Ugrás a tartalomhoz

Boldog (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Boldog címere
Boldog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHatvani
Jogállásközség
PolgármesterPüspöki Istvánné (független)[1]
Irányítószám3016
Körzethívószám37
Testvér­települései
Lista
Kokkola
Népesség
Teljes népesség2833 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″47.603056°N 19.688056°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″47.603056°N 19.688056°E
Boldog (Heves vármegye)
Boldog
Boldog
Pozíció Heves vármegye térképén
Boldog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog témájú médiaállományokat.

Boldog község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zagyva és a Galga folyók között, három vármegye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik, a járási székhely Hatvantól 9 kilométerre délre. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott.

Hatvanon kívül még két települési szomszédja van: délkelet felől Jászfényszaru, délnyugat felől pedig Tura. Előbbivel a 3126-os út, Turával és Hatvannal a 31 121-es számú mellékút köti össze.

Vasútállomása nincs, de északi határszélét érintik a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal és a Hatvan–Újszász-vasútvonal vágányai is, s ezek közös hatvani állomásáról könnyen elérhető a falu.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és határa régészeti leletekben gazdag. Boldogtól délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első írásos említése 1395-ből maradt fenn.

1867 után Boldogon szőlőt telepítettek, s ekkor vált jelentőssé a faluban a fűszerpaprika termesztése is.

Boldog Heves vármegye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki, ebben is bemutatva a boldogi fehérhímzést.

A boldogi népviselet ma is látható a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. A régi szokások, énekek életben tartására alakult a településen a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1992: Kepes János (független)[3]
  • 1992-1994: Zsíros István (független)
  • 1994–1998: Záhonyi György (független)[4]
  • 1998–2002: Révész Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Püspökiné Nagy Erzsébet (független)[6]
  • 2006–2010: Püspökiné Nagy Erzsébet (független)[7]
  • 2010–2014: Püspökiné Nagy Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Laczkó Roland (független)[9]
  • 2019–2022: Laczkó Roland (független)[10]
  • 2022–2024: Püspöki Istvánné (független)[11]
  • 2024– : Püspöki Istvánné (független)[1]

A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az addigi képviselő-testület augusztus 15-én feloszlatta magát.[12]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
3021
2987
2937
3001
2876
2897
2890
2833
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak németnek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 2,6% református, 0,1% görögkatolikus, 0,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Tájház – 1871-ben épült műemlék jellegű épület, benne a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatják be.
  • Barokk stílusú római katolikus templom, kertjében Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Hőskert I. és II. világháborús emlékművel.
  • Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával, szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával.

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született Berecz Ede orgonista, főszékesegyházi karnagy, zenetanár (1839–1910).

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  5. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4.
  6. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. január 27.
  7. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4.
  8. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 22.
  9. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. július 29.
  10. ↑ "Boldog települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  11. ↑ "Boldog települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. november 20. Hozzáférés: 2022. november 21.
  12. ↑ Kenderesen a kormánypárt, Siójután, Babarcon és Boldogon független jelölt nyerte az időközi választáson. www.sajomente.hu (2022. november 21.)
  13. ↑ "A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora". 2010. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 14.
  14. ↑ Boldog Helységnévtár
  15. ↑ Boldog Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kerekharaszt Hatvan Hort
Tura

Észak
Nyugat  Boldog  Kelet
Dél

 Jászágó
Zsámbok Tóalmás Jászfényszaru
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldog_(település)&oldid=28859983”