Pantocsek József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pantocsek József
PantocsekPhoto.jpg
Született 1846. október 15.[1]
Nagyszombat[2]
Elhunyt 1916. szeptember 4. (69 évesen)[1]
Tavarnok
Állampolgársága
Foglalkozása
  • botanikus
  • őslénykutató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pantocsek József témájú médiaállományokat.

Pantocsek József (Nagyszombat, 1846. október 15.Tavarnok, 1916. szeptember 4.) orvos, botanikus, algológus, paleobotanikus. Kutatásai a recens és fosszilis kovamoszatok (diatómaföld) vizsgálatára egyaránt kiterjedtek, tudományos eredményeivel nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Magyarországon elsőként készített mikroszkópos fényképfelvételeket. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Pant.”.

Pantocsek Leó Valentin (1812–1893) üvegművész unokaöccse.

Életútja[szerkesztés]

1869-ben a Göttingeni Egyetemre iratkozott be, majd 1870-től a Bécsi Egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Itt szerezte meg orvosdoktori oklevelét 1875-ben. Ezt követően körorvosként helyezkedett el a császárvárosban, utóbb 1876-tól Tavarnokon volt kör-, majd járásorvos. 1896-ban a pozsonyi városi közkórház igazgató főorvosává nevezték ki, ahol 1914-es nyugdíjazásáig vezette az intézményben folyó gyógyítómunkát.

1913-tól 1916-ig a Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt.

Munkássága[szerkesztés]

A botanika iránti elhivatottsága már egyetemi tanulmányait megelőzően, az 1860-as évek közepén kibontakozott. Orvosi hivatása mellett szabadidejét élete végéig növénytani, legfőképp algológiai kutatásoknak szentelte, s életműve e vonatkozásban lett maradandó. Több flórakutató tanulmányúton járt, számos új növényfajt írt le. E tekintetben kiemelkedő fél évig tartó 1872-es hercegovinai, montenegrói és dalmáciai botanikai-zoológiai terepmunkája.

Az 1880-as évektől érdeklődése egyre határozottabban a kovamoszatok tanulmányozása felé fordult, s e téren nemzetközileg elismert tudományos eredményeket ért el. A tengerfenék mikroflóráját tanulmányozta Isztriában, Albánia partvidékén, valamint a Ligur-tengerben Cannes és Nizza környékén. Több új kovamoszatfajt írt le a Földközi-tengerből, de a Balaton és a Fertő tó algaflóráját is behatóan tanulmányozta. Algológiai kutatásainak őslénytani irányultságot adott, amikor Magyarország üledékes kőzeteinek fosszilis kovaalgáit kezdte vizsgálni, s leírta hazánk diatómás kőzet-előfordulásait. További fosszilis diatómákat gyűjtött és közölt Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország, Szerbia, Bulgária, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Anglia, Dánia, Oroszország, Japán, Új-Zéland és Amerika területéről.

Magyarországon elsőként alkalmazott mikrofotográfiát. Mikroszkópos diatómafényképeivel már az 1885-ös országos általános kiállításon is jelentkezett, 1890-ben pedig aranyérmet is nyert az első magyar amatőr fotografikai kiállításon. Mára nagyrészt elpusztult hagyatéka eredetileg ötezer mikroszkópos diatómapreparátumot foglalt magában. A megmaradt 918 preparátumot az 1970-es években azonosították és katalogizálták.

Egyebek mellett nevét viseli a kovamoszatok közé tartozó Trinacria pantocsekii, a szederféle Rubus pantocsekii, valamint a buzérfélék családjába sorolt Sherardia pantocsekii.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Adnotationes ad floram et faunam Hercegovinae, Crnagorae et Dalmatiae. Pozsony. 1874.
  • Beiträge zur Kenntnis der fossilen Bacillarien Ungarns I–III. Nagytapolcsány. 1886–1892.
  • Die Bacillarien als Gesteinsbilder und Alsterbestimmer. Wien. 1894.
  • A balatoni kovamoszatok. Budapest. 1902.
  • A Fertő-tó kovamoszatviránya. Pozsony. 1912.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 22.)

Források[szerkesztés]