A 2022-es labdarúgó-világbajnokság selejtezői döntöttek arról, hogy mely 31 csapat jutott ki a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra, a rendező Katar mellett. A világbajnokság a selejtezőkkel együtt FIFA-rendezvénynek minősült és a FIFA szabályait alkalmazták.[1] Észak-Korea a selejtező közben, Saint Lucia, Amerikai Szamoa és Szamoa pedig a selejtezőik megkezdése előtt visszaléptek. Így összesen 207 ország vett részt a selejtezőn.
↑Németország 1951 és 1990 között NSZK-ként, külön szerepelt az NDK-tól.
↑Szerbia 3. szereplése. A FIFA Szerbiát tekinti Jugoszlávia valamint Szerbia és Montenegró jogutódjának, akik összesen 10 alkalommal szerepeltek a világbajnokságokon.
↑1930-ban hivatalos bronzmérkőzés nem volt, az Egyesült Államok és Jugoszlávia is elvesztette az elődöntőt. Ugyanakkor a FIFA a jobb összesített eredmény alapján ebben a sorrendben rangsorolta a csapatokat.
Összesen 54 afrikai válogatott vett részt a selejtezőn. Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) 2019. július 10-én jelentette be a lebonyolítás formáját.[2]
Az afrikai selejtező fordulói:
Első forduló: 28 csapat vett részt (a 27–54. helyen rangsoroltak). A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek, a párosítások győztesei továbbjutottak a második fordulóba.
Második forduló: 40 csapat vett részt (az 1–26. helyen rangsoroltak és az első forduló 14 továbbjutója). A csapatokat 10 darab négycsapatos csoportba sorsolták, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportgyőztesek továbbjutottak a harmadik fordulóba.
Harmadik forduló: 10 csapat vett részt (a harmadik forduló 10 továbbjutója). A csapatokat öt párba sorsolták, a párok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek. A párosítások győztesei kijutottak a világbajnokságra.
Összesen 46 ázsiai válogatott vett részt a selejtezőn. Ázsiából a rendező Katar mellett négy válogatott jutott ki automatikusan a világbajnokságra, az ötödik helyezett csapatnak interkontinentális pótselejtezőt kellett játszania.
Az első két forduló a 2023-as Ázsia-kupa selejtezője is, emiatt ebben a két fordulóban a 2022-es világbajnokság rendezője, Katar is részt vett.[3]
Első forduló: 12 csapat vett részt (a 35–46. helyen rangsoroltak), a csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek, a párosítások győztesei továbbjutottak a második fordulóba.
Második forduló: 40 csapat vesz részt (az 1–34. helyen rangsoroltak, Katarral együtt és az első forduló 6 továbbjutója). A csapatokat nyolc darab ötcsapatos csoportba sorsolták, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőznek meg egymással. A nyolc csoportgyőztes és a négy legjobb második helyezett továbbjutott a harmadik fordulóba és kijut a 2023-as Ázsia-kupára. Amennyiben Katar a továbbjutók között van, akkor az ötödik legjobb második helyezett is a harmadik fordulóba jut.[5]
Harmadik forduló: 12 csapat vett részt (a második forduló 12 továbbjutója). A csapatokat két darab hatcsapatos csoportba sorsolták, ahol körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első két helyezettje kijutott a világbajnokságra, a harmadik helyezettek a negyedik fordulóba jutottak.
Negyedik forduló: A harmadik forduló két harmadik helyezettje vett részt. A két csapat egyetlen mérkőzést játszott. A győztes interkontinentális pótselejtezőn vett részt.
A dél-amerikai selejtezőben 10 válogatott vett részt, amely egyetlen csoportot alkotott. A csoportban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Az első négy csapat kijutott a világbajnokságra, az ötödik helyezett dél-amerikai ország interkontinentális pótselejtezőn vett részt.[6]
(3 vagy 4 hely)
2020. június 25-én Covid19-pandémia miatt a FIFA elhalasztotta a 2020. szeptemberi mérkőzéseket. Ennek következtében a formátumot megváltoztatták.[7] 2020. július 27-én jelentette be a CONCACAF az új formátumot.[8]
Első forduló: a 6–35. helyen rangsorolt csapatokat 6 darab ötcsapatos csoportba sorsolták. A csapatok egyszeri körmérkőzéses rendszerben mérkőztek meg egymással, mindegyik csapat kétszer játszott hazai pályán és idegenben. A csoportgyőztesek a második fordulóba jutottak.
Második forduló: az első forduló hat csoportgyőztese három párban oda-visszavágós rendszerben mérkőzött meg. A három győztes a harmadik fordulóba jutott.
Harmadik forduló: az 1–5. helyen rangsorolt csapatok és a második forduló három továbbjutója egy nyolccsapatos csoportban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Az első három helyezett kijutott a világbajnokságra, a negyedik helyezett az interkontinentális pótselejtezőbe jutott.
Előselejtező: 2 csapat vett részt, a győztes a minitornába jutott.
Minitorna: 7 csapat és az előselejtező győztese vett részt. A csapatokat két darab négycsapatos csoportba sorsolták, ahol egyszer játszottak egymással. Az első két helyezett az egyenes kieséses szakaszba jutott. A győztes interkontinentális pótselejtezőn vett részt.
Összesen 55 európai válogatott vett részt a selejtezőn. A 2020–2021-es UEFA Nemzetek Ligája részben kapcsolódott a világbajnoki selejtezőhöz.[9] Két csapat a Nemzetek Ligájából került a második fordulóba.[10][11]
Az európai selejtező fordulói:
Első forduló: 55 csapat vett részt. A csapatokat tíz darab csoportba sorsolták, amelyből öt darab ötcsapatos és öt darab hatcsapatos volt. A csapatok körmérkőzéses oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A 10 csoportgyőztes kijutott a világbajnokságra, a második helyezettek a második fordulóba jutottak.
Második forduló: 12 csapat vett részt. A 10 második helyezetthez csatlakozott az UEFA Nemzetek Ligájából az összesített rangsor alapján az a két legjobb csoportgyőztes, amely nem jutott ki a világbajnokságra vagy nem jutott be a második fordulóba. A 12 csapatot három ágra sorsolták, áganként négy csapatot. Az ágak egyenként két elődöntőből és egy döntőből álltak, mindegyik mérkőzésre a hazai pályán játszó csapatot sorsolták. A három ág győztese kijutott a világbajnokságra.