„Ákos (település)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kép |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
[[Nagykároly]]tól 31 km-re délkeletre, [[Szatmárnémeti]]től 36 km-re délre a [[Kraszna]] jobb partján fekszik. |
[[Nagykároly]]tól 31 km-re délkeletre, [[Szatmárnémeti]]től 36 km-re délre a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] jobb partján fekszik. |
||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
A lap 2007. augusztus 5., 19:22-kori változata
Ákos (románul Acâş, németül Fürstendorf): falu a mai Romániában, Szatmár megyében. Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Ganás (Gánáspuszta) tartozik.
Fekvése
Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Neve az Ákos magyar személynévből ered, az pedig a török fehér sólyom jelentésű személynévből való.
Története
1342-ben Akus néven említik először. 1910-ben 1718, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 2982 lakosából 1277 magyar, 1094 román, 599 cigány és 11 német volt. A 2002-es népszámláláskor 2859 lakosa volt, amelyből 1413 magyar, 923 román, 515 cigány, 7 német és egy szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Látnivalók
- A református templom a 12. század közepén épült román stílusban, mely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.
A településen született
- Barra Gábor (Ákos, 1799. – Kolozsvár, 1837. december 19.): kőfestő.
- Szénássy Sándor (Ákos, 1828. április 24. – Budapest, 1872. november 29.): tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1871).