„Bikszád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ida (vitalap | szerkesztései) a 2011 végleges adat |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Az [[Avas hegység]] keleti oldalán, [[Avasújfalu]] |
Az [[Avas hegység]] keleti oldalán, [[Avasújfalu]]tól északnyugatra fekvő település. |
||
== Története == |
== Története == |
||
'''Bikszád''' egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is '''Bykzad''' |
'''Bikszád''' egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is '''Bykzad'''nak írták, s a '''Meggyesaljai Mórocz''' család volt birtokosa. |
||
[[XVI. század]] |
[[XVI. század]]ban a [[Báthory család|Báthoryaké]], majd a ''Lónyay, Rhédey'', és később a ''Wesselényi családé'' volt. |
||
Rhédey'', és később a ''Wesselényi családé'' volt. |
|||
[[1604]]-ben '''[[Hosszúmező]]''' és '''[[Técső]]''' határperében volt említve. |
[[1604]]-ben '''[[Hosszúmező]]''' és '''[[Técső]]''' határperében volt említve. |
||
| 32. sor: | 31. sor: | ||
'''Kolostora''': |
'''Kolostora''': |
||
A Péter |
A Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátságot [[1689]]-ben alapította '''Károlyi Ézsaiás''' trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg. |
||
szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg. |
|||
[[1753]]-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is. |
[[1753]]-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is. |
||
| 43. sor: | 41. sor: | ||
'''Gyógyfürdője''': |
'''Gyógyfürdője''': |
||
Már a [[XVII. század]] |
Már a [[XVII. század]]ban is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. |
||
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a [[kranchen]]i, [[gleichenberg]]i és |
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a [[kranchen]]i, [[gleichenberg]]i és [[niedersters]]i forrásokkal. |
||
[[niedersters]]i forrásokkal. |
|||
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle. |
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle. |
||
| 59. sor: | 56. sor: | ||
* Görög katolikus templom - 1882-ben épült. |
* Görög katolikus templom - 1882-ben épült. |
||
* Kolostor - Péter |
* Kolostor - Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátság. |
||
* Gyógyfürdő. |
* Gyógyfürdő. |
||
== Híres emberek == |
== Híres emberek == |
||
*Itt született [[1942]]. [[ |
*Itt született [[1942]]. [[augusztus 22.|augusztus 22]]-én [[Krizsán Géza]] magyar író, újságíró. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2013. november 27., 19:50-kori változata
| Bikszád (Bixad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Bikszád |
| Rang | község |
| Irányítószám | 447055 |
| SIRUTA-kód | 137078 |
| Népesség | |
| Népesség | 2343 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bikszád (románul: Bixad) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalutól északnyugatra fekvő település.
Története
Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is Bykzadnak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.
XVI. században a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.
1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.
1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.
Bikszád-nak a XVII. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.
Kolostora:
A Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.
1753-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.
A kolostor búcsújáróhely, melyet mind a görög, mint a római szertartású hívek elzarándokolnak.
1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.
Gyógyfürdője:
Már a XVII. században is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, gleichenbergi és niederstersi forrásokkal.
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.
A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.
A településnek a XIX. század első felében több birtokosa is volt: például a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Bagossy, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.
A XX. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.
Nevezetességek
- Görög katolikus templom - 1882-ben épült.
- Kolostor - Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátság.
- Gyógyfürdő.
Híres emberek
- Itt született 1942. augusztus 22-én Krizsán Géza magyar író, újságíró.
Források
Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}