Ugrás a tartalomhoz

Kovamoszatok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovamoszatok
Különböző kovamoszatok a mikroszkóp alatt
Különböző kovamoszatok a mikroszkóp alatt
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Törzs: Sárgásmoszatok (Stramenopiles)
Altörzs: Kovamoszatok (Diatomeae)
Dumortier 1821[1]
Szinonimák

Bacillariophyta Haeckel 1878[1]

Kládok[1]
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovamoszatok témájú kategóriát.

A kovamoszatok (Diatomeae) a Sar szupercsoportba tartozó sárgásmoszatok (Stramenopila) törzsének egy kládja.

Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.

Különféle kovaalgák Ernst Haeckel

A leülepedett páncéljukból kovaföld képződik, ebből készítenek szűrőket, csiszolóporokat, hang- és hőszigetelőket. Csomósodás, konkréció révén kovakő alakulhat ki. A kovamoszatok rongálják a hidakat, víz alatti építményeket, eltömítik a vízvezetékeket. Kovaföldből képződnek a dialomit, dolomit, treppel kőzetek. Részt vesznek a talaj képződésében. Kovaföldet használt Alfred Nobel a dinamit készítéséhez.

A szén-dioxid elnyelésével és az oxigén kibocsátásával létfontosságú szerepet játszanak a Föld életfenntartó rendszerének fenntartásában, hiszen a Földön végbemenő fotoszintézis egynegyedéért felelősek.[2] A fotoszintézis a földi élet energetikai alapja. A kovamoszatok egy százalékos biomassza részarányukkal mintegy 20 százalékos globális CO2 megkötést végeznek,[3] ugyanakkor a Föld oxigénjének ötven százalékát biztosítják.[4]

A fitoplanktonok képesek a folyamatosan növekvő szén-dioxid és egyéb üvegházhatás miatt kibocsátott gázok elnyelésére. Kutatók egy kísérlet során megállapították, hogy „az óceán vastartalmú vegyületekkel történő trágyázása a bonyolult mikroszkopikus fajokból álló fitoplanktonok virágzását idézte elő, ami által jelentős mennyiségű szén-dioxid került az óceánok mélyére.” A kísérlet alatt a kovamoszatok virágzása négy héttel a "trágyázás" után tetőzött. Ezt számos kovamoszatfaj pusztulása követte, ezek viaszos anyagot alkotva a zooplanktonok ürülékével együtt a tenger mélyére süllyedtek alá.[5]

A sárgásmoszatok (Stramenopila) rendszerezése sokáig vitatott volt: nem volt egyetértés a klád rangja tekintetében. Az idők során a kovamoszatok besorolását és tudományos nevét többször is megváltoztatták: Diatomophyceae, Bacillariophyta, újabban pedig Bacillariophyceae és Diatomeae. Adl et al. 2019-es ajánlásában javasolják a taxonrangok elhagyását.[1]

Hagyományosan a kovamoszatokat 2 rendre vagy osztályra osztották fel:

Az előbbi parafiletikus csoportot alkot az utóbbival.

A Pennales-fajokat a testük közepén végigfutó kiemelkedés jelenléte és hiánya alapján rendszerezték.[6] Egy korszerűbb rendszertani besorolást 1990-ben Round, Crawford és Mann kutatók alkottak meg;[7] ők akkortájt e csoportot törzsként kezelték, Bacillarophyta néven, a törzsbe pedig 3 osztályt és több rendet helyeztek.[8]

A kovamoszatok helye a sárgásmoszatokon belül, továbbá a benne levő osztályok, alosztályok és rendek rendszertani besorolása idővel változott: 2004-ben Medlin és Kaczmarska a következőképpen rendszerezték a kovamoszatokat:[9]

  • Bacillariophyta
    • Coscinodiscophytina
      • Coscinodiscophyceae (radiális szimmetriájúak)
    • Bacillariophytina
      • Mediophyceae (sarki előfordulásuak)
      • Bacillariophyceae (kétoldali szimmetriájúak)

2019-ben Adl et al. rendszertana a következő kovamoszatkládokat különböztette meg:[1]

  1. 1 2 3 4 5 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. A „tenger ékszere”, wol.jw.org
  3. Garab Győző: Fotoszintézis: molekuláris mechanizmusok, globális hatások , real.mtak.hu
  4. Vulkánkitörésekkel árasztották el a világot a kovamoszatok, index.hu
  5. Kísérlet a szén-dioxid-elnyelő algák vassal való trágyázására Archiválva 2019. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, zoldtech.hu
  6. O.E.D. 2nd edition 2005
  7. Frank Eric Round; R. M. Crawford; D. G. Mann (1990). The Diatoms: Biology & Morphology of the Genera. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-36318-1. Hozzáférés: 2013. november 13..
  8. "Bacillariophyceae". algaebase. M. D. Guiry. Hozzáférés: 2013. november 11..
  9. Medlin, Linda K.; Kaczmarska, Irena (2004). "Evolution of the diatoms: V. Morphological and cytological support for the major clades and a taxonomic revision" (PDF). Phycologia. 43 (3). International Phycological Society: 245–270. doi:10.2216/i0031-8884-43-3-245.1. Hozzáférés: 2013. november 13..
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Diatom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]