Zimony

Zimony (Земун / Zemun)
Zimony címere Zimony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Belgrád fővárosi
Község	Zimony városi
Alapítás éve	1073
Irányítószám	11080
Körzethívószám	+381 (0)11
Rendszám	BG
Testvérvárosok	Lista Banja Luka Esch-sur-Alzette Al-Ram Bitola Herceg Novi Kranj Korfu London Borough of Tower Hamlets Mödling Offenbach am Main (1956–) Ohrid (2003–) Puteaux Ríf Dimask kormányzóság Tilburg Velletri Véria
Népesség
Teljes népesség	161 596 fő
Népsűrűség	996 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	153,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′44.85, 20.4
Zimony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Nevének eredete

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Fekvése

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a szerbiai főváros része. Hozzá tartozik a Nagy Hadi-sziget is.

Története

Zimony (sárga színnel) helyi közösségei

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elöl. 1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

• szerb - 147.810 (87,89%)
• roma- 5.559 (3,31%)
• horvát - 1.411 (0,84%)
• jugoszláv - 995 (0,59%)
• montenegrói- 748 (0,44%)

de él e városrészben még 205 magyar, 170 szlovák, 156 szlovén és 98 német is.

A szerb főváros többi kerületeihez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4.821), akiket az „ismeretlen” (2.213) és az „egyéb” (1.544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Híres emberek

• Itt hunyt el – talán mérgezés következtében – 1165. április 11-én IV. István magyar király.
• Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben 1456. augusztus 11-én Hunyadi János kormányzó.
• Itt született Jencs Ferenc, szerb nevén Franjo Jenč (Zimony, 1867. március 20. – Zimony, 1967. november 15.), a híres építész és architektus. Ő tervezte és építette azt a több mint 100 épületet, amelyek többsége Zimonyban fekszik. Apja Jencs Ferenc, kőműves mester volt és anyja Ebel Éva.
• Kondor Bernát (1903-ig Kohn) (Zimony, 1884. augusztus 27. – Budapest, 1942. május 29.) szocialista agitátor, nyomdász, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kormányzótanács tagja.

Testvérváros

• Offenbach am Main, Németország

Galéria

• 
  Zimony vára (1789)
• 
  Zimony látképe
• 
  Belgrád látképe Zimonyból
• 
  A Duna Zimonynál
• 
  Dunai panoráma
• 
  Posta
• 
  Gárdos torony
• 
  19. században épült ház (építész: Jencs Ferenc)
• 
  19. században épült ház (építész: Jencs Ferenc)
• 
  1906-11 között épült ház (építész: Jencs Ferenc)
• 
  Lakótelep
• 
  Várának makettje a dinnyési Várparkban

További információk

• Zimony honlapja