„Bikszád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Források: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
|||
62. sor: | 62. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
Borovszky Samu: Szatmár vármegye |
Borovszky Samu: Szatmár vármegye |
||
{{források}} |
|||
<references/> |
|||
{{Szatmár megye közigazgatása}} |
{{Szatmár megye közigazgatása}} |
A lap 2009. május 26., 08:26-kori változata
Bikszád (Bixad) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Megye | Szatmár |
Község | Bikszád |
Rang | község |
Irányítószám | 447055 |
SIRUTA-kód | 137078 |
Népesség | |
Népesség | 2343 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 215 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″47.918713°N 23.391602°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″47.918713°N 23.391602°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bikszád (románul: Bixad) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalu-tól északnyugatra fekvő település.
Története
Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is Bykzad-nak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.
XVI. század-ban a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.
1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.
1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.
Bikszád-nak a XVII. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.
Kolostora:
A Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.
1753-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.
A kolostor búcsújáróhely, melyet mind a görög, mint a római szertartású hívek elzarándokolnak.
1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.
Gyógyfürdője:
Már a XVII. század-ban is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, gleichenbergi és niederstersi forrásokkal.
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.
A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.
A településnek a XIX. század első felében több birtokosa is volt: például a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Bagossy, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.
A XX. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.
Nevezetességek
- Görög katolikus templom - 1882-ben épült.
- Kolostor - Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátság.
- Gyógyfürdő.
Források
Borovszky Samu: Szatmár vármegye