Apc

Apc
Szent István király-templom
Apc címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hatvani
Jogállás	község
Polgármester	Juhász István
Irányítószám	3032
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	2441 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	119,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	20,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 19° 41′ 23″47.79615, 19.68984
Apc Pozíció Heves vármegye térképén
Apc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apc község Heves megyében, a Hatvani járásban.

Fekvése

A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján, ártere mentén fekvő falu. Településszerkezete többutcás sorfalu. A legközelebbi város Lőrinci (9 km). A falu közelében kis méretű tó található (Apci-tó vagy Széleskői-tó).

Megközelítése

Közúton elérhető a 21-es főútról mintegy 2 km-es letéréssel; vonattal a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon (Apc-Zagyvaszántó vasútállomás).

Története

Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt, mivel 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a település határában fekvő Berekalja településrészen. Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák szerint az itt élő apácákról nevezték el. Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz néven fordul elő.

A 15. században a husziták fészkelték be ide magukat. A helység temploma is ebből az időből való.

A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.

1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb Cserőiek és 1469–1489 között Apczi Berczelek voltak itt birtokosok, majd 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is Apczi előnévvel él.

1552 évi összeírás szerint 22 jobbágytelke volt, majd 1589-1590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint az egri katonaság eltartására rendelt tizedet szolgáltatta be a várba.

1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt. 1693-ban gróf Koháry István 3, Vay László pedig két porta ura volt, 1741-ben pedig gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.

A 19. században több birtokosa is volt; a herceg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné birtoka, majd Grassalkovich-birtok utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, aki 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.

1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt. Ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus, 159 izraelita volt.

1944-ben 124 zsidó élt Apcon. Május 9-én a zsidókat a magyar csendőrség bérelt szekereken átvitte a hatvani gettóba. Június 12-én deportálták őket Auschwitzba, ebbe a transzportba került a falu utolsó rabbija, Güncz Jenő (Jósua) és családja is. A háború után mintegy 15-en tértek vissza. A zsinagóga, ahova korábban a környékbeli falvak, Jobbágyi, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó zsidói is jártak súlyos sérüléseket szenvedett. A háború után a zsidók lassanként szétszéledtek. A faluban 1962-ben már nem élt zsidó.

A 20. század elején Heves vármegye Hatvani járásához tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2536	2501	2453	2485	2455	2441
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,3% (25,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Szent István király római katolikus templom: a 15. században épült gótikus stílusban, 1775-ben barokk stílusban épült át. A templomot régen kőfal vette körül

• Borászat

Egyéb érdekesség

A Petőfi út 4. szám alatti házban töltötte életének utolsó éveit gróf Zichy Kázmér író, a Fejér megyei Zichyújfalu földesura, aki uradalmának államosítása után költözött Apcra leányához, Szent-Ivány Farkasné Zichy Annához. A grófot 1955. május 1-jei halálát követően előbb Apcon temették el, de később exhumálták és a zichyújfalui temetőben helyezték örök nyugalomra.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 

További információk

• Fejes László: Apc névadója, Opuz vezér (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2015. augusztus 8.)
• Apc története
• Apc bemutatása
• Vasútállomás
• Apc - híd
• Apc - Légi fotók