Ugrás a tartalomhoz

Sárga rókagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 08:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Sárga rókagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Rókagomba-alkatúak (Cantharellales)
Család: Rókagombafélék (Cantharellaceae)
Nemzetség: Cantharellus
Tudományos név
Cantharellus cibarius
(Fries, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga rókagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga rókagomba témájú médiaállományokat és Sárga rókagomba témájú kategóriát.

A sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) gombákhoz (Fungi), azon belül rókagomba-alkatúak (Cantharellales) rendjébe és a rókagombafélék (Cantharellaceae) családjába tartozó faj. Egyéb elnevezései: sárgagomba (Somogyban), csirkegomba (Zemplénben), nyulica (Vendvidéken).

Előfordulása

Nyáron és kora ősszel jelenik meg a meleg, esős időszakokban, ezért hazánkban egyes száraz években igen kevés terem. Erdőtalajon, különösen a sűrű, sötétebb bükkerdőkben és tölgyesekben, bokros helyen és mohás, nyirkos hegyoldalon többnyire csoportokban fordul elő. Egyes vidékeken igen gyakori.

Megjelenése

Tölcsér alakú, de szabálytalan, kalapszerűen kiszélesedő felső része fodros szélű. Közepes termetű, tojássárga színű ehető gomba. Termőrétege ráncos, eres (nem lemezes). A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3–10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga – főtt tojás sárgájához hasonló – vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonlók, vagy kissé világosabb, spórája fehér színű.

Tönkje rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3–8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga. Húsa merev, tömör, fehér, csak a bőr alatti részeknél sárgás.

Ha figyeljük a ráncos, eres termőréteget, más gombával alig téveszthetjük össze, csak a figyelmetlen, gombát nem ismerő téveszti össze a mérgező világító tölcsérgombával, amely sötétebb, vörösesbarna, narancsszínű, finom feketés vonalakkal rajzolt és szabályosan lemezes, csoportos. Alakra és színre igen hasonló hozzá az ehető sárga gerebengomba is, de annak termőrétege tüskés. Hasonló hozzá még a fakó sárga tölcsérgomba, de az szabályosan lemezes és rozsda sárga színű.

Felhasználása

Közkedvelt, kitűnő, jól ismert ehető gomba. Mindenféle gombás ételnek alkalmas, de kissé kemény. Jól szállítható, tartós, állóképes és ritkán kukacos, ezért a piacokon is nagyobb mennyiségben árusítják.

A sárga rókagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ízletes
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

apotéciuma van

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy tölcséres

lefutók

csupasz

Jóízű, de kissé borsra emlékeztető, nyersen fűszeresen csípős. Csípős íze elkészítés után eltűnik. Kellemes és jellemző illata van, amely kajszibarackra, de paprikára is emlékeztet. Szárítva is megtartja illatát.

Szárításkor megkeményedik, és nehezen puhul meg újra, ezért csak porítás céljából szárítsuk. Savanyítva tartósításra, sóban eltevésre is alkalmas.

Források

Sárga rókagomba a Nagycsarnokban