Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem
Alapítva	1872 (1581)
Névadó	Szeged (magyarországi város)
Rövid név	SZTE
Hely	Magyarország, Szeged
Típus	állami
Oktatók száma	6 000 (2012)
Hallgatói létszám	24 834 (2012)
Rektor	Rovó László (2018. július 1. – )
Tagság	Európai Egyetemek Szövetsége Agence universitaire de la Francophonie
Elérhetőség
Postacím	6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Elhelyezkedése
Szegedi Tudományegyetem Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.2502, 20.1461
A Szegedi Tudományegyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Az egyetem szenátusának 2007. júliusi döntése alapján jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium.

Az egyetem címere

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kunó címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

Történet

Áttekintő történet

Az egyetem története 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem ekkor alapította meg a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetem alapításának előfeltétele volt. Ezt a kollégiumot 2007-ben a szegedi egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelődjének minősítette. A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idejétől működött.

Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza. 1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet, vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. 1921-ben az ekkor Ferenc József Tudományegyetem nevet viselő intézmény Szegedre költözött. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, de jórészt a régi tanárokkal. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől.

1962-ben az egyetemet József Attila után nevezték el (JATE). 2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), Debreceni Agrártudományi Egyetem – Mezőgazdasági Főiskola (DATE-MF).

Az egyetem nevének változásai

József Attila szobra az Egyetem mellett

	név	székhely	időszak
1	Kolozsvári Tudományegyetem	Kolozsvár	1872–1881
2	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	Kolozsvár	1881–1919
3	Ferenc József Tudományegyetem	Budapest	1919–1921
4	Ferenc József Tudományegyetem	Szeged	1921–1940
5	Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	Kolozsvár	1940–1945
6	Horthy Miklós Tudományegyetem	Szeged	1940–1945
7	Szegedi Tudományegyetem	Szeged	1945–1962
8	József Attila Tudományegyetem	Szeged	1962–1999
9	Szegedi Tudományegyetem	Szeged	2000 –

Az egyetem rangja

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített értékelés alapján, a szegedi intézmény a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában 2011-ben a 301–401., országos szinten pedig az 1–2. helyen áll. A világ vezető 500 felsőoktatási intézménye közé a szegedi mellett ebben az évben is csupán egyetlen magyar került, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (világranglista: 301–400. hely). A 2016-os értékelés alapján viszont egyetlen magyarországi egyetem sem található az első 500 között.

A felsőoktatási intézmények országos rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE: 2005-ben több mint 12 ezren adták be jelentkezésüket ide.

Az egyetem számokban

A Dóm tér madártávlatból, a Szabadtéri Játékok színhelye

(2004)

• 202-301. helyezés "A világ egyetemeinek tudományos rangsorolásán",
• 80-125. helyezés az európai egyetemek tudományos ranglistáján,
• 11 pályázat az EU kutatási Keretprogramjaiban,
• 126 vendég az Unió tagállamaiból,
• több mint 1000 külföldi hallgató,
• 30 testvéregyetem
• közel 30 000 egyetemi és főiskolai hallgató,
• 68 egyetemi szak,
• 66 főiskolai szak,
• 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés,
• 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés,
• 17 doktori iskola,
• 1.713 fő oktató, akik közül
  • 14 akadémikus,
  • 114 akadémiai doktor és
  • 643 PhD fokozattal rendelkezik,
• 12 kar.

Egységek, karok, szakok

#	Kar		Cím		Weboldal
1	Állam- és Jogtudományi Kar	ÁJTK	6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.	(62) 544-197	www.juris.u-szeged.hu
2	Általános Orvostudományi Kar	ÁOK	6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109.	(62) 545-015	www.szote.u-szeged.hu/AOK
3	Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar	BTK	6722 Szeged, Egyetem u. 2.	(62) 544-360	www.arts.u-szeged.hu
4	Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar	ETSZK	6726 Szeged, Temesvári krt. 31.	(62) 544-947	www.etszk.u-szeged.hu
5	Fogorvostudományi Kar	FOK	6720 Szeged, Tisza L. krt. 64.	(62) 545-299	www.szote.u-szeged.hu/stoma
6	Gazdaságtudományi Kar	GTK	6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.	(62) 544-499	www.eco.u-szeged.hu
7	Gyógyszerésztudományi Kar	GYTK	6720 Szeged, Zrínyi u. 9.	(62) 545-022	www.pharm.u-szeged.hu
8	Juhász Gyula Pedagógusképző Kar	JGYPK	6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.	(62) 546-050	www.jgypk.u-szeged.hu
9	Mérnöki Kar	MK	6724 Szeged, Mars tér 7.	(62) 546-000	www.mk.u-szeged.hu
10	Mezőgazdasági Kar	MGK	6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.	(62) 532-990	www.mgk.u-szeged.hu
11	Természettudományi és Informatikai Kar	TTIK	6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.	(62) 544-168	www.sci.u-szeged.hu
12	Zeneművészeti Kar	ZMK	6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81.	(62) 544-605	www.music.u-szeged.hu

Állam- és Jogtudományi Kar

A kar Szegeden található.

• munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
• nemzetközi tanulmányok
• politológia
• jogász

Felsőfokú szakképzések

• jogi asszisztens

Általános Orvostudományi Kar

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara 2000. január 1-jén jött létre, a korábban önálló Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem integrálásával. A karon általános orvosképzés zajlik, a korábban önálló orvosegyetem intézményei 2007-ben a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központhoz kerültek.

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

• anglisztika
• germanisztika – német szakirány
• informatikus könyvtáros
• keleti nyelvek és kultúrák – altajisztika szakirány
• kommunikáció és médiatudomány
• magyar
• néprajz (Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék)
• ókori nyelvek és kultúrák – klasszika-filológia szakirány
• pedagógia
• pszichológia
• romanisztika – francia, olasz, spanyol szakirány
• szabad bölcsészet
• szlavisztika – bolgár, cseh, orosz, szerb nemzetiségi, szerb, ukrán szakirány
• szociológia
• történelem
• történelem – régészet szakirány

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Alapképzések

• ápolás és betegellátás – ápoló szakirány
• ápolás és betegellátás - gyógytornász szakirány
• egészségügyi gondozás és prevenció – védőnő szakirány
• egészségügyi gondozás és prevenció - dentálhigiénikus szakirány
• szociális munka

Mesterképzések

• ápolás
• fizioterápia
• szociálpolitika

Szakirányú továbbképzések

• gyermek - és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns
• gyermek - és ifjúságvédelmi tanácsadó

Felsőfokú szakképzések

• képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens

Fogorvostudományi Kar

• fogorvos

Gazdaságtudományi Kar

Alapképzések

• gazdálkodási és menedzsment (nappali és távoktatás)
• kereskedelem és marketing
• pénzügy és számvitel
• turizmus vendéglátás

Mesterképzések

• közgazdálkodás és közpolitika
• nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol nyelven)
• marketing
• pénzügy
• vállalkozásfejlesztés

Felsőfokú szakképzés

• gazdálkodási és menedzsment (kis- és középvállalkozási szakirányon)
• kereskedelem és marketing (marketingkommunikáció szakirányon)
• kereskedelmi és marketing (kereskedelmi és logisztika szakirányon)
• pénzügy és számvitel (vállalkozási szakirányon)
• pénzügy és számvitel (pénzintézeti szakirányon)

Szakirányú továbbképzések

• jogász-közgazdász szakirányú továbbképzés
• mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzés
• orvos-közgazdász szakirányú továbbképzés
• gyógyszerész-közgazdász szakirányú továbbképzés

Gyógyszerésztudományi Kar

• gyógyszerész

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

• andragógia
• ének-zene
• germanisztika – német szakirány
• gyógypedagógia
• képi ábrázolás
• műszaki szakoktató
• óvodapedagógus
• rekreációszervezés és egészségfejlesztés
• romanisztika – román nemzetiségi szakirány
• szlavisztika – szlovák nemzetiségi szakirány
• szociálpedagógia
• tanító
• tanító – német nemzetiségi szakirány
• tanító – román nemzetiségi szakirány
• tanító – szlovák nemzetiségi szakirány
• társadalmi tanulmányok
• testnevelő – edző

Felsőfokú szakképzések

• általános rendszergazda
• csecsemő- és kisgyermeknevelő - gondozó
• energetikai mérnökasszisztens
• gazdálkodási menedzserasszisztens
• gazdasági idegen nyelvű menedzser
• hálózati informatikus
• hulladékgazdálkodási technológus
• idegenforgalmi szakmenedzser
• idegennyelvi kommunikátor
• ifjúságsegítő
• informatikai statisztikus és gazdasági tervező
• intézményi kommunikátor
• képzési szakasszisztens
• közösségi - civil szervező
• külgazdasági üzletkötő
• médiatechnológus asszisztens
• mezőgazdasági menedzserasszisztens
• moderátor
• műszaki informatikai mérnökasszisztens
• sajtótechnikus
• sportkommunikátor
• televízióműsor gyártó szakasszisztens
• titkárságvezető
• vendéglátói szakmenedzser
• villamosmérnök - asszisztens
• web - programozó

Mezőgazdasági Kar

A kar Hódmezővásárhelyen található.

• mezőgazdasági mérnöki
• vadgazda mérnöki

Felsőfokú szakképzések

• baromfitenyésztő és baromfitermék - előállító technológus
• gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
• ménesgazda
• ökológiai gazdálkodó
• sertéstenyésztő és sertéstermék - előállító technológus
• vadgazdálkodási technológus

Mérnöki Kar

• gépészmérnöki
• gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
• élelmiszermérnöki
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
• műszaki menedzser
• általános gépész

Felsőfokú szakképzések

• gépipari mérnökasszisztens
• mechatronikai mérnökasszisztens

Természettudományi és Informatikai Kar

• anyagmérnöki
• biológia
• biomérnöki
• fizika
• földrajz
• földtudományi
• gazdaságinformatikus
• kémia
• környezetmérnöki
• környezettan
• matematika
• mérnökinformatikus
• molekuláris bionika
• programtervező informatikus
• üzemmérnök informatikus
• villamosmérnök

Zeneművészeti Kar

http://www.music.u-szeged.hu/

• előadó-művészet alapszak a következő szakirányokban: csembaló, ének, fagott, furulya, fuvola, gitár, gordon, gordonka, hárfa, harsona, hegedű, klarinét, kürt, mélyhegedű, oboa, orgona, trombita, tuba, ütőhangszer, zongora
• művészi és tanári mesterképzés a felsorolt szakirányok többségében
• alkotóművészet és muzikológia alapszak zeneelmélet és zeneismeret szakirányokban; az utóbbiban tanári mesterképzés is
• szakirányú továbbképzések számos klasszikus hangszerből

Nemzetközi versenyek a ZMK rendezésében, kétévente:

• Bartók Béla Nemzetközi Zongoraverseny
• Simándy József Nemzetközi Énekverseny

Az 1879-es árvízkatasztrófát követő újjáépítéssel egy időben a szegedi zeneoktatás is lendületes fejlődésnek indult. Az 1880-ban Langer Viktor zeneszerző által megalapított Városi Zenedét 1883-tól 1903-ig Szögi Endre muzsikus és zeneszerző vezette. Ehhez az időszakhoz fűződik számos új tantárgy, valamint az intézmény növendéklétszámának jelentős emelkedése. Ebben az időszakban indították meg a 6 zeneiskolai osztályt követő „kiművelési osztályt”, amelyben a növendékek tudásukat magasabb szinten képezhették. 1904-től hívták meg a Zenede élére a kiváló muzsikust, Király-König Pétert, aki szaktudásával és szervezőkészségével évtizedeken át meghatározó egyénisége lett Szeged zenei életének. Az 1905/1906-os tanévet új szervezeti szabály szerint kezdték meg, amely minden szempontból igazodott a budapesti Magyar Királyi Zeneakadémia tantervéhez, tehát a szegedi az egyik legkorszerűbb szellemben oktató vidéki zeneiskolának számított. Király-König a megemelt óraszámokhoz új tanárokat szerződtetett. Ingyenes tanszakként beindította a bőgő, a kürt és a klarinét oktatását.

Az oktatás színvonalas voltát jelzi, hogy a Zenede olyan – később a Zeneakadémián is továbbtanuló – kiválóságokat nevelt, mint például Huszka Jenő zeneszerző, Fleischer Antal karmester, Ocskay Kornél operaénekes és Belle Ferenc hegedűművész. A növendéklétszám is egyre növekedett, az 1918/19-es tanévben a beiratkozottak száma már 341 volt. Az intézmény működésének köszönhetően megpezsdült a város zenei élete is. A Városi Zenede évente négy hangversenyt rendezett.

1903-tól komoly épületgondok jelentkeztek, mivel a növendékek száma ekkor már 400 fölött volt. 1911-ben megindultak a tervbe vett zenepalota előmunkálatai, a megvalósulást azonban a háború megakadályozta. Az épületgondon a Város úgy próbált segíteni, hogy a Zenedét egy bérház (a Tukats-ház) I. emeletére költöztette. (A Zeneművészeti Kar jelenleg is itt működik.) Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) Szegeden hatalmas egyetemi beruházások valósultak meg, amelyek sajnos nem jártak együtt a zeneoktatás infrastruktúrájának fejlesztésével. Így nem került sor az évtizedekkel korábban tervbe vett zenepalota felépítésére sem.

Szeged mint egyetemi város joggal tartott igényt a zeneoktatás fejlesztésére. 1945. április 14-én Pálfy György helyettes polgármester küldte el a Minisztériumhoz a Város – zenekonzervatórium létrehozására vonatkozó – kérelmét, melyben hivatkoztak a leendő operatársulat és a városi zenekar várható igényeire is. 1946. május 27-én Keresztury Dezső kultuszminiszter – elfogadva a Város érveit – a pénzügyminiszterhez szóló átiratában így írt: „Az európai színvonalra emelkedő szegedi operajátszásnak előfeltétele, hogy zenekarának tagjait, továbbá énekkarának énekeseit komoly pedagógiai értékű tanárok képezzék és tartsák karban Szegeden, mert a főváros aránytalan túlsúlyát csak fokozná, és a magyar vidéket csak szegényítené, ha minden utánpótlást Budapest lenne kénytelen szolgáltatni. Decentralizációra irányuló kultúrpolitikám útja csak az lehet, hogy a nagyobb vidéki városokat olyan kulturális intézményekkel ajándékozom meg, amelyek szerves begyökerezésükkel tudják biztosítani a magyar dolgozók százezrei részére az európai kultúrszínvonalat. Ilyen meggondolás alapján a Szegedi Nemzeti Színház operai tagozatának, de általában Szeged város és a Duna–Tisza köze zenekulturális életének állandó és szerves támaszául tervezem a Szegedi Állami Zenekonzervatóriumot, amelynek megfelelő fizetési osztályokba sorolandó tanári állásaira országos színvonalú tanerőket szándékozom meghívni.”

1946. szeptember 5-én Szeged város Közgyűlése elfogadta a Minisztériummal kötendő szerződéstervezetet, miszerint az állam a személyi, a Város a dologi kiadásokat vállalja. A Minisztertanács 1946. október 15-i határozatában rendelkezett a szegedi konzervatórium igazgatói és tanári állásainak szervezéséről. A Művészeti Tanács javaslatára október végén Baranyi Jánost nevezték ki igazgatónak, aki a Délmagyarország november 14-i számában megjelent programadó cikkében arról írt, hogy „a zenei pályára készülők tanulmányaikat itt végezhetik egészen a tanári, illetve a művészi diploma megszerzéséig”. Ezek szerint akkor még és már élt a remény, hogy a Szegedi Zenekonzervatórium főiskolai rangot kap.

Az állami zenekonzervatóriumok szervezéséről 1947. január 17-én megjelent rendelet azonban másként határozott: „Az állami zenekonzervatórium célja egyrészt, hogy a zenei életpályára készülőket (énekesek, zenekari és énekkari tagok stb.) kiképezze, és a legmagasabb fokú zenei tanulmányokra előkészítse, másrészt, hogy olyanoknak, akik a zenélést nemes művelődési szándékból, de nem élethivatásként kívánják elsajátítani, a zenei műveltség terjesztése céljából az általános zeneoktatás keretében magasabb fokú zeneművészeti tájékozódást is adjon.”

A rendeletben meghatározott kettős feladatnak megfelelően a Szegedi Állami Zenekonzervatóriumban 4 előkészítő és 4 akadémiai osztály jött létre. Az akadémiai osztályok vizsgái a Zeneakadémia kiküldött tanárai előtt folytak. A Konzervatórium végzett növendékei tanári vagy művészi diplomát csak a budapesti Zeneakadémia elvégzésével szerezhettek. A rendelet alapján tehát a konzervatóriumok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával függő és alárendelt viszonyba kerültek.

A Szegedi Állami Zenekonzervatóriumban a tanítás – a felvételt nyert 630 fő számára – 1947 szeptemberében megkezdődött. Tanévnyitó beszédében Baranyi János igazgató beszámolt az elmúlt két év küzdelmeiről, és reményét fejezte ki, hogy valamikor megindulhat az intézményben a tanár- és művészképzés is. Igazgatása alatt kiépült a fúvós és az ének tanszak, tanári munkát vállalt az olasz Luigi Renzi énekmester és többen a szegedi operaegyüttes tagjai közül.

A Konzervatórium saját szervezésű bérletsorozatot indított Collegium Musicum címmel, mely magas színvonalú műsoraival szolgálta a város zenekultúráját, lehetőséget adva tanárai művészi képességeinek kibontakoztatásához is.

1952-ben megkezdődött a zeneoktatás reformja. A Minisztertanács 68/1952. számú – 1952. augusztus 17-én megjelent – rendelete külön intézményekre tagolta az alsó, a közép- és a felsőfokú zeneoktatást. A Szegedi Zenekonzervatóriumot – leválasztva róla az alsófokú képzést - zeneművészeti szakiskolává alakította át. A rendelet értelmében 1953-tól az intézmény hivatalos neve Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola lett.

A Tömörkény István Gimnáziumon belül megszervezték – a heti 25 közismereti órával és 10-25 főre tervezett létszámmal – működő zenegimnáziumi osztályokat. 1952-ben első és második osztály indult.

1954 őszén a Népművelési Minisztérium megszüntette a két éve létrehozott zenegimnáziumi osztályokat a működtetés magas – évi 70-80 ezer forintos – költségeire hivatkozva. A Minisztérium az elhamarkodott intézkedést már 1955 februárjában visszavonta.

A Zeneművészeti Szakiskolában – a középfokú képzés mellett, arra épülve – három évfolyamos tanárképző tagozat is indult, amely az alsófokú zeneiskolák számára képzett tanárokat. Az intézmény 1954 júniusában adta ki az első tanári diplomákat. 1955-ben a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola öt tanszékén (19 tanszakon) 310 növendék tanult.

Az 1952-ben kiadott rendelet alapvető hiányossága volt, hogy a zenetanárképző intézményeknek nem adott főiskolai rangot, pedig az egész akkori oktatási rendszerben a tanárképzés már felsőoktatási intézményekben folyt.

1966-ban az ország öt zeneművészeti szakiskolájában szétvált a szakiskolai oktatás és a zenetanárképzés. Ez utóbbit a Művelődési Minisztérium főiskolai rangra emelte. A szegedi intézmény hivatalos neve ekkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének- és Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozata lett.

1983-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – a színvonalas szegedi vonósképzés elismeréseként elsőként a hegedű és cselló szakokon – engedélyezte, hogy egyetemi képzés induljon a III., IV. és V. évfolyamokban. A későbbi években további 15 szak kapta meg az egyetemi képzés jogát.

1990-ben a Művelődési Minisztérium jóváhagyta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely alapján a szegedi tagozat a középfokú képzés, főiskolai és egyetemi szintű képzést is magába foglaló konzervatóriummá alakult, hivatalos neve ekkor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma lett.

1996-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tanácsának határozata alapján az ország két konzervatóriuma valamennyi engedélyezett szak első három évfolyamában is folytathatott egyetemi képzést. Az említett határozat évenkénti átjárhatóságot biztosított a főiskolai és egyetemi képzési szint között, lehetővé téve, hogy a hallgató a tanulmányai során tanúsított előmenetele és tehetsége alapján szerezzen főiskolai vagy egyetemi diplomát.

A Konzervatórium 1998-ban levált a Zeneakadémiáról, és a Szegedi Felsőoktatási Szövetség alapító tagjaként működött 2000. január 1-jéig. Ekkor az integráció révén létrejött Szegedi Tudományegyetem kari jelleggel működő önálló oktatási egységévé vált.

Sikeres kari akkreditációt követően 2003. szeptember 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem 11. karaként folytatja tevékenységét, és képez a főiskolai szakokon kamaraművészeket és tanárokat, az egyetemi szakokon pedig előadóművészeket és művésztanárokat.

A Zeneművészeti Kar ­– mely 1998-ig az akkori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola részeként működött – szakmai feladatait ma is a magyar zeneművészeti oktatás nagy múltra visszatekintő gyakorlata alapján végzi, meghatározó szerepet tölt be Szeged és a régió zenei életében, mivel a magas színvonalú oktatómunka mellett jelentős művészeti tevékenységet is folytat.

Publikációk – Acta Universitatis Szegediensis

A városi Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Levéltár épülete

• Acta Biologica Szegediensis online elérhető számok: 1928-1999, 2000-
• Acta Climatologica Et Chorologica online elérhető számok: 1959-1999
• Acta Cybernetica online elérhető számok: 1969-
• Acta Juridica et Politica online elérhető számok: 1956-
• Acta Scientiarum Mathematicarum online elérhető számok: 1941-
• Analysis Mathematica
• Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations
• Tiscia an Ecological Journal online elérhető számok: 1965-
• Acta Historica online elérhető számok: 1957-
• ACTA Mineralogica-Petrographica online elérhető számok: 1943-

A Szegedi Tudományegyetemhez köthető személyek

Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:

Pantheon a Dóm téren (102 szobor)

Cholnoky Jenő	földrajz
Concha Győző	politika
Csekey István	közjog
Fejér Lipót	matematika
Finkey Ferenc	büntetőjog
Gombocz Zoltán	nyelvészet
Győrffy István	növénytan
Hőgyes Endre	gyógyszertan
Kolosváry Sándor	magánjog
Nagy Ernő	közjog
Somló Bódog	jogfilozófia
Szinnyei József	irodalomtörténet

Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.

Állam- és Jogtudományi Kar

Szent-Györgyi Albert, Szeged Nobel-díjas tudósa (Kalmár Márton alkotása)

Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon

Buza László	nemzetközi jog
Horváth Barna	jogszociológia
Ereky István	közigazgatási jog
Nagy Ferenc	büntetőjog
Polner Ödön	közjog

az Orvostudományi Karon

Baló József	kórbonctan
id. Issekutz Béla	gyógyszertan
id. Jancsó Miklós	belgyógyászat
Karády István	kórélettan
Miskolczy Dezső	ideg- és elmekórtan
Petri Gábor	sebészet
Rusznyák István	belgyógyászat
Szent-Györgyi Albert	orvosvegytan

a Bölcsésztudományi Karon

Bartók György	filozófia
Bognár Cecil Pál	pszichológia
Csengery János	klasszika-filológia
Halász Előd	német nyelv és irodalom
Imre Sándor	pedagógia
Márki Sándor	középkori történet
Marót Károly	klasszika-filológia
Schneller István	pedagógia
Sík Sándor	magyar irodalomtörténet
Várkonyi Hildebrand Dezső	pedagógia, pszichológia

Haar Alfréd, Riesz Frigyes a szegedi matematikai iskola világhírű megalapítói (Borsos Miklós alkotása)

a Természettudományi Karon

Apáthy István	állattan
Bay Zoltán	fizika
Budó Ágoston	fizika
Haar Alfréd	matematika
Jakucs László	földrajz
Kerékjártó Béla	geometria
Kiss Árpád	kémia
Ortvay Rudolf	fizika
Riesz Frigyes	matematika

Rédei László, Kalmár László, Szőkefalvi-Nagy Béla emléktáblája a Pantheon falán (Kalmár Márton alkotása)

Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak:

Banner János, Bartucz Lajos, Bálint Sándor, Becsei József, Bruckner Győző, Csatári Bálint, Csetri Lajos, Fodor Géza, Fröhlich Pál, Gerecs Árpád, Greguss Pál, Kalmár László, Kiss Árpád, Koch Sándor, Kolosváry Gábor, Koltay-Kastner Jenő,

Kovács István, Martonyi János, Mészöly Gedeon, Rédei László, Szauder József, Szőkefalvi Nagy Gyula, Szőkefalvi-Nagy Béla, Trencsényi-Waldapfel Imre, Wittman Tibor, Zolnai Béla.

Bay Zoltán Lajos fizikus szobra (Tóth Sándor alkotása)

További személyek

• Anderle Ádám (1943–2016) történész
• Anderléné Sajti Enikő (1944–) történész
• Bajmócy Péter (1973–) geográfus
• Bartók Mihály (1933–) vegyész, dékán
• Barczi Erzsébet (1960–2012), az SZTE Eötvös Loránd Kollégium tanára
• Bay Zoltán Lajos (1900–1992) fizikus
• Berta Árpád (1951–2008) nyelvész, turkológus
• Bibó István (1911–1979) politikus
• Bor Zsolt (1949–) fizikus
• Bónis György (1914–1985) jogtörténész
• Buza László (1885–1969) nemzetközi jogász
• Csernus Sándor (1950–) történész, dékán
• Csordás László (1963–) geográfus
• Czutor Zoltán (1969–) énekes, zenész (zenekarok: Nyers, Belmondo)
• Csörgő Sándor (1947–2008) matematikus
• Fábián Tamás (1958–2012) geográfus, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Fodor Gábor (1915–2000) kémikus
• Gábor Miklós (1918–2018) farmakológus
• Gönczi Pál ( – ) gazdasági igazgató
• Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakos
• Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus
• Joób Márton (1982–) világbajnok kenus
• József Attila (1905–1937) költő
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Kemény Lajos (1959–) orvos, dermatológus professzor, az SZTE rektorhelyettese
• Kerese István (1911–1981) biokémikus, gyógyszerész, fehérjeanalitikus
• Kiss Tímea (1971–) geográfus, geomorfológus
• Klemm Antal (1883–1963) nyelvész, finnugrista
• Környey István (1901–1988) orvos, ideggyógyász
• Kovács Zoltán (1960–) geográfus
• Kristó Gyula (1939–2004) történész, medievista
• Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, az MTA tagja
• Makk Ferenc (1940) történész, medievista
• ifj. Martonyi János (1944–) jogász, politikus (nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga)
• Nagy Károly (1932–2001) jogász
• Osztás Anett (1977– ) régész
• Pál-Molnár Elemér (1964-) geológus
• Pólay Elemér (1915–1988) jogász (római jog)
• Purjesz Béla ( – ) orvos, rektor
• Radnóti Miklós (1909–1944) költő
• Radó Tibor (1895–1965) matematikus
• Róna-Tas András (1931–) nyelvész, turkológus
• Rosztóczy András (1967–) kutató orvos, gasztroenterológus
• Rosztóczy István (1942–1993) kutató orvos, mikrobiológus
• Schneller Károly (1893–1953) jogász, statisztikus, dékán
• Schultheisz Emil (1899–1983) jogász
• Straub F. Brunó (1914–1996) biokémikus
• Sümegi Pál (1960-) geológus
• Szabad Gábor (1973–2012) bőrgyógyász, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Szabó József (1909–1992) alkotmányjogász
• Szerb Antal (1901–1945), író
• Szondi Ildikó (Hekáné) (1955– ) társadalomstatisztikus, önkormányzati képviselő
• Tokaji Géza (-) büntetőjogász
• Toró Tibor (1931–2010) fizikus
• Tömörkény István (1866–1917) író
• Vajda Attila (1983–) olimpiai bajnok kenus
• Varró Vince (1921–) belgyógyász

Kapcsolódó szócikkek

• Évfordulós Emlékcsarnok
• Professzori Arcképcsarnok (Állam- és Jogtudományi Kar)
• Dugonics téri központi épület régi képeken: [2] [3]

Képgaléria

• 
  Dóm tér és a Pantheon, az U alakú épülettel körülölelt tér 12 000 m² területű
• 
  Az egyetemépület déli homlokzatán látható a középkori egyetemek jelképe a zenélő óra, Csuri Ferenc szegedi órásmester műve (1935)
• 
  A falakon látható domborműveket Ohmann Béla készítette
• 
  Dóm tér madártávlatból
• 
  Ferenc József, az egyetem alapítója a Pantheonban
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ elölről (SZTE, Szeged)
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriuma (SZTE, Szeged)
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ a BTK felől (SZTE, Szeged)

Külső hivatkozások

• lásd még: Magyarországi egyetemek listája

Egyetemi lapok

• A Szegedi Tudományegyetem honlapja
• Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja

Hallgatói oldalak

• Egyetemi Hallgatói Portál
• SZTE-TTiK-GEO - GeoPortál - Szegedi földrajzosok megosztó oldala

Online hírek

• SZTE-reo (A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak lapja)
• Tiszaportál – Szegedi Egyetem Online
• Webrádió – Universitas Szeged
• Epresso - Felsőoktatási Hírügynökség

Ranglisták

• Academic Ranking of World Universities (A világ egyetemeinek rangsorolása a Shanghai Jiao Tong Egyetem szerint)

Történelem

• Gaal György: Egyetem a Farkas utcában (A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai)
• Mindentudás Egyeteme – előadás az egyetem történetéről

Egyéb

• Szegedi Tudományegyetem.lap.hu - linkgyűjtemény

Források

• A szegedi tudományegyetem múltja és jelene = Past and present of Szeged university : 1921–1998 / [kiad. Mészáros Rezső ; szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin ; lezárva: 1998. július 1.] Szeged : Officina Ny., 1999. 517 p. [12] t. : ill.
• Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1. 1921–1944. Közrem. Aszalós Károly. Szeged : JATE Kiadó, 1986. 276 p.
• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226