Csallány Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallány Gábor
Csallány Gábor Tokácsli Lajos festményén (1991)
Csallány Gábor Tokácsli Lajos festményén (1991)
Született 1871. május 10.
Tamási
Elhunyt 1945. január 31. (73 évesen)
Budapest
Foglalkozása régész, muzeológus, múzeumigazgató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallány Gábor témájú médiaállományokat.

Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10.Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Csallány Lajos vasúti ellenőr, anyja Lehner Juliána háztartásbeli, felesége Csergő Kornélia. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait a monarchia váltakozó helyszínein folytatja, nyilván, ahogyan a családfenntartó munkahelyei változtak. Budapest, Bátaszék, Zágráb, Fiume, majd újra Budapest. Érettségi után Budapesten műszaki és elektrotechnikai tanfolyamot végez 1889-ben, majd elvégzi a Magyar Nemzeti Múzeumban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett első archeológiai és numizmatikai tanfolyamot és a néprajzi tanfolyamot is.[1] 1890-től mint műszaki asszisztens az Adriai Tengerhajózási Társulat Matlekovics nevű hajóján féléves tengeri utat tett meg Dél-Amerikában. Egy évtizedig (18931903) Szentesen a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat napidíjas műszaki telefonfelügyelője, közben (1900-1901-ben) szerkesztette a Szentes c. lapot. 1903-1926-ban a szentesi Csongrád vármegyei Közkórház gondnoka.

Munkássága[szerkesztés]

Hivatásszerűen 1926-tól lépett be a muzeológus szakmába, közpénzen addig nem alkalmaztak múzeumigazgatót Szentesen, holott valójában múzeumalapítónak és igazgatónak tekintették 1897 óta. Az 1895-ben létesített Szentes-kunszentmártoni kövesút mentén értékes régészeti leleteket mentett meg, s itt és a Kökényzugban értékes Árpád-kori sírokat tárt fel. A Magyar Nemzeti Múzeumból Hampel József Csallány Gábort bízta meg azzal, hogy a Nemzeti Múzeum képviseletében foglalkozzon Szentes és vidéke régészeti leleteinek megmentésével. Már 1895-től megjelentek szakmai és közéleti cikkei. 1897-ben Szentesen az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével megalapozta a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum[2] működését.

Csallány Gábor érdeme elsősorban, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg egy hatalmas leletegyüttest hozott létre, 1913-ban a múzeum céljára megkapott ligeti neoklasszicista épületbe beköltöztek 12 ezer régészeti, 11 ezer numizmatikai, 5 ezer néprajzi, természettudományi és képzőművészeti tárggyal és egy négyezer kötetes könyvtárral. A II. világháborúig 125 ezer darab[3] muzeális tárgyat gyűjtött be munkatársaival, köztük Zalotay Elemérrel.[4] A Csongrád Vármegyei Múzeum alapító igazgatója 1926-1938-ban, majd 1935-1945-ben megbízott igazgatója. A múzeumot, (vagy például a Közkórházat is) előszeretettel adta át Szentes város vezetése megyei kezelésbe a kiadások miatt, így alakult ki az a helyzet, hogy akit a szentesi múzeum, később Koszta József Múzeum alapítójaként, majd igazgatójaként tisztelünk, valójában Csongrád vármegye alkalmazottja volt. Ez azonban csak formális kérdés, hiszen 1883-1950-ben Szentes volt a megyeszékhely.

Csallány Gábor a szentesi múzeumot alapította meg és teremtette meg annak hagyományait. Sok saját szülöttje nem tett annyit Szentes kulturális felemelkedésért, mint éppen a nem szentesi születésű, de Szentesen élő és alkotó régész és múzeumalapító. Annyira szerelmese volt Csallány a régészetnek, hogy egyik fiából Csallány Dezsőből is jeles régész lett, holott édesapja eredetileg jogásznak taníttatta.

Budapesten érte a halál, de Szentesen, a Kálvária temetőben[5] helyezték örök nyugalomra.

Szakmai írásaiból[szerkesztés]

  • Az őskor régészeti szempontból és különösebb tekintettel Szentes és környékére (1899)[6]
  • Attila székhelye és sirja Szentes határában – Dónáton : történeti följegyzések és ásatásai nyomán (1900)[7]
  • Az ember származása és őshitvilága (1926)[8]
  • Avarkori és IX-XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban (1934)[9]
  • Geschichtsdarstellungen auf Gefässen der Theisskultur (1939)[10]

Társasági tagság[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Csallány Gábor régész, múzeumigazgató emléktáblája
  • Csallány Gábor tiszteletére megalakult a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör 1970[11]-ben, ezen baráti kör a múzeumalapító igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából, 1971 májusában emléktáblát helyezett el a Koszta József Múzeum épület nyugati rizalitjának falán.[12][13]
  • A szentesi Széchenyi-liget Kurca-parti sétánya Csallány Gábor nevét viseli[14]
  • Csallány Gábor portréfestménye (olaj) a múzeumban található, Tokácsli Lajos szentesi festő alkotása
  • Csallány Gábor sírja Szentesen, a Kálvária temetőben. A hamvakat a múzeumalapító nevét viselő Múzeumbaráti Kör első ténykedéseként hozatta haza Budapestről.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. MKOF által szervezett tanfolyamok segítettek Tömörkény Istvánnak, Móra Ferencnek is eligazodni a régészeti szakterületen
  2. "Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat" néven is szerepel éppen Csallánytól idézett 1899-es kiadványban
  3. Rózsa Gábor: A szentesi Koszta József Múzeum. In: A hagyomány szolgálatában i.m. 203-211. o.
  4. Eredeti vezetékneve: Schupiter
  5. Csallány Gábor sírja a Kálvária temetőben: Első keresztút bal oldal-1-80; lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 30. o. ISBN 9789630652605
  6. Szentes, Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat. 33 o.
  7. Szentes, Vajda Bálint, 1900. 58 o.
  8. Szentes, Szentesi Újságüzem. 44. o. (Ser. Haladás ; 3.)
  9. Szeged, Városi Nyomda, 1934. 32 o. ill. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár ; 9.)
  10. Berlin, Walter de Gruyter. Klny. Germania 2 o. 1 t. ill.
  11. Labádi Lajos: A múzeumalapító. Hatvan éve hunyt el Csallány Gábor. = Szentesi Élet, 2005. február 4. ; A baráti kör elnökségének egyik tagja volt 1970-1977 közt Gilicze László református lelkész.
  12. *Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, kiad. a Csongrád Megyei Önkormányzat, 2000. 757, ISBN 9637193286 Csallány emléktábláról ld. 667. o.
  13. Csallány Gábor emléktáblája a Koszta József Múzeum ligeti épületén - Lantos Imre: Szentes kincsei
  14. A Csallány Gábor part a Google térképén