarországgal, Romániával, Olaszországgal, Bulgáriával és Finnországgal a békeszerződést.
  • 49 éve, 1975. február 10-én Szentesen vendégszerepelt a Kossuth-díjas Tátrai vonósnégyes.
  • 36 éve, 1988. február 10-én a Tóth József Színházteremben nagysikerű előadást tartott Nagy Bandó András népszerű humorista.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 166 éve, 1858. február 10-én született Tarnóczi Mihály (18581911) földmunkás-kubikos, a korai szentesi szocialista munkásmozgalom vezéregyénisége.

  • 130 éve, 1894. február 10-én hunyt el Nagy Imre (1842-1894) városi gazdasági tanácsnok.

Február 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 145 éve, 1879. február 11-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Szentesi Református Tanítók Egylete, amelynek eredménye: elnök Torday József, jegyző Körtvélyessy Sándor, pénztárnok Kovács János, könyvtáros Kovács Lajos. (Az egylet korábbi elnöke Papp László volt.)
  • 142 éve, 1882. február 11-én ünnepélyesen megnyitották a szentesi jégpályát.
  • 131 éve, 1893. február 11-én fényes farsangi bál keretében felavatták az Úri Kaszinó Templom utcai (ma Kiss Bálint u.) új épületét, amelynek terveit Makay Endre, a megyeháza tervezője készítette. Az épületet 1957-ben a szentesi Állami Zeneiskola használatába adták, amely Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola néven ma is az épületben működik.
  • 118 éve, 1906. február 11-én megalakult az Országos Munkásvédő Szövetség szentesi csoportja. (Elnök: Cseri Sándor; a tagok száma 26 fő.)
  • 107 éve, 1917. február 11-én korcsolyaversenyt rendeztek Szentesen.
  • 41 éve, 1983. február 11-én a Tóth József Színházteremben sikeres koncertet tartott Demjén Ferenc és a V’Moto-Rock együttes.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 143 éve, 1881. február 11-én született Szentesen dr. Csák Béla (18811939) orvos, 19151936 között városi tiszti főorvos.
  • 133 éve, 1891. február 11-én született Szentesen Zolnay Dezső (18911966) gimnáziumi tanár, Zolnay Károly fia. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán magyar-latin-görög és francia szakos tanári oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt az Eötvös Kollégium diákja volt. 19141915, majd 19181949 között a szentesi gimnázium tanáraként működött. Eredményes tanári munkája elismeréseként 1942-ben címzetes igazgatói kinevezésben részesült.
  • 91 éve, 1933. február 11-én született Bucsány György középiskolai tanár, irodalomtörténész, Szentes díszpolgára.
  • 90 éve, 1934. február 11-én született Mészáros Júlia tanár, műv. osztályvezető.

  • 124 éve, 1900. február 11-én 85 éves korában elhunyt Kristó Nagy István (1816-1900) városi és megyei képviselő, volt református egyházi főgondnok, Szentes 1872-78 közötti polgármestere. (1906-ban utcát neveztek el róla, portréja a városi közgyűlési teremben látható.)
  • 40 éve, 1984. február 11-én 77 éves korában elhunyt dr. Blanckenstein János (19071984) ny. zeneiskolai zenetanár. Zenei pályája Debrecenben kezdődött, majd Budapesten a Nemzeti Zeneakadémián folytatódott zongora, orgona és karmesterképző szakon. Szentesen először a Zeneoktatói Munkaközösségben, majd az állami zeneoktatás megindulása után, 1957-től 1978-ig az Állami Zeneiskolában tanított. Az iskola egyik legeredményesebb, legkitűnőbb tanára volt.

Február 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 148 éve, 1876. február 12-én gyászünnepélyt tartottak Szentesen Deák Ferenc elhalálozása alkalmából. (1896-ban a szentesi vármegyeháza nagytermében leleplezték életnagyságú arcképét, Karlovszky Bertalan festőművész alkotását. 1906-ban utcát, utóbb iskolát neveztek el róla Szentesen.)
  • 127 éve, 1897. február 12-én Sima Ferenc szentesi országgyűlési képviselő a megválasztása ellen benyújtott óvások miatt lemondott mandátumáról.
  • 123 éve, 1901. február 12-én megindult a Szentesi Friss Újság című lap. (Kiadója és felelős szerkesztője Stark Nándor.)
  • 119 éve, 1905. február 12-én a II. szentesi 48-as kör tisztújító közgyűlésén dr. Tasnády Antalt választották a kör elnökévé. Kossuth Ferencet és gróf Apponyi Albertet díszelnökké választották.
  • 79 éve, 1945. február 12-én a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt helyi vezető testületei közös értekezletet tartottak, amelyen egység-megállapodást kötöttek. Ebben kimondták, hogy elfogadják a két párt „központi bizottságának” határozatait. Három-három tagból „tanácskozó szervezetet” hoztak létre. Kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a két párt együttműködése erősíti a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. A megállapodás aláírói: Vecseri Bálint, Dadi Imre, Mikecz János (MKP), Téli Lajos, Ambrus Albert, Papp Lajos (SZDP).
  • 75 éve, 1949. február 12-én közzétették az 1300/1949. sz. kormányrendeletet a tanyaközpontok kialakításának előmozdítására.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 165 éve, 1859. február 12-én hunyt el Vosits Ferenc (1812-1859) ügyvéd, városi jegyző.
  • 146 éve, 1878. február 12-én 80 éves korában elhunyt Leeb Mátyás (17981878) katolikus lelkész, apát-plébános, arany érdemkeresztes szentszéki ülnök, alesperes, aki 1828-tól haláláig, 50 éven át volt a szentesi római katolikus egyház plébánosa.
  • 140 éve, 1884. február 12-én 74 éves korában Szakácsiban (Szilágy megye) elhunyt László Imre (18101884) függetlenségi párti politikus, a 48-as Párt alapító tagja és elnöke, Szentes város 18691875 közötti országgyűlési képviselője.
  • 99 éve, 1925. február 12-én 92 éves korában elhunyt Zolnay Károly (1833-1925) tanár, gimnáziumi igazgató, a szentesi középiskolai oktatás megszervezője, városi és megyei képviselő, a szentesi református egyház főgondnoka, a Ferenc József Rend lovagja. (Életnagyságú portréja a Horváth Mihály Gimnázium dísztermében látható, Zolnay Géza alkotása /1926/. 1932 óta utca őrzi nevét Szentesen.)
  • 85 éve, 1939. február 12-én hunyt el Antal Endre (1858-1939) állampénztári igazgató.

Február 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. február 13-án Hunkár Antal kormánybiztos rendeletére Szentesről 600 gyalogos és 30 lovas nemzetőr indult a rácok által fenyegetett Szeged védelmére.
  • 135 éve, 1889. február 13-án megalakult a Szentesi Sport Egylet, amely a gimnáziumban folytatta tevékenységét, és több sportágat fogott össze.
  • 127 éve, 1897. február 13-án Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága határozatot hozott a Szentesen létesítendő megyei közkórház alapításáról.
  • 103 éve, 1921. február 13-án a Szentesi Kisgazda Párt előkészítő gyűlést tartott 34 tag részvételével.
  • 79 éve, 1945. február 13-án a 2. ukrán front csapatai felszabadították Budapestet.
  • 78 éve, 1946. február 13-án Futó Dezső kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő interpellált a belügyminiszternél a szentesi rendőrségen uralkodó állapotokról. Ismertette ifj. Lakos József volt rendőrkapitány letartóztatásának, megkínzásának és internálásának történetét, s szigorú vizsgálat elrendelését követelte. Az országos lapok is részletesen beszámoltak a botrányos esetről.
  • 78 éve, 1946. február 13-án a szentesi Kossuth téren sok ezres tömeg gyűlt össze Budapest felszabadításának egyéves évfordulójának megünneplésére. A nagygyűlés politikai demonstrációvá vált, a földreform eredményeinek védelmében. A résztvevők egy memorandumot készítettek a Magyar Nemzeti Kormányhoz címezve, amelynek lényege: „1. Szentes város új földtulajdonosai nevében követeljük a szentesi, Csongrád megyei reakciós földhivatal vezetőségének azonnali eltávolítását. 2. Követeljük továbbá a földreformtörvényhez egy pótrendelet sürgős kiadását, mely szerint a földosztó parasztság határozatait és a birtoklevelek osztásával végleges befejezéshez juttatja a földreformot…3. Követeljük a Magyar Nemzeti Kormánytól a közigazgatás, a rendőrség és az igazságügyi szervek sürgős megtisztítását a nép ellenségeitől, mert nem tűrhető tovább, hogy a múlt rendszer hívei aláássák a demokráciánkat…”
  • 76 éve, 1948. február 13-án az országgyűlés elfogadta az 1948: XVIII. törvénycikket a Kossuth-díjról. Az első díjazottak között volt a Szentesen élő és alkotó Koszta József festőművész. (A díjat március 14-én osztották ki.)
  • 50 éve, 1974. február 13-án a Városi Könyvtár és az Éliker Vállalat meghívására Szentesre látogatott Ipper Pál neves újságíró, s válaszolt a megjelent érdeklődők bel- és külpolitikai kérdéseire.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 112 éve, 1912. február 13-án született Patai Szabó Sándorné ny. vállalatigazgató, Szentes 1967-1971 közötti országgyűlési képviselője.

Február 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 172 éve, 1852. február 14-én Jurenák Eduárd lemondása következtében a cs. kir. megyefőnök Sréter Antalt nevezte ki Szentes polgármesterévé.
  • 163 éve, 1861. február 14-én az újonnan alakult városi képviselő-testület - magáévá téve Esztergom megye átiratát - állást foglalt az alkotmányosság teljes visszaállítása mellett. Határozatilag kimondta, hogy csakis az 1848. évi törvényeket fogadja el alapul; a területén működő alkotmányellenes hatóságokat nem ismeri el, velük az érintkezést megszakítja; kézbe veszi a bírói hatalmat, megalakítva a helyi törvényszéket. (A hónap folyamán a városi törvényszék megkezdte működését, megelőzve a megyei törvényszék megalakítását.)
  • 143 éve, 1881. február 14-én a király szentesítette a csendőrség felállításáról szóló 1881: III. törvénycikket. Eszerint az ország területe – a főváros kivételével – hat csendőrkerületre oszlott. Szentest az V. kerületbe sorolták be; székhelye Szeged.
  • 128 éve, 1896. február 14-én megalakult a Szentesi Általános Olvasó Egylet, amelynek ideiglenes elnöke Árvai Bálint cipész lett. (Az egylet alapszabályának jóváhagyását Vadnay Andor főispán nem javasolta, mert "a folyamodók jórészben, s különösen Árvai Bálint, mint szocialista agitátorok ismeretesek". A belügyminiszter nem engedélyezte az egylet megalakítását.)
  • 119 éve, 1905. február 14-én a király elfogadta Tisza István kormányának lemondását, de meghagyta, hogy a miniszterek hivatali működésüket további elhatározásáig folytassák.
  • 112 éve, 1912. február 14-én ünnepélyesen felavatták a szentesi főgimnázium díszzászlaját. (Zászlóanya dr. Cicatricis Lajosné.)
  • 88 éve, 1936. február 14-én a városi közgyűlésen a szociáldemokrata képviselők indítványozták egy kormányhoz intézendő felirat megszövegezését, amelyben az építőipari és földmunkások munkához juttatása érdekében nagyobb szabású állami közmunkák beindítását követelnék. Indítványozták továbbá az ínségmunkán dolgozó munkások napi bérének 100%-os felemelését, rossz idő esetére pedig a munkások gyorssegélyben részesítését. A két utolsó pont kivételével a képviselő-testület megszavazta az indítványt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. február 14-én született Kuti Ferenc (1884-1915) református tanító.

  • 131 éve, 1893. február 14-én hunyt el nemes Dózsa Lajos (18091893) nemzetőr százados, 22 éven át városi tanácsnok.

Február 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. február 15-én a Szentesi Földművelő Munkások Egylete kérvényt nyújtott be az alispánhoz, melyben feltárták a földmunkásság nyomasztó helyzetét, s kérték, hogy az 1500 munkanélküli földmunkásnak segítsen munkát találni.
  • 114 éve, 1910. február 15-én megalakult a Szentesi Kórógy-parti Olvasókör. Elnöke Piti Imre; tagok száma 94 fő. Egyévi működés után felvette a Külső-Dónáti Gazdakör nevet, s a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület tagszervezeteként folytatta működését.
  • 105 éve, 1919. február 15-én Jócsák kormánybiztos rendelkezési állományba helyezte Csongrád vármegye főbb tisztviselőit, így dr. Csúcs János főjegyzőt, dr. Vecseri Sándor főügyészt, dr. Sulcz Lajos árvaszéki elnököt, továbbá a járások főszolgabíróit.
  • 99 éve, 1925. február 15-én Szentesre látogattak az Országos Kossuth Lajos Párt vezető politikusai, élükön Rupert Rezső országos pártelnökkel és Nagy Vince nyugalmazott belügyminiszterrel. Nyilvános népgyűlés tartását a rendőrség nem engedélyezte, ezért a Klauzál utcai volt Győri-féle vendéglőben tartották meg rendezvényüket.
  • 85 éve, 1939. február 15-én Imrédy Béla miniszterelnök benyújtotta lemondását. A kormányzó gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké.
  • 41 éve, 1983. február 15-én Szentesen vendégszerepelt a nemzetközi hírű Rajkó Zenekar.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 169 éve, 1855. február 15-én született Szentesen Bauer Henrik (1855-1933) neves építész, vállalkozó, a Rudas-fürdő úszócsarnokának, az óbudai Szent Margit Kórháznak stb. tervezője.
  • 111 éve, 1913. február 15-én született dr. Varga Lajos (19132003) középiskolai tanár, szakíró, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum alapítója, városunk szülötte.
  • 101 éve, 1923. február 15-én született Hankó László (19232000) zongorista, festő.

Február 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. február 16-án átadták a forgalomnak a Széchenyi „kongóutat”, Szentes első kövezett útját (ma Csongrádi út).
  • 119 éve, 1905. február 16-án a Szentesi Kőműves- és Ácssegédek Szakegylete közgyűlést tartott. Négyes bizottság alakult abból a célból, hogy készítse elő a Magyarországi Építő Munkások Országos Szövetségéhez (MÉMOSZ) való csatlakozást.
  • 111 éve, 1913. február 16-án Budapest főpolgármesterévé választották dr. Heltai Ferenc (18611913) jogászt, közgazdasági írót, Szentes jeles szülöttét. (1913. augusztus 11-én váratlanul elhunyt.)
  • 109 éve, 1915. február 16-án miniszterelnöki rendelet született arról, hogy a kenyérliszthez fele arányban lisztpótló – árpa, tengeri vagy burgonya – lisztet kell keverni.
  • 105 éve, 1919. február 16-án közzétették az 1919: XVIII. néptörvényt „a földmívelő nép földhöz juttatásáról”. Lényege: az úri birtok felső határát 500 katasztrális holdban szabta meg, az ezen felüli rész kártalanítás ellenében történő kisajátítását rendelte el.
  • 105 éve, 1919. február 16-án a néptörvény nyomán Szentesen 2879 földigénylő jelentkezett, de a földosztás elmaradt.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 91 éve, 1933. február 16-án született Földi Vilmos középiskolai tanár, ny. kollégium-igazgató.

  • 128 éve, 1896. február 16-án hunyt el dr. Purjesz Zsigmond (1845-1896) belgyógyász.
  • 124 éve, 1900. február 16-án 64 éves korában elhunyt dr. Götzl Bertalan (1836-1900) orvos, Szentes város tiszteletbeli városi főorvosa.

Február 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 157 éve, 1867. február 17-én az uralkodó kinevezte gróf Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké.
  • 127 éve, 1897. február 17-én nagysikerű hangversenyt tartott a szentesi református egyház vegyeskara a Kass Szálló nagytermében. (Karnagy: Németh Elek.)
  • 123 éve, 1901. február 17-én a szentesi polgárok és munkások általános népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. A mai társadalmi rendszer és a szociáldemokrácia, 2. A szervezkedés és a sajtó. (Szónokok: Árvai Bálint és Frankl Manó.)
  • 104 éve, 1920. február 17-én megindult Szentesen a Pletyka c. szatírikus hetilap. (Kiadója és felelős szerk.: Czirbus Sándor. 1922 márciusában megszűnt.)
  • 89 éve, 1935. február 17-én politikai nagygyűlést tartott a helyi Független Kisgazdapárt a Tóth József Színházteremben. A gyűlés vezérszónoka Eckhardt Tibor országos elnök volt, aki sürgette a titkos választójog bevezetését, keményen támadva az ezt akadályozó Egységes Pártot és gróf Bethlen István volt miniszterelnököt. Eckhardt szentesi beszéde országos visszhangot keltett. (Beszédet mondott még Ulain Ferenc és Andaházy-Kasnya Béla.)
  • 79 éve, 1945. február 17-én a Szentesi Nemzeti Bizottság intézkedett a városi képviselő-testület újjáalakításáról. Több változtatás után a képviselő-testület összetétele a következőképp alakult: szakszervezetek 19, MKP, SZDP, FKgP 16–16, NPP és PDP 13–13 tagsági hely.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 128 éve, 1896. február 17-én 51 éves korában Budapesten elhunyt dr. Purjesz Zsigmond (1845-1896) belgyógyász, orvos-történész, egyetemi magántanár, Szentes szülötte.

Február 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. február 18-án felmentették Gyulai Gaál Eduárd szegedi császári-királyi polgári kerületi főbiztost, helyére Cseh Eduárdot nevezték ki.
  • 129 éve, 1895. február 18-án Tarnóczi Mihály kubikos és társai benyújtották jóváhagyásra az általuk alakítani szándékolt Szentesi Népegylet alapszabályát. Az alispán nem javasolta a jóváhagyást, mondván: a kérvényezők eddigi működése arra enged következtetni, hogy a népegylet a szocialista tanok terjesztésére alakult budapesti központi egyletnek képezné fiókját. (A belügyminiszter nem hagyta jóvá az alapszabályt.)
  • 127 éve, 1897. február 18-án dr. Lakos Imrét választották meg Szentes város polgármesterévé.
  • 125 éve, 1899. február 18-án Bánffy Dezső miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását.
  • 118 éve, 1906. február 18-án a Szentesi Földművelő Munkások Egylete népgyűlést tartott a Kossuth téren, amelynek fő napirendje a Független Szocialista Szövetség programjának ismertetése volt. Szónokok: Várkonyi István és Boros Mihály.
  • 111 éve, 1913. február 18-án a városi képviselő-testület elfogadta Szentes utcáinak és tereinek szabályozási tervét.
  • 100 éve, 1924. február 18-án megalakult a Szentesi Köz- és Magánalkalmazottak Temetkezési Egylete.
  • 97 éve, 1927. február 18-án a városi vasútügyi bizottság megvitatta és elfogadta a MÁV ajánlatát, amely Szentes motoros központtá fejlesztésére, s a meglévő kis állomás pályaudvarrá bővítésére vonatkozott.
  • 87 éve, 1937. február 18-án a szentesi földmunkások memorandumot nyújtottak át az alispánnak, amelyben követelték az igazságos földreform megvalósítását, a bankok és kartellek megrendszabályozását, a mezőgazdasági és kubikos munkások létminimumot biztosító munkabérének törvényes megállapítását, a munkaidő leszállítását, a mezőgazdasági munkásság betegségi, baleseti és aggkori biztosítását. (A dokumentumot 1376-an írták alá.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 107 éve, 1917. február 18-án született dr. Sipos István református lelkész.

  • 149 éve, 1875. február 18-án 75 éves korában Szegváron hunyt el Bécsi József (1800-1875) vármegyei kerületi (járási) seborvos, aki 1832-ben lépett a megye szolgálatába.
  • 101 éve, 1923. február 18-án elhunyt dr. Várady Lipót Árpád (18651923) teológiai doktor, egyházi író, miniszteri osztálytanácsos, győri püspök, kalocsai érsek, a szentesi gimnázium volt növendéke. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
  • 100 éve, 1924. február 18-án 80 éves korában hunyt el Balogh János (1845-1924) volt városi rendőrfőkapitány, 1878-1884 között Szentes polgármestere, megyei árvaszéki elnök, 1892-1896 között városunk országgyűlési képviselője, református egyházi főgondnok, 1898-1917 között a Szentesi Takarékpénztár igazgatója, 1897-től a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat társelnöke, számos helytörténeti munka szerzője. (1932 óta utca őrzi nevét Szentesen.)

Február 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 131 éve, 1893. február 19-én megalakult a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Köre. (Elnök: Rácz Zsigmond, alelnök: Kanász Nagy Antal.)
  • 118 éve, 1906. február 19-20 között a „Nemzeti Ellenállás” letörése érdekében I. Ferenc József rendkívüli intézkedéseket vezetett be. Katonai erő bevonásával feloszlatta a magyar országgyűlést, a belügyminiszter gyűléstilalmat rendelt el, megszigorította a cenzúrát, megvonta az ellenálló vármegyék javadalmazását, feloszlatta az Alkotmányvédő Bizottságokat, és intézkedett az adók hatalmi úton történő beszedéséről. Csongrád Vármegye Alkotmányvédő Bizottsága elítélte a fenti intézkedéseket, és a további ellenállás mellett foglalt állást, de megengedhetőnek tartotta az önkéntesen befizetett adók elfogadását, illetve az önként jelentkező újoncok besorozását.
  • 114 éve, 1910. február 19-én megalakult a régi Szabadelvű Párt tagjait tömörítő, magát nyíltan 67-es alapon állónak valló Nemzeti Munkapárt, amely a dualista rendszer stabilitását tűzte ki céljául.
  • 105 éve, 1919. február 19-én gróf Bethlen István vezetésével megalakult a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP).
  • 89 éve, 1935. február 19-én a szentesi munkanélküli földmunkások segélykérő beadványt intéztek dr. Farkas Béla főispánhoz, amelyet 103-an írtak alá.
  • 78 éve, 1946. február 19-én ifj. Lakos Józsefet szabadon engedték az internálótáborból. Gyógykezelésre befeküdt a szentesi kórház idegosztályára.
  • 50 éve, 1974. február 19–20 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsától Szentes az elsők között kapta meg a „Honismereti Város” kitüntető címet. Ennek köszönhetően a jelzett időpontban Szentes adott otthont a húsz város és négy tanárképző főiskola, valamint a Magyar Televízió képviselőinek részvételével megrendezett Országos Honismereti Találkozónak. A MTV-t Vitray Tamás és Liszkai Tamás képviselte.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 87 éve, 1937. február 19-én született Szentirmay Endre római katolikus plébános, esperes.

Február 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 160 éve, 1864. február 20-án tervezet készült a megszűnt gazdasági bizottmány helyébe lépő (40 fős) ún.: külső tanács felállítására.
  • 157 éve, 1867. február 20-án az uralkodó kinevezte a második, parlamentnek felelős magyar kormányt (Andrássy-kormány).
  • 130 éve, 1894. február 20-án Aradi Kálmán rendőrfőkapitány jelentette az alispánnak, hogy Szentesen szociális irányú munkásmozgalom mutatkozik; a munkások között szocialista eszméket hirdető nyomtatványokat terjesztenek és aláírási íveket köröztetnek. A mozgalom élén leginkább kubikos-földmunkás emberek állnak. A mozgalmat Budapestről és Hódmezővásárhelyről szítják.
  • 125 éve, 1899. február 20-án a király Széll Kálmánt nevezte ki miniszterelnökké.
  • 103 éve, 1921. február 20-án a Szentesi Kisgazda Párt 100 fő részvételével megtartotta alakuló közgyűlését. A megválasztott tisztikar: elnök Pataki Imre, választmányi elnök Bálint József, alelnök Kálmán Imre, ügyész dr. Péter Ernő, főjegyző Kunos András, aljegyző Kátai Pál József, pénztáros Kiss András. (Az alapszabály végleges belügyminiszteri jóváhagyására csak 1924. március 1-jén került sor.)
  • 64 éve, 1960. február 20-án hivatalosan is megkezdte működését a szentesi TV-adóállomás, amelynek 240 méteres tornya hozzánőtt a város arculatához.
  • 35 éve, 1989. február 20-án megalakult Szentesen a Független Kisgazdapárt helyi szervezete, amelynek elnöke Vass Károly, titkára Imre Károly lett.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 94 éve, 1930. február 20-án született Horváth László ny. testnevelő tanár, volt OB I-es vízilabdázó, úszóedző.

  • 71 éve, 1953. február 20-án 91 éves korában elhunyt Szentesen dr. Cicatricis Lajos (18621953) volt főszolgabíró, Csongrád vármegye főjegyzője, 19011910 között alispánja, majd 1910-től 1917-ig főispánja, városi és megyei képviselő, királyi tanácsos, örökös felsőházi tag, a Lipót-rend lovagja. (19061945 között a későbbi Árvai Bálint utca, ma dr. Udvardi László utca viselte a nevét.)

Február 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 188 éve, 1836. február 21-én az örökváltsággal összefüggésben a szentesi nemesség és a nem nemes község Előleges Egyességet kötött, rögzítve a helyi nemesség (74 fő) új körülmények közötti jogait és kötelességeit.
  • 105 éve, 1919. február 21-én a rendőrség letartóztatta a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. (A hónap végéig 55 kommunista vezetőt fogtak le; a párt helyiségeit bezárták.)
  • 99 éve, 1925. február 21-én újjáalakították a Szentesi Kisgazda Párt választmányát, amelynek elnökévé Kiss Andrást választották meg.
  • 89 éve, 1935. február 21-én megalakult a Nemzeti Egység Párt Szentes Városi Ifjúsági Csoportja. Elnök dr. Nagy József, titkár Virágos Antal. A vezetőségben helyet kapott még 4 községi elnök, 2 községi alelnök, 3 szervezőtitkár és 8 körzeti titkár. Az alakuló gyűlésen megjelent és beszédet mondott vitéz dr. Várady László gyógyszerész, a NEP Csongrád Megyei Ifjúsági Csoportjának elnöke, valamint id. Cserna János gazdasági főtanácsos, a NEP szentesi szervezetének elnöke.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 102 éve, 1922. február 21-én hunyt el Vastagh György (1834-1922) festőművész.

Február 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 129 éve, 1895. február 22-én a Függetlenségi és 48-as Párt értekezletén vita bontakozott ki az országos intézőbizottság felállításának kérdésében. Justh Gyula pártelnök lemondott, és híveivel elhagyta az értekezletet. A 11 tagú intézőbizottság – amelybe Sima Ferencet is beválasztották – elnökévé Ugron Gábort választották.
  • 118 éve, 1906. február 22-én sztrájkba léptek a szentesi szobafestő segédek. (A munkabér emelésére irányuló követelésük eredménnyel járt, a sztrájk március 15-én befejeződött.)
  • 110 éve, 1914. február 22-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör és a Szociáldemokrata Párt közös népgyűlést tartott az országos politikai helyzet és a városi képviselőválasztások napirenddel. Szónokok: dr. Kalmár Antal, Papp József, Tarnóczi Lajos, Nyisztor György, dr. Lánczi Simon Pál.
  • 105 éve, 1919. február 22-én a szentesi 48-as körök értekezletet tartottak. A Károlyi-párt kettészakadását eltérően ítélték meg: egy részük Lovászyt, más részük Hock Jánost támogatta. Dr. Lánczi Simon Pál és a III. 48-as (alsópárti) népkör határozottan a „radikális, kispolgári, becsületes politika” mellett foglalt állást, és kimondta az Országos Függetlenségi és Károlyi Párthoz való csatlakozását.
  • 85 éve, 1939. február 22-én a Nemzeti Egység Pártjának országos értekezlete kimondta, hogy a Magyar Élet Mozgalom politikai céljait az újjászerveződő kormánypárt veszi át, amely ennek kifejezéséül felveszi a Magyar Élet Pártja (MÉP) nevet. Elnöke báró Vay László.
  • 78 éve, 1946. február 22-én az éjszaka folyamán állítólag több lövéssel merényletet kíséreltek meg Dadi Imre kommunista nemzetgyűlési képviselő ellen. A korabeli sajtó szerint a lövések a kórház közelében dördültek el, s átlyukasztották a képviselő kalapját.
  • 35 éve, 1989. február 22-én a Városi Könyvtárban megtartotta alakuló ülését az MSZMP Szentes Városi Reformköre. (Az országban ez volt az első városi reformkör.)

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 137 éve, 1887. február 22-én hunyt el Kosztka Károly (1814-1887) mérnök, feltaláló, volt 48-as honvéd tüzérszázados.

Február 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 105 éve, 1919. február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán, Kápolnán (Heves megye) ünnepélyesen megkezdte a földosztást. A hónap folyamán mintegy 30 nagybirtokon sajátították ki a földet és létesítettek termelőszövetkezeteket.
  • 105 éve, 1919. február 23-án táncmulatsággal egybekötve felavatták a szentesi munkásotthont a Bartha János u. 10. sz. alatti Vincze-féle vendéglőben.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 92 éve, 1932. február 23-án született dr. Csőregh Éva kandidátus, tudományos kutató, iparművész.

  • 100 éve, 1924. február 23-án hunyt el Farkas Eugénia (1849-1924).

Február 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 129 éve, 1895. február 24-én Justh Gyula és 33 képviselő bejelentették kilépésüket az anyapártból. Külön pártkört alakítottak, de ők is megtartották a Függetlenségi és 48-as elnevezést. Balogh János szentesi képviselő a kilépőkhöz csatlakozott. A párt elnökévé Kossuth Ferencet választották.
  • 106 éve, 1918. február 24-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör rendkívüli közgyűlésén a pártkör díszelnökeivé választották gróf Károlyi Mihályt és gróf Batthyány Tivadart. A gyűlésen előtérbe került a helybeli hadisegélyes asszonyok ügye, akiket a pártkör támogatásáról biztosított.
  • 104 éve, 1920. február 24-én a román hadsereg megkezdte a Tiszántúl kiürítését.
  • 89 éve, 1935. február 24-én megalakult a Magyarországi Bércséplők és Géptulajdonosok Országos Szövetségének szentesi fiókszövetsége. Tisztségviselői: elnök Búzás Lajos, alelnök Irházi Lajos, titkár Koroknay József. Említést érdemel, hogy a helyi szövetség több formában használta a nevét, így: Traktor és Gőzcséplőgép Tulajdonosok Szentesi Fiók Szövetsége, Szentesi Mezőgazdasági Bércséplő és Bérszántó Tulajdonosok Szövetsége. (A helyi szövetség működése 1952. március 19-én szűnt meg.)
  • 78 éve, 1946. február 24-én az MKP helyi szervezete tömeggyűlést tartott a Tóth József Színházteremben. A szónokok éles kirohanást intéztek az egyre merészebbé váló reakció ellen, nevén nevezve Mindszenty bíborost, Futó Dezsőt és Lakos József volt rendőrkapitányt. Szóba került a Dadi Imre elleni állítólagos merénylet is, mely rendkívüli módon felizgatta a gyűlés résztvevőit.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 198 éve, 1826. február 24-én született Ringvald József (18261881) városi seborvos.
  • 148 éve, 1876. február 24-én Salgótarjánban (Nógrád megye) született Matyó Sándor (18761955) magyar-latin-görög szakos középiskolai tanár, aki 1899-től 1934-ig a szentesi főgimnáziumban tanított.
  • 80 éve, 1944. február 24-én született Berkecz Istvánné grafikus, dekoratőr.

  • 123 éve, 1901. február 24-én 88 éves korában Kisújszálláson elhunyt keszi Hajdú Lajos (18131901) volt szentesi református iskolai igazgató-tanár, újságíró, publicista, „az 1848/49-es mártírok krónikása”, Szentes szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen, 1998-ban pedig emléktáblát helyeztek el tiszteletére a református általános iskola falán.)

Február 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. február 25-én a városi közgyűlés megvitatta a megválasztandó országgyűlési képviselővel szembeni elvárásokat. Alapvető követelményként kimondták, hogy „ismerje erkölcsi és hazafiúi kötelességének a becsületszó szent esküje mellett nyilvánítani a választóközönség előtt, miként politikai hitvallásul egyedül s kizárólag csak az 1848-iki törvényeket veendi iránytűül a nemzet jövendő boldogsága megalakítása s megszilárdítására”.
  • 139 éve, 1885. február 25-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Szentesi Református Tanítók Egylete. Elnökké választották id. Csató Sándort.
  • 124 éve, 1900. február 25-én Kátai Pál János alelnök gyűlésre hívta egybe az I. 48-as Népkör választmányát azzal a céllal, hogy Sima Ferencet – csődügyére hivatkozva – leváltassa elnöki tisztségéből, és töröltesse a kör tagjainak sorából. Szándéka meghiúsult. Ellene hasonló indítványt nyújtottak be, szintén eredménytelenül.
  • 118 éve, 1906. február 25-én a szegedi királyi ügyész vizsgálatot indított a Szentesen megjelenő Alföldi Ellenzék c. újság ellen, többrendbeli királysértés és izgatás címén. (A lap felelős szerkesztője dr. Vajda Antal.)
  • 112 éve, 1912. február 25-én a Szentesi II. 48-as Népkör választmánya kimondta csatlakozását a Justh Gyula vezetése alatt álló Függetlenségi és 48-as Párthoz.
  • 99 éve, 1925. február 25-én nagygyűlést tartott a Kisgazda Párt, amelyen megerősítették az újjáalakult választmányt, majd a párt tiszteletbeli tagjaivá választották Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselőt és dr. Négyesi Imre polgármestert.

Születések, halálozások[szerkesztés]


Február 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. február 26-án megjelent az ún. Februári Pátens és a hozzá kapcsolódó, szigorításokat tartalmazó császári rendelet.
  • 157 éve, 1867. február 26-án örömünnepet tartottak Szentesen a felelős magyar kormány kinevezése alkalmából.
  • 150 éve, 1874. február 26-án az 1848-as párt és az elvhű balközép egyesüléséből megalakult az Egyesült Közjogi Ellenzék. Irányi Dániel és csoportja nem csatlakozott, 48-as Párt néven működtek tovább.
  • 139 éve, 1885. február 26-án Kiss Mihályné sz. Frigyer Jozefa három értékes alapítványt tett a város javára: a Szentesen felállítandó árvaházra 5000 frt-ot, a Kossuth téri ártézi kút fúrására 1000 frt-ot, a tanyai iskolákban a vallásoktatás támogatására 1000 frt-ot.
  • 133 éve, 1891. február 26-án a szentesi kőműves és ács ifjúság értekezletén elhatározták egy Általános Munkás Betegsegélyező Egylet alakítását.
  • 125 éve, 1899. február 26-án a helybeli szocialista munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. Gazdasági és politikai helyzet. 2. Az általános választói jog és a polgári pártok. Ekkor szerepel első ízben nyilvános népgyűlésen női szónok Szentesen.
  • 106 éve, 1918. február 26–27 között a hadisegélyes asszonyok nagyszabású tüntetést tartottak Szentesen. Az évek óta kereső nélkül, csekély hadisegélyből élő családok helyzetének javítása érdekében mintegy ezer asszony vonult az utcára, követelve, hogy „adják vissza uraikat, adják meg a békét, adjanak egyenlő hadisegélyt!” A tüntetőket a csendőrség és a katonaság oszlatta szét. (Az eset kapcsán 36 nőt letartóztattak, 10 személy ellen bűnvádi eljárás indult.)
  • 105 éve, 1919. február 26-án a párizsi békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa határozatot hozott a magyar és román csapatok közti semleges zóna létrehozásáról. Lényege: a román hadsereg előrenyomul a SzatmárnémetiNagykárolyNagyszalontaArad vonalig; a magyar csapatok visszavonulását március 23-án kell megkezdeni; a román zónában a magyar közigazgatás megszűnik, a semlegesben megmarad.
  • 93 éve, 1931. február 26-án a MÉMOSZ szentesi csoportjának évi rendes közgyűlésén részletes beszámoló hangzott el az építőmunkások és tanoncok nyomorúságos helyzetéről. (Helyzetük javításának módozatait utóbb emlékiratba foglalták, s március 4-én átnyújtották a főispánnak. Ebben szorgalmazták a 8 órai munkaidő bevezetését, a munkaközvetítés megreformálását és a közmunkákon tisztességes bérek fizetését.)
  • 54 éve, 1970. február 26-án Szentesen vendégszerepelt a rangos Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, Németh Gyula karmester vezényletével. A hangverseny világhírű szólistája Hernádi Lajos professzor, Kossuth-díjas zongoraművész volt.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 125 éve, 1899. február 26-án hunyt el Balogh Ferenc (1834-1899) városi iktató.

Február 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 125 éve, 1899. február 27-én a városi közgyűlés a tragikus körülmények között elhunyt Erzsébet királyné emlékére egy liget létesítését határozta el. Helyéül a Széchenyi-ligettel szembeni területet, a mai sportpálya és Dózsa-ház környékét jelölték ki. Meghagyták, hogy a jelzett helyet leboruló koronájú fákkal (szomorúfűz, kőris, szomorú bükk), valamint Erzsébet királyné kedvenc fáival (tölgy és fenyő) kell beültetni.
  • 122 éve, 1902. február 27-én a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület közreműködésével megalakult Szentesen a Tejértékesítő Szövetkezet.
  • 118 éve, 1906. február 27-én a belügyminiszter betiltotta az újságok utcai árusítását.
  • 107 éve, 1917. február 27-én harangbúcsúztató istentiszteletet tartottak Szentesen. (Hadi célra elszállították a Kossuth téri református templom nagyharangját, valamint a felsőpárti új templom két kisharangját.)
  • 98 éve, 1926. február 27-én a szegedi rendőrkerületi főkapitány Szentesre vezényelt két detektívet „a földmunkásmozgalmakkal kapcsolatos bizalmas nyomozások teljesítésére”.

Születések, halálozások[szerkesztés]


Február 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 155 éve, 1869. február 28-án Ferenczy Sándor ügyvéd, volt honvédhadnagy kezdeményezésére megalakul Szentesen a 48-as Párt. Az alakuló közgyűlésen a párt elnökévé Józsa Jánost, jegyzőjévé Ferenczy Sándort választották. Az ügyek intézésére 48 fős bizottmányt alakítottak.
  • 140 éve, 1884. február 28-án Rambovszky József vendéglős a túl a Kurcán lévő díszes kertjében megrendezte az első szentesi virágkiállítást. A híradás szerint a rendhagyó kiállítás „közel 3000 holland jácint, több mint 500 db különböző fajú nemesített rózsa, nagy mennyiségű kamélia, acália és ezeken kívül még számtalan díszes virágból fog állani”, amelyeket meg is lehet vásárolni.
  • 127 éve, 1897. február 28-án Szentesre érkezett Eötvös Károly és több fővárosi politikus, hogy korteskedjenek Uray Imre országgyűlési képviselővé választása érdekében. A Kossuth téren összegyűlt 4-5 ezer fős közönség Sima Ferencet éltette, órákon át nem hagyva szóhoz jutni Urayt és korteseit. A népgyűlésen történt incidensek miatt Lakos Imre polgármester a pótválasztás napjára egy század huszár és két század gyalogos katonaság kivezénylését kérvényezte.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 163 éve, 1861. február 28-án hunyt el Sas Károly (1810-1861) megyei-, városi seborvos.

Február 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 132 éve, 1892. február 29-én a szentesi képviselő-testület dr. Tasnády Antal polgármesterrel szembeni bizalmatlansága miatt megtagadta a városi költségvetési tervezet elfogadását.
  • 99 éve, 1925. február 29-én újjáalakították a Szentesi Kisgazda Párt 10 fős Politikai Intéző Bizottságát, valamint a 9 fős Vigalmi Bizottságot. Ez utóbbi mellé 12 fős ifjúgárdát alakítottak.

Születések, halálozások[szerkesztés]


  • 64 éve, 1960. február 29-én 89 éves korában elhunyt Bugyi Antal (1871-1960), Szentes 1901-1918 közötti főjegyzője, polgármesterhelyettese, 1922-26 között nemzetgyűlési képviselője, kormányfőtanácsosa, a Szentesi Hírlap, majd a Szentesi Napló tulajdonos-főszerkesztője, dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor, kórházigazgató édesapja.

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 154 éve, 1870 februárjában ifj. Zsoldos Ferenc nagyiparos - Szentesen elsőként - üzembe helyezte gőzfűrészgépét.
  • 140 éve, 1884 februárjában Darabos István szentesi gyufagyárát Maszik Mihály vette át, aki gépesítette a gyártást, így a helyi igények kielégítése mellett vidékre is tud szállítani.
  • 140 éve, 1884 februárjában Schnur György táncmester tánciskolát nyitott a kispiaci Halász Szabó-féle házban.
  • 130 éve, 1894 februárjának végén Tallián Béla főispán benyújtotta lemondását, de átmenetileg továbbra is hivatalban maradt.
  • 118 éve, 1906 februárjában megalakult a Szentesi Kőmíves és Ácsmesterek Szakosztálya. (Egy évvel később beolvadt a Szentesi Építőiparosok Szövetségébe.)
  • 117 éve, 1907 februárjában elkészült az evangélikus templom előtti új ártézi kút. (A 275 méter mély kutat a hódmezővásárhelyi Koczka testvérek fúrták. Az 1970-es években elbontották.)
  • 117 éve, 1907 februárjában bemutatót tartott Szentesen a budapesti Uránia Tudományos Mozgószínház.
  • 92 éve, 1932 februárjában a Mérnöki Hivatal kimutatása szerint összesen 93 ártézi kút volt Szentes kül- és belterületén.
  • 55 éve, 1969 februárjában Barta László, Gecsényi Lajos és Schneider Miklós szerkesztésében megjelent a Szuronyok árnyékában 18901939. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből című könyv.
  • 54 éve, 1970 februárjában Visy Zsolt szentesi múzeum-igazgató vezetésével megalakult a Csallány Gábor Múzeum Baráti Kör. (Az elnökség tagjai: Bácskai Mihályné, dr. Kocsis Ferenc, Gilicze László, Zoltai István, Visy Zsolt. A szakcsoportok vezetői: régészet - dr. Csalog József ny. múzeum-igazgató, néprajz - Papp Imre néprajzi gyűjtő, képzőművészet - Terney Béla ny. gimnázium-igazgató, helytörténet - dr. Páhi Ferenc levéltár-igazgató, irodalomtörténet - Nagyajtósi István ny. gimnáziumi tanár, orvostörténet - dr. Bod Péter főorvos, zenetörténet - Veréb Imre zeneiskola-igazgató.)
  • 54 éve, 1970 februárjában megtörtént az első 56 lakás rákötése a vezetékes gázra (Koszta J. utcai bérházak).
  • 54 éve, 1970 februárjában megindult a Termál Gazda c. havilap, a szentesi Termál Tsz üzemi lapja. (Szerk.: Kaczúr István.)
  • 54 éve, 1970 februárjában a Horváth Mihály Gimnázium diákszínpada a Balassagyarmaton megrendezett V. Irodalmi Színpadi Napok keretében bemutatott „Meg kéne házasodni” c. oratórikus gyermekjátékukkal a Művészeti Központ különdíját, s a rendezés különdíját nyerte el.
  • 54 éve, 1970 februárjában az OB II-es bajnokság keleti csoportjában ezüstérmet szereztek a Szentesi Spartacus SK sakkozói. A Sakkszövetség felfigyelt a szentesiekre, akik közül Bihari Mihály mesterjelölt, Salánki Endre, dr. Kovács Károly, dr. Nemere Gyula, Hajdú István, Fekete Mihály és Balogh Sándor pedig csillagos első osztályú minősítést szereztek, ill. megőrizték ezt eredményeik alapján. A megtartott 13 mérkőzésből 9 alkalommal győztek, kétszer döntetlenül mérkőztek, és kétszer vereséget szenvedtek.
  • 53 éve, 1971 februárjában a Termál Tsz-ben üzembe helyeztek két modern szakosított tehenészetet. Az Ilona-parti telep 315, a cserebökényi telep 334 szarvasmarha nevelésére alkalmas.
  • 50 éve, 1974 februárjában a Magyar Televízió által meghirdetett pályázaton első díjat nyert dr. Dragon Károly „Paraván” c. filmje, amelyet a TV is bemutatott a Pergő képek c. műsorában.
  • 44 éve, 1980 februárjában tizenhat új csehszlovák motorszerelvényt állítottak forgalomba a MÁV szentesi körzeti üzemfőnökségének vonalain. Az új kocsik szinte teljesen kiszorították a régi, elavult motorvonatokat.
  • 41 éve, 1983 februárjában nyugalomba vonult Csorba György városi tanácselnök, aki 1971-től viselte tisztségét. Ebből az alkalomból a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült, valamint megkapta a Szentes Város Fejlesztéséért elnevezésű oklevelet és plakettet. A városi tanács új elnökévé Dóczi Gábort választották meg.
  • 39 éve, 1985 februárjában a Kossuth tér 5. sz. alatt megnyílt a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet szentesi kirendeltsége.
  • 38 éve, 1986 februárjában a városi tanács, a HNF városi bizottsága, a Vöröskereszt városi vezetősége, a KISZ városi bizottsága és az úttörőelnökség, valamint a Szakmaközi Bizottság meghirdette a „Tiszta, virágos Szentesért” elnevezésű településtisztasági és környezetvédelmi mozgalmat.
  • 38 éve, 1986 februárjában megtartotta alakuló ülését a Szentesi Városvédő és Városszépítő Egyesület szervező bizottsága, amelynek feladata az új egyesület alapszabályának kidolgozása. A 8 tagú bizottság vezetője Bóka Imre általános iskolai igazgató.
  • 35 éve, 1989 februárjában Agócs Andrea, a Damjanich Utcai Általános Iskola harmadik osztályos tanulója Japánban a nemzetközi gyermekrajzpályázaton ezüstérmet nyert. A világ 85 országából mintegy 42500-an küldtek rajzot Japánba; ebben a mezőnyben nyert a szentesi kislány „Téli játékok” c. rajza. Felkészítő tanár Mihály Eszter.
  • 34 éve, 1990 februárjában a Városi Könyvtár, az Erdélyi Szövetség és a Pankotai Állami Gazdaság meghívására Szentesre látogatott a neves erdélyi író és költő, Bartis Ferenc, az Összmagyar Testület elnöke. A baráti hangulatú találkozón a Horváth Mihály Gimnázium tanulói szemelvényeket olvastak fel az író „Rácsok mögött Romániában” c. kötetéből.
  • 34 éve, 1990 februárjában az országgyűlési választások közeledtével a Szentesi Élet „Választási különkiadást „ jelentetett meg, amelyben valamennyi párt és jelölt bemutatta önmagát és programját. Eszerint az 5. sz. választókerületben az alábbi jelöltek indultak küzdelembe a szentesi mandátumért: Nádor István újságíró, publicista, a Helyőrségi Művelődési Otthon igazgatója (független), Keserű Imre gimnáziumi tanár (független), Bertus Pál mezőgazdász, Tsz elnök (MSZMP), László Béla agrármérnök (SZDSZ), dr. Simor Ferenc közgazdász (KDNP), Dobos Ferenc kertész, üzemmérnök (Magyar Néppárt), Török János (Agrárszövetség), dr. Demeter Attila jogász, üzemmérnök (MSZP), dr. Horváth György szőlész-borász, vetőmag-gazdálkodási szakmérnök (Hazafias Választási Koalíció), Imre Károly mezőgazdasági termelésirányító (FKgP), dr. Papp Lehel György sebész (MDF), dr. Bod Péter belgyógyász, ny. kórházigazgató (Magyarországi Zöld Párt).