Csanádi támadás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csanádi támadás
Cserni Jován-felkelés
Magyar belháború (1526–38)
Dátum 1526. kb. télutó környékén
Helyszín A mai Nagycsanád mellett (ma Cenad, Románia)
Eredmény Szerb győzelem
Harcoló felek
Szapolyai Magyar Királysága.JPG Szapolyai János magyar királyságaFlag of the Serbian Empire, reconstruction.svg Délvidéki szerbek
Parancsnokok
Csáky címer.jpg Csáky László †Grb subotice.jpg Cserni Jován
Haderők
300 lovasIsmeretlen, de bizonyosan jelentős túlerőt képviseltek a felkelők

A csanádi támadást Csáky László hajtotta végre Cserni Jován emberei ellen. A délvidéki szerbeket törökelleni védőbástyának próbálta megszervezni Szapolyai János, de privilégizálásuk heves ellenállásba ütközött a nemesség körében.

Enyingi Török Bálint kastélyát Jován önkényesen lefoglalta, ami miatt késő ősszel már harcok törtek ki és a szerbek egyre jobban felbátorodtak, ami a parasztságot is ösztökélte az ellenük való harcra. Gyulán, az egyébként I. Ferdinánd-párti Brandenburgi György birtokán parasztok támadtak a szerbekre, ugyanis Lippa, Temesvár, Karánsebes és Lugos területére is szerb csoportokat telepítettek. A támadó parasztokat ellenben a képzettebb rác lovasok és gyalogosok könnyen visszaverték.

Jován egyik csapata lefoglalta Csomán Csáky László várát és a birtokot kifosztotta. Bosszúból Csáky összegyűjtötte 300 lovasát és Jován ellen vonult. Előzőleg hasonló indítékok váltották ki Török Bálint szabadkai akcióját is.

Csáky oktalan módon lebecsülte a szerbeket, akiket közönséges parasztoknak, Jován seregét pedig paraszthadnak titulálta (ez a megbélyegzés a történelemben is jogtalanul megmaradt a délvidéki felkelésre). Csanádnál (Nagycsanád) megtámadta Jován túlerőben lévő katonaságát, amely hamar úrrá lett a támadáson. Csákyt elfogták és Jován parancsára lefejezték.

A Csáky meggyilkolása felzúdította a királyt is. De Jován ettől kezdve már a maga feje után ment és ez a felkelés kezdetét jelentette. A szerbek a törökökhöz hasonló barbársággal rabolták és égették az alföldi, délvidéki és erdélyi területeket. A lázadás annyira kiterjedt, hogy 1527-ben három nyílt csatára került sor Cserni Jován seregeivel.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]