„Nagycsanád” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +NUTS |
a kisebb formai javítások |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
'''Nagycsanád''' (régi neve ''Marosvár,'' [[román nyelv|románul]] ''Cenad,'' [[német nyelv|németül]] ''Raitzisch-Tschanad,'' majd ''Gross-Tschanad'', szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu [[Románia|Romániában]] [[Temes megye|Temes megyében]]. A mai település [[Őscsanád]] (más néven ''Németcsanád'') és ''Rácz-Csanád'' egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik [[Magyarcsanád]]dal, utóbbi azonban a Marostól északra, a [[makói kistérség]]ben, Magyarországon található. |
'''Nagycsanád''' (régi neve ''Marosvár,'' [[román nyelv|románul]] ''Cenad,'' [[német nyelv|németül]] ''Raitzisch-Tschanad,'' majd ''Gross-Tschanad'', szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu [[Románia|Romániában]] [[Temes megye|Temes megyében]]. A mai település [[Őscsanád]] (más néven ''Németcsanád'') és ''Rácz-Csanád'' egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik [[Magyarcsanád]]dal, utóbbi azonban a Marostól északra, a [[makói kistérség]]ben, Magyarországon található. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Nagyszentmiklós]]tól 8 km-re északra a [[Maros]] bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-[[Kiszombor]] közúti határátkelőhelyet. |
[[Nagyszentmiklós]]tól 8 km-re északra a [[Maros]] bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-[[Kiszombor]] közúti határátkelőhelyet. |
||
({{coor dms|46|7|60|N|20|34|60|E|}}) |
({{coor dms|46|7|60|N|20|34|60|E|}}) |
||
==Nevének eredete== |
== Nevének eredete == |
||
[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította. |
[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll). |
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll). |
||
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt. |
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt. |
||
[[1044]]-ben [[Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]]. [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették. |
[[1044]]-ben [[Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]]. [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették. |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
[[1945]]-ben a [[szovjet]] csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[II. világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken. |
[[1945]]-ben a [[szovjet]] csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[II. világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken. |
||
==Lakosság== |
== Lakosság == |
||
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="60%" |
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="60%" |
||
|- |
|- |
||
! align="center" colspan="2" style="background:#ccccff;" | '''Népszámlálás'''<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/tmetn.pdf Varga E. Statistică recensăminte după limba maternă, respectiv naţionalitate, jud. Timiş 1880 – 1992]</ref> |
! align="center" colspan="2" style="background:#ccccff;" | '''Népszámlálás'''<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/tmetn.pdf Varga E. Statistică recensăminte după limba maternă, respectiv naţionalitate, jud. Timiş 1880 – 1992]</ref> |
||
115. sor: | 115. sor: | ||
| 89 |
| 89 |
||
|} |
|} |
||
===a népesség vallási megoszlása=== |
=== a népesség vallási megoszlása === |
||
* [[ortodox]]: 2 995 |
* [[ortodox]]: 2 995 |
||
* római katolikus: 955 |
* római katolikus: 955 |
||
123. sor: | 123. sor: | ||
* evangélikus: 2 |
* evangélikus: 2 |
||
* egyéb |
* egyéb |
||
==Kultúra== |
== Kultúra == |
||
*Lale sa Moriša tamburaegyüttes |
* Lale sa Moriša tamburaegyüttes |
||
==Hivatkozások== |
== Hivatkozások == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
133. sor: | 133. sor: | ||
* csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák) |
* csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák) |
||
* római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre) |
* római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre) |
||
* római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve |
* római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
140. sor: | 140. sor: | ||
* [http://www.banater-aktualitaet.de/akt6tsn.htm Nagycsanád története (német)] |
* [http://www.banater-aktualitaet.de/akt6tsn.htm Nagycsanád története (német)] |
||
* [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200049&settlement_name= statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar)] |
* [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200049&settlement_name= statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar)] |
||
*[http://www.youtube.com/watch?v=MsEYC176wDY&feature=related Csanádi tamburafesztivál] |
* [http://www.youtube.com/watch?v=MsEYC176wDY&feature=related Csanádi tamburafesztivál] |
||
{{Temes megye települései}} |
{{Temes megye települései}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 15:29-kori változata
Nagycsanád (Cenad) | |||
A nagycsanádi római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Temes | ||
Község | Nagycsanád | ||
Rang | községközpont | ||
Polgármester | Crăciun Nicolae (PD) | ||
Irányítószám | 307095 | ||
SIRUTA-kód | 156268 | ||
Népesség | |||
Népesség | 3537 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 677 | ||
Népsűrűség | 41,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 82 m | ||
Terület | 84,91 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsanád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul Cenad, németül Raitzisch-Tschanad, majd Gross-Tschanad, szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a makói kistérségben, Magyarországon található.
Fekvése
Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet.
(Coordinate: Invalid seconds
)
Nevének eredete
Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
Története
A település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I.világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A II. világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.
Lakosság
Népszámlálás[1] | Népcsoportok összetétele | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Népesség | Román | Német | Magyar | Szerb | Roma | egyéb | |
1880 | 6 982 | 2 074 | 3 166 | 128 | 1495 | - | 6 | |
1900 | 7 389 | 2 246 | 3 244 | 211 | 1.583 | - | 1 | |
1930 | 7 236 | 2 120 | 2 985 | 655 | 1216 | 227 | 22 | |
1977 | 5 022 | 2 023 | 1419 | 682 | 654 | 229 | 10 | |
1992 | 3 991 | 2 304 | 83 | 734 | 401 | 450 | 18 | |
2002[2] | 4 263 | 2 812 | 48 | 677 | 266 | 371 | 89 |
a népesség vallási megoszlása
- ortodox: 2 995
- római katolikus: 955
- görög katolikus: 136
- református: 22
- baptista: 19
- evangélikus: 2
- egyéb
Kultúra
- Lale sa Moriša tamburaegyüttes
Hivatkozások
Nevezetességek, látnivalók
- Csanádi Múzeum
- csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
- római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
- római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve