1978

1978 más naptárakban
Gergely-naptár	1978
Ab urbe condita	2731
Bahái naptár	134 – 135
Berber naptár	2928
Bizánci naptár	7486 – 7487
Buddhista naptár	2522
Burmai naptár	1340
Dzsucse-naptár	67
Etióp naptár	1970 – 1971
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2033 – 2034
Shaka Samvat	1900 – 1901
Holocén naptár	11978
Iráni naptár	1356 – 1357
Japán naptár	2638 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4674–4675
Kopt naptár	1694 – 1695
Koreai naptár	4311
Muszlim naptár	1398 – 1399
Örmény naptár	1427 ԹՎ ՌՆԻԷ
Thai szoláris naptár	2521
Zsidó naptár	5738 – 5739

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983

Események

Január

• január 1. – Röviddel a felszállás után felrobban, és az Arab-tengerbe zuhan az indiai légitársaság Bombay-ből Dubaiba tartó Boeing-ja, 190 utas és a 23 főnyi személyzet életét veszti.
• január 4. – Robbanás a Győri Vagon- és Gépgyár vasútijármű-üzemének öntödéjében; hat halálos áldozat, sok súlyos sérült.
• január 6.
  • Cyrus Vance amerikai külügyminiszter – mint az Egyesült Államok elnökének személyes képviselője –, az Országházban rendezett ünnepségen visszaadja a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Apró Antal házelnöknek.
  • Carter amerikai elnök 6 órás villámlátogatást tesz Brüsszelben, az EGK és a NATO központjában.
• január 11. – A Szojuz-27 is összekapcsolódik a Szaljut-6 űrállomással (a Szojuz-26 dec. 10-én dokkolt), így összesen négy szovjet űrhajós dolgozik az űrállomáson.
• január 17. – A jugoszláv fővárosban megnyílik az EBEÉ első utókonferenciájának, a belgrádi értekezletnek a záró szakasza.
• január 20. – Felavatják a taliándörögdi űrtávközlési állomást, mellyel lehetővé válik rádió- és televízió közvetítések műholdas átvétele.
• január 22. – Sikeresen összekapcsolódik a Szaljut-6 űrállomással az első teherszállító űrhajó, a Progresz-1.
• január 24. – Kanada északnyugati térségeire zuhan a Kozmosz–954 szovjet tengerészeti felderítő műhold.
• január 27. – Általános sztrájk bénítja meg Nicaragua életét.

Február

• február 7. – 30 év óta a legsúlyosabb hóvihar tombol az USA északkeleti államaiban, járhatatlan utak Bostontól Washingtonig. A 2-3 méteres hófalak miatt Boston több mint egy hétre sétálóvárossá válik.
• február 16. – Sújtólégrobbanás következtében 12 bányász veszti életét a Tatabányai Szénbányák 12/A aknájában.
• február 18.
  • A Belfast közeli La Mon House hotelben, egy ifjúsági klub bálján két bomba felrobbanása 20 ember életébe kerül, 80-an megsebesülnek.
  • Cipruson palesztin fegyveresek meggyilkolják az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet egyiptomi főtitkárát, majd túszul ejtik az elnökségi ülés résztvevőit. Húsz tússzal a lárnakai repülőtérre mennek, ahol elfoglalnak egy repülőgépet.
• február 19. – A lárnakai repülőtéri túszdrámába egyiptomi különítmény próbál beavatkozni, tűzharcot vívnak a ciprusi hatóságokkal. Az incidens miatt rendkívül feszültté válik Ciprus és Egyiptom viszonya.
• február 21. – Felrobbantják a Nyugati pályaudvar melletti üresen álló Westend-házat, helyén épül a metróállomás déli aluljárója.
• február 27. – Genfben megkezdődik a társadalmi szervezetek négy napos leszerelési világkonferenciája; az eseményen 12 tagú magyar küldöttség vesz részt.
• február 28. – 69 évi működés után megszűnik a forgalom a Cegléd-Hantháza vasútvonalon.

Március

• március 1. – Az amerikai Continental Airlines Honoluluból érkező DC-10-es utasszállítója kicsúszik a Los Angeles-i repülőtér kifutópályájáról és kigyullad. A tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően 195 utas életben marad, hárman meghalnak a balesetben.
• március 2.
  • Kádár László Gábor veszprémi püspököt áthelyezik az egri érseki székbe.
  • Bajkonurból elstartol az Interkozmosz program első nemzetközi legénységével a Szojuz-28 űrhajó, fedélzetén a szovjet Gubarjevvel és a csehszlovák Remekkel.
• március 3. – Miskolc Tiszai pályaudvaron a reggeli sűrű ködben a Hidasnémeti felől érkezett személyvonatba ütközik egy tolató szerelvény. Egy kalauz meghal, 6 utas súlyosan megsebesül.
• március 6. – VI. Pál pápa magyar püspököket nevez ki.
• március 9. – Belgrádban véget ér az 1977 októberében kezdődött Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) soros ülése.
• március 11. – Palesztin terroristák hatalmukba kerítenek két izraeli kirándulóbuszt Jeruzsálemben. A rendőrség túszszabadító akciója során 37 ember veszti életét.
• március 15. – Az izraeli hadsereg gépesített egységei a légierő támogatásával átlépik a libanoni határt, és bombázzák a Bejrút melletti Szabra és Satila menekülttáborokat.
• március 15–16. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága aktuális gazdaságpolitikai problémákról tárgyal, különös tekintettel az energetikai gondokra.
• március 16.
  • Elrabolta Aldo Moro olasz politikust a Vörös Brigádok terrorszervezet, majd később ki is végezték. A kereszténydemokrata vezető kétszer töltötte be pályafutása alatt a miniszterelnöki posztot.
  • Visszatér a Földre a Szojuz-27; két űrhajósa, Grecsko és Romanyenko 96 napot töltött a világűrben.
• március 16.
  • Nemet a neutronbombára! címmel nagyszabású béketüntetésen vesznek részt Amszterdamban a neutronbomba-ellenes nemzetközi konferencia küldöttei.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa békefenntartó „kéksisakosok” Dél-Libanonba küldéséről határoz.
• március 20.
  • Megkezdi a felkészülést a Szovjetunióbeli Gagarin űrhajós-kiképző központban a két magyar űrhajósjelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla.
  • Budapesten megkezdődik a Margit híd felújítása és a Mártírok útja (a mai Margit körút) átépítése.

Április

• április – Megalakul a Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség (később Kisebbség) Jogvédő Bizottsága, melynek kezdeményezője Duray Miklós pozsonyi geológus. (A megalakításhoz a közvetlen ösztönzést a magyar iskolák tervezett felszámolásának híre adja.)
• április 1. – A Parlament kupolacsarnokában átadják az Állami- és Kossuth-díjakat. Utóbbi kitüntetésben részesül mások mellett Darvas Iván, Huszti Péter, Jankovics Marcell, Szabó Magda és Sára Sándor.
• április 9. – Több napig tartó összecsapások robbannak ki Bejrút központjában és két elővárosában. A tűzharcba az arabközi békefenntartók is bekapcsolódnak.
• április 12–17. – Nicolae Ceaușescu – delegáció élén – Washingtonba látogat, ahol közvetíteni próbál az arab–izraeli konfliktusban.
• április 13. – Tragikus szerencsétlenség Budapesten a csepeli HÉV Boráros téri végállomásánál. A befutó szerelvény 17.10-kor áttöri az ütközőbakot, és az állomás épületébe, valamint az ott várakozó tömegbe rohan. 18 ember életét veszti, 25-en – részben súlyosan – megsebesülnek.
• április 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén Biszku Bélát felmentik KB-titkári funkciójából.
• április 27. – A Charta ’77 képviselőiből megalakul a Jogtalanul Üldözötteket Védelmező Bizottság (VONS), melynek egyik kezdeményezője Václav Havel.
• április 30. – A forradalmi tanács demokratikus köztársasággá kiáltja ki Afganisztánt.

Május

• május 1. – „Távlataink világosak, a kijelölt, a bevált úton, amelyen eddig is jártunk, nyugodtan és magabiztosan haladhatunk tovább” – nyilatkozza Kádár János a sajtónak a munka ünnepén.
• május 4. – Dél-afrikai csapatok támadást indítanak Angola ellen; páncélosokat, légierőt és ejtőernyősöket is bevetnek.
• május 9. – Róma történelmi központjában egy gépkocsiba rejtve megtalálják a terroristák által elrabolt volt miniszterelnök, Aldo Moro holttestét.
• május 11.
  • Teheráni sajtójelentések szerint a legutóbbi napokban 23 iráni városban kormányellenes megmozdulások voltak, az összecsapásokban több mint 20 ember vesztette életét.
  • Az Új-Kína hírügynökség az Usszuri folyónál történt szovjet-kínai határösszetűzésről tudósít.
• május 15–20. – Nicolae Ceaușescu – delegáció élén – Pekingben tárgyal.
• május 19. – Magyarországon kezd látogatást az iráni uralkodópár. A sah feleségét díszdoktorrá avatja az ELTE.
• május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács, valamint a tagállamok állam- és kormányfői Washingtonban üléseznek.
• május 30.–június 2. – L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiában.

Június

• június 2. – A Jurisics-vár lovagtermében ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg Kőszeg várossá nyilvánításának 650. évfordulójáról.
• június 5. – Magyarország és Ausztria egyezményt köt a két ország közötti vízumkényszer megszüntetéséről.
• június 15. – Az Olasz Köztársaság elnöke, a kereszténydemokrata Giovanni Leone lemondásra kényszerül vesztegetési ügyek miatt.
• június 16. – Torrijos panamai kormányfő és Carter amerikai elnök Panamában aláírja az új Panama-csatorna szerződést.
• június 19. – Több járókelő megsebesül Kelet-Berlinben, amikor a szovjet Vörös Hadsereg egy dezertőr katonája gépfegyverből lövöldözni kezd egy útkereszteződésben.
• június 20. – A Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengés több mint 40 halálos áldozatot követel Szalonikiben. A földmozgásokat követően szökőár söpör végig az Adriai-tenger jugoszláv partvidékén.
• június 20–23. – A JKSZ XI. kongresszusa.
• június 22.
  • James W. Christy csillagász felfedezi a Charont, a Plutó legnagyobb holdját.
  • 4,6-os erősségű földrengés rázza meg Békés városát. 38 erősen megrongálódott házból ki kell költöztetni a lakókat.
• június 23. – Négy napos látogatásra Budapestre érkezik Moammer Kadhafi líbiai államfő.
• június 26. – Nagy erejű pokolgép robban a versailles-i kastélymúzeumban.
• június 27. – Bajkonurból felbocsátják a Szojuz-30 űrhajót, fedélzetén Klimuk szovjet és Miroslaw Hermoszewsky lengyel űrhajóssal.
• június 30. – Újabb, 3,8-es erősségű földrengés Békés megyében.

Július

• július 6–7. – Az EGK állam- és kormányfői brémai tanácskozásukon elvileg döntenek egy Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) és az egységes európai valuta (ECU) kialakításáról.
• július 7. – A Salamon-szigetek elnyeri függetlenségét.
• július 16. – Bonnban kezdetét veszi a hét legfejlettebb gazdaságú tőkés ország kétnapos csúcsértekezlete.
• július 22. – Bolíviában Juan Pereda Ashun tábornok, az elnökválasztás jobboldali jelöltje katonai lázadás során átveszi a hatalmat.
• július 31. – Fegyveresek támadják meg Irak párizsi nagykövetségét.

Augusztus

• augusztus 3. – Pokolgép robban Tel-Avivban egy piactéren, melynek következtében mintegy 50 ember megsebesül. Válaszul az izraeli légierő palesztin menekülttáborokat bombáz Dél-Libanonban.
• augusztus 6. – 80 éves korában, a Castel Gandolfó-i palotában, a pápák nyári rezidenciáján szívrohamot követően meghal VI. Pál pápa. Gyászszertartására augusztus 12-én kerül sor a Vatikánban.
• augusztus 12. – Japán és Kína béke- és barátsági szerződést köt. 41 év után fordulat kezdődik a két ország kapcsolataiban.
• augusztus 13. – Rendkívül súlyos bombamerénylet Bejrútban a Palesztin Felszabadítási Front nevű radikális szervezet irodáinak is otthont adó 9 emeletes lakóháznál. A halálos áldozatok száma eléri a 175-öt.
• augusztus 14. – Genfben összeül a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó világkonferencia.
• augusztus 15. – Iránban az elmúlt napok vidéki megmozdulásai után Teheránban is tüntetnek a sah rendszere ellen.
• augusztus 19. – Az iráni Abadanban felgyújtanak egy mozit, hivatalos adatok szerint több mint 400 ember veszti életét.
• augusztus 22.
  • Szandinista fegyveresek hatolnak be Managuában a nemzeti palotába, a nicaraguai kormány és parlament székhelyére. A több száz túszért cserébe Somoza elnök lemondását és új, demokratikus választások kiírását követelik.
  • Meghal Jomo Kenyatta afrikai politikus, Kenya első miniszterelnöke, 1964-től haláláig államfője.
• augusztus 24. – Lázár György felavatja az 1,3 milliárd forintos beruházással megvalósult Gyulai Húskombinátot.
• augusztus 25. – Füzesgyarmat külterületén fénysorompós vasúti átjáróban egy kirándulókat szállító honvédségi autóbusz vonattal ütközik. Hat katona meghal, 19-en megsebesülnek.
• augusztus 26.
  • A vatikáni Sixtus-kápolnában összeült konklávé a második napon megválasztja az új pápát. VI. Pál utóda a 65 éves Albino Luciani velencei pátriárka, aki az I. János Pál nevet veszi fel.
  • A szovjet Szojuz–31 űrhajó utasaként elindul a világűrbe az NDK-beli Sigmund Jähn, az első német űrhajós.

Szeptember

• szeptember 3. – I. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilika előtt tartott ünnepélyes szentmisén elfoglalja a pápai trónt.
• szeptember 6. – Carter elnök kezdeményezésére Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök részvételével csúcstalálkozó kezdődik a közel-keleti konfliktus békés rendezéséért Camp Davidben.
• szeptember 8. – Utcai összecsapások Teheránban. A biztonsági erők tüzet nyitnak a sahellenes tüntetőkre, sok halálos áldozat. Rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezetnek be.
• szeptember 10. – Ámokfutó szovjet katona egy harckocsival kitör a bócsai laktanyából, és végigszáguld a fél országon. Kecskemét közelében halálra gázol egy idős asszonyt, a Keleti-főcsatornánál pedig elüt négy kerékpár versenyzőt, egyikük életét veszti, a többiek megsérülnek. A részeg katonát végül Leninvárosnál állítják meg.
• szeptember 15. – Budapestre látogat Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője.
• szeptember 16. – Erős, a Richter-skála szerint 7,7-es földrengés pusztít Irán keleti részén; a romok alatt közel 25 ezer ember veszti életét.
• szeptember 17. – Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök aláírja a Camp David-i egyezményt a közel-keleti békéről.
• szeptember 25. – San Diegóban lakónegyedre zuhan a Pacific Southwest Airlines Sacramentóból érkező Boeing 727-es repülőgépe, miután összeütközik egy Cessna 150-es magángéppel; 140 halálos áldozat.
• szeptember 27. – New Yorkban az ENSZ-közgyűlés általános vitája közben sorozatos kétoldalú tárgyalásokra kerül sor. Vance amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter is megbeszéléseket folytat egymással.
• szeptember 29. – Rómában váratlanul meghal I. János Pál pápa, aki mindössze 33 napig tölthette be tisztségét.

Október

• október 1. – Tuvalu elnyeri függetlenségét.
• október 5. – Singernek ítélik oda az irodalmi Nobel-díjat.
• október 6. – Az ENSZ BT haladéktalanul fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére szólítja fel a Libanonban szemben álló feleket.
• október 7. – Guatemalában országossá szélesedik és a diktatúra elnyomó politikája elleni tüntetéssé válik a munkabeszüntetés.
• október 16. – Karol Józef Wojtyłát pápává választják.
• október 28. – Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.

November

• november 5. – Népszavazás Ausztriában a Zwentendorfi atomerőmű használatba vételéről.
• november 12. – II. János Pál pápa a lateráni székesegyházban elfoglalja székét Róma püspökeként (beiktatják pápaként).
• november 13. – A magyar-jugoszláv határon Csurgó térségében összekapcsolják az Adria kőolajvezetéket.
• november 15. – Magyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába.
• november 18.
  • Guyanában, a venezuelai határ közelében egyidőben több mint kilencszáz Népek Temploma (People’s Temple) szektatag és hívő követ el öngyilkosságot.
  • A floridai Cape Canaveral támaszpontról fellövik a NATO harmadik távközlési műholdját.
• november 22–23. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülése.
• november 23.
  • Az Európa Tanács tagja lesz Liechtenstein.
  • Egy 1975-ös genfi megállapodás szerint 0 órától a középhullámú rádióadókat új hullámhosszra állítják át.
• november 24. – A bolíviai hadsereg államcsínnyel megdönti Pereda elnöknek és kormányának hatalmát.
• november 27. – Dan White agyonlövi George Moscone San Franciscó-i polgármestert és Harvey Milk önkormányzati képviselőt.
• november 29. – Magyarországon kezd tárgyalást Aszad, szíriai elnök.

December

• december 1. – Ausztriában átadják a forgalomnak a világ leghosszabb közúti alagútját, a 14 km hosszú Arlberg-alagutat.
• december 5–6. – A NATO jóváhagyja a Repülőgép-fedélzeti korai előrejelző és irányító rendszert (AWACS).
• december 6. – Spanyolországban népszavazást tartanak az új alkotmányról, melyet 87,79%-os igen szavazattal elfogadnak. (Az alkotmány demokratikus alapeszméket hirdet, de legitimálja a monarchiát is.)
• december 8. – Hat bányász veszti életét gázkitörés következtében a Mecseki Szénbányák Zobák bányaüzemében.
• december 17. – Az OPEC Abu Dhabiban rendezett ülésén határozatot hoz az olaj árának újabb, 14,5%-os emeléséről.
• december 20. – Palesztin menekülttáborokat támad az izraeli légierő Dél-Libanonban.
• december 21. – Kétnapos szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek a SALT-2 szerződésről Genfben.
• december 25. – Vietnam villámháborút indít a vörös khmerek uralta Kambodzsa ellen.
• december 31. – Európa északi felén napok óta havazás, orkánerejű szél és hófúvás bénítja meg az életet.

Az év témái

1978 a filmművészetben

• ABBA: The Movie
• Bud Spencer - Terence Hill: ...és megint dühbe jövünk

1978 az irodalomban

• Somlyó György – Arion éneke (Összegyűjtött versek 1.), Szépirodalmi és Kőkörök (Összegyűjtött versek 2.), Szépirodalmi

1978 a zenében

• Miskolcon megalakul az Edda Művek
• Balázs Fecó megalakítja a Korál együttest
• Földes László (Hobo) megalapítja a Hobo Blues Band zenekart

Fontosabb külföldi albumok

• AC/DC: Powerage
• AC/DC: If You Want Blood
• Black Sabbath: Never Say Die!
• Blondie: Parallel Lines
• Dire Straits: Dire Straits
• The Police: Outlandos d’Amour
• Queen: Jazz
• Rainbow: Long Live Rock 'n' Roll
• Richard Wright: Wet Dream
• Van Halen: Van Halen

Fontosabb magyar nagylemezek

• Apostol: A létrán
• Cseh Tamás – Bereményi Géza: Antoine és Désiré
• Fonográf: Útközben
• Halász Judit: Amikor én még kislány voltam
• Illés-együttes: Boldog város
• Katona Klári: Láthatod, boldog vagyok
• Kovács Kati: Életem lemeze
• Locomotiv GT: Mindenki
• Mini: Vissza a városba
• Neoton Família: Disco
• Omega: Csillagok útján
• Piramis: II.
• Szűcs Judith: Táncolj még!
• V’Moto-Rock: I.
• Zalatnay Sarolta: Minden szó egy dal

1978 a sportban

• A Forma-1-ben Mario Andretti nyerte a világbajnokságot a Lotus csapattal.
• május 6–20. – Belgrádban rendezték meg a 2. Amatőr ökölvívó-világbajnokságot.
• június 1.–június 25. – Az Argentínában rendezett labdarúgó világbajnokság döntőjében Argentína hosszabbítás után legyőzte Hollandiát 3:1-re (gólok: Kempes (2), Bertoni, ill. Nanninga), először hódítva el a trófeát.
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 17. bajnoki címe.

1978 a televízióban

• január 2. – A BBC 1 vetíteni kezdi a Blake’s 7 című űroperettet, amely később hatással van a Babylon 5 sorozatra is.
• április 2. – Elindult a Dallas című minisorozat, amelyből még ugyanebben az évben sorozatot készítettek.

1978 új világörökségi helyszínei

• Amerikai Egyesült Államok: Yellowstone Nemzeti Park
• Amerikai Egyesült Államok: Mesa Verde Nemzeti Park
• Ecuador: Galapagos-szigetek Nemzeti Park
• Ecuador: Quito óvárosa
• Etiópia: Lalibela sziklába vájt templomai
• Etiópia: Simien Nemzeti Park
• Kanada: Nahanni Nemzeti Park
• Kanada: „L’Anse aux Meadows” Történelmi Nemzeti Park (viking település)
• Lengyelország: Krakkó történelmi központja
• Lengyelország: A wieliczkai sóbányák
• Németország: Az aacheni dóm (és a Karoling-palotakápolna)
• Szenegál: Gorée szigete

Születések

Nakamura Sunszuke

Josh Hartnett

Dennis Rommedahl

Kobe Bryant

Fájl:Mogyorosij-dvtk.jpg

Mogyorósi József

Nelly Furtado

Ian Somerhalder

Katie Holmes

• január 4. – Karine Ruby francia síző és snowboardos, a hódeszkázás első női olimpiai bajnoka († 2009)
• január 9. – Rabóczki Balázs magyar labdarúgó
• január 12. – Kibédi Péter magyar sportújságíró
• január 17. – Mandula Petra, magyar teniszezőnő
• január 18. – Bogdan Lobonț román labdarúgó
• január 20. – Sonja Kesselschlager, német atléta
• január 22. – Tabáni István magyar énekes
• január 25. – Charlene Wittstock dél-afrikai úszónő, monacói hercegné
• január 28. – Gianluigi Buffon, olasz labdarúgó (kapus)
• január 31. – Oláh Ibolya énekesnő
• február 2. – Guido Kaczka, argentin színész
• február 7. – Ashton Kutcher, amerikai színész, producer, modell
• február 7. – Kovács Péter magyar labdarúgó, jelenleg az Odd Grenland játékosa
• február 8. – Eklemovic Nikola, szerb-magyar kettős állampolgárságú kézilabdázó, az MKB Veszprém KC játékosa
• február 25. – Nakazava Judzsi, japán labdarúgó
• február 28. – Robert Heffernan, ír atléta, gyalogló
• március 1. – Jensen Ackles, amerikai színész
• március 10. – Bárány Attila vízilabdázó
• március 11. – Didier Drogba, elefántcsontparti labdarúgó
• március 15. – Csondor Kata, magyar színésznő, énekesnő
• március 19. – Matej Krajčík cseh labdarúgó
• március 23. – Abram Raselemane, dél-afrikai labdarúgó († 2008)
• március 31. – Tony Yayo Hiphop előadó, a G-Unit tagja
• április 7. – Duncan James brit popzenész
• április 8. – Gheorghe Chiper, román műkorcsolyázó
• április 12. – Riley Smith amerikai színész
• április 13. – Kyle Howard amerikai színész
• április 19. – James Franco amerikai színész
• április 29. – Baranyai Tibor magyar labdarúgó
• május 5. – Santiago Cabrera venezuelai színész
• május 9. – Galib Zsafarov kazah ökölvívó
• május 12. – Jason Biggs amerikai színész
• május 17. – Valerij Pokrovszkij orosz jégkorongozó
• május 18. – Ricardo Carvalho portugál labdarúgó
• május 24. – Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró
• május 28. – Magala Ronnie magyar-ugandai zeneszerző
• június 4. – Válóczy Szilvia magyar költő, író
• június 7. – Luis Costa angolai kosárlabdázó
• június 9.
  • Matthew Bellamy angol zenész (Muse)
  • Miroslav Klose német labdarúgó
• június 10.
  • Shane West amerikai színész, énekes
  • DJ Qualls amerikai színész
• június 11. – Joshua Jackson kanadai-amerikai színész
• június 13. – Ethan Embry amerikai színész
• június 19. – Mark Matkevich amerikai színész
• június 20. – Frank Lampard angol labdarúgó
• június 21. – Erica Durance kanadai színésznő
• június 24. – Emppu Vuorinen zenész
• június 24. – Nakamura Sunszuke japán labdarúgó
• június 29. – Nicole Scherzinger, amerikai énekesnő
• július 3. – Mizuki Noguchi, japán atléta (maratonfutó)
• július 9. – Lieli János, magyar szociálpolitikus
• július 11. – Thomas Stone, magyar pornószínész
• július 21. – Josh Hartnett, amerikai színész
• július 22. – Dennis Rommedahl dán labdarúgó
• augusztus 1. – Szálinger Balázs költő
• augusztus 3. – Juan Carlos Higuero spanyol sprinter
• augusztus 5. – Tornóczky Anita, szerkesztő-riporter
• augusztus 5. – Rita Faltoyano magyar származású pornósztár
• augusztus 18. – Ioan Gherghel, román úszó
• augusztus 20. – Vona Gábor, magyar politikus, a Jobbik elnöke
• augusztus 23. – Kobe Bryant, amerikai kosárlabdázó
• augusztus 26. – Kleinheincz Csilla magyar fantasy és sci-fi író
• augusztus 31. – Mike Erwin, amerikai színész
• szeptember 7. – Devon Sawa, kanadai színész
• szeptember 25. – Gashaw Asfaw, etióp atléta
• szeptember 27. – Klotz Eszter, savak-lúgok nagyasszonya
• október 6. – Denis Petukhov, orosz származású amerikai műkorcsolyázó
• október 7. – Joe Armstrong, angol színész
• október 14. – Paul Hunter, angol snookerjátékos
• október 21. – Will Estes, amerikain színész
• október 25. – Zachary Knighton, amerikai színész
• november 1. – Mogyorósi József magyar labdarúgó, védő, többnyire a jobb oldalon játszik
• november 2. – Farkas Balázs magyar labdarúgó, jelenleg a Felcsút játékosa
• november 8. – Ivan Dinev bolgár műkorcsolyázó
• november 11. – Nyikolaj Krjukov orosz tornász
• november 13. – Montvai Tibor labdarúgó
• november 21. – Petra Dallmann német úszónő
• november 22. – Francis Obikwelu portugál atléta
• november 24. – Dobos Attila labdarúgó
• november 27. – Radek Štěpánek cseh teniszező
• december 2. – Nelly Furtado kanadai énekesnő
• december 2. – Chris Wolstenholme angol gitáros (Muse)
• december 6. – Pálinger Katalin válogatott kézilabdázó
• december 8. – Ian Somerhalder amerikai színész
• december 9.
  • Mocsai Tamás válogatott kézilabdázó
  • Jesse Metcalfe amerikai színész
• december 18. – Katie Holmes amerikai színésznő

Halálozások

• január 14. – Kurt Gödel, matematikus (* 1906)
• január 29. – Hauser Arnold, magyar származású művészetszociológus (* 1892)
• január 30. – Nagy László, költő, műfordító (* 1925)
• február 12. – Ecker Ferenc Kossuth-díjas mérnök, feltaláló (* 1896)
• március 17. – Erdélyi Éva, úszó (* 1943)
• március 20. – Bolberitz Károly, egészségügyi és vegyészmérnök, közgazdász, a vízhigiénia szaktekintélye (* 1906)
• március 22. – Ortutay Gyula néprajzkutató, folklorista, művelődéspolitikus (* 1910)
• április 1. – Ignotus Pál, író, publicista (* 1901)
• április 5. – Gáti Ödön sütőmunkás (* 1913)
• április 8. – Rónay György, író, költő (* 1913)
• április 16. – Lucius D. Clay az amerikai hadsereg tábornoka, 1947 és 1949 között Németország amerikai megszállási övezetének katonai kormányzója (* 1897)
• május 6. – Csalog József régész, etnográfus, múzeumigazgató (* 1908)
• május 31. – Bozsik József, labdarúgó (* 1925)
• június 2. – Santiago Bernabéu Yeste, a Real Madrid korábbi elnöke (* 1895)
• június 7. – Ronald Norrish Cambridge-ben született, s a Perse Schoolban tanult (* 1897)
• június 8. – Dienes Valéria, táncpedagógus, az első magyar női egyetemi tanár (* 1879)
• június 8. – Pulszky Romola, író, táncos, Vaclav Nyizsinszkij felesége (* 1891)
• június 10. – Berzsenyi Ralph, olimpiai ezüstérmes sportlövő (* 1909)
• július 12. – Makláry Zoltán Kossuth-díjas magyar színész (* 1896)
• július 27. – Kollár Ferenc, jezsuita szerzetes, 1944-től A Szív újság főszerkesztője, 1956-ban újrakiadója és ugyancsak 1956-tól a magyar jezsuita tartomány rendfőnöke (* 1912)
• július 30. – Umberto Nobile olasz tábornok, sarkkutató, a léghajózás egyik úttörője (* 1885)
• augusztus 6. – VI. Pál pápa, eredeti nevén: Giovanni Battista Montini (* 1897)
• augusztus 14. – Féja Géza, író, újságíró, szerkesztő (* 1900)
• augusztus 14. – Ordass Lajos, evangélikus püspök (* 1901)
• szeptember 1. – Báti László, irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1909)
• szeptember 11. – Mihályi József, precíziós műszerész, több forradalmi fényképészeti műszaki újítás megalkotója (* 1889)
• szeptember 23. – Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumigazgató (* 1890)
• szeptember 24. – Hasso von Manteuffel német katonatiszt a második világháborúban, utána pedig liberális politikus Nyugat-Németországban (* 1897)
• szeptember 28. – 33 nap pontifikátus után meghal I. János Pál pápa eredeti nevén: Albino Luciani(* 1912)
• október 1. – Szandai Sándor, szobrász (* 1903)
• október 4. – Erdélyi József, költő (* 1896)
• október 8. – Serly Tibor, zeneszerző (* 1901)
• október 9. – Jacques Brel, színész, énekes (* 1929)
• október 13. – Rohmann Henrik, hárfaművész, hárfatanár (* 1910)
• október 21. – Anasztasz Ivanovics Mikojan, szovjet kommunista politikus, államfő (* 1895)
• november 9. – Mécs László, költő (* 1895)
• november 20. – Orgonista Olga, Európa-bajnok műkorcsolyázó (* 1901)
• november 24. – Vihar Béla, József Attila-díjas költő (* 1908)
• november 25. – Szigeti György, magyar fizikus, akadémikus (* 1905)
• december 8. – Golda Meir, politikus, izraeli miniszterelnök (* 1898)
• december 13. – Csányi György, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta (* 1922)
• december 22. – Mednyánszky Mária, tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező (* 1901)
• december 30. – Honthy Hanna primadonna, színésznő Kossuth-díj 1953, érdemes művész 1950, kiváló művész 1953 (* 1893)
• december 30. – Miskolczy Dezső orvos (* 1894)

Nobel-díjak

Fizikai	Pjotr Leonyidovics Kapica, Arno Allan Penzias, Robert Woodrow Wilson
Kémiai	Peter D Mitchell
Orvosi-fiziológiai	Werner Arber, Daniel Nathans, Hamilton O Smith
Irodalmi	Isaac Bashevis Singer
Béke	Anvar Szadat és Menáhém Begín
Közgazdasági	Herbert Simon

Források

• Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
• Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
• Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
• A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
• Népszabadság XXXVI. évf. (1978)

További információk

• 1978.lap.hu - linkgyűjtemény

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1978 témájú médiaállományokat.