„Soltész-zsomboly” változatai közötti eltérés

	Soltész-zsomboly
Hossz	18 m
Mélység	15 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	15 m
Tengerszint feletti magasság	508 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-28
	Elhelyezkedése
	Soltész-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. augusztus 19., 02:14-kori változata

A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, egy töbör északi oldalában nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata. A helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének a feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra van az Iker-zsomboly bejárata.

Nagy átmérőjű zsomboly. Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.

Előfordul az irodalmában Három lány-barlang (Hegedűs 1979), Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-luka (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltészlyuka (Kósa 1969), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A Soltész-zsomboly név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet

Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.

Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1973. júniusi terepbejáráson alapul, az alaprajzi hossza hat méter, a hossza a valóságban 18 méter, a vízszintes kiterjedése hat méter és a függőleges kiterjedése 15 méter. A körülbelül 485 méter tengerszint feletti magasságban nyíló, nedves zsombolyban beleesett állatok, kutya, őz, nyúl, szarvas csontok vannak. Cseppkő figyelhető meg benne.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.

Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Soltész-zsomboly a 41. legmélyebb a 12 méteres mélységével.

A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 12 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. A 2019-ben napvilágot látott, az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve a GPS-koordinátái (tengerszint feletti magassággal) és megjelent a 2016-os barlangtérkép, valamint publikálva lett egy fénykép, amelyen a barlangbejárat látható. A kiadványhoz mellékelt térképen jelölve van a helye.

Irodalom

Bajomi Dániel: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1971. évi zsombolykutató táboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 6. füz. 15. old.
Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.
Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1979. január 26. 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. Az elülső borító belső oldala. ISBN 963-219-995-2
Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 80, 276, 283. old.
Kósa Attila: A Budapesti Vörös Meteor Központi Barlangkutató Csoport zsombolykutatói... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 7. füz. 2. old.
Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18, 22, 79. old.
MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2, 4. old.
Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 221, 222. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
–: Soltész-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk

Földrajzportál
Világörökség-portál

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 Az [[Alsó-hegy]] fennsíkján, [[Bódvaszilas]] központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, egy [[töbör]] északi oldalában nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata. A helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének a feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra van az [[Iker-zsomboly]] bejárata.
-[[Középső triász]], wettersteini [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.
+Nagy átmérőjű zsomboly. [[Középső triász]], wettersteini [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.
-Előfordul az irodalmában ''Három lány-barlang'' (Hegedűs 1979), ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (Kósa 1992), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltészlyuka'' (Kósa 1969), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.
+Előfordul az irodalmában ''Három lány-barlang'' (Hegedűs 1979), ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-luka'' (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltészlyuka'' (Kósa 1969), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.
 == Kutatástörténet ==
-nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.
+Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet.
-[[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.
+[[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint, amely egy 1973. júniusi terepbejáráson alapul, az alaprajzi hossza hat méter, a hossza a valóságban 18 méter, a vízszintes kiterjedése hat méter és a függőleges kiterjedése 15 méter. A körülbelül 485 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban nyíló, nedves zsombolyban beleesett állatok, kutya, őz, nyúl, szarvas csontok vannak. Cseppkő figyelhető meg benne.
+Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített egy fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves jelentésükbe. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.
 Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt a [[Világörökség]] része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a Soltész-zsomboly a 41. legmélyebb a 12 méteres mélységével.
@@ 41. sor: / 43. sor: @@
 * Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00026/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_SI_035-038.pdf ''A review of the fauna of Hungarian caves.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. Special Issue. 36. old.
 * [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.
+* Csernavölgyi László – [[Hegedűs Gyula (agrármérnök)|Hegedűs Gyula]] – Molnár András: ''Szpeleográfiai terepjelentés.'' Kézirat. Budapest, 1977. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
 * [[Hegedűs Gyula (agrármérnök)|Hegedűs Gyula]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1978/vm_tektonik_1978.pdf ''A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése.''] Kézirat. Budapest, 1979. január 26. 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
 * Koleszár Krisztián: [https://web.archive.org/web/20160201181612/http://barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=851&Itemid=85 ''Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet.''] Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. Az elülső borító belső oldala. {{ISBN|963-219-995-2}}