„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

	Nagycsanád (Cenad)
	A nagycsanádi római katolikus templom
	Nagycsanád címere; Nagycsanád címere
	Nagycsanád címere; Nagycsanád címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagycsanád
Rang	községközpont
Polgármester	Crăciun Nicolae (PD)
Irányítószám	307095
SIRUTA-kód	156268
	Népesség
Népesség	3537 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	677
Népsűrűség	41,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	84,91 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsanád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. augusztus 23., 15:29-kori változata

Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul Cenad, németül Raitzisch-Tschanad, majd Gross-Tschanad, szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a makói kistérségben, Magyarországon található.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet. (Coordinate: Invalid seconds
)

Nevének eredete

Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.

Története

A település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.

1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I.világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A II. világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.

Lakosság

Népszámlálás^[1]		Népcsoportok összetétele
Év	Népesség	Román	Német	Magyar	Szerb	Roma	egyéb
1880	6 982	2 074	3 166	128	1495	-	6
1900	7 389	2 246	3 244	211	1.583	-	1
1930	7 236	2 120	2 985	655	1216	227	22
1977	5 022	2 023	1419	682	654	229	10
1992	3 991	2 304	83	734	401	450	18
2002^[2]	4 263	2 812	48	677	266	371	89

a népesség vallási megoszlása

ortodox: 2 995
római katolikus: 955
görög katolikus: 136
református: 22
baptista: 19
evangélikus: 2
egyéb

Kultúra

Lale sa Moriša tamburaegyüttes

Hivatkozások

Nevezetességek, látnivalók

Csanádi Múzeum
csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve

Külső hivatkozások

[1] Varga E. Statistică recensăminte după limba maternă, respectiv naţionalitate, jud. Timiş 1880 – 1992

[2] Statistica populaţiei cconform bazei de date Adetim

[1]

[2]

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 '''Nagycsanád''' (régi neve ''Marosvár,'' [[román nyelv|románul]] ''Cenad,'' [[német nyelv|németül]] ''Raitzisch-Tschanad,'' majd ''Gross-Tschanad'', szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu [[Románia|Romániában]] [[Temes megye|Temes megyében]]. A mai település [[Őscsanád]] (más néven ''Németcsanád'') és ''Rácz-Csanád'' egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik [[Magyarcsanád]]dal, utóbbi azonban a Marostól északra, a [[makói kistérség]]ben, Magyarországon található.
-==Fekvése==
+== Fekvése ==
 [[Nagyszentmiklós]]tól 8&nbsp;km-re északra a [[Maros]] bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-[[Kiszombor]] közúti határátkelőhelyet.
 ({{coor dms|46|7|60|N|20|34|60|E|}})
-==Nevének eredete==
+== Nevének eredete ==
 [[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
-==Története==
+== Története ==
 A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll).
 Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
 [[1044]]-ben [[Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]].  [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették.
@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 [[1945]]-ben a [[szovjet]] csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[II. világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.
-==Lakosság==
+== Lakosság ==
 {| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="60%"
 |-
 ! align="center" colspan="2" style="background:#ccccff;" | '''Népszámlálás'''<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/tmetn.pdf Varga E. Statistică recensăminte după limba maternă, respectiv naţionalitate, jud. Timiş 1880 – 1992]</ref>
@@ 115. sor: / 115. sor: @@
 | 89
 |}
-===a népesség vallási megoszlása===
+=== a népesség vallási megoszlása ===
 * [[ortodox]]: 2 995
 * római katolikus: 955
@@ 123. sor: / 123. sor: @@
 * evangélikus: 2
 * egyéb
-==Kultúra==
+== Kultúra ==
-*Lale sa Moriša tamburaegyüttes
+* Lale sa Moriša tamburaegyüttes
-==Hivatkozások==
+== Hivatkozások ==
 {{források}}
@@ 133. sor: / 133. sor: @@
 * csanádi erdő (279, 2 ha, például  tölgy- és fűzfák)
 * római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
 * római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve
 == Külső hivatkozások ==
@@ 140. sor: / 140. sor: @@
 * [http://www.banater-aktualitaet.de/akt6tsn.htm Nagycsanád története (német)]
 * [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200049&settlement_name=   statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar)]
-*[http://www.youtube.com/watch?v=MsEYC176wDY&feature=related Csanádi tamburafesztivál]
+* [http://www.youtube.com/watch?v=MsEYC176wDY&feature=related Csanádi tamburafesztivál]
 {{Temes megye települései}}