Pulszky Romola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pulszky Romola
Pulszky Romola 1910-ben
Pulszky Romola 1910-ben
Született 1891. február 20.
Budapest
Elhunyt 1978. június 8. (87 évesen)
Párizs
Nemzetisége magyar
Házastársa Vaclav Nyizsinszkij
Foglalkozása író, táncos

Pulszky Romola az IMDb-n

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Romola (Budapest, 1891. február 20.Párizs, 1978. június 8.) író, táncos, Vaclav Nyizsinszkij felesége.

Pulszky Károly művészettörténész és Márkus Emília színésznő leánya. 1913-ban, amikor az Cári Orosz BalettSzergej Gyagilev társulata – Argentínában vendégszerepelt, ott házasodott össze Vaclav Nyizsinszkijjel, a balett világsztárjával. Nevét ettől kezdve Nijinsky Romola formában használta.

Pulszky Romola az Orosz Cári Balett 1912-es budapesti vendégjátéka után csatlakozott az együtteshez. Gyagilev a házasság miatt elbocsátotta Nyizsinszkijt. A házaspár ettől kezdve 1945-ig Magyarországon élt. Nyizsinszkij megháborodott. Pulszky Romola mindent megtett a férje érdekében, Svájcban, egy St. Moritz-i intézetben ápoltatta, fellépéseket igyekezett szervezni neki, könyveket írt róla,[1] beutazta a világot előadásokat tartani a táncos művészetéről.

Egyik lányuk, Nyizsinszkij-Márkus Tamara,[2] és unokájuk Kinga Nijinsky Gaspers[3] is színész lett. Nyizsinszkij életéről 1997-ben Hubay Miklós színdarabot írt „Hová lett a rózsa lelke? – Nizsinszki” címmel.

Nyizsinszkij és felesége sorsáról Terry Earp monodrámát írt, Madame Nijinsky – A férjem egy isten címmel. A darabot bemutatta az IBS (International Buda Stage) Budapesten. Előadta Kinga Nijinsky-Szakáts, Márkus Emília dédunokája, Nyizsinszkij unokája, és Szakáts Miklósnak, a Vígszínház egykori színészének lánya.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. „Hogy Nizsinszkij tragédiájához Pulszky Romola, a tizenhét éves rajongó kislány sokban hozzájárult, a könyv elolvasása után kétségtelennek látszik, bár, mint «bűnös», Djagilev áll az előtérben. Bűnös, milyen rossz szó ez itt! Mért lenne bűnös Djagilev, aki a hozzá vonzódó Nizsinszkijt a poklokon át is magáénak akarta és mért lenne és miben lenne bűnös az az asszony, aki egész életét áldozta fel egy ideálért, aki véletlenül Nizsinszkij volt?” – Kassák Lajos
  2. Nizsinszky-Márkus Tamara - Magyar színházművészeti lexikon
  3. [1]

Források[szerkesztés]