Kádár László Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kádár László Gábor
SzületettKádár László
1927. szeptember 2.[1][2]
Eger[2]
Elhunyt1986. december 20. (59 évesen)[1][2]
Eger[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1972–)
  • segédpüspök (1972. február 8. – )
  • veszprémi püspök (1975. január 7. – )
  • egri érsek (1978. március 2. – )
Iskolái
  • Szent Bernát Gimnázium (–1945)
  • Institut Catholique de Paris (1968–1970)
egri érsek
Vallásarómai katolikus egyház
Szerzetesrendciszterciek
Szerzetesi fogadalom1950. február 16.
Pappá szentelés1950. június 16.
Budapest
Püspökké szentelés1972. március 16.
Budapest
Szentelők

Hivatalveszprémi segédpüspök
Hivatali idő1972–1974

Hivatalveszprémi püspök (1974-től apostoli kormányzó)
Hivatali idő1975–1978
ElődjeLékai László (apostololi kormányzó)
UtódjaPaskai László

Hivatalegri érsek
Hivatali idő1978–1986
ElődjeBánk József
UtódjaSeregély István
Társszentelt püspökök
Tóth László1976. június 8.
Paskai László1978. április 5.
Rosta Ferenc1978. április 5.
SablonWikidataSegítség

Kádár László Gábor OCist (Eger, 1927. szeptember 2.Eger, 1986. december 20.) ciszterci szerzetes, veszprémi püspök, majd egri érsek.[3]

Pályafutása[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a ciszterciek által vezetett Szent Bernát Gimnáziumban(wd) Keszthelyi Ferenccel és Kovács Endre Gergellyel együtt (szintén későbbi ciszterci szerzetesek és püspökök), ahol a cserkészcsapatnak is mindhárman tagjai voltak,[4] valamint Szatmárnémetiben.[3] 1945-ben érettségizett, majd ugyanebben az évben november 4-én lépett a ciszterci rend tagjai közé Zircen;[3][5] rendi neve a Gábor lett. A teológiát Zircen és Budapesten végezte.[5] 1950. február 16-án tett ünnepélyes fogadalmat, Badalik Bertalan püspök Budapesten a Rózsafüzér királynője-templomban szentelte pappá június 16-án.[3]

Az Egri főegyházmegyében szolgált; először Felsőtárkányban, 1960-tól Bélapátfalván, majd 1965-től Egerben, a Nagyboldogasszony plébánián volt káplán. 1966-tól Egerben érseki jegyző és másodtitkár. 1968 és 1970 között Párizsban tanult az Institut Catholique-on.(wd)[3]

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1972. február 8-ától saetabisi címzetes püspökké és veszprémi segédpüspökké nevezték ki. Március 16-án szentelte püspökké Budapesten Ijjas József kalocsai érsek. 1974. február 2-ától veszprémi apostoli kormányzó, 1975. január 10-étől megyés püspök.[3] Veszprémben korszerűsítette a székesegyházat, központi fűtéssel látta el a püspöki palotát és elindította annak teljes külső tatarozását.[5]

1978. március 2-án áthelyezték az egri érseki székre.[3] 19761986 között az Országos Egyházművészeti Tanács elnöke. Megíratta és kiadatta az egri püspökök és plébániák történetét, valamint Pyrker János László érsek életrajzát.[5]

1961-ben az állambiztonság III/III-1 osztálya (egyházi elhárítás) beszervezte, a hírszerzésnek is dolgozott, haláláig aktív kapcsolatként tartották nyilván „Németh László” és „Noggel” fedőnéven.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  3. a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  4. Rosdy Pál: Krisztusban barátunk – Az aranymisés váci püspök (magyar nyelven). Új Ember, 2001. április 1. [2014. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 10.)
  5. a b c d mek.iif.hu Archiválva 2004. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. február 14.
  6. Tabajdi Gábor-Ungváry Krisztián. Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990., 291. o. [2008. április 25.] 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Badalik Sándor Bertalan
Veszprémi püspök
1975–1978
Utóda:
Paskai László
Előde:
Bánk József
Egri érsek
1978–1986
Utóda:
Seregély István