Ugrás a tartalomhoz

Sar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sar
Evolúciós időszak: 736–0 Ma
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Tsar
Alország: Sar
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sar témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sar témájú kategóriát.

A Sar, más néven Harosa sokszínű, gyakran szupercsoportnak tekintett eukarióta klád,[1] tagjai a sárgásmoszatok (Heterokonta), az Alveolata és a Rhizaria.[2][3][4] Csomópontalapú taxon, benne a három csoport utolsó közös őse minden leszármazottjával,[5] és a mára felbontott Chromalveolata nagyja tagja.[1] Testvércsoportja a Telonemia, mellyel együtt a Tsar kládot alkotják.[6]

Etimológia

[szerkesztés]

A Sar név az alkotó kládok nevének első betűiből származik,[* 1] nevezik RAS-nak is.[5][7] A Harosa (alországszinten) is használatos, ahol a Stramenopila helyett a szinonim Heterokonta szerepel a rövidítésben.[8]

Történet

[szerkesztés]

A Sar szupercsoport felfedezése előtt a sárgásmoszatok és az Alveolata a Haptophyta és a Cryptomonada csoportokkal együtt a Chromalveolatába tartozott, róluk feltételezték, hogy plasztiszaikat vörösmoszatok szekunder endoszimbiózisával szerezték közös ősön keresztül.[1] A Rhizariát önálló szupercsoportnak tartották. Újabb filogenetikai tanulmányok megerősítették, hogy a sárgásmoszatok és az Alveolata a Rhizariával együtt divergált a Sar részeként.[9] E kládot későbbi filogenetikai tanulmányok más szupercsoportoknál jobban ismertként írták le.[6]

Nem ide tartoznak a plasztiszaikat feltehetően külön endoszimbiózisban szerzett Haptophyta és Cryptomonada,[10] nekik Okamoto et al. (2009) a Hacrobia nevet javasolta.[11]

Diverzitás

[szerkesztés]

A Sar szupercsoport számos morfológiát és ökológiai niche-t tartalmaz a kis zoo- és fitoplanktontól a nagy moszaterdőkig. A csoportban fotoszintetikus és nem fotoszintetikus élőlények is vannak. Ez szekunder vagy magasabb rendű endoszimbiózisok révén számos sárgásmoszatokban és az Alveolata-tagban függetlenül jelent meg vörösmoszat-eredetű plasztiszok bekebelezése révén,[12][10] míg a Chlorarachniophyceae (Rhizaria) plasztiszait zöldmoszatokból szerezte vesztigiális nukleomorfok megmaradásával.[13]

Becslések szerint a Sar az eukarióta diverzitás akár felét is adhatja.[1]

A klád filogenomikai felfedezése miatt nem volt tagjai közt ismert szünapomorfia,[2] de 2023-ban Sinha és Wideman felfedezték az ATP-szintáz b és h statoralegységei közt több mint 1 milliárd évvel ezelőtt megjelent fúziót.[14] Ez a korábban hasonlóan felfedezett Rhizariában is így volt, azonban a sárgásmoszatok morfológiailag jól meghatározhatók, elülső ostoruk van háromosztatú masztigonémákkal, míg az Alveolában a kortikális alveolusok a közösek.[15]

A Sar testvércsoportján, a Telonemián végzett tanulmányok olyan jellemzőket fedeztek fel, mint a feltehetően a sárgásmoszatok és az Alveolata hasonló szerkezeteivel homológ háromosztatú szőrök és a perifériás vakuólumok. Ez lehetségessé teszi e szerkezetek közösségét a kládban, ahol a kortikális alveolusok e hipotézis szerint perifériás vakuólumokból erednek.[6]

Belső filogenetika

[szerkesztés]

Egy 2021-es elemzés alapján az Alveolata és a sárgásmoszatok a Halvaria, a Rhizaria testvércsoportja tagjai.[10]

Tsar

Telonemia


Sar

Rhizaria


Halvaria

Alveolata



Stramenopila





Interaktomika

[szerkesztés]

Bjorbækmo et al. (2020) kimutatta, hogy a PIDA-ban szereplő planktonprotiszták közti interaktomokban bár ritkábban voltak a Sar tagjai zsákmányok, paraziták, szimbionták vagy ismeretlen interaktorok, a legnagyobb csoportot alkották a kölcsönhatások közel 50%-ával.[16]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Taxonként a Sar elnevezésnek csak az első betűje nagy, míg a SAR rövidítés minden nagybetűt megtart. Mindkét név azonos élőlénycsoportokat jelöl, kivéve, ha további taxonómiai módosítások ettől eltérő csoportosítást igényelnek.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d Burki, Fabien (2020. január 1.). „The New Tree of Eukaryotes”. CellPress 35 (1), 43–55. o. DOI:10.1016/j.tree.2019.08.008. PMID 31606140.  
  2. a b Burki F, Shalchian-Tabrizi K, Minge M, Skjaeveland A, Nikolaev SI, Jakobsen KS, Pawlowski J (2007. augusztus 1.). „Phylogenomics reshuffles the eukaryotic supergroups”. PLOS ONE 2 (8), e790. o. DOI:10.1371/journal.pone.0000790. PMID 17726520.  
  3. Frommolt R, Werner S, Paulsen H, Goss R, Wilhelm C, Zauner S, Maier UG, Grossman AR, Bhattacharya D, Lohr M (2008. december 1.). „Ancient recruitment by chromists of green algal genes encoding enzymes for carotenoid biosynthesis”. Molecular Biology and Evolution 25 (12), 2653–67. o. DOI:10.1093/molbev/msn206. PMID 18799712.  
  4. Hampl V, Hug L, Leigh JW, Dacks JB, Lang BF, Simpson AG, Roger AJ (2009. március 1.). „Phylogenomic analyses support the monophyly of Excavata and resolve relationships among eukaryotic "supergroups"”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 106 (10), 3859–64. o. DOI:10.1073/pnas.0807880106. PMID 19237557.  
  5. a b Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EA, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012. szeptember 1.). „The revised classification of eukaryotes”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233.  
  6. a b c Strassert JF, Jamy M, Mylnikov AP, Tikhonenkov DV, Burki F (2019. április 1.). „New Phylogenomic Analysis of the Enigmatic Phylum Telonemia Further Resolves the Eukaryote Tree of Life”. Molecular Biology and Evolution 36 (4), 757–765. o. DOI:10.1093/molbev/msz012. PMID 30668767.  
  7. Baldauf SL (2008). „An overview of the phylogeny and diversity of eukaryotes”. Journal of Systematics and Evolution 46 (3), 263–273. o. [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3724/SP.J.1002.2008.08060.  
  8. Cavalier-Smith T (2010. június 1.). „Kingdoms Protozoa and Chromista and the eozoan root of the eukaryotic tree”. Biology Letters 6 (3), 342–345. o. DOI:10.1098/rsbl.2009.0948. PMID 20031978.  
  9. Dawkins R, Wong Y. Ancestor's Tale. Houghton Mifflin Harcourt, 573–577. o. (2016). ISBN 978-0-544-85993-7 
  10. a b c Strassert JF (2021. március 1.). „A molecular timescale for eukaryote evolution with implications for the origin of red algal-derived plastids”. Nature Communications 12 (1), 1879. o. DOI:10.1038/s41467-021-22044-z. PMID 33767194.  
  11. Burki F (2014. május 1.). „The eukaryotic tree of life from a global phylogenomic perspective”. Cold Spring Harbor Perspectives in Biology 6 (5), a016147. o. DOI:10.1101/cshperspect.a016147. PMID 24789819.  
  12. McFadden, G. I. (2001). „Primary and secondary endosymbiosis and the origin of plastids”. Journal of Phycology 37 (6), 951–959. o. DOI:10.1046/j.1529-8817.2001.01126.x.  
  13. Archibald JM (2009. január 1.). „The puzzle of plastid evolution”. Current Biology 19 (2), R81–R88. o. DOI:10.1016/j.cub.2008.11.067. PMID 19174147.  
  14. Sinha SD, Wideman JG (2023. április 19.). „The persistent homology of mitochondrial ATP synthases”. iScience 26 (5), 106700. o. DOI:10.1016/j.isci.2023.106700. PMID 37250340.  
  15. Grattepanche, Jean David (2018. március 1.). „Microbial Diversity in the Eukaryotic SAR Clade: Illuminating the Darkness Between Morphology and Molecular DataDarkness Between Morphology and Molecular Data”. BioEssays. DOI:10.1002/bies.201700198.  
  16. Bjorbækmo MFM, Evenstad A, Røsæg LL, Krabberød AK, Logares R (2019. november 4.). „The planktonic protist interactome: where do we stand after a century of research?”. ISME J 14 (2), 544–559. o. DOI:10.1038/s41396-019-0542-5. PMID 31685936. (Hozzáférés: 2024. április 28.)  

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a SAR supergroup című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]