Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - január

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Január 1.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 223 éve, 1801. január 1-jén bevezetett új közigazgatási rend szerint Szentesen a 24 fős városi tanács létszáma 12 főre csökkent. Míg a tanácsbeliek a tisztüket eddig életfogytiglan viselték, mostantól a főbíróval és az esküdtbíróval együtt évenként választás alá estek.
  • 188 éve, 1836. január 1-jén elkészült az uradalom örökváltsággal[1][2] kapcsolatos tervezete, mely a végleges szerződés alapját képezte.
  • 175 éve, 1849. január 1-jén Windischgrätz tábornagy serege a főváros felé vonult. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözött.
  • 144 éve, 1880. január 1-jén megindult a Szentes és Vidéke[3] című vegyes tartalmú hetilap. Kiadója és első felelős szerkesztője Kovács Pál. (A lap 1919. március 23-ig élt.)
  • 127 éve, 1897. január 1-jén városi kezelésbe került a Szentesi Jótékony Nőegylet[4] által alapított és fenntartott kisdedóvoda.[5][6]
  • 127 éve, 1897. január 1-jén megalakult a Szentesi Központi Takarékpénztár.[7]
  • 125 éve, 1899. január 1-jén az ország költségvetés nélküli (ex lex) állapotba került.
  • 114 éve, 1910. január 1-jén költségvetésen kívüli (ex lex) állapot Magyarországon.
  • 110 éve, 1914. január 1-jén megindult a Szentesi Ellenőr[8] című politikai és társadalmi folyóirat, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör[9] lapja. Kiadója és felelős szerkesztője: dr. Lánczi Simon Pál[10] ügyvéd.
  • 105 éve, 1919. január 1-jén Jócsák Kálmán[11] kormánybiztos-főispán kezdeményezésére nyugdíjazták dr. Mátéffy Ferenc[12][13] polgármestert. A polgármesteri állást Jócsák saját emberével, dr. Kerekes Sámuel, Csík vármegyéből menekült tisztviselővel töltötte be. (Egyelőre polgármester-helyettessé nevezte ki, majd polgármesterré.)
  • 105 éve, 1919. január 1-jén a Népakarat c. lap tudósítása szerint a “bolsevizmus Szentesen is híveket szerzett magának”.
  • 77 éve, 1947. január 1-jén megalakult a város első kisipari termelőszövetkezete,[14] a Szentesi Cipész Ktsz. 18 alapító taggal, és az általuk befizetett 1118 Ft értékű részjeggyel kezdték meg a munkát.
  • 77 éve, 1947. január 1-jén Szentes város alapító tagként belépett a Bartók Szövetségbe;[15] évenként 1200 Ft tagdíjat fizetett.
  • 55 éve, 1969. január 1-jén egyesült a városban működő két postagalamb sportkör. A Szentesi Postagalamb Sportegyesület taglétszáma 15 fő, vezetője Anton Aladár főtitkár. A helyi egyesület a Magyar Postagalamb Sportszövetség[16] irányításával működik; országos jelzése U-16. (Az „U” betűjel Csongrád megyét, a 16-os sorszám pedig Szentest jelenti.) A szentesi versenyzők az I. és II. osztályú szinten vannak nyilvántartva.
  • 51 éve, 1973. január 1-jén országosan bevezették a postai irányítószámokat. Szentes város irányítószáma 6600.
  • 47 éve, 1977. január 1-jén megalakult a Szentesi Asztalos- és Vasipari Szövetkezet.[17]
  • 41 éve, 1983. január 1-jén az AFIT Tröszt[18] megszűnésével a helyi részleg Szentesi Autójavító Kisvállalat (SZAKI) néven megkezdte önálló működését. A városi tanács felügyelete mellett működő vállalat vezetője Tóth András.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 215 éve, 1809. január 1-jén született Szegeden dr. Adler Ignác[19] (1809–1871) orvostudor, 1839-től Csongrád vármegye tiszteletbeli, majd rendes főorvosa.
  • 79 éve, 1945. január 1-jén 70 éves korában elhunyt Kováts Károly[20] (1875-1945) festőművész, a két világháború közötti Szentes képi megörökítője. (Értékes hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi. 1989-ben díszes síremléket[21] állítottak tisztelői a Kálvária temetőben.[22])
  • A szentesi örökváltsági szerződés hitelesítési záradéka (1836)
    A szentesi örökváltsági szerződés hitelesítési záradéka (1836)
  • A Szentes és Vidéke hetilap címoldala (1884)
    A Szentes és Vidéke hetilap címoldala (1884)
  • Nagy Etelka vezető óvónő jelentése a szentesi Iskolaszékhez (1898)
    Nagy Etelka vezető óvónő jelentése a szentesi Iskolaszékhez (1898)
  • A Szentesi Központi Takarékpénztár palotája 1910 körül
    A Szentesi Központi Takarékpénztár palotája 1910 körül
  • Jócsák Kálmán (1876-1948) kormánybiztos-főispán
    Jócsák Kálmán (1876-1948) kormánybiztos-főispán
  • A Szentesi Cipész KTSz. dolgozói 1950 körül
    A Szentesi Cipész KTSz. dolgozói 1950 körül
  • Kováts Károly (1875-1945) festőművész önarcképe (1923)
    Kováts Károly (1875-1945) festőművész önarcképe (1923)
  • Kováts Károly (1875-1945) festőművész sírja a Kálvária-temetőben
    Kováts Károly (1875-1945) festőművész sírja a Kálvária-temetőben

Január 2.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 180 éve, 1844. január 2-án a Helytartótanács által kiadott rendelet foglalkozik a város által benyújtott felségfolyamodványokkal.[23] Részben a városnak, részben az uradalomnak[2] ad igazat.
  • 152 éve, 1872. január 2-án a városi képviselő-testület az új városi szervezési és működési szabályrendelet[24][25] kidolgozására 28 tagú bizottságot alakított, Ónodi Sándor[26] elnöklete alatt.
  • 105 éve, 1919. január 2-án Csongrád megyei szociáldemokrata kongresszust tartottak Szentesen a vármegyeháza nagytermében. Az országgyűlési választásokra történő megfelelő felkészülés volt az egyik központi kérdés. A téma előadója Sima László. A kongresszus második napirendi pontja a földbirtokreform[27] tárgyalása volt. A kérdés előadója, Jócsák Kálmán[11] rámutatott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítésének fontosságára, hangoztatva, hogy a szövetkezetek mellett megfér a parcellarendszer is. A kongresszus elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amely szerint az egész vármegyében megindul a termelőszövetkezetek alakítása, és memorandumban kérik a földművelésügyi minisztert, hogy legelsősorban e szövetkezetek részére biztosítsa a földet. Sima László indítványára a kongresszus egyhangú határozattal megbélyegzett „minden orosz példa alapján követendő bolseviki irányzatot”. (A felmerült ügyek intézésére tizenöt fős szervező bizottság alakult, amelyben helyet kaptak Szentes, Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely, Mindszent, Szegvár, Algyő, Nagymágocs, Sándorfalva és Kiskundorozsma küldöttei.)
  • 79 éve, 1945. január 2-án 25 évi szünetelés után ismét megindult a nagy múltú Szentesi Lap.[28] Felelős szerkesztő Sima László. 1946 februárjától a helyi Szociáldemokrata Párt lapja lett. (1947. október 1-jétől Csongrád megyei Népszava címen jelent meg.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 3.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést.
  • 119 éve, 1905. január 3-án az Apponyi Albert vezette Nemzeti Párt, valamint Ugron Gábor és csoportja belépett a Függetlenségi Pártba.
  • 118 éve, 1906. január 3-án átadták a forgalomnak az Orosháza-Szentes vasútvonalat. A szárnyvonal 2006 decemberére tervezett bezárása nagy sajtóvisszhangot váltott ki.[32]
  • 36 éve, 1988. január 3-án a kórház[33] vezetősége és tudományos bizottsága Bugyi István (1898–1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, volt kórházigazgató születésének 90. évfordulójára Bugyi István Emlékérmet alapított a Szentesen tevékenykedő orvosok részére. Az emlékérmet elsőként a volt tanítványnak és munkatársnak, dr. Zsoldos Ferenc[34] (1920-2003) sebész főorvosnak ítélték oda, több évtizedes tudományos és kutatómunkája elismeréseként.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 4.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. január 4-én a Károlyi grófok intő levelet intéztek Szentes városához, melyben az 1836/37-ben kötött örökváltsági és haszonbéres szerződést[1][47] a maguk részéről felbontották, bejelentve, hogy a szentesi regálékat és zálogos földeket visszaveszik.
  • 130 éve, 1894. január 4-én a Werner-féle ház alatti kurcai örvénynél ünnepélyesen megnyitották a városi jégpályát.
  • 124 éve, 1900. január 4-én Mezőfi Vilmos szocialista országgyűlési képviselőjelölt nagysikerű népgyűlést tartott Szentes főterén.
  • 114 éve, 1910. január 4-11 között az uralkodó ismét Lukács Lászlót bízta meg kormányalakítással, aki ezúttal sem járt sikerrel. Ezért I. Ferenc József gróf Khuen-Héderváry Károlyt kérte fel, hogy alakítson kormányt.
  • 110 éve, 1914. január 4-én a Szentesi II. 48-as Népkör[48] közgyűlése kimondta, hogy a körnek nem lehet tagja az, aki a Kossuth Lajos Pártkör[9] tagja. Az ellenzék egységét megbontó határozat hatására dr. Lánczi Simon Pál[49] kilépett a II. 48-as Népkörből.
  • 79 éve, 1945. január 4-én közzétették az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14–15/1945. sz. rendeletét a közigazgatás újjászervezéséről és az állami alkalmazottak magatartását felülvizsgáló igazoló bizottságok felállításáról.
  • 27 éve, 1997. január 4-én jelentek meg első ízben az Interneten a Szentesi Élet[50] válogatott cikkei.[51] Az 1968. áprilisában elindult városi lap[52] teljes archívuma elérhető az e-Könyvtár Szentes digitális helytörténeti gyűjteményben.[53]

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 203 éve, 1821. január 4-én született kiszombori Rónay Lajos[29][30] (1821–1891), Torontál vármegye 1848/49-es országgyűlési képviselője, Csongrád vármegye 1871–1889 közötti főispánja.
  • 138 éve, 1886. január 4-én született Szentesen Jakó Géza (1886–1943) keramikus, iparművész, szaktanár[54] A gimnázium elvégzése után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a Tanárképző Intézetben 1908-ban tanári oklevelet szerzett. Állami ösztöndíjjal nyugat-európai tanulmányúton német, holland és angol gyárak laboratóriumaiban bővítette textil-, grafikai és kerámiai ismereteit. Hazatérése után a pécsi Zsolnay-gyár műtermében, majd a saját műtermében Budapesten dolgozott. 1911–1923 között a Székesfővárosi Iparrajziskola tanára. Első külföldi kiállítása után (Helsinki, 1921) az észt művelődésügyi miniszter meghívására a tallini iparművészeti iskolában megszervezte és 1923–1934 között irányította a kerámiai oktatást. Hazatérte után 1938-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. Kerámiáival rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. Az agyagipari technológia és kémia tárgyköréből írt tudományos munkái és tankönyvei elismert nevet szereztek számára itthon és külföldön egyaránt.
  • 119 éve, 1905. január 4-én született Szentesen dr. Papp László[55] (1905-1989) jogász, birkózó, többszörös országos és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, edző, szakíró. A középiskolát Szentesen végezte,[56][57] majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1928-ban. 1951-ben a Testnevelési Főiskolán birkózó szakedzői oklevelet szerzett; 1961-től mesteredző. 1928-tól 1934-ig Budapesten joggyakornok, majd különböző helyeken bíró. 1945-től 1949-ig Szentesen a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője, a helyi földreform irányítója. 1949-1956 között a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke, 1957-től 1971-ig a Legfelsőbb Bíróság bírája. 1971-től az FTC jogtanácsosa. Sportolói pályafutását szülővárosában kezdte 1922-ben a Szentesi Munkás Testedző Klub birkózójaként és a Szentesi Torna Egylet labdarúgójaként. 1923–28 között a Magyar Atlétikai Club (MAC) birkózója, majd 1928–35 között az FTC ökölvívója, súlyemelője és birkózója. 1927-ben a budapesti kötöttfogású EB középsúlyú 1. helyezettje, 1928-ban az amszterdami olimpián kötöttfogás kisközépsúlyban olimpiai 2. helyezett, 1933-ban Párizsban a szabadfogás félnehézsúly Európa-bajnoka. 1925-től 1934-ig birkózásban hétszeres magyar bajnok, 15-szörös válogatott. 1935–1945 között a Magyar Birkózó Szövetség szövetségi kapitánya, 1945-től 1949-ig birkózó edző Szentesen, majd 1950–55 között a magyar birkózóválogatott edzője. 1955-től 1970-ig az FTC edzője, a sportklub elnökségi tagja. Az FTC örökös tagja, 1984-ben az FTC aranydiplomása, a szentesi sportcsarnok névadója.[58] Számos birkózással kapcsolatos szakkönyv szerzője.[59]

Január 5.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 159 éve, 1865. január 5-én az uralkodó a monarchia érdekének nyilvánítja a magyar országgyűlés összehívását.
  • 105 éve, 1919. január 5-én a kormány közzétette az 1919. évi III. néptörvényt az egyesülési és gyülekezési szabadságról.
  • 79 éve, 1945. január 5-én megtartotta alakuló közgyűlését a Ruházati Munkások Szakszervezetének helyi csoportja.
  • 77 éve, 1947. január 5-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki a köztársaság-ellenes összeesküvés[60] leleplezéséről,[61] amely szerint az összeesküvés célja a „jogfolytonosság alapján” a Horthy-rendszer visszaállítása volt, fegyveres erővel. (A leleplezéskor 55 személyt letartóztattak.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • Bánfalvi (Leipnik) Lajos (1851–1912) író, újságíró, lapszerkesztő
    Bánfalvi (Leipnik) Lajos (1851–1912) író, újságíró, lapszerkesztő
  • A Szentes és Vidéke hetilap címoldala (1884)
    A Szentes és Vidéke hetilap címoldala (1884)
  • A Szentesi Lap (1894) Medgyaszay Károly hagyatékáról
    A Szentesi Lap (1894) Medgyaszay Károly hagyatékáról
  • Kovács Béla meghurcolt FKGP főtitkár emléktáblája Budapesten
    Kovács Béla meghurcolt FKGP főtitkár emléktáblája Budapesten

Január 6.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 136 éve, 1888. január 6-án megalakult a Szentesi Ügyvédi Kör.
  • 135 éve, 1889. január 6-án a református egyháztanács az elemi iskoláknál eltörölte az emberemlékezet óta szokásban lévő féléves vizsgákat. Ezentúl csak az éves záróvizsgákat tartották meg, amikor is az egész évben tanultakról adnak számot a növendékek.
  • 120 éve, 1904. január 6–16. között az országos mozgalomhoz csatlakozva sztrájkba léptek a szentesi nyomdászok.[65] A város öt nyomdájában összesen 6 betűszedő és 9 tanonc szűntette be a munkát. Béremelési követelésüket részben teljesítették.
  • 105 éve, 1919. január 6-án a 48-as függetlenségi népkörök lapja – a Hétfői Alföldi Újság – a polgári erők és a szociáldemokraták összefogását sürgette a kommunizmus ellen, mert ha ez nem következik be, ha a szociáldemokraták nem tudnak ellenállni a kommunista eszméknek, akkor „egy új forradalom küszöbén állunk”.
  • 101 éve, 1923. január 6-án Móra Ferenc felolvasást tartott[66] a Szentesi Nőegylet[67] műsoros rendezvényén.
  • 85 éve, 1939. január 6-án a pesti vigadóban Imrédy Béla meghirdette a Magyar Élet Mozgalmat,[68] amelynek főbb jelszavai: nemzeti egység, földreform, fajvédelem, katonai szellemű fegyelem. “Ősi magyar földön új magyar élet.”
  • 79 éve, 1945. január 6-án a Szentesi Nemzeti Bizottság[69] kezdeményezte a Mezőgazdasági Bizottság (Termelési Bizottság) megalakítását. A bizottságba minden párt és szakszervezet 4–4 tagot küldhetett; elnökéül Jószai Bálintot[70][71] választották.
  • 40 éve, 1984. január 6-án Szirtes Ádám Jászai Mari-díjas, érdemes művész önálló estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Házban.[72]

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 99 éve, 1925. január 6-án hunyt el Purjesz Lajos (1881-1925) lapszerkesztő, 1907-től 1918-ig a BÚE (Budapesti Újságírók Egyesülete) főtitkára.
  • 50 éve, 1974. január 6-án hunyt el Laki Imre (1920-1974) földmunkás. 1957-től repülőmodellező szakköröket vezetett a Kossuth téri Iskolában és a ligeti Úttörőházban.[77]
  • 49 éve, 1975. január 6-án 91 éves korában elhunyt Ambrus Albert[78] (1884-1975) kőműves, a MÉMOSZ[79] (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) szentesi szervezetének elnöke, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, a szentesi szakszervezetek összvezetőségének elnöke, 1929-1948 között megyei és városi képviselő, a Nemzeti Bizottság tagja.

Január 7.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 127 éve, 1897. január 7-én megalakult a Szentesi Mezőgazdasági és Ipari Hitelszövetkezet.[80] (Vezérigazgató: Sima Ferenc[81] országgyűlési képviselő.)
  • 124 éve, 1900. január 7-én a több részre szakadt függetlenségi 48-as pártok[82] választási népgyűléseket tartottak Szentesen. Délelőtt Pázmándy Dénes tartotta meg programbeszédét, akinek támogatására Szentesre érkezett Ugron Gábor, Polónyi Géza és Visontai Soma országgyűlési képviselők. Délután a helyi Kossuth-párt jelöltje - Dienes Márton - tartott gyűlést, aki mellett Kossuth Ferenc mondott beszédet.[83] A jelöltek és híveik beszorultak a Petőfi Szállóba,[84] mivel a főteret a Sima Ferenc vezette párt[85] egész nap megszállva tartotta, folyamatosan éltetve saját jelöltjét, dr. Molnár Jenőt.[86]
  • 118 éve, 1906. január 7-én előadóestet tartott Szentesen Szabolcska Mihály költő.
  • 118 éve, 1906. január 7-én megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége (MFOSZ). Elnök: Csizmadia Sándor, másodelnök Buchinger Manó. A Budapesten székelő vezetőség mellett 300 tagú választmány alakult, amelynek székhelye Szeged. A hivatalos megalakulást követte országszerte a helyi szervezetek megalakulása.
  • 79 éve, 1945. január 7-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete nagygyűlést tartott a Tóth József Színházteremben.[87] Szőke Ferenc[88] pártelnök előadta, hogy az SZDP programjában a szocialista társadalom felépítését tűzte ki célul, amelyet a többi demokratikus párttal összhangban kívánnak megvalósítani.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 91 éve, 1933. január 7-én elhunyt dr. Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, egyetemi tanár, esztéta, pedagógiai író, Szentes szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla[89] Szentesen; emlékét márványtábla őrzi a gimnázium falán.)
  • 65 éve, 1959. január 7-én hunyt el Osztie József[90] (1874-1959) gimnáziumi tanár.

Január 8.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 188 éve, 1836. január 8-án Navaro Ferenc tervei alapján elkészült a klasszicista stílusú, magas tetejű, oszlopos tornáccal ellátott új református lelkészlak, amely ma műemléki védelmet élvez (Kiss Bálint u. 2.[91])
  • 163 éve, 1861. január 8-án a megyei bizottmány ülésén heves vita bontakozott ki a rendezett tanácsok újjászervezésének kivitelezési módjáról. Végül határozatilag kimondták, hogy az érintett városok lakossága megyei küldöttségek által kérdeztessék meg: rendezett tanáccsal akarják-e magukat kormányozni? A szentesi népszavazás megszervezésére Boros Sámuel főszolgabírót, Mikecz Ferenc alszolgabírót és Bartha János esküdtet nevezték ki.
  • 119 éve, 1905. január 8-án a szentesi 48-as körök által szervezett népgyűlés dr. Molnár Jenőt[92] kiáltotta ki a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjelöltjének.
  • 93 éve, 1931. január 8-án megalakult a Szentesi MÁV Sportegylet.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 233 éve, 1791. január 8-án született Schéner György[93][94] (1791-1849) megyei mérnök, aki 1820–1840 között fölmérte és térképezte Csongrád vármegyét, és e művét nyomtatásban is kiadta.[95]
  • 159 éve, 1865. január 8-án született Szentesen dr. Filó Tihamér[96] (1865-1897) ügyvéd, lapszerkesztő, városi főjegyző, majd főügyész, a Szentesi II. 48-as Népkör elnöke.
  • 144 éve, 1880. január 8-án 82 éves korában, Debrecenben elhunyt felsővályi Nagy Sámuel[97] (1798-1880) ügyvéd, Szentes város volt jegyzője, árvagyámja, ügyésze, váltsági pénztárnoka, főbírója, majd tanácsnoka, az örökváltsági szerződés[1] egyik előkészítője.
  • A klasszicista református lelkészlak oszlopos tornáccal
    A klasszicista református lelkészlak oszlopos tornáccal
  • Dr. Molnár Jenő (1861-1926) ügyvéd, országgyűlési képviselő
    Dr. Molnár Jenő (1861-1926) ügyvéd, országgyűlési képviselő
  • Csongrád Vármegye abrosza (Schener György, 1827)
    Csongrád Vármegye abrosza (Schener György, 1827)
  • Dr. Filó Tihamér (1865-1897) ügyvéd, lapszerkesztő, főügyész
    Dr. Filó Tihamér (1865-1897) ügyvéd, lapszerkesztő, főügyész

Január 9.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 182 éve, 1842. január 9-én a váci püspök[98] az életveszélyre hivatkozva bezáratta az omladozó szentesi katolikus templomot,[99][100] egyúttal az iskolát jelölte ki az istentiszteletek helyéül.
  • 138 éve, 1886. január 9-én megnyílt Parlaghy Vilma festőművész kiállítása Szentesen,[101][102] amelyen bemutatta Kossuth Lajos időskori képeit.
  • 105 éve, 1919. január 9-én a helyi szociáldemokrata munkások (mintegy 4–5000 fő) tiltakozó felvonulást és népgyűlést tartottak a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesületbe tömörült „reakciós elemek” tevékenysége ellen, délután pedig a leszerelt katonák foglaltak állást a forradalom vívmányai mellett, támogatásukról biztosítva a Szociáldemokrata Pártot.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 79 éve, 1945. január 9-én 84 éves korában Göstling an der Ybbs-ben elhunyt Kardos Albert (1861-1945) neves irodalomtörténész, 1887-1891 között a szentesi gimnázium tanára.

Január 10.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 188 éve, 1836. január 10-én a gróf Károlyi nemzetség megbízottai és Szentes birtokos lakói aláírták az örökváltsági és a legelő-elkülönítési szerződést. Ennek értelmében a földesurak átadták a törvényhatóságot (közigazgatást és jogszolgáltatást), a külső és belső telkeket, az uradalom Szentesen lévő épületeit és mindezek jövedelmét, mindenféle haszonvételt és a birtoklással járó kötelességeket. A felsoroltakért Szentes fizet 1000 császári aranyat azonnal, 1 357 072 forintot ezüstben, két részletben. Ez a hatalmas summa 25 évi földesúri szolgáltatás összegének felelt meg.
  • 188 éve, 1836. január 10-én Szentes anyagi és társadalmi viszonyai az örökváltsági szerződés megkötésének idején: a házak száma 2301, úrbéres telek 554 4/8, jobbágyi használatban 515 3/8, nemesi használatban 39 1/8. Az úrbéres telkeken kívül volt még 1000 hold kaszáló és 1000 hold szőlő. A város árendálta a grófoktól a gógányi és felsővadasi veteményeskerteket. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: úrbéres telken gazdálkodott 606 (ebből adófizető jobbágy 492, özvegy, öreg, nyomorék 40, nemes 74); házas zsellér 1013, házatlan zsellér 941; iparos 384; kereskedő 33. Az úrbéres telkeken gazdálkodó lakosság birtok szerinti megoszlása: egész- vagy több telkes 201 (ebből egy telkes 168, két telkes 31, három telkes 2); fél telkes 322, negyed telkes 83. Az úrbéres adózás alá eső állatállomány: 1509 szarvasmarha, 1997 ló, 464 sertés, 8413 juh. (A saját használatra készült jegyzék szerint Szentesen ténylegesen 4535 szarvasmarha és 32 664 juh volt.) A malmok száma: szárazmalom 44, vízimalom 31, szélmalom 2, olajmalom 4.
  • 133 éve, 1891. január 10-én megindult Szentesen a Csongrád megyei Híradó című vegyes tartalmú hetilap.[103] Kiadója és felelős szerkesztője dr. Szánthó Lajos ügyvéd.
  • 132 éve, 1892. január 10-én a Szentesi 48-as Függetlenségi Párt többségi szavazattal Balogh János[104][105] volt polgármestert választotta országgyűlési képviselőjelöltjévé.[106] A kisebbségben maradt csoport és a Szentesi Szabadelvű Párt a régi képviselő, Törs Kálmán jelölését támogatta.
  • 120 éve, 1904. január 10-én a helybeli kőműves- és ácssegédek mozgalmat indítottak helyzetük javítása érdekében. Értekezletükön új munkarendet dolgoztak ki, amelyben munkaidő csökkentést és béremelést követeltek. (Napi 10 órás munkáért 32 filléres órabért.) Heteken át eredménytelenül folyt az alkudozás a vállalkozókkal és mesterekkel.
  • 120 éve, 1904. január 10-én Goda István csongrádi vendéglős omnibusz járatot indított Szentes és Csongrád között. A napi két járaton a viteldíj: I. osztályon 1 korona, II. osztályon 60 fillér.
  • 117 éve, 1907. január 10-én országos pályázatot írtak ki az építendő új szentesi városháza terveinek elkészítésére.[107] (Beküldési határidő március 30.)
  • 108 éve, 1916. január 10-én, az első világháború harmadik évében a közellátás nehézségei miatt Szentesen az ellátatlanok liszt fejadagját napi 24 dkg-ban állapították meg, amely 32 dkg kenyérnek felelt meg.
  • 93 éve, 1931. január 10-én három munkásküldöttség és a szegényasszonyok egy csoportja kereste fel a polgármestert, és kérték, hogy a városi ínségakciót a rászoruló felnőttekre is terjessze ki.
  • 79 éve, 1945. január 10-én a Nemzeti Bizottság utasította a műszaki hivatalt, hogy a Gömbös Gyula és a Mussolini utcáknak adja vissza régi nevét, vagyis a Gömbös utcából Vásárhelyi utca, a Mussolini utcából Lakos utca legyen. Az ügy tanácsi vitáján dr. Négyesi Imre polgármester indítványozta, hogy a Gömbös Gyula utcát gróf Teleki Pálról nevezzék el. A tanács a javaslatot elfogadta: a Mussolini utcát Lakos utcára, a Gömbös utcát gróf Teleki Pál utcára keresztelték át.
  • 79 éve, 1945. január 10-én a Nemzeti Bizottság felmentette hivatalából ifj. Lakos József városi rendőrkapitányt. Dr. Mátéffy László alispán utóbb megsemmisítette a határozatot, és visszahelyezte állásába ifj. Lakost.
  • 76 éve, 1948. január 10-én Vajda Imre polgármester a városi tanácshoz címzett beadványában tudatta, hogy január 31-gyel lemond állásáról.
  • 38 éve, 1986. január 10-én a Városi Galériában építészeti kiállítás nyílt Novák István Ybl-díjas építész és felesége, Juhász Márta legsikeresebb alkotásaiból. A rendhagyó tárlatot Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző nyitotta meg.
  • 34 éve, 1990. január 10-én Szentesre látogatott Csoóri Sándor József Attila-díjas író-költő. Találkozott a Horváth Mihály Gimnázium diákjaival, majd önálló szerzői estet tartott a Tóth József Színházteremben, amelyet a Magyar Rádió is felvett.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 140 éve, 1884. január 10-én hunyt el Vutsák János (1814-1884) lapszerkesztő.

Január 11.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 166 éve, 1858. január 11-én a közbiztonság biztosítása érdekében 7 főből álló tanyai lovas őrséget szerveztek Szentesen.
  • 124 éve, 1900. január 11-13 között választási népgyűléseket tartottak Szentesen.
  • 105 éve, 1919. január 11-én gróf Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette lemondását. A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt köztársasági elnöki minőségben ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. A köztársasági elnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszternek adott megbízatást a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátására.
  • 34 éve, 1990. január 11-én újabb segélyszállítmány indult Szentesről Romániába.
  • 34 éve, 1990. január 11-én a Városi Galériában[109][110] megnyílt Táncos László grafikusművész kiállítása, amelyet a népszerű író, Hernádi Gyula nyitott meg.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 144 éve, 1880. január 11-én hunyt el Aigner Imre (1829-1880) városi aljegyző.
  • 95 éve, 1929. január 11-én hunyt el lovag Prunkl János[112] (1862-1929) mozgószínház tulajdonos.

Január 12.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 329 éve, 1695. január 12-én az egy év óta körülzárt Gyula várát a török őrség szabad elvonulás fejében feladta. A török hódoltság ezzel a Tisza–Maros közére szorult vissza. Gyula bevétele után Lambion hadmérnök-ezredes beutazta a térséget, s a bécsi hadvezetés megbízásából térképet készített a felszabadított vidékről. Úti jegyzetében Vásárhelyről azt írta, hogy „Nagy falu, ahol a házak megvannak, de nem lakják”, Makóról pedig azt, hogy „Nagy falu, de nem lakják, a házak mind romban hevernek”. Ezekkel szemben Szentesről azt jegyezte fel, hogy „Szentes, falu, magyarok lakják.”[113].
  • 155 éve, 1869. január 12-én Kárász Benjámin[114] főispán vezetésével Szegváron megalakult a Csongrád megyei Deák-kör (Deák-párt). A programot tartalmazó dokumentumot 25 fő írta alá, köztük Farkas Gedeon főbíró, aki hamarosan a szentesi Deák-párt elnökeként kezdte meg a szervezőmunkát.
  • 122 éve, 1902. január 12-én megalakult a Szentesi Református Kör, amelynek elnökévé Futó Zoltán lelkészt választották. A jóváhagyott alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya. (A tagok száma 474 fő.)
  • 111 éve, 1913. január 12-én a Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Népkör tisztújító közgyűlésén a kör díszelnökévé választották a város jeles szülöttét, dr. Négyesy László egyetemi tanárt. (Rendes elnök: Burián Lajos[115], választmányi elnök: dr. Kiss Béla, másodelnök: Nyíri Antal.)
  • 79 éve, 1945. január 12-én Puruczkai Mihály szentesi zenetanár városi fúvószenekart alakított[116]. Ebből nőtt ki a ma is létező aranydiplomás városi fúvószenekar[117].
  • 40 éve, 1984. január 12-én a városi tanács elfogadta az 1984. évi költségvetési tervet. A működési költség összege 321,5 millió forint. A kiadási előirányzatok: egészségügyi és szociális ellátás 39,3%, oktatási és közművelődési intézmények 38,7%, városüzemeltetés 13,4%, igazgatási és egyéb költség 3,9%, intézményi nagyjavítás 1,5%, lakóház fenntartás 0,9%, biztonsági tartalék 2,3%. Az egy lakosra jutó költségvetési előirányzat 8820 Ft (1983-ban 8221 Ft volt). A kiadási előirányzatok 41,9%-a bérjellegű.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 13.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. január 13-án a Szentes városi tanács visszautasította a Károlyi nemzetség követelését, s kimondta a grófok visszaintését[1]. A dokumentumot küldöttség vitte Pestre Geringer Károly polgári főbiztoshoz.
  • 146 éve, 1878. január 13-án Sima Ferenc[118] volt tanítót, városi levéltárnokot, a Szentesi Lap[119] felelős szerkesztőjét a Szentesi 48-as Népkör[120] elnökévé választották.
  • 125 éve, 1899. január 13-án megjelent a Szentesi Lapok című vegyes tartalmú közlöny. Kiadója és felelős szerkesztője Pintér Gyula. (A lap április közepéig működött.)
  • 123 éve, 1901. január 13-án a szentesi polgárok és munkások népgyűlést tartottak a Tabák-féle vendéglőben. Napirend: 1. Miért pusztul a kisbirtokos Magyarországon? 2. A szervezkedés és a sajtó. (szónokok: Mezőfi Vilmos és Árvai Bálint[121]). A délután folyamán megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Általános Népkör[122] a Kohn Gábor-féle házban.
  • 117 éve, 1907. január 13-án a szentesi szervezett munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelynek napirendje: 1. A mai politikai helyzet, 2. A szervezkedés célja és haszna.
  • 105 éve, 1919. január 13-án az állásából felfüggesztett Zilahy Kálmán helyére dr. Nagy Endre budapesti rendőrfőtanácsost nevezték ki Szentes rendőrkapitányává.
  • 88 éve, 1936. január 13-án a belügyminiszter – alapszabály ellenes működésre hivatkozva – elrendelte a Szentesi I., II. és III. Függetlenségi és 48-as Népkörök[123] feloszlatását.
  • 40 éve, 1984. január 13-án a Városi Galériában[110] megnyílt Molnár C. Pál festőművész emlékkiállítása.
  • 35 éve, 1989. január 13-án a Városi Galériában[109] megnyílt a szentesi születésű Csete György építészmérnök kiállítása. A rendhagyó tárlatot Sulyok Miklós művészettörténész nyitotta meg. (A magyar építészetért folytatott több évtizedes alkotói tevékenységéért 1992-ben Ybl-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat kapott.)
  • 34 éve, 1990. január 13-án a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei választmánya értekezletet tartott Szentesen az Ifjúsági Házban[72]. Az ülésen újraválasztották a megyei vezetőséget. Megyei elnökké Imre Károly[124] szentesi titkárt választották meg, egyben őt javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek az 5. számú választókörzetben. Simonné Vecseri Márta[125] szervezőtitkári megbízást kapott.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 14.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 129 éve, 1895. január 14-én I. Ferenc József báró Bánffy Dezsőt nevezte ki miniszterelnökké.
  • 124 éve, 1900. január 14-én időközi országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A választási küzdelem három függetlenségi 48-as jelölt és egy szocialista jelölt között zajlott, a kormánypárt nem állított jelöltet. Az abszolút többséget egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie. (Eredmény: Dienes Márton 681, Molnár Jenő[92] 614, Pázmándy Dénes 154, Mezőfi Vilmos 104 szavazatot nyert. A két legtöbb szavazatot kapó jelölt között új választást írtak ki.)
  • 118 éve, 1906. január 14-én a Szentesi Földművelő Munkások Egylete[126] nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Napirend: 1. A nép anyagi helyzete és a politikai helyzet; 2. Az általános, egyenlő és titkos választójog. (Szónokok: Kiss József és Török Sándor[127] Szentesről, Várkonyi István és Boros Mihály Budapestről.)
  • 105 éve, 1919. január 14-én Hock János lemondott a Függetlenségi Párt elnöki tisztségéről; utóda Lovászy Márton lett.
  • 90 éve, 1934. január 14-én megalakult a Szentesi Gyorsúszók Egyesülete.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 244 éve, 1780. január 14-én született Szentesen Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, író, műfordító. Iskoláit szülőhelyén, Hódmezővásárhelyen és Debrecenben végezte. 1803-ban Kismarján akadémiai rektor lett; 1806-ban a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. Hazatérése után előbb Vajszlón, majd 1813-ban Szentesen választották lelkésszé, ahol 40 éven át, haláláig szolgált. Mint ifjúsági író és műfordító gazdag munkásságot fejtett ki. (Portréját ifj. Kiss Bálint festette meg 1840 körül.)
  • 170 éve, 1854. január 14-én született Gelléri Mór (1854-1915) közgazdasági író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.

Január 15.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 190 éve, 1834. január 15-én a közbiztonság javítása céljából a Helytartótanács utasította a vármegyéket, hogy a nagyobb városokban szervezzenek kapitányi állásokat, akik a szolgabírák irányítása alatt működjenek. Az első szentesi kapitányt január 15-én nevezték ki nemes Boros Szabó Gergely személyében, aki feladatul kapta a rablók üldözését és elfogását a város belterületén és külterületén egyaránt.
  • 163 éve, 1861. január 15–17 között népszavazást tartottak Szentesen a rendezett tanácsú városi jogállás helyreállítása tárgyában. A szavazásra jogosultak száma 2431 fő volt. A szavazás tizedenként (kerületenként) három turnusban történt január 15–17. között. A népszavazás eredményéről a következő jelentést tették a megyei kiküldöttek: „Többször ismételt kérdésünkre általános felkiáltással elannyira kivétel nélkül, hogy avagy csak egy ellenkező szó sem keletkezett, mindnyájan a rendezett tanács felállítása eránt akaratjukat nyilvánították.” Az egyhangú óhajnak megfelelően a küldöttség elrendelte a városi közigazgatás azonnali átszervezését.
  • 143 éve, 1881. január 15-én Aradi Kálmán házában szervező értekezletet tartottak a Szentesi Korcsolyázó és Csónakázó Egylet megalakítása érdekében. Mintegy 50 tag részvételével kimondták az egylet megalakítását. (Az alapszabály-tervezetet május folyamán terjesztették fel jóváhagyásra; az alakuló közgyűlést december 11-én tartották meg.)
  • 139 éve, 1885. január 15-én Szentes főterén megkezdődött a város első ártézi kútjának fúrása. A munkát Zsigmondy Béla budapesti mérnök irányította. (A 312 méteres fenékmélységet 1886. május végén érték el. A díszes felépítményű kutat 1934-ben elbontották. Szobrai ma a Luther téren láthatók.)
  • 125 éve, 1899. január 15-én a helybeli szocialista munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. A munkások helyzete. 2. Az általános választójog. 3. Mit akarnak a szociáldemokraták? Szónokok: Békési Imre és Fekete Nagy Balázs.
  • 119 éve, 1905. január 15-én választási gyűlést tartottak a szentesi újjászervezett szociáldemokraták, akiknek országgyűlési képviselőjelöltje Éder János csongrádi lapszerkesztő.
  • 93 éve, 1931. január 15-én a gyulai Gaál Gaszton és Szijj Bálint vezette Független Kisgazdapárt zászlóbontó nagygyűlést tartott Budapesten a Vigadó nagytermében. A szentesi kisgazdák Bálint József vezetésével 16 fős küldöttséggel képviseltették magukat, kimondva csatlakozásukat az új párthoz.

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 16.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 118 éve, 1906. január 16-án a belügyminiszter megsemmisítette a Csongrád megyei közgyűlés 1905. december 28-án hozott határozatait; az Alkotmányvédő Bizottság működését betiltotta, s utasította az alispánt az adószedés és újoncállítás azonnali megkezdésére.
  • 35 éve, 1989. január 16-án a Művelődési Házban önálló estet adott Haumann Péter Kossuth-díjas színművész „Minden csak komédia” címen.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 145 éve, 1879. január 16-án született Pauli Antal megyei főlevéltárnok.
  • 119 éve, 1905. január 16-án 83 éves korában elhunyt Bartha János (1822-1905) ügyvéd, megyei alügyész, majd királyi aljárásbíró, Szentes városi képviselő, volt 48-as honvéd.
  • 114 éve, 1910. január 16-án hunyt el Dósa Béla (1846-1910) gyógyszerész, takarékpénztári igazgató.
  • 93 éve, 1931. január 16-án hunyt el Chobot Ferenc (1860-1931) római-katolikus prépost-plébános.

Január 17.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. január 17-én Kárász Benjamin főispán kinevezte a szentesi önkéntes mozgó nemzetőrség parancsnokává Beliczay Pál századost, a lovas nemzetőrség kapitányát. A toborzás során Szentesen 193 fő jelentkezett mozgó nemzetőrnek (115 lovas és 78 gyalogos). A lovasság a Délvidékre vonult Bene Lajos, a Csongrád megyei mozgó nemzetőrség alezredesének vezetésével, ahol Perczel Mór honvédseregét támogatták.
  • 127 éve, 1897. január 17-én a szentesi földmunkások értekezletet tartottak a Győri-féle vendéglőben, amelyen részletesen kidolgozták az általuk elfogadható bérek és egyéb járandóságok tarifáit. Határozatot hoztak Május 1. méltó megünnepléséről.
  • 98 éve, 1926. január 17-én megalakult a Nagynyomás-határrészi Olvasókör (tagok száma 36 fő). A Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület gazdaköreként működött. (1945-től a Magyar Parasztszövetség tagszervezeteként folytatta tevékenységét 1948-ban bekövetkezett feloszlatásáig.)
  • 77 éve, 1947. január 17-én nyilvános népbírósági tárgyalást tartottak Szentesen a Szentesi Napló c. újság tulajdonosa, Bugyi Antal, és két újságírója, Kun Sándor és Szathmári István ügyében. A vád háborús uszítás, németbarát propaganda, kommunista- és demokráciaellenes hangulat szítása volt. Kun és Szathmári 3–3 évet kapott, Bugyi Antal esetében a bizonyítás kiegészítését rendelte el a bíróság. (Őt utóbb felmentették.)
  • 77 éve, 1947. január 17-én a két munkáspárt, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek nagygyűlést tartottak a Tóth József Színházteremben. A szónokok éles szavakkal elítélték a Magyar Közösség összeesküvését, és követelték a Független Kisgazdapárttól, hogy tisztítsák meg soraikat a reakciós elemektől. Ellenkező esetben megszakítanak minden kapcsolatot a kisgazdákkal. (Az eltávolítandó kisgazda vezetők: vitéz Horváth Antal pártigazgató, Joó Béla, Kertész István, Aradi Pál, Nagy Pál és dr. Bartha Antal.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 179 éve, 1845. január 17-én Szabadszálláson született Balogh János (1845-1924) volt városi rendőrfőkapitány, 1878-1884 között Szentes polgármestere, megyei árvaszéki elnök, 1892-1896 között városunk országgyűlési képviselője, utóbb a Szentesi Takarékpénztár igazgatója, 1897-től a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat társelnöke, számos helytörténeti munka szerzője. (1932 óta utca őrzi nevét Szentesen.)
  • 147 éve, 1877. január 17-én született Török Sándor (1877–1955) földmunkás-kubikos, a Szentesi Földművelő Munkások Egyletének alapító tagja és elnöke.
  • 92 éve, 1932. január 17-én született Borsodiné Nedényi Ilona tanár, ny. városi tisztviselő.
  • 70 éve, 1954. január 17-én hunyt el dr. Vajda Antal (1879–1954) ügyvéd, lapszerkesztő, az Alföldi Ellenzék (1918-tól Alföldi Újság) kiadó-tulajdonosa és felelős szerkesztője.

Január 18.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 119 éve, 1905. január 18-án a szentesi kormánypárti tisztviselők fáklyás felvonulást szerveztek dr. Mátéffy Ferenc polgármester tiszteletére, s felkérték az országgyűlési képviselőjelöltség elfogadására. Mátéffy pártonkívüli programmal elfogadta a jelölést.
  • 115 éve, 1909. január 18-án a képviselő-testület határozatilag kimondta, hogy a városi színház Szentes nagy szülöttéről, Tóth József színművészről, a Nemzeti Színház tagjáról, a Színitanoda tanáráról neveztessék el.
  • 114 éve, 1910. január 18-án ismét megalakult a MÉMOSZ szentesi csoportja. Elnök Mikecz Imre; a tagok száma 34 fő. (Az alispán november 4-én kelt határozatával tudomásul vette.)
  • 110 éve, 1914. január 18-án Szentesre érkezett dr. Nagy György, az Országos Kossuth Lajos Párt elnöke, akit a helyi pártkör közgyűlése díszelnökévé választott. (Rendes elnök Kátai Pál János, ügyvezető elnök dr. Lánczi Simon Pál.)
  • 107 éve, 1917. január 18-án Csongrád megye közellátásának szervezésére felállították Szentes székhellyel a megyei közélelmezési hivatalt, élén dr. Csergő Károly megyei II. főjegyzővel.
  • 105 éve, 1919. január 18-án ünnepélyesen megnyitották a békekonferenciát Párizsban.
  • 105 éve, 1919. január 18-án a köztársasági elnök Berinkey Dénest nevezte ki miniszterelnökké, aki megalakította kormányát.
  • 79 éve, 1945. január 18-án a pártok és szakszervezetek képviselőiből megalakult az 5–5 tagú Szentesi I., II. és III. számú Igazoló Bizottság.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 81 éve, 1943. január 18-án született dr. Kicska Zoltán ügyvéd.

Január 19.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. január 19-én választási értekezletet tartott a város szabadságharc alatti képviselő-testülete és tisztikara. Tisztújítási elnökké választották Farkas Gedeon ügyvédet.
  • 128 éve, 1896. január 19–20 között a szentesi közönségnek bemutatták a fonográfot.
  • 105 éve, 1919. január 19-én a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) tisztújító közgyűlése Gömbös Gyulát választotta elnökévé.
  • 79 éve, 1945. január 19-én megalakult a Nemzeti Segély helyi szervezete. Vezetője Marton János. Első jelentősebb tevékenysége az „éhező Budapestért” akció megszervezése volt, amelynek során márciusig 3 teherautó és 10 vagon, összesen kb. 130 000 tonna élelmiszert küldtek Budapestre. A helyi nőszövetséggel közösen 250 éhező, a háború viszontagságai miatt leromlott egészségű budapesti gyermeket helyeztek el az egyes szentesi családoknál. (Közöttük volt Váradi Hédi későbbi jeles színművésznő.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 162 éve, 1862. január 19-én született dr. Cicatricis Lajos (1862–1953) főszolgabíró, Csongrád vármegyei főjegyző, alispán, majd főispán, városi és megyei képviselő, királyi tanácsos, örökös felsőházi tag, a Lipót-rend lovagja.
  • 140 éve, 1884. január 19-én született dr. Személyi Kálmán (1884-1946) jogtudós, egyetemi tanár.
  • 122 éve, 1902. január 19-én született ifj. dr. Purjesz János (1902-1990) ügyvéd, városi tisztiügyész.

Január 20.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 178 éve, 1846. január 20-án gróf Széchenyi István vezetésével megalakult Pesten a Tiszavölgyi Társulat, amelynek célja a Tisza szabályozása. Boros Sámuel szentesi főbíró tagja lett a társulat központi választmányának.
  • 139 éve, 1885. január 20-án megtartotta tisztújító közgyűlését a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület. A megválasztott tisztségviselők: elnök gróf Károlyi Sándor, alelnökök Sarkadi Nagy Mihály szentesi polgármester és Burger Alajos uradalmi inspektor. (A gazdasági egyesület 136 taggal kezdte meg működését; ez a szám az 1920-as évek végére 1500–1800 főre emelkedett. 1945 szeptemberében az egyesület csatlakozott a Magyar Parasztszövetséghez.)
  • 97 éve, 1927. január 20-án holland vendégek érkeztek Szentesre B. A. Knoppers amsterdami lelkész vezetésével, akiket dr. Sebestyén Jenő, a budapesti teológiai akadémia professzora kísért.
  • 79 éve, 1945. január 20-án Moszkvában aláírták a magyar fegyverszüneti egyezményt.
  • 77 éve, 1947. január 20-án a Szentesi Kisgazdapárt választmányi ülése visszautasította a Baloldali Blokk pártjainak ultimátumát.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 86 éve, 1938. január 20-án született Szatmári Imre (1938–2003) ny. vállalatvezető, fotóriporter, fotóművész, a Szentesi Élet munkatársa.

Január 21.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 183 éve, 1841. január 21-én a szentesi zsidóság kérvényt intézett a városi tanácshoz, amelyben bejelentette, hogy „gyermekeik nevelése és oktatása egy közönséges iskola felállítását kívánván, Absolon János köteles házát megvette, kéri a megnevezett ház megvételét helyesíteni”. Mivel az 1840: XXIX. tc. értelmében a zsidóknak telekszerzésre nincs joguk, a házvételt a tanács nem hagyta jóvá, a nevezett épület iskolai célra történő használatát azonban engedélyezte.
  • 124 éve, 1900. január 21-én a szentesi munkások egy csoportja a Grünvald-féle vendéglőben megalakította a Szentesi Általános Népkört. (Ideiglenes elnök: Kecskeméti Szabó Sándor. A kör alapszabályát a belügyminiszter 1900. december 15-én hagyta jóvá.)
  • 118 éve, 1906. január 21-én megalakult a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők szentesi csoportja. (Elnök: Fischer Farkas; a tagok száma 20 fő.)
  • 108 éve, 1916. január 21-én az Osztrák-Magyar Monarchiában 50 évről 55 évre emelték fel a hadkötelezettség korhatárát. Az év folyamán Szentesről négy alkalommal történt bevonulás. (A hadbavonult Szentesiek összes száma kb. 8000 fő.)
  • 79 éve, 1945. január 21-én megalakult a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szentesi szervezete, amelyhez a volt Szentesi Kisgazda Szövetség tagjai testületileg csatlakoztak. Elnöke Székely Antal.
  • 79 éve, 1945. január 21-én a Kommunista Ifjúsági Szervezet kezdeményezésére megalakult Szentesen a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ). Elnök dr. Hönig Vilmos, alelnök ifj. Papp Lajos, titkár Szőke Albert, jegyző Vass Imre, propagandavezető Fazekas Antal.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 256 éve, 1768. január 21-én 45 éves korában elhunyt Gaál István (1723–1768) református lelkipásztor, a szentesi református eklézsia történetének egyik írója, aki 1746-tól haláláig, 23 éven át szolgált városunkban. (A református nagytemplomban van eltemetve. 1932 óta utca viseli nevét.)
  • 47 éve, 1977. január 21-én 70 éves korában elhunyt dr. Pataki Tamás (1907–1977) ügyvéd, volt megyei tiszti főügyész.
  • 46 éve, 1978. január 21-én hunyt el Piti Péter (1935-1978) birkózó, országos bajnok, olimpiai 4. helyezett, kétszeres válogatott.

Január 22.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 174 éve, 1850. január 22-én Csongrád megye területét közigazgatásilag négy járásra osztották (szegedi, csongrádi, vásárhelyi, szentesi).
  • 150 éve, 1874. január 22-én megkezdte működését a Szentes Vidéki Takarékpénztár. (A pénzintézet 1870-ben alakult Szentesi Gazdasági, Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet néven.)
  • 125 éve, 1899. január 22-én pénzhamisító bandát fogott le a csendőrség Szentesen. A bűnbanda tagjai már másfél éve működtek a megye városaiban. Néhány nap alatt 70 embert gyűjtöttek be a környékről, s kísértek Hódmezővásárhelyre, ahol a vizsgálat folytatódott.
  • 111 éve, 1913. január 22-én Böszörményi Jenőt a felsőpárti református gyülekezet lelkészévé választották. (Ünnepélyes beiktatására május 4-én került sor.)
  • 92 éve, 1932. január 22-én a városi képviselő-testület tiltakozó határozatot hozott a megyeszékhelynek Szentesről Szegedre történő áthelyezése ellen.
  • 78 éve, 1946. január 22-én a Derekegyházoldali Gazdakör megtartotta átalakuló közgyűlését, amelyen kimondta, hogy a jövőben a Magyar Parasztszövetség Derekegyházoldali Szervezete néven folytatja működését. (A tagok száma 45 fő. 1948-ban a többi gazdakörrel együtt feloszlatták.)
  • 34 éve, 1990. január 22-én a Lajtha László Zeneiskola hangversenytermében fellépett Fellegi Ádám Liszt-díjas zongoraművész.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 135 éve, 1889. január 22-én hunyt el Jakó Mihály (1824-1889) városi írnok.

Január 23.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 278 éve, 1746. január 23-án Gaál István lelkipásztor átvette a református egyházközség vezetését. (1768-ban bekövetkezett haláláig szolgált Szentesen.)
  • 159 éve, 1865. január 23-án az uralkodó megbízta Zichy Hermann kancellárt, hogy dolgozzon ki egy tervet a katonai bíráskodás felfüggesztésének és az országgyűlés egybehívásának előkészítésére.
  • 148 éve, 1876. január 23-án Buday József távozása után Pataki Imrét választották a Szentesi 48-as Népkör elnökévé.
  • 143 éve, 1881. január 23-án a Korcsolyázó és Csónakázó Egylet zeneszó mellett megnyitotta az első jégpályát, amely a református egyház kertje alatt elterülő kurcai részen volt.
  • 127 éve, 1897. január 23-án állami kezelésbe került a szentesi főgimnázium. (A leltár melletti átvételt Géresy Kálmán Debrecen tankerületi főigazgatója végezte.)
  • 114 éve, 1910. január 23-án az Alföldi Ellenzék c. lap kampányt indított dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselő ellen. (A lap ettől kezdve a Kossuth Ferenc vezette párt helyi szócsövévé vált.)
  • 98 éve, 1926. január 23-án beszámoló közgyűlést tartott a Szentesi Kisgazda Párt[128], amelyen Pataki Imrét örökös tiszteletbeli elnökké választották. Az ügyvezető elnök Bálint József[129] maradt.
  • 50 éve, 1974. január 23-án megtartotta első foglalkozását az újonnan alakult Zenebarátok Klubja, amelynek vezetője Nagy János zeneiskolai tanár.
  • 42 éve, 1982. január 23-án 25 éves jubileumi csapatgyűlést tartott a szentesi Árvai Bálint munkásőr egység.
  • 34 éve, 1990. január 23-án az MDF szentesi szervezete nyilvánosságra hozta, hogy országgyűlési képviselőjelöltje dr. Papp Lehel György sebész, a kórház adjunktusa.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 93 éve, 1931. január 23-án született Geréby József mezőgazdasági agrármérnök, ny. vezérigazgató, a Magyar Agrárkamara tagja, volt városi képviselő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke.

Január 24.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 163 éve, 1861. január 24–30 között a szavazásra jogosult lakosok közvetlen választással megválasztották Szentes város új tisztikarát. A polgármesteri tisztséget – Horváth Ferenc és Jurenák Eduárd ellenében – Bálint László gazdálkodó nyerte el, aki a leadott 715 szavazatból 537-et kapott. Főbíróvá Vecsery Zsigmondot, főkapitánnyá Balogh Lajost választották meg. Tanácsnokok lettek: Molnár István, Dózsa Lajos, Oroszi Miklós, Győri József, Kamocsay János, Horváth Ferenc, Nagy Sámuel és Borsos Károly.
  • 149 éve, 1875. január 24-én Buday József városi pénztárnokot, a Szentesi Lap szerkesztőjét választották meg a Szentesi 48-as Népkör elnökévé.
  • 120 éve, 1904. január 24-én a II. 48-as Népkör tisztújító közgyűlésén dr. Tasnády Antalt – a megszűnt Kossuth-párt volt alelnökét – a népkör elnökévé választották.
  • 103 éve, 1921. január 24-én a városi képviselő-testület határozatot hozott a világháborúban elesett szentesi hősök emlékének megörökítéséről. Kimondták többek között az elesettek nevének jegyzőkönyvbe foglalását, egy maradandó emlékmű felállítását, továbbá a hősök erdejének megvalósítását. (Ez utóbbit dr. Vajda Antal képviselő kezdeményezte. Indítványának lényege: egy alkalmas területen annyi fát ültessenek, ahányan elestek a háborúban, s folyamatosan pótolják, ha valamelyik fa kipusztulna. A határozatban foglaltak 1926-ra megvalósultak.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 142 éve, 1882. január 24-én született Kiss Károly (1882-1964) római-katolikus tanító, zenetanár.
  • 126 éve, 1898. január 24-én született ifj. Cserna János földbirtokos, mezőgazdasági reformer, magyar királyi gazdasági tanácsos.
  • 144 éve, 1880. január 24-én 64 éves korában elhunyt Hutiray Lajos (1816-1880) volt 48-as honvédőrnagy, városi birtoknyilvántartó, az 1867-ben megalakult Szentesi Honvédegylet első elnöke.

Január 25.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 185 éve, 1839. január 25-én a szentesi külső tanács elhatározta egy gazdasági iskola felállítását. Tanárnak meghívták Csötönyi Mártont, aki elkészítette az oktatandó mezőgazdasági tárgyak tematikáját. A tervezet nem nyerte meg a közgyűlés tetszését, ezért a belső tanácsot kérték fel egy célirányos tanítási terv elkészítésére. Mire ez megtörtént, a város nehéz anyagi körülmények közé került, ezért utóbb elállt a gazdasági iskola felállításától. (Hasonlóan járt a kisdedóvó létesítésének ügye is, amelyet a gazdasági iskolával párhuzamosan szerettek volna megvalósítani.)
  • 154 éve, 1870. január 25-én a Szentesi Takarékpénztár megtartotta első rendes közgyűlését. (Az intézet első elnökévé Pokomándy Gábor nyugalmazott uradalmi inspektort választották.)
  • 145 éve, 1879. január 25-én Gerőcz Lajos segédlelkészt megválasztották a szentesi református egyház rendes lelkészévé. (A választást utóbb megsemmisítették.)
  • 118 éve, 1906. január 25-én a fenyegetések ellenére a megyegyűlés újból kimondta, hogy továbbra is megmarad a nemzeti ellenállás terén, és ismételten eltiltotta a tisztviselői kart az állami adók beszedésétől és az újoncozásba való részvételtől.
  • 114 éve, 1910. január 25-én a Szappanos István vezetése alatt álló 48-as Balpárt beolvadt a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as Pártba.
  • 105 éve, 1919. január 25-én a Függetlenségi (Károlyi) Párt kettészakadt. A kilépők Hock János vezetésével megalakították az Országos Függetlenségi és Károlyi Pártot.
  • 104 éve, 1920. január 25-26 között nemzetgyűlési választásokat tartottak az ország felszabadult területein. Mivel Szentes még román megszállás alatt volt, a választásokra csak júniusban került sor.
  • 34 éve, 1990. január 25-én Keserű Imre gimnáziumi tanár, a helyi reformkör egyik alapítója és vezetője nyilvános gyűlést tartott a Kossuth téren. Bejelentette, hogy független jelöltként indul az országgyűlési választásokon, majd ismertette programját.
  • 34 éve, 1990. január 25-én a Kossuth tér 5. sz. alatt megnyílt a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt irodája. A Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum a volt megyeházán (Kossuth tér 1.) kapott párthelyiséget. A Magyar Szocialista Párt megtartotta a Nagyőrvény u. 59. sz. alatti székházát, a Magyar Szocialista Munkáspárt pedig a Klauzál u. 6. sz. alatti új épületben bérelt helyiséget.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 90 éve, 1934. január 25-én született dr. Orosz Pál tanár, labdarúgó-edző.
  • 89 éve, 1935. január 25-én született Molnár Lajos agrármérnök, a Május 1. Tsz volt elnöke.

Január 26.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 325 éve, 1699. január 26-án Karlócán aláírták a békét a Szent Liga és a Porta képviselői. A 25 évre szóló békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót (1640–1705) uralma alá került; a Maros-Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar-török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki.
  • 129 éve, 1895. január 26-án Sima Ferenc parlamenti interpellációt nyújtott be a belügy- és földművelésügyi miniszterhez az alföldi szociális izgatások ügyében.
  • 119 éve, 1905. január 26-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A küzdelemből dr. Molnár Jenő függetlenségi párti jelölt került ki győztesen. (A szavazatok megoszlása: Molnár Jenő 1015, Mátéffy Ferenc 518, Éder János 11.) A választások országos eredményeként a 30 éve kormányzó Szabadelvű Párt kisebbségbe került a parlamentben.
  • 92 éve, 1932. január 26-án a megyegyűlés határozottan kinyilvánította, hogy továbbra is Szentest óhajtja Csongrád megye székhelyeként megtartani.
  • 88 éve, 1936. január 26-án Kozma György főispán személyes tapasztalatai alapján jelentést készített a belügyminiszternek a Csongrád megyében uralkodó ínséges állapotokról. Beszámolójának lényege: „Kétségtelen, hogy a nyomor egészen rendkívüli. A rossz táplálkozás folytán kiéhezett arcok tömegével lehet találkozni. Szórványosan előfordulnak olyan betegségek is, amelyek a rossz táplálkozásra és a nyomorúságra vezethetők vissza, de különösen aggasztó a tüdőbaj szaporodása… A nyomorúság a legnagyobb mértékű Szentes városában és a Szenteshez közel fekvő mindszenti járás községeiben. Szentes városában 2 ezer vagyontalan és munkanélküli család van mintegy 10 ezer lélekkel…”

Születések, halálozások[szerkesztés]

Január 27.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 130 éve, 1894. január 27-én a Szentesi Polgári Olvasókör Jókai Mór 50 éves írói működésének megünneplésére irodalmi estet tartott.
  • 117 éve, 1907. január 27-én Csallány Gábor és Gulyás Pap Etelka mozgalmat indítottak Szentesen egy tüdőszanatórium létesítése érdekében.
  • 117 éve, 1907. január 27-én megalakult az Építőiparosok Országos Szövetségének szentesi csoportja. (A tagok száma 35 fő.)
  • 109 éve, 1915. január 27-én az orosz csapatok újból benyomultak a Kárpátokba.
  • 89 éve, 1935. január 27-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete tisztújító taggyűlést tartott a Munkásotthonban. A résztvevők bírálták a párt országos vezetőit (Peyer Károlyt, Esztergályos Jánost és társait), s kezdeményezték az országos antifasiszta népfront megalakítását az előretörő szélsőjobboldali szervezkedés visszaszorítására.
  • 64 éve, 1960. január 27-én megalakult az Árpád Zöldség Termelőszövetkezet. (Az alapító tagok száma 239 fő, területe 1019 kh. Jogelőde a Szentes és Vidéke Zöldség Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezet.)

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 122 éve, 1902. január 27-én született László Béla (1902–1960) gimnáziumi tanár.
  • 114 éve, 1910. január 27-én született Babós József mezőgazdász, TSZ-elnök.
  • 156 éve, 1868. január 27-én 66 éves korában meghalt ifj. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész, a Pesti Műegylet alapító tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre, Szentes szülötte. (Apja Kiss Bálint református esperes.)
  • 106 éve, 1918. január 27-én hunyt el dr. Purjesz Zsigmond (1846–1918) belgyógyász, a kolozsvári egyetem tanára, udvari tanácsos, Szentes szülötte. (Volt tanítványai emlékszobrot állítottak tiszteletére a kolozsvári klinika épülete előtt.)
  • 52 éve, 1972. január 27-én 67 éves korában elhunyt Terney Béla (1905–1972) gimnáziumi tanár, 1961–1966 között igazgató, festőművész, a középiskolai kollégium névadója. (A február 2-án megtartott temetésen a volt tanítványok nevében Bucsány György mondott gyászbeszédet.)
  • 37 éve, 1987. január 27-én 79 éves korában elhunyt dr. Mátyás Sándor (1908–1987) nyugalmazott gimnáziumi tanár, Németh László író barátja.

Január 28.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 132 éve, 1892. január 28-án Sima Ferenc szentesi lapkiadó-szerkesztőt 48-as függetlenségi programmal a tápéi kerület országgyűlési képviselőjévé választották.
  • 129 éve, 1895. január 28-án a Magyarországi Szociáldemokrata Párt "Magyarország jogtalan népéhez" címmel felhívást adott ki az általános választójog érdekében. A röpirat számos példányát lefoglalták Szentesen.
  • 125 éve, 1899. január 28–február 1. között a Petőfi Szálló színháztermében öt estén át bemutatót tartott az Edison színház, mely a korszak jelentős találmányával, a mozgófényképpel szórakoztatta a közönséget.
  • 124 éve, 1900. január 28-án a II. 48-as népkör tisztújító közgyűlésén Sima Ferencet választották a kör elnökévé, ezáltal az I. és II. szentesi 48-as népkör vezetése egy kézbe került.
  • 105 éve, 1919. január 28-án a Vörös Újság híradása szerint “Szentesi katona elvtársaink Pintér elvtárs előadása után megalakították a szentesi katonák kommunista csoportját.” (Pártszervezet alakulásáról nincs adat. Későbbi források a kommunista eszmék helyi terjesztői közé sorolták dr. Nagy Endre rendőrkapitányt, Stancz Gyulát, Kiss Ferencet, Ádám Takács Istvánt, Faragó Lászlót, Fenyvesi Lajost, Farsang Andrást, id. Mikecz Jánost, Vajda Imrét.)
  • 55 éve, 1969. január 28-án a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzembe helyezte az új víztornyot, amely 1500 köbméter víz befogadására alkalmas.
  • 36 éve, 1988. január 28-án a Szentes Városi Tanács Szirbik Imrét választotta tanácselnökké, aki 1977-től állt a tanács alkalmazásában, s 1985 óta ellátta az elnökhelyettesi teendőket.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 99 éve, 1925. január 28-án született Szentesen Török László, Csongrád megye 1962-71 közötti tanácselnöke, majd az OTP megyei igazgatója, műkedvelő festő.
  • 148 éve, 1876. január 28-án 73 éves korában elhunyt Deák Ferenc (1803–1876) államférfi, jogtudós, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a „Haza Bölcse”.
  • 35 éve, 1989. január 28-án 84 éves korában Budapesten elhunyt dr. Papp László (1905–1989) jogász, birkózó, mesteredző, szakíró. Sportolói pályafutását szülővárosában kezdte 1922-ben a Szentesi Munkás Testedző Klub birkózójaként. 1923–28 között a Magyar Atlétikai Club (MAC), majd 1928–35 között az FTC birkózója. Hétszeres magyar bajnok, tizenötszörös válogatott, kétszeres Európa-bajnok, 1928-ban az amszterdami olimpián kötöttfogású kisközépsúlyban olimpiai 2. helyezett. 1935–45 között a Magyar Birkózó Szövetség szövetségi kapitánya. 1945-től 1949-ig Szentesen a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője, a helyi földreform irányítója. 1949–1956 között a Pest Megyei Bíróság elnöke, 1957-től 1971-ig a Legfelsőbb Bíróság bírája. Az FTC örökös tagja, Aranydiplomása, számos birkózással kapcsolatos szakkönyv szerzője.

Január 29.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 263 éve, 1761. január 29-én a Helytartótanács engedélyt adott egy új református templom építésére, az előző évben leégett helyett. Eszerint: a templom a régi alapokon ugyan, de szilárd anyagból (tégla) építhető föl tornyával együtt úgy, hogy a belső mennyezet deszkával boltozandó, a templom és a torony nem épülhet egybe, nem lehet díszes, és nem hasonlíthat a katolikus templomokhoz. A torony magasságát 5 ölben (kb. 10 m) határozták meg, amely teljesen lapos tetővel látandó el.
  • 141 éve, 1883. január 29-én a városi közgyűlés határozatot hozott egy iskolai könyvtár felállításáról a szegény sorsú tanulók könyvekkel és egyéb taneszközökkel való ellátása céljából.
  • 78 éve, 1946. január 29-én ifj. Lakos József volt rendőrkapitányt Mezőhegyesről átszállították a szentesi huszárlaktanyában berendezett internálótáborba.
  • 75 éve, 1949. január 29-én az Országos Nemzeti Bizottság megtartotta utolsó ülését, amelyen kimondták a Nemzeti Bizottságok feloszlatását.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 160 éve, 1864. január 29-én született ifj. Kókay István (1864-1931) ügyvéd, tb. megyei főügyész.
  • 159 éve, 1865. január 29-én született Szentesen Zsoldos Ferenc (1865-1912) gépészmérnök, gyáros, városi és megyei képviselő, a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a Szentesi Önkéntes Tűzoltóság főparancsnoka, a Műkedvelők és Műpártolók Társaságának igazgatója.
  • 141 éve, 1883. január 29-én született Vecseri Bálint (1883-1954) földmunkás.
  • 115 éve, 1909. január 29-én született dr. Voit Pál művészettörténész.
  • 149 éve, 1875. január 29-én hunyt el Reinholz Károly (1845-1875) gimnáziumi tanár.

Január 30.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 124 éve, 1900. január 30-án Dienes Márton Kossuth-párti jelölt megválasztásának támogatására Szentesre érkezett Eötvös Károly neves ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 141 éve, 1883. január 30-án 47 éves korában meghalt Páczi Mihály (1836–1883) híres szentesi cigányprímás.
  • 135 éve, 1889. január 30-án Rudolf főherceg trónörökös öngyilkosságot követett el Meyerlingben. A hír hallatán Szentes gyászt öltött: „A csapás, mely Rudolf halálával érte nemzetünket, városunk minden polgára teljes nagyságban átérzi. A királyfi halálesetét a megyeház, városház, kaszinó, 48-as népkör s a többi közhelyeken kitűzött gyászlobogók is szomorúan hirdetik.” – írta a Szentesi Lap.

Január 31.[szerkesztés]

Évfordulók, események[szerkesztés]

  • 175 éve, 1849. január 31-én megalakult Szentes város rendezett tanácsú szervezete. A vezető tisztviselőket – polgármester, főbíró, főkapitány, főjegyző, aljegyző, főügyész, árvagyám és nyolc tanácsnok – a szavazóképes polgárok közvetlenül választották. Az első tisztújítás alkalmával polgármesterré Boros Sámuel eddigi főbírót választották meg. A tisztújítást követően 107 tagú képviselő-testületet alakítottak.
  • 151 éve, 1873. január 31-én megalakult a Szentesi Szabó Ipartársulat. (Tagok száma 50 fő.)
  • 140 éve, 1884. január 31-én Balogh János szentesi polgármester benyújtja lemondását. (Tisztségét 1878-tól viselte.)
  • 132 éve, 1892. január 31-én Törs Kálmánnal szemben Balogh Jánost választották Szentes országgyűlési képviselőjévé.
  • 34 éve, 1990. január 31-én szentesi delegáció utazott a Temesvár melletti Újszentesre (Dumbravita). Szirbik Imre tanácselnök és dr. Barta László levéltár-igazgató, az Erdélyi Szövetség szentesi szervezetének elnöke a testvérvárosi kapcsolat felvételére tették meg az előkészületeket; Ludányi István vöröskeresztes titkár és Gilicze András református lelkész pedig a segélyezés formáiról tárgyaltak.

Születések, halálozások[szerkesztés]

  • 143 éve, 1881. január 31-én született Szentesen Szeder Ferenc (1881–1952) földmunkás, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a Földműves Szövetség országos titkára, az MSZDP főtitkárhelyettese, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács tagja.
  • 119 éve, 1905. január 31-én született Szentesen Szigeti György (1905–1978) Kossuth-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja. Iskolai tanulmányait Szentesen és a budapesti József Nádor Műegyetemen végezte. 1928-ban az Egyesült Izzó kutatóintézetének munkatársa lett. Itt dolgozta ki az átfolyó áram által keltett elektro-lumineszcencián alapuló, sík geometriájú világítóeszközt, amelyre szabadalmat is nyert. Főként a vákuumtechnika, a híradástechnika, a kisülésfizika kérdései, a lumineszkáló anyagok és félvezetők, valamint technológiai problémái foglalkoztatták. 1936-tól részese volt a hazai fénycsőgyártást megalapozó munkálatoknak. 1947-től az Egyesült Izzó kutatóintézetének vezetője. 1954-ben az MTA levelező tagjává, 1958-ban pedig rendes tagjává választották. Megszervezte a Műszaki Fizikai Kutatóintézetet. Tagja volt a Tudományos Minősítő Bizottságnak és a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsnak. 1949-től az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke, főtitkára, majd elnöke. Vezető szerepet játszott több nemzetközi szervezetben is, pl.: Nemzetközi Világítástechnikai Szövetség (CIE), Nemzetközi Vákuumtechnikai Unió (IUVSTA).
  • 88 éve, 1936. január 31-én született dr. Barta László gimnáziumi tanár, ny. levéltárigazgató, helytörténész.
  • 79 éve, 1945. január 31-én 74 éves korában Budapesten elhunyt Csallány Gábor (1871-1945) ármentesítési tisztviselő, régész, a szentesi székhelyű Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakítója, múzeumigazgató, régészeti szakíró, lapszerkesztő, publicista, a szentesi Múzeum Baráti Kör névadója. (Emléktáblája megtalálható a Koszta József Múzeum falán; a Széchenyi-liget Kurca parti sétánya az ő nevét viseli; olajfestményű portréja a múzeumban látható, Tokácsli Lajos alkotása.)

A hónap további évfordulói[szerkesztés]

  • 283 éve, 1741 januárjában a szentesi református egyháznál megkezdődött az anyakönyvek vezetése, amely Makai Dobsa Tamás lelkész nevéhez fűződött.
  • 276 éve, 1748 januárjában Gaál István református lelkész bevezette azt a szokást Szentesen, hogy a keresztszülők jelen legyenek a keresztelésen, és keresztszülői fogadalmat tegyenek.
  • 273 éve, 1751 január-márciusában az előző évi vízáradás tovább folytatódott, az állandó mozgásban levő vizek nem fagytak be. A közlekedés szinte lehetetlenné vált. A Kórógyra és a Vekerre kompokat és révészeket kellett állítani, hogy a várostól elzárt határrészekkel a kapcsolat fenntartható legyen. A Kurca és a Tisza közötti terület, amely rendes viszonyok között is jobbára vízjárta földekből állt, most egyetlen sima víztükör volt. A Petrák-krónika feljegyzése szerint január közepén a Fertő kezdett áradni; víz alá került az egész Nyomás és a Derekegyházi oldal nagy része is, a tanyákkal együtt. Február közepén nagy hóförgeteg, majd kegyetlen hideg köszöntött be; a hónap végére a folyóvizek befagytak. A jégréteg olyan vastag volt, hogy a legnagyobb teherrel is nyugodtan lehetett rajta közlekedni. A Kurca a Tiszával egyetlen óriási jégpáncél alatt állott heteken keresztül, míg végre március vége felé megkezdődött az olvadás. Magát a várost elkerülte a pusztítás; mindössze a Kurca és a Kisér mentén öntött el a víz néhány házat.
  • 175 éve, 1849 januárjában a 8. huszárezred tartalékát Kecskemétről Szentesre helyezték át.
  • 174 éve, 1850 januárjának végén Geringer Károly polgári főbiztos átmenetileg engedélyezte Szentes városának a 12 pengőforintig terjedő ítélkezési és bíráskodási jog gyakorlását.
  • 174 éve, 1850 januárjában megkezdődött a volt szentesi honvédek összefogdosása és császári-királyi sorozó bizottság elé állítása.
  • 172 éve, 1852 januárjában felsőbb utasításra megszűnt az önálló városi rendőrkapitányság; megtiltották a főkapitányi elnevezés használatát. A helyrendőri teendőket a városi tanács hatáskörébe utalták.
  • 160 éve, 1864 január–februárjában általános ínség volt Szentesen. A közsegélyre szoruló szűkölködő családok száma 717 (1981 családtaggal).
  • 153 éve, 1871 januárjában megkezdte működését a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 4 osztályos Szentesi Polgári Fiúiskola.
  • 150 éve, 1874 januárjában Szlávy József miniszterelnök megindította a tárgyalásokat a Deák-párt és a Balközép-párt fúziójáról.
  • 142 éve, 1882 januárjában gyűjtés indult Szentesen a nyomorban élő, vak és beteg Táncsics Mihály javára.
  • 131 éve, 1893 januárjában ideiglenes kísérleti telefonvonalat helyeztek üzembe Szentes és Gyula között.
  • 80 éve, 1944 januárjában Szentesre látogattak a Szociáldemokrata Párt országos vezetői (Szeder Ferenc, Kéthly Anna és Marosán György), és megbeszélést folytattak a Bocskai utcai Munkásotthonban a helyi szociáldemokrata vezetőkkel. Éles vita alakult ki, mert a központi pártvezetés szerint a szentesiek túlságosan balra csúsztak, és inkább kommunisták, mint szociáldemokraták. A megnevezettek ezt tagadták ugyan, de nem hagytak kétséget afelől, hogy a szentesi pártszervezet nem követi többé a központi vonalat.
  • 53 éve, 1971 januárjában a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanácsa aranydiplomát adományozott dr. Bugyi István Kossuth-díjas címzetes egyetemi tanárnak, a szentesi megyei kórház sebész főorvosának abból az alkalomból, hogy orvosi diplomáját 50 éve szerezte meg az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán. Az ünnepélyes átadásra Szegeden került sor.
  • 53 éve, 1971 januárjában átadták a forgalomnak a Kossuth utcai Központi ABC áruházat. A kereskedelmi létesítmény vezetője Mészáros Sándor.
  • 42 éve, 1982 januárjában elkészült a 98 lakásos garzonház a Horváth Mihály utcában.
  • 42 éve, 1982 januárjában az országos tröszt megszűnésével megkezdte önálló működését a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat.
  • 35 éve, 1989 januárjának végén dr. Nagy István ügyvéd kezdeményezésére kb. 20 fő – jogászok, tanárok, orvosok, mérnökök, közgazdászok – részvételével megtartotta alakuló összejövetelét a Magyar Demokrata Fórum szentesi szervezete.
  • 34 éve, 1990 januárjában az MSZMP Szentes városi koordinációs bizottsága megtárgyalta az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos teendőket. Úgy határozott, hogy Bertus Pált, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnökét jelöli képviselőnek.
  • 34 éve, 1990 januárjában az Árpád Tsz közgyűlésén a termelőszövetkezet új elnökévé dr. Csikai Miklóst, a KZR eddigi vezetőjét választották meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Barta László: A szentesi örökváltság. Szeged, 1979. (e-Könyvtár Szentes)
  2. ↑ a b Labádi Lajos: A Károlyiak kora és az örökváltság. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  3. ↑ a b Labádi Lajos: Botránylapból kormánytámogató újság - Százharminc éve indult a Szentes és Vidéke. In: Szentesi Élet 2010.01.22. (e-Könyvtár Szentes)
  4. ↑ A szentesi zsidóság története. In: A Szentes Városi Könyvtár honlapja
  5. ↑ Feketéné Moldován Mária: Az első óvoda Szentesen In: Szentesi Élet 2001.07.20. (e-Könyvtár Szentes)
  6. ↑ Feketéné Moldován Mária: A szentesi kisdedóvás története 1876–2001. Szentes, 2001. (e-Könyvtár Szentes)
  7. ↑ Labádi Lajos: A város fejlődése. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  8. ↑ Labádi Lajos: Egyedül a háború ellen - A Szentesi Ellenőr születése. In: Szentesi Élet 2009.01.09. (e-Könyvtár Szentes)
  9. ↑ a b Labádi Lajos: Politikai élet a háború időszakában. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  10. ↑ Dr. Lánczi Simon Pál gyászjelentése. Budapest, 1926. (e-Könyvtár Szentes)
  11. ↑ a b Jócsák Kálmán (1876–1948) szociáldemokrata politikus, molnár. In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (Szerk.: Kenyeres Ágnes - HTML változat: Magyar Elektronikus Könyvtár)
  12. ↑ Labádi Lajos: Városépítő polgármester - Százötven éve született dr. Mátéffy Ferenc (I.). In: Szentesi Élet 2006.11.24. (e-Könyvtár Szentes)
  13. ↑ Labádi Lajos: "Az új Szentes megteremtője" - Százötven éve született dr. Mátéffy Ferenc (II.). In: Szentesi Élet 2006.12.01. (e-Könyvtár Szentes)
  14. ↑ Tóth Anita Eszter: Kisipari szövetkezetek a lakosság szolgálatában. In ArchivNet 6. évfolyam (2006) 4. szám
  15. ↑ Bartók Béla Szövetség. In: Tallián Tibor: Magyarországi hangversenyélet 1945–1958. Budapest, 1991.
  16. ↑ Magyar Postagalamb Sportszövetség - hivatalos oldal
  17. ↑ Szentesi Asztalos- és Vasipari Kisszövetkezet - www.kozuleti.com Szakmai tudakozó portál
  18. ↑ AFIT Autófelszerelési Vállalat - emlékoldal
  19. ↑ Adler Ignác (1809—1871) orvostudor. In: Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992.
  20. ↑ Kováts Károly (1875–1945) festőművész. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  21. ↑ Kováts Károly (1875-1945) festőművész síremléke. Szentes, ifj. Váczi Imre, 1989. (e-Könyvtár Szentes)
  22. ↑ Kálvária temető, Szentes - http://acenter.hu/
  23. ↑ Barta László: Szentes a reformkorban (1832-1848). In: Tanulmányok Szentes város történetéből. (Szerk: Labádi Lajos) Szentes, 2001.
  24. ↑ Labádi Lajos: Közigazgatás. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  25. ↑ Labádi Lajos: Polgári kori közigazgatási rendszer - A szentesi önkormányzat változásai a múltban (IX.). In: Szentesi Élet 2010.09.17. (e-Könyvtár Szentes)
  26. ↑ Labádi Lajos: Botrányos tisztújítás - Szentes a kiegyezés idején (1867) VIII.. In: Szentesi Élet 2007.09.07. (e-Könyvtár Szentes)
  27. ↑ 1919. június 1. vasárnap. In: Vörös Könyv 1919. (Szerk.: Gerencsér Miklós) Lakitelek, 1993 .
  28. ↑ Szentesi Lap 75. évfolyam 03. szám (e-Könyvtár Szentes)
  29. ↑ a b Rónay (Oexel) Lajos (1821-1891). In: Rónay Elemér - Gilicze János - Marosvári Attila: A zombori Rónay család története. Szeged, 2012. - hungaricana.hu
  30. ↑ a b Rónay Lajos meghalt. In: Szentesi Lap 21. évfolyam 02. szám
  31. ↑ Kis-Rácz Antalné: A dalárdák kialakulása: Joó Károly, Németh Elek munkássága. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  32. ↑ A vasúti szárnyvonalak megszüntetéséről (cikkgyűjtemény) - Szentesi Mozaik NetSzemle, 2006-2007
  33. ↑ Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház - hivatalos weboldal
  34. ↑ Elment Zsoldos Dódi bácsi - Digitális Emlékezet. In: Szentesi Mozaik 2003.01.27.
  35. ↑ Chroniqueur: Hegedűs László. In: Művészet - Kilencedik évfolyam 2. szám, 1910. (Szerk: Lyka Károly)
  36. ↑ Hegedűs László: Krisztus siratása. In: Művészet - Ötödik évfolyam, 1906. (Szerk: Lyka Károly)
  37. ↑ Az evangélikus templom. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  38. ↑ Szentes, Hegedűs László utca - Google térkép
  39. ↑ Hegedűs László Helyőrségi Klub (2012-ben megszűnt). Archivált oldal.
  40. ↑ Váczi Imre: Hegedűs László emléktábla, 1995. In. Lantos Imre: Barangolás Szentes kincsei között.
  41. ↑ Bugyi István emléktábla, 1998. In. Lantos Imre: Barangolás Szentes kincsei között.
  42. ↑ Dr. Bugyi István Gyógyszertár. In: Szentes Város honlapja - www.szentes.hu
  43. ↑ Dr. Bugyi István Kórház - hivatalos oldal
  44. ↑ Arató János emlékkiállítása. In: Szentesi Mozaik 2012.11.29.
  45. ↑ Arató János (1919-1989) - portré. In: Kieselbach Galéria és Aukciósház
  46. ↑ Bugyi István Emlékérem 2005 - Dr. Molnár Gyula belgyógyász főorvos. In: Szentesi Mozaik 2005.01.31.
  47. ↑ Labádi Lajos: A Károlyiak kora és az örökváltság. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  48. ↑ Labádi Lajos: Politikai élte a háború előestéjén. In: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849-1918. Szeged, 1995.
  49. ↑ Labádi Lajos: Egyedül a háború ellen - A Szentesi Ellenőr születése. In: Szentesi Élet 2009.01.09. (e-Könyvtár Szentes)
  50. ↑ A Szentesi Élet hivatalos weboldala - www.szentesinfo.hu
  51. ↑ Válogatás a Szentesi Élet 1997.01.04-i számának tartalmából - www.szentesinfo.hu
  52. ↑ Szentesi Élet városi lap - I. évfolyam, 1. szám. 1968. április
  53. ↑ A Szentesi Élet városi lap teljes archívuma. e-Könyvtár Szentes, 1968.04-től.
  54. ↑ Katona Imre - Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886-1943). In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987 - epa.oszk.hu
  55. ↑ Kis-Rácz Antalné: Dr. Papp László emlékére születéséek 100. évfordulóján. Szentes, 2005. - www.szentesinfo.hu
  56. ↑ A SZENTESI M. KIR. ÁLLAMI HORVÁTH MIHÁLY FŐGYMN maturánsai az 1922-23. évben. Tablókép. Szentes, 1923. (e-Könyvtár Szentes)
  57. ↑ Dr. Szőke József: A Szentesi Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Főgymnasium Ertesítője az 1922-1923. iskolai évről. Szentes, 1923. (e-Könyvtár Szentes)
  58. ↑ NÉVAVATÓ - A Városi Sportcsarnok 2004. május 21-től Dr. Papp László Városi Sportcsarnok. In: Szentesi Mozaik 2004.05.26.
  59. ↑ Papp László: Birkózás. In: Pesti Napló Könyvek - A sport. Budapest, 1929. (e-Könyvtár Szentes)
  60. ↑ Garadnai Zoltán: A magyar közvélemény álláspontja a "köztársaság-ellenes" összeesküvésről (1947 január). In: ArchivNet 3. évfolyam (2003) 1. szám.
  61. ↑ Köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezése. In: Filmhíradók online 1947. január. MAFIRT Krónika 52.
  62. ↑ Medgyaszay Károly (1815-1884) megyei árvaszéki ülnök nekrológja. In: Szentesi Lap, 1884.10.11. (e-Könyvtár Szentes)
  63. ↑ Labádi Lajos: Elfeledett író, lapszerkesztő - Százötvenöt éve született Bánfalvi Lajos. In: Szentesi Élet 2006.11.10. - www.szentesinfo.hu
  64. ↑ Újságok. Agárdi Lászlóné-Somogyi Szilvia: Képek a szegedi sajtó történetéből. Somogyi Könyvtár - www.sk-szeged.hu
  65. ↑ Labádi Lajos: A város első nyomdásza és lapkiadója - Százhúsz éve hunyt el Cherrier János. In: Szentesi Élet 2006.06.23. (e-Könyvtár Szentes)
  66. ↑ Labádi Lajos: A neves író csalódást okozott - 85 éve - Móra Ferenc Szentesen. In: Szentesi Élet 2008.01.11. (e-Könyvtár Szentes)
  67. ↑ A szentesi zsidóság története. In: A Szentes Városi Könyvtár honlapja
  68. ↑ A Magyar Élet Mozgalom szervezkedése. In www.huszadikszazad.hu
  69. ↑ A háború utáni politikai élet kialakulása. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  70. ↑ Jószai Bálint (Szentes, 1877. szeptember 17. – Szentes, 1957. március 31.) kisgazda politikus. - www.tortenelmitar.hu
  71. ↑ Jószai Bálint. In: Nemzetgyűlés Almanachja 1945-1947
  72. ↑ a b Művelődési és Ifjúsági Ház - Szentesi Művelődési Központ (központi épület)
  73. ↑ Labádi Lajos: A fejlődés útnyitója - Száztíz éve hunyt el Kristó Nagy István polgármester. In: Szentesi Élet 2010.02.26. (e-Könyvtár Szentes)
  74. ↑ Kristó Nagy István utca, Szentes - Google térkép
  75. ↑ SZENTES. Szerk. Nagy Imre. Sajtó alá rend. Ladányi Miksa és Balázs Géza. Bp., 1928. 335 p. (Magyar városok monográfiája, III.) - (e-Könyvtár Szentes)
  76. ↑ A Szentesi Magyar Állami Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve az 1946-47. tanévről. (Szerk: Szöllősy Géza) Szentes, 1947.
  77. ↑ Repülőmodellezés. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  78. ↑ Labádi Lajos: A rendíthetetlen szociáldemokrata - Harmincöt éve hunyt el Ambrus Albert kőműves. In: Szentesi Élet 2010.02.12. (e-Könyvtár Szentes)
  79. ↑ A MÉMOSZ helyi csoportjai - Szentes. Fondjegyzék - Politikatörténeti Intézet
  80. ↑ A szentesi gazdák és iparosok hitelszövetkezete. In: Szentesi Lap 1897.02.12. 2.o. (e-Könyvtár Szentes)
  81. ↑ Sima Ferenc és Sima László. (Szer: Kruzslicz Pál) Szentes, 1984. (e-Könyvtár Szentes)
  82. ↑ Labádi Lajos: Szakadás a Függetlenségi Pártban. In: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849-1918. Szeged, 1995.
  83. ↑ Labádi Lajos: „A nagy Kossuth Lajos fia-e egyáltalán?” - 100 éve hunyt el Kossuth Ferenc függetlenségi politikus (IV.). In: Szentesi Élet 2014.07.04. (e-Könyvtár Szentes)
  84. ↑ Labádi Lajos - Tímár Ferenc: A Petőfi Szálló képes története. In: Szentesi Mozaik, 2003.02.23.
  85. ↑ Politikai élet. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  86. ↑ Szentes város - Molnár Jenő (függetlenségi és 48-as). In: Magyar Országgyűlési Almanach, 1906-1911
  87. ↑ A Petőfi Szálloda és Tóth József Színházterem. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  88. ↑ A szociáldemokraták deklarációja - 80 éve történt: megyei és városi önkormányzati választások (III.). In: Szentesi Élet 2009.12.11. (e-Könyvtár Szentes)
  89. ↑ Szentes, Dr. Négyesy László utca - Google térkép
  90. ↑ Gidófalvy György (szerk): A szentesi Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve 1949/50 - 1969/70. 61. o. Szentes, 1970. (e-Könyvtár Szentes)
  91. ↑ Szentes, Kiss Bálint utca 2. - Google Street View
  92. ↑ a b Molnár Jenő. In: Sturm-féle országgyülési almanach 1905-1910. (Szerk: Fabro Henrik - Ujlaki József) Budapest, 1906. - http://mpgy.ogyk.hu/
  93. ↑ Rózsa Gábor: Schéner György geometra (1791-1849). In: http://hirmagazin.sulinet.hu/
  94. ↑ Schéner György. In: Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. (Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor). Szeged, Bába és Társai Kft., 2002.
  95. ↑ Schener György: T.N. Csongrád Vármegye Kereskedő- Posta és más Ország-útjait s Vizeit Képező Abrosza. Metsz. és nyomt. Kogutovicz és Társa Magyar Földrajzi Intézete. (e-Könyvtár Szentes)
  96. ↑ Labádi Lajos: Aki az alispánnak macskazenét adott - Száztíz éve hunyt el dr. Filó Tihamér. In: Szentesi Élet 2007.03.02. (e-Könyvtár Szentes)
  97. ↑ Gyászhírek. In: Protestáns egyházi és iskolai lapok – 23. évfolyam – Budapest, 1880. 1880-03-14 / 11. szám, 349. o. (Hungaricana)
  98. ↑ Nádasdy Ferenc (érsek)
  99. ↑ A Szent Anna római katolikus templom. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  100. ↑ Labádi Lajos: Küzdelem az új templom felépítéséért - A központi katolikus templom története (II.). In: Szentesi Élet 2003.07.18. (e-Könyvtár Szentes)
  101. ↑ Rózsa Gábor: Lwow hercegné a Kossuth utcán... In: Szentesi Élet 1998.04.24. (e-Könyvtár Szentes)
  102. ↑ Labádi Lajos: Betiltani vagy engedélyezni?! - 125 éve: Kossuth-képek Szentesen. In: Szentesi Élet 2011.01.14. (e-Könyvtár Szentes)
  103. ↑ A korszak sajtója. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  104. ↑ Labádi Lajos: "Egy város, akinek szíve van" - 80 éve hunyt el Balogh János polgármester (I.). In: Szentesi Élet 2004.03.05. (e-Könyvtár Szentes)
  105. ↑ Labádi Lajos: "Szellemi forradalom" Szentesen - 80 éve hunyt el Balogh János polgármester (II.). In: Szentesi Élet 2004.03.12. (e-Könyvtár Szentes)
  106. ↑ Balogh János, Szentes város. In: Magyar Országgyűlési Almanach, 1892-1897. - http://mpgy.ogyk.hu/
  107. ↑ A szentesi Városháza építéstörténete - Képes könyvbemutató a Könyvtárban. In: Szentesi Mozaik - e-Könyvtár, 2016.04.08.
  108. ↑ Dr. Magyar Jánosné: Búcsú az egykori könyvtárigazgatótól. In: Szentesi Élet 2006.01.20. (e-Könyvtár Szentes)
  109. ↑ a b Kruzslicz Pál: 40 éves a Galéria 1974-2014. Szentes, 2014.
  110. ↑ a b A Tokácsli Galéria a Szentesi Művelődési Központ honlapján. http://szentesimuvelodesikozpont.hu
  111. ↑ Labádi Lajos: Aki szembeszállt a megyefőnökkel - 150 éve hunyt el Basa József. In: Szentesi Élet 2005.12.02. (e-Könyvtár Szentes)
  112. ↑ lovag Prunkl János gyászjelentése. Szentes, 1929. (e-Könyvtár Szentes)
  113. ↑ A török uralom időszaka. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  114. ↑ Nagygyörgy Zoltán: Kárász Benjamin – hazafi. In: Horgos hivatalos honlapja - http://www.horgos.rs/
  115. ↑ Labádi Lajos: Új korszak következett - 160 éve született Burián Lajos. In: Szentesi Élet 2004.05.14. (e-Könyvtár Szentes)
  116. ↑ A Móricz Zsigmond Művelődési Ház Fúvószenekara (Úttörőzenekar). In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  117. ↑ Balázs Árpád - Kuruc képek. Előadja Szentes Város Fúvószenekara, vezényel: Mihály Béla. (hangzóanyag)
  118. ↑ Labádi Lajos: A "garabonciás" néptanító - 150 éve született Sima Ferenc (I.). In: Szentesi Élet 2003.11.14. (e-Könyvtár Szentes)
  119. ↑ Szentesi Lap (1872-1947) - digitális archívum (e-Könyvtár Szentes)
  120. ↑ Labádi Lajos: "Erős akarat nem ismer akadályt!" - 135 éve alakult a 48-as Népkör. In: Szentesi Élet 2005.06.10. (e-Könyvtár Szentes)
  121. ↑ Labádi Lajos: A munkásmozgalom mártírja - Nyolcvanöt éve gyilkolták meg Árvai Bálintot. In: Szentesi Élet 2004.07.30. (e-Könyvtár Szentes)
  122. ↑ Labádi Lajos: Hatósági félelmek és taktikák - 110 éve: Munkáskörök alakulása a századfordulón. In: Szentesi Élet 2011.01.21. (e-Könyvtár Szentes)
  123. ↑ Balázs György: Paraszt- és polgárpártok, politikai szervezetek Szentesen a két világháború között (1919-1944). In: Tanulmányok Szentes város történetéből (Szerk: Labádi Lajos). Szentes, 2001.
  124. ↑ Búcsú a lovagkor SZENTES-ítőjétől. In: Szentesi Mozaik, 2016.03.08.
  125. ↑ Elhunyt Simonné Vecseri Márta tanárnő. In: Szentesi Mozaik, 2016.01.04.
  126. ↑ A munkásmozgalom kezdete. In: Szentes helyismereti kézikönyve. (Szerk: Kis-Rácz Antalné, Labádi Lajos, Vörös Gabriella) Szentes, 2000.
  127. ↑ Labádi Lajos: Elfeledett munkásvezér - Ötven éve hunyt el Török Sándor. In: Szentesi Élet 2005.03.25. (e-Könyvtár Szentes)
  128. ↑ ifj. Török János: A Kisgazda Párt Szentesi Szervezetének története 1939-1945 között (kézirat). Szentes, 1987. (e-Könyvtár Szentes)
  129. ↑ Labádi Lajos: A kisgazdák csatlakozása az ellenzéki szövetséghez - 80 éve történt: megyei és városi önkormányzati választások (II.). In: Szentesi Élet 2009.12.04. (e-Könyvtár Szentes)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_január&oldid=26839110”