Balaton (település)
| Balaton | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Heves |
| Járás | Bélapátfalvai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Udzeliné Murányi Enikő (független)[1] |
| Irányítószám | 3347 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 943 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 78,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 05′ 34″, k. h. 20° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 34″, k. h. 20° 18′ 22″ | |
 Balaton
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
| Balaton weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balaton község Heves megyében, a Bélapátfalvai járásban.
Fekvése
A megye északi határa mentén, az Ózd-Egercsehi medencében található település. Közúton közelíthető meg, legközelebbi vasútállomása a Eger–Putnok-vasútvonalon Bélapátfalva (kb. 6 km). Részben hegyes vidéken, nyirok talajon fekszik.
Története
A 15. század elején a serkei Lorántffy és a Temes vármegyében már 1437 előtt is birtokos Kormos-család ősi közös birtoka (Országos levéltár Dl. 19441, Csánky Dezső : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, Országos levéltár Dl. 17.315.), később öröklés és házasság révén az Ormányi- és a Perényi-család is birtokolta részeit. Kormos Fülöp vagy fia füzesi birtokát 1506-ban II. Ulászló király jóváhagyásával az augusztinus barátok egri zárdájának adományozta az egri káptalan előtt. Kormos Tamás, ki a királyné - Habsburg Mária (Maria von Habsburg) - diósgyőri (Borsod vármegye) várának volt al-várnagya (vice castellanus), 1521-ben II. Lajos királytól új címerlevelet kap s ezzel a család Borsod vármegyébe is átszármazik s ott is marad. 1552-ben a török felperzseli, elpusztítja a falut, de hamarosan újjáépült. "Kormos János a szarvaskői vár parancsnokát, egy híres, vitéz török béget, midőn az rablásairól várába visszatért, a monosbéli szorosban fiai, unokái és rokonaival megtámadván, azt párbajban legyőzte s fejét úgy levágta, hogy az lábaihoz hullott. E fejet aztán János, hogy meg ne rothadjon, besózta s személyesen felvitte Bécsbe a királyhoz, honnan hazatérve, a szarvaskői törökök meglesték s ugyanott, hol ő a béget megölte, felkonczolták, s később egyik fiát karóba húzták." (Borsod megyei levéltár 1745-1749.-i vizsgálat) Az 1582 évi adó összeírás szerint: „Balaton különbözı nemeseké. Vas Péter bíró jelenti: Budára adóztak és elsı alkalommal fejadó gyanánt 50 forint összeg fizetésében egyeztek meg. Azután Hatvanba adóztak és a legutolsó alkalommal 100 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként 16 forintot fizettek. Más semmit sem fizettek készpénzben és nem is szolgáltak. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak. Most Szent Mihály legközelébb elmúlt ünnepétıl kezdve ismét megegyezvén, a félelem miatt újból ugyanazon iga alá hajtották magukat. A földesúrnak minden egyes jobbágy esztendőnként tartozik fizetni adó gyanánt 12 dénárt, s adni két kenyeret és két tyúkot. A borból és a vetésekből kilencedet adnak. Szolgálnak is sokféleképpen.” (Magyar Országos levéltár, Urbaria et Conscriptiones, fasc. 59. nr. 13.) 1590-ben Balaton új részbirtokosa Bolyki Tamás és örökösei, majd1596-tól hódoltsági falu, lakossága Budára, majd Hatvanba fizetett adót. A gróf galántai Esterházy Miklós nádor által elrendelt a török által újonnan és régebben hódoltatott falvak adóinak és kárainak 1641. évi összeírása szerint: „Possessio Balaton: Balatoniensis civis Gregorius Kormos, colonus generosi domini Joannis Kusza, annorum 60. juratus, examinatus fassus est. Balatonnak elsıben summája volt másfélszáz forint, azt felverék háromszáz forintra, annak utána tizedre állánk, s azt adunk. Míg pénzt adtunk, addig nem szolgáltunk, mostan az szolgálat rettenetes rajtunk.” (B.-A.-Z. m. Lt- 501/b. II. I. 6. 1. - Acta politica) 1632-51 között az Ormányi javak nagyobb része a Szentpétery-család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc leverése után 1712-ben újra összehívott országgyűlés által felállított „Commissio Systematica” nevű bizottság által 1715-ben összeíratott adózók névsora: Mathias Barta, Mathias Bota, Paulus Fonagy, Andreas Bota, Martinus Vass, Joannes Bota (Magyar Nemzeti Levéltár) Balaton birtokviszonya 1744-ben: a Szentpétery-család 1, Plathy László 3, Fáy István 1/2, Tőrös Zsigmond 2, Fodor István 13, a Kormos-család 6 1/2 sessiót bírtak. (Borsod vármegye levélt. Sp. VII. Fase. I. No 16) Az 1862-es birtokelkülönítés után 12 telkes gazda, 7 zsellér, 6 jobbágyos földesúr és 55 jobbágytalan kisnemes lakott a községben. A kisnemesek a közös őstől örökölt falurészekre telepedtek 1860-ban. 1945 előtt Borsod vármegye ózdi járásához tartozott.
Egy legenda
Egy legenda, ami az 1970-1980-as években még szájhagyomány útján terjedt.
A tatárjárás korában már település volt Balaton térségében. Feltételezhetően a Balaton szó a blaton (szláv eredetű) kifejezés magyarosítása. Ennek jelentése, nádas mocsaras. A településen egy fatemplom volt, az egyházközség hitéleti tevékenysége az egri érsekséghez és főként a bélapátfalvi Cisztercita Apátsághoz kötődött, ami az 1200-as években alakult ki. A szájhagyomány alapján két történet élt a 80'-as években. Mindkettő az 1241-42-es tatárjáráshoz kötődik. Az A' variáns szerint a portyázó tatárok ezt a területet sem kerülték el, így a fosztogatás ellen az egyik mocsárba rejtették a balatoni templom oltárereklyéit. A B' variáns szerint a templom harangját. (Ez utóbbi az elterjedtebb.) 1242-re ez a terület is teljesen elnéptelenedett, annyira, hogy 300 évig nem is igazán lehet a történetéről olvasni. Az 1500-as években viszont egy pásztor fiú a fokosát az egyik mocsárba dobta mérgében, amikor egy fémtárgy megkondult a vízben. A falu nemes emberei a helyszínre siettek és ekkor találták meg a harangot. Ennek akkor már haranglábat emeltek. Az öregek még az 1970-80-as években is úgy hitték, hogy a jelenlegi harang a tatárjárás korából való. Valójában a helyi egyházközösség krónikája (Eger levéltár) elmondja, hogy a harangot az 1848-49-es szabadságharcban a falu lakossága szolidaritásból felajánlotta ágyúöntésre, majd a szabadságharc után annak pontos mását egy egri ágyúöntő készítette el. Jelenleg két harang található a haranglábban, a nagyobb tehát a 19. századból s nem a tatárjárás korából ered. A 19. század előtti adatok nem igazolják, hogy a legenda valóban igaz lenne. Kisebb településeken a harangozás nem volt elterjedt szokás, csak a nándorfehérvári diadal (1456) után vált azzá. Így a történet valóságalapja az apátság hagyományára vezethető vissza: A Balaton térsége kiváló rejtekhelyet nyújtott tatárok elől bujdosóknak, ahová a mongolok nem szívesen merészkedtek be. Ennek köszönhető, hogy a bélapátfalvi apátság is fennmaradhatott román kori valóságában. S valószínűleg az is igaz, hogy tárgyakat rejtettek el a mocsárban, ami a település visszanépesedése után kerülhetett elő. A legenda történelmileg hiteles változatát lásd: www.balaton.hu/balaton[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kormos Béla (SZDSZ)[4]
- 1994–1998: Kormos Béla (független)[5]
- 1998–2002: Vass Tibor (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Vass Tibor (független)[7]
- 2006–2010: Kormos Attila (független)[8]
- 2010–2012: Kormos Attila (független)[9]
- 2012–2014: Udzeliné Murányi Enikő (független)[10]
- 2014–2019: Udzeliné Murányi Enikő (független)[11]
- 2019-től: Udzeliné Murányi Enikő (független)[1]
A településen 2012. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő településvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1076 | 1073 | 1053 | 1002 | 939 | 943 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 3,2%, felekezeten kívüli 13,9% (15,7% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
- Római katolikus templom. 1775-ben épült, késő barokk stílusú. Tours-i Szent Márton tiszteletére felszentelt.
- Első világháborús emléktábla
Jegyzetek
- ↑ a b Balaton települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kormos Erik protestáns teológus, hajdani balatoni lakos.
- ↑ Balaton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
- ↑ a b Balaton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Balaton települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Balaton Helységnévtár
Források
- Heves megye kézikönyve
