Bakonygyirót
| Bakonygyirót | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Pannonhalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Léhner Dezső Mátyás[1] | ||
| Irányítószám | 8433 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 155 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″ | |||
 Bakonygyirót
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Bakonygyirót weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonygyirót témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakonygyirót (németül: Jierot, Gerisdorf[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban található.
Fekvése
A lakosság és a települési önkormányzat kérésére a 47/2001. (VI. 18.) számú országgyűlési határozattal csatolták át 2002. október 20-án Veszprém megyéből. A község Győrtől 32 km-re van. A 82-es főközlekedési úttól 2 km-re nyugatra, a vele párhuzamosan haladó Románd-Bakonyszentlászlói út mentén fekszik. A Pápa–kisbéri út kereszteződésétől (Romándtól) 2 km-re. A településen halad keresztül a Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek a község szélén megállóhelye van. A közlekedés javarészt azonban a Kisalföld Volán által üzemeltetett autóbuszokkal bonyolódik le, melyek 2 óránként, műszakváltásonként sűrűbben, érintik a falut.
Története és mai élete
Első írásos említése 1237-ből való (Gyrolt). Neve a német „Gerald” személynévből származik. A 18. századig cseszneki várhoz tartozott. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. századtól új birtokosai, az Esterházy család kezdte elsősorban német telepesekkel benépesíteni. Neve 1909-ig Gyirót volt.
A település a régi Győrből Veszprémbe vezető út mentén alakult ki. Az eredeti gyiróti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a Bakony-ér partján terült el. A XIII. századtól a cseszneki vár tartozéka volt. 1570-ben lakatlan hellyé válik. Az Esterházy család 1714-ben kezdeményezte a község újratelepítését idehozott német telepesekkel. A lakosság túlnyomó részének még 1914-ben is a német volt az anyanyelve. Az itt élők fával kereskedtek, fuvarozást vállaltak. 1904-ben az egész falu leégett, s utána épült újjá. Abban az időben sokan kivándoroltak innen Amerikába. A község 1913-ig Gyirót néven szerepelt, ezután lett Bakonygyirót. A második világháború helyi áldozatainak emlékkövét 1989-ben avatták fel. 1945 után a lakosságot kitelepítették. Helyükre 19 felvidéki magyar családot hoztak. Ma már nincs különbség az emberek között. A falu teljesen elmagyarosodott, csak az idősebbek beszélik a sváb nyelvet.
A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben újjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Két tantermes, két tanerős elemi iskoláját 1948-ban államosították, majd Veszprémvarsányhoz körzetesítették. Romándi kezdeményezésre 1998-ban az alsó tagozatos iskola Veszprémvarsányból átkerült Romándra. Az óvodát és az iskolát Romándon a két település közösen üzemelteti, illetve tartja fenn. A gyermekek ugyanakkor Bakonyszentlászlóra, illetve Veszprémvarsányba járnak a körzeti iskolákba. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961–1962-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették 2003-ban, pedig felújították. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon).
Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Nagy részük oda is költözött. A háziorvos és a gyermekorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az üresen álló házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A falu életébe nem integrálódtak be. A megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban fogy. Az ingatlanok állaga romlik. A falugondnokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a maguk erejéből erre nem képesek.
A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városoktól, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. Fő gazdasági egysége a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató kft, melynek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített. Saját terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal.
A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a bakonyszentlászlói körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Románddal, Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló Képviselő-testületet választott. A rendszerváltás után is megmaradt a romándi körjegyzőségben a 2003. év végéig. Ekkor spontán népi kezdeményezésre 2004. január 1-jei kezdettel újra Bakonyszentlászlóval és Fenyőfővel alkot körjegyzőséget.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 143 | 139 | 139 | 163 | 144 | 155 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 5,4% németnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 6,8% (35,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Római katolikus templom: Bakonygyirót 1716-ban római katolikus temploma barokk kori, műemlékvédelem alatt álló középkori szentéllyel, amely a Szent István-i alapítású egyházközségének féltett kincse. Pfeiffer János kanonok műveiben többször foglalkozott a templommal. Kálváriája a falu déli végén, a temetőben található. Plébániájuk a környéken a legrégebbi.
- A pincesor az Öreghegy oldalában található. A régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. Régebben külterületi lakott hely volt a Pincesor, amely kiránduló és szórakozóhelye volt idősnek, fiatalnak. Ma már csak két ember lakik ott. Központilag védett pincék is találhatók, de az egész terület helyi védettség alatt áll. Ennek ellenére található itt, modernkedő új építésű pince.
Forrás
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső írása
Képgaléria
Hivatkozások
- ↑ Bakonygyirót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Bakonygyirót Helységnévtár
További információk
A Pannonhalmi járás települései | ||
|---|---|---|
Bakonygyirót • Bakonypéterd • Bakonyszentlászló • Écs • Fenyőfő • Győrasszonyfa • Lázi • Nyalka • Pannonhalma • Pázmándfalu • Ravazd • Románd • Sikátor • Táp • Tápszentmiklós • Tarjánpuszta • Veszprémvarsány |  | |
