„Sitke” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: fr:Sitke |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: sl:Sitke |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
[[nl:Sitke]] |
[[nl:Sitke]] |
||
[[sk:Sitke]] |
[[sk:Sitke]] |
||
[[sl:Sitke]] |
A lap 2011. április 30., 20:29-kori változata
Sitke | |||
A kálváriakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Kistérség | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 9671 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 711 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 23,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,20 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″ | |||
Sitke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sitke község Vas megyében, a Sárvári kistérségben.
Fekvése
Története
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.
Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagysitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adatunk. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköltözött 1718 után.
Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőművelést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot. 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
Nevezetességei
- Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
- A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét építettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
- Plébániatemplom - 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)