Nahanni Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nahanni Nemzeti Park
Világörökség
Howard's Pass Yukon Territory 1.jpg
Howard's Pass
Adatok
Ország Kanada
Világörökség-azonosító 24
Típus Természeti helyszín
Felvétel éve 1978
Elhelyezkedése
Nahanni Nemzeti Park  (Kanada)
Nahanni Nemzeti Park
Nahanni Nemzeti Park
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 61° 35′ 50″, ny. h. 125° 51′ 07″Koordináták: é. sz. 61° 35′ 50″, ny. h. 125° 51′ 07″

A kanadai Északnyugati területeken fekvő Nahanni Nemzeti Park (angolul Nahanni National Park Reserve, franciául Réserve de parc national de la Nahanni) volt az első négy, a Világörökség listájára 1978-ban felkerül természeti helyszín egyike.

Az 1976-ban 4766 km²-en alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg, ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600-800 turista keresi fel.

A park legfontosabb vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyon keretezi a folyót, falaik olykor elérik az 1300 m-t, elnevezésük: Első, Második, Harmadik és Negyedik. A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.

A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás, forró vizű tó, amelyek ezen a zord vidéken sajátságos mikroklímát hoznak létre, ahol a mérsékelt éghajlat növényei is otthon érzik magukat, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa. A Nahanni Nemzeti Park többi részét tundra és északi fafajokból álló erdők borítják. Az állatvilága is jellegzetesen északi: alaszkai vadjuh, havasi kecske, farkas, fekete medve és grizzly medve él itt. Több mint 120 madárfajt figyeltek meg.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]