„Szerkesztő:Szenti Tamás/próbalap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
== Leírás ==
== Leírás ==


Előfordul az irodalmában ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (Kósa 1992), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1976-ban bukkant fel az irodalomban.
Előfordul az irodalmában ''Három lány-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Három-lány-zsomboly'' (Kósa 1992), ''Három tány-zsomboly'' (Vlk 2019), ''S-19'' (Kósa 1992), ''Soltész-lik'' (Kordos 1984), ''Soltészlik-zsomboly'' (Bajomi 1977), ''Soltész-lyuka'' (Bertalan 1976), ''Soltész lyuka-zsomboly'' (Kósa 1992) és ''Soltész-lyuka-zsomboly'' (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A ''Soltész-zsomboly'' név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.


== Kutatástörténet ==
== Kutatástörténet ==


[[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között.
1971-ben a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport mérte fel a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. [[Bertalan Károly]]nak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és [[Bertalan Károly]] hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi [[Karszt és Barlang]]ban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt a [[Világörökség]] része.


== Irodalom ==
== Irodalom ==


* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00034/pdf/EPA00438_KBT_1971_6.pdf ''Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1971. évi zsombolykutató táboráról.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1971. 6. füz. 15. old.
* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00025/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_1-2_023-028.pdf ''Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. 1–2. félév. 24. old.
* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00025/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_1-2_023-028.pdf ''Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. 1–2. félév. 24. old.
* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00026/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_SI_035-038.pdf ''A review of the fauna of Hungarian caves.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. Special Issue. 36. old.
* Bajomi Dániel: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00026/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_SI_035-038.pdf ''A review of the fauna of Hungarian caves.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. Special Issue. 36. old.
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.
* [[Bertalan Károly]]: ''Magyarország barlangleltára.'' Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a [[Magyar Állami Földtani Intézet]]ben.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf ''Magyarország barlangjai.''] [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest. 1984. 80, 276, 283. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf ''Magyarország barlangjai.''] [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest, 1984. 80, 276, 283. old.
* Kósa Attila: ''Alsó-hegyi zsombolyatlasz.'' [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]], 1992. 18, 22, 79. old.
* Kósa Attila: ''Alsó-hegyi zsombolyatlasz.'' [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]], 1992. 18, 22, 79. old.
* Luděk Vlk et al: ''Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy.'' Prága, 2019. 221, 222. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
* Luděk Vlk et al: ''Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy.'' Prága, 2019. 221, 222. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye

== További irodalom ==

* Kósa Attila: ''Az Alsó-hegy zsombolyai.'' Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
* A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2019. augusztus 18., 21:49-kori változata

Soltész-zsomboly
Hossz18 m
Mélység15 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15 m
Tengerszint feletti magasság508 m
TelepülésBódvaszilas
Földrajzi tájAggteleki-karszt
Típuszsomboly
Barlangkataszteri szám5452-28

A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Előfordul az irodalmában Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Kósa 1992), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A Soltész-zsomboly név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet

1971-ben a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport mérte fel a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Irodalom

További irodalom

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Szenti_Tamás/próbalap&oldid=21616913”